Déli Hírlap, 1985. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-04 / 53. szám

Ae legyen ráfizetés Színe és Mikor nyit a Tv-presszó ? Szép munkát végeztek az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat dolgozói az elmúlt évben: jóval az eredeti határidőn belül — városunk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére — átadták Miskolc jelképét, a felújított avas! kilátót. An­nak idején megírtuk: egy kis szépséghibája volt a minden különösebb ceremó­nia nélkül lezajlott átadás­nak; nem készült el a Tv- presszó. Az igazsághoz azon­ban hozzá tartozik, hogy e venlégiátóipari létesítmény fűtés hiányában télen nem is üzemelhetne. Most a létesítmény bérlő­jét. a ipari Miskolci Vendéglátó- Vállalatot kerestük meg: közeledik a tavasz, s reméljük, a jó idő is, ki- nvit-e a presszó, mondjuk májusban? Balázs Bertalan, a válla­lat kereskedelmi igazgatóhe­lyettese : — Sem nemet, sem pedig igent nem tudok mondani. Az mindenesetre nyilván­való. hogy a presszórészt nem kell átterveztetni, an­nál jobb beosztást, mint ami volt korábban, a tervező, a KÖZTI nem tud. Vagyis ha megnyílna a presszó, akkor minden maradna a régi he­lyén. Feltételes módban be­széltem. s nem véletlenül. Ugyanis nekünk a Tv-presszó üzemeltetése az utóbbi idők­ben gazdaságtalan volt. s most, a szigorított gazdasá­fi szakmunkásképzők és a szakszervezet A jövő szakmunkásai a mostani szakmunkástanulók; sok illetékes szakszervezeti szervnek élővé kell tenni a velük való kapcsolatot. Ezért tartottak tanácskozást a múlt héten a Szakszervezetek me­gyei Tanácsán. Szűcs Ferencné titkár mondott vitaindító előadást. Szólt a szakszervezetek ez irányú feladatairól, a ta­nulók és az üzemek kapcso­latáról. alapszervezeteik mű­ködéséről. A vitaindítót kor- referátumok követték. Nagy Lajos, a 114. sz. Szakmun­kásképző Intézet igazgatója azokról a tapasztalatokról számolt be, amely iskolájuk és a szakszervezetek között jó együttműködés formájá­ban kialakult. Végezetül Ko- váts György, a Róna' Me­gyei Művelődési Központ igazgatója a művelődési ott­honok és a szakmunkásképző intézetek együttműködésé­nek lehetőségeit ismertette. gj szabályzók még inkább azzá tennék. Meg is mon­dom, miért... A kilátó al­jában levő Panoráma söröző kielégíti a vendéglátóipari igényeket az Avas tetején, nemigen lenne szükség ott egy másik egységre. Igaz, a kilátó idegenforgalmi látvá­nyosság. a város jelképe: mint miskolci azt vallom, vétek lenne kihasználatla­nul hagyni. Ám a vállalat- vezetői énem már azt mon­datja: gazdaságtalan egysé­get nem szabad (nem is le­het) üzemeltetni. De vala­mit mindenféleképpen mu­száj tenni. Ha a presszórész bérbeadója, a Miskolci In­gatlankezelő Vállalat elké­szül a felújítási munkálatok­kal, s ha egy méltányos bér­leti díjat állapít meg (az üzemelési hónapokkal arány­ban kell lennie e díjnak, hisz nem egész évben, csak idényjellegűén működne a presszó), akkor mi akár egy hét alatt felkészülünk a nyi­tásra. Ha nem, fontolóra vesszük a szakítást..., s esetleg más bérlőt kell ke­resni. Egyébként a presszó bérlőjére. üzemeltetőjére mindenféleképpen nehéz munka vár: az árut kézzel kell felhordani a magasba, mert más módon lehetetlen az ellátás. Erre pedig em­bert kapni... ? 1. S. Enyhébben kell metszeni Nehezen akar műim a tel. azonban már most gondolni kell a kora tavaszi munkák­ra is — figyelmezteti a kis­kert tulajdonosokat a MÉM Növényvédelmi és Agroké­miai Központja. A hideg Válasszon szobrot! megs zünese ve 1 ugyanis ha­marosan várható az ősziba­rack íakadása, majd virág­zása. Az első munkánál gon­dolni kell a téli fagy rügy­pusztító hatására. Emiatt most a szokásosnál enyhébb metszésre lesz szükség, és ezzel is célszerű várni a rügyduzzadásig. Nagyon kö­rültekintően kell metszeni, mert most is a fák teljesítő­képességével arányos terhe­lést kell kialakítani. A tavak kincse: a kavics A nyékládháziak tanácskozása Eléggé el nem ítélhető luxus-igényeim — megélhe­tés stb. — kielégítése egyre több nehézségbe ütközik. Ezért elhatároztam, hogy vállaikozó leszek, gmk-t alakítok. E kényszerű ön­vallomásból az is kiderül, hogy tókével nem rendelke­zem. következésképpen vala­mi olyasmit kell csinálnom, amihez nem szükséges drá­ga gép. üzlethelyiség, mű­hely. alkalmazott. Ugyanak­kor valami szép, nemes célt szeretnék egyszemélyes mun­kaközösségem elé tűzni. Elmélyült piackutatásom, melyet a lapok hirdetési ro­vataiban folytattam, azzal az eredménnyel járt, hogy manapság az ingatlanok és az ingatag emberi kapcso­latok iránt nyilvánul meg a legnagyobb kereslet. Az előbbihez semmit, az utób­bihoz viszont legalább any- nyit értek, amennyire az élét megtanított. Követke­zésképpen: segítek társat ke­resni azoknak is, akik úgy képzelik, hogy egy életre szól. s azoknak is, akik csak lyukas óráikat akarják ki­tölteni. Az utóbbit manap­ság választékos kifejezéssel úgy mondják, hogy szabad­idő-partnert keresnek. Huncut, aki rosszra gon­dol ! Szabadidőben teszem azt dominóztii is lehet. A fő, hogy két összeillő em­ber töltse el kellemesen az idejét. Az) ugyan nem ér­tem egészen, hogy miért Kiss Sándor, az Unió Áfése elnökhelyettese. De itt, a gyűlésen nyékládházi lakos­ként is szólt. Jó hírt hozott most: kisáruházat épít az áfész a faluban, tizenötmil­lió forintért. A vállalkozásba már az idén belefognak, es '87-ben lesz az avató. So­kan bábáskodnak az áruház megszületésénél: osztozik a terheken a megyei, a nagy­községi tanács és az áfész. ■ ■ Nemcsak demokratikus, hanem családias fórum is a lalugyülés Nyékládházan. Hangos helyeslés kórusa fo­gadja azt a felszólalót, aki a jobb közvilágításért perel, es lehurrogják az asszonysá­got, aki szeretné kivágatni a bokrokat a főút járdája mentén. De az ajtónál ülök is közelebb húzódnak, feliz- zik a levegő a teremben, amikor a településfejlesztési hozzájárulásról kezdenek vi­tatkozni. A tét nem kicsi: a jövő évben jórészt azon mú­lik a falu gyarapodása, hogy mennyit vállalnak az ott la­kók. Most háromszázat fi­zetnek évente, de az új rend­szerben lehet az összeg két­ezer forint is. Nem most kellett határozniuk: még sok falugyűlésen megvitathat­ják, és a döntéshez a több­ség beleegyező szavazata kell. A kemény tél Nyékládhá- zán sem hozott könnyű na­pokat: kevés volt a tüzelő. De most itt a nagy lehető­ség: ha felenged a fagy, megépül a gázvezeték a Me­zőpanel részére. Vajon ho­gyan kaphat — és mennyi­ért — erről gázt Nyékládhá- za? Ezt tanulmányterv dönti majd el. Alig több mint ki­lencmillió forint, ennyi jut fejlesztésekre az idén: is­kolára, útra, telefon tűi kék­re. rendelőre, új gyalogös- átkeiőhelyre a főútvonalon. Nyékládháza ma több. mint négyezer lelket szám­lál. Nem fogy. hanem gya­rapszik; sok a betelepülő. Akik itt laknak, nem nagy­varos árnyékában élnek, ha­nem az egyenrangú társnak tekintett településen: hetven­két telek jutott itt a mis­kolciaknak, otthonteremtés­re. Közel van a város, és ott hullámzanak a kavicsbánya­tavak a határban. A tervek arról beszélnek: itt lesz a nagyváros és környékének egyik fontos üdülőterülete. Ez a jövő. Ami ma való­ság. az a hárommillió-nyolg- szazezer forint értékű társa­dalmi munka, amit tavaly végeztek el Nyékládházán. Az idén négymillió a lerv. A kavics-falu minden lakó­ja ezer forinttal gyarapítja a közös értékeket. (kiss) Ma harmadízben találkoz­hatnak olvasóink a Válasz- szón szobrot! akció képével. (A múlt pénteken Ferenczy Béni Ülő nő, szombaton pe­dig Kerényi Jenő Ülő lány című alkotásának fotóját közöltük.) Mai képünkön Medgyessy Ferenc Táncoló kislány című alkotását mu­tatjuk be. melynek eredeti­je Budapesten, a Madách térén látható. Bronzból ké­szült, és 170 centiméter ma­gas. Ha megnyerte a tetszé­sét. vágja ki a szelvényt (bé­lyeget nem kell rá ragasz­tani), és dobja be a legkö­zelebbi postaládába! Kérjük, írja rá a nevét és lakcímet is, mert azok között, akik olyan szoborra tippelnek, mely a legtöbb szavazatot kapta, tíz könyvet sorsolunk ki. Mint már közöltük, a Válasszon szobrot! — akci­ót a Miskolci Városszépitö Egyesülettel közösen indítot­tuk el. Közvélemény-kuta­tásunk célja az, hogy segít­séget adjunk a városi ta­nácsnak, melyik szobor pon­tos másolatát vásárolják meg, s állítsák fel Miskol­con. A pirostéglás művelődési ház termének széksorai zsú­folásig telve: van akinek már csak az előtérben ju­tott hely, úgy húzott oda egy széket a nyitott ajtóhoz. „A falugyűlés a közvetlen demokrácia legjelentősebb fóruma a nagyközségben” — igy szól a hivatalos megfo­galmazás. F.zt aligha kell bizonygatni a nyckládházi- aknak. Akik eljöttek, tud­ták: a falu vezetői adnak a véleményükre, értelme van a közös beszélgetésnek. A kavics-falu: sokan így ismerik. A sok ezer évvel ezelőtt itt kanyargó folyók ágyában rakódott le az ap­róra, gömbölyűre csiszolt kő­zet. A sóder-kincs áldás és néha átok is a nyékládházi- aknak. Áldás, mert üzeme­ket, munkaalkalmat terem­tett a falu határában. De nagyvárosi átokként emlege­tik a falu útjain dübörgő hatalmas teherautókat, a pergő homokot, a zajt, a po­ros levegőt. ■ ■ Galuska László tanácsel­nök íiatal ember. 1983 tava­szától tölti be posztját. A falugyűlés sokadalmának hi­valkodás nélkül, szerényen sorolja, mit vegeztek tavaly. Megépült a Viola és a Vö­rös Hadsereg út, felújították az öregek napközijét, egy csoporttal többet fogadhat már az óvoda. Megnyílt az új ABC, elkészült a szabad­időpark első üteme, fodrá­szatot avattak, és létrejött a régvárt gázcseretelep. A művelődési ház is megújult, és továbbépülí az ivóvíz- és járdahálózat. És itt a tele­fon: a tanács és a nyéklád­háziak közöse* viselték a hálózat kiépítésének költsé­geit. MAGÁGY zömmel a másik nem kép­viselői közül kívánnak kö­zös érdeklődésű, természet-, zene- vagy irodalomkedvelő társat keresni az emberek (az apróhirdetések szerint), s miért fontos mondjuk a komolyzene elmélyült élve­zetéhez a testmagasság, szem-, hajszín, életkor ... De ha ez a bevett szokás, hát legyen!... Ügy ítélem meg, hogy egy telefon, néhány doboz karton és egy vörös filc­toll bőven elegendő a társ­keresők adatainak rögzítésé­re, s aztán már csak egy­más mellé kell tenni a pé- szoló lapokat. Mehet az ér­tesítés, és indulhat a bol­dogság felé a párocska. Természetesen csak az után, miután lepeneli a közvetítői díjat. Ez viszont majd ne­kem okoz lelki kielégülést. Gondolkoztam azon is, milyen — jól csengő — ne­vet választhatnék géemká in­nak. Elsőként a hangzatos MAGVETŐ jutott eszembe. Ám ilyen már van. Már úgy értem, hogy van egy ilyen nevet viselő könyv­kiadó vállalat. Én pedig nem szépirodalmat kívánok kötni-fűzni. De ha nem MAGVETŐ, akkor mi? Megvan! Legyen MAGÁGY! Ez is ígér annyit, mint a másik. Nagyjából körvonalazódott is bennem az elképzelés, és dicsekvés nélkül mondha­tom, megnyerte ismerőseim tetszését. Csupán egy meg­jegyzés lombozott le kissé. Csavaros eszű barátom sze­rint a szabadidő-partnert kereső szolgálatnál is job­ban jövedelmezne egy olyan gmk, mely ennek pont a fordítottját ígérné, azaz szabadidőt keresne az em­bereknek a társhoz. Magya­rázatként hozzáfűzte azt is. hogy az immár klasszikus­nak számitó hármas kérdés: kivel, hol és mikor? — kö­zül az utóbbi egyáltalán nem elhanyagolható ebben a rohanó világban. Ő pél­dául — s ezt nyomatékosan megerősítette csinos felesége is — szinte csak levelezés útján tart kapcsolatot a családjával, napi munkája, másodállása és ezernyi más teendője miatt alig-alig ta­lálkoznak. — Bizony, bizony, az igazán meghittnek szá­mító együttlétek ideje, saj­nos, csak rövidke percekben mérhető — szakadt ki egy sóhajjal együtt a panasz társaságunk másik hölgy tag- jából. Szóval. elbizonytalanod­tam kissé, és úgy döntöt­tem. hogy egyelőre nem döntök a profilról, van időm — májusig. Lengje körül kedvcsináló orgonaiiiat a MAGÁGY nevet, és kerge- tőzzenek pajkos pillangók vadonatúj — rózsaszín és óarany — cégtáblám fölött. (bcUcs) kavics-falu lakói

Next

/
Oldalképek
Tartalom