Déli Hírlap, 1985. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-26 / 72. szám

Vadaspark Miskolcon — Minivadon Barcikán Fejlődő természetvédelem dásig — állapította meg a NEB. Az extenzív természetvéde­lem igen sokat fejlődött a közelmúltban. 1985 elején megalakult az Aggteleki Nemzeti Park és a Zempléni Tájvédelmi Körzet. Az in­tenzív természetvédelem te­rén kevésbé látványosak az eredmények. A legjobban látogatott te­rületeken a természet kí­mélő használatának felté­telei még hiányoznak. Az anyagi helyzet miatt nem is várható, hogy a közvéle­mény igényeinek megfelelő ütemben pótoljuk a hiányos­ságokat. De a kibontakozás jeléi már érzékelhetők. Évti­zedes nézetkülönbségek után kialakult a Bükki Nemzeti Park, ezen belül Bánkút es a Blikk fennsík fejlesztési programja, az idén már a megvalósítás is megkezdődik. Társadalmi közreműködés­sel született meg a Vadas­park, a Herman Ottó-emlék- liget, a leninvárosi termé­szetvédelmi park, és megkez­dődött a kazincbarcikai „Mi­nivadon” kialakítása. Számos olyan érdekellen­tét nehezíti a munkát, amelyek nem anyagi ter­mészetűek. Ezért rendszeres feladattá válik az idegenforgalom, a turizmus, az erdőgazdálko­dás, a vadászat és a bányá­szat időről időre felerősödő konfliktusainak felszámolása. A borsodi iparvidék kör­nyezetvédelmi szempontból az ország egyik legkritiku­sabb területe. Különös jelen­tőséget az a kettősség ad itt a környezetvédelemnek, hogy a sokszínű és gazdag termé­szeti értékeinket van mitől féltenünk. A nagyarányú iparfejlesztés következtében a természeti környezet ele­mei jelentős károkat szen­vedtek. A további károkozás megelőzését szolgálja a me­gye hosszú távú környezet­védelmi koncepciója, mely­nek végrehajtását a megyei tanács és a megyei Népi El­lenőrzési Bizottság is figye­lemmel kíséri. Gyümölcsszedő túra és világtalálkozó Kempingezői sátorosán vagy lakókocsival A Magyar Kemping és Ca­ravanning Klub Borsod me­gyei Szervezetének vezetősé­ge nemrégiben számolt be a múlt évben végzett munká­ról. A szervezett kempinge­zés, az autóstúrák sokakat vonzanak, s a résztvevők ügyes-bajos dolgainak intézé­séből nagy részt vállal a szer­vezet. A klub 1980 márciusá­ban alakult, 30 családdal, ám azóta már 500 családot tud a tagjai sorában. Időközben helyi csoportok alakultak Ka­zincbarcikán, Ózdon és Le- ninvárosban. A múlt hónap elején együttműködési szerződést kötöttek az Express Utazási Iroda megyei kirendeltségé­vel. hogy a tagok egyre több hazai és külföldi programon vehessenek részt. Az idei tervek között szerepel, hogy több olyan megyei és or­szágos találkozót szerveznek, ahol a klub tagjai megismer­hetik egymást. Már felvet­ték a kapcsolatot a termelő- szövetkezetekkel és az álla­mi gazdaságokkal, hogy eb­ben az évben is megren­dezhessék a tavaly már jól bevált gyümölcsszedő túrá­kat. 1984-ben jelent meg a Ma­gyarországi Kemping Kalauz új. az eddigieknél lényege­sen pontosabb, bővített négy­nyelvű kiadása. Ebben meg­található minden hazai tábo­rozó- és kempingezőhely, ahol megfelelő szolgáltatá­sokkal várják mind a sátor­ral, mind a lakókocsival ér­kező turistákat. A kiadvány egyebek között a táborhelyek megközelítésének térképét, a tankolási lehetőségeket, a nemzetközi egyezményes je­A technika történetéből Flinta és karabély leket, s azt is közli, hogy mit kínál az ország több száz kempingje. A Magyar Kemping és Ca­ravanning Klub jó munká­jának elismerését jelzi, hogy 1986-ban hazánkban. Debre­cenben rendezik meg a vi­lágtalálkozót. amelyen ter­mészetesen megyénk is kép­viselteti magát. Már most készülnek arra, hogy a ven­dégeknek esetleg szomszédol- ni is kedvük támad, ezért egynapos kirándulásokat szerveznek Tokajba, Aggte­lekre és Zemplén nevezete­sebb helyeire. Olyan módon oldható meg a védelem, hogy egyszer­smind a megismerést is le­hetővé tegye. A természet megismerése a kezdet, ami elvezet a vele harmóniában való gazdálko­EÉM-taoti A Bükki Nemzeti Park keleti kapuját, a Herman Ottó-emlékparkot mutatják be ma délután fél 4-kor a téma iránt érdeklődőknek. Az épületegyüttes mégépité- sének előzményeiről, a ter­vezésről és a kivitelezési munkákról kaphatnak tájé­koztatást a megjelentek Ta­ba Benőtől, az Északterv építész-tervezőjétől és Lend- vai Ferenctől, a megvalósu­lást vezető operatív bizott­ság elnökétől. Az eső miatt késett a rajt Úttörők, KISZ-esek csinosítják a várost A kováspuskák az 1600-as évek­ben jelentek meg a haditechniká­ban. Az angol Flint város köze­lében bánvászták azt a kemény ko­vakövet, amellyel a fegyverei sütő szerkezet műkö­dött, ezért nevez­ték ..fHntá”-nak. NaDóleon a világ legiobb katona- feewerének tar­totta. az 1848— 49-es szabadság­harcunkban is ez­rével dörögtek az ilyen fegyverek, percenként 3—6 lövést lehetett ve­lük leadni. Súlya kb. 5 kg volt. hossza pedig majdnem 2 mé­ter. Zárt alakzat­ban a katonák elöl . fekve, közé­pen térdelve, há­tul pedig állva tüzeltek vele, mintegy 600 mé­terre, de a hatá­sos lőtávolsága 250 méter volt. A lovasok rövid puskával, kara­béllyal voltak fel­szerelve, amit menet közben a hátukon kereszt­be fektetve és ka­rabélykapoccsal rögzítve viseltek. Képünkön: egy díszes kováspus- ka elsütőszerkeze­te a 17. század­ból. K. A. Ha megkésve is, de szom­baton rajtolhatott a városi tanács által szervezett város­szépítő társadalmi munkaak­ció. Mint ismeretes, minden évben tavasszal a városlakók, üzemek, vállalatok, intézmé­nyek dolgozói, az úttörők és a KISZ-fiatalok, valamint a katonák társadalmi munká­ban szépítik Miskolcot. Az Idén az akció 16-án kezdő­dött volna, de a rossz idő­járás miatt egy héttel el kel­lett halasztani a startot. A múlt szombaton a Mik­lós úti Általános Iskola ta­nulói tevékenykedtek az in­tézmény körül, illetve a kö­zeli parkban, míg a városi KISZ-bizottság szervezésé­ben főleg kereskedelmi dol­gozók és egyetemisták szé­pítették az avasi lakótele­pet. A bérházak közötti par­kok rendbehozatalán kívül a lépcsőfeljárók korlátáit is festették. A vasárnapra meg­hirdetett hejőligeti társadal­mi munkát a rossz idő miatt hétfőre halasztották. Szintén tegnap, a 43. sz. Általános Iskola vállalt sok munkát az Ifjúsági Parkban. Az elkö­vetkezendő napokban is el­sősorban az általános isko­lások veszik ki a részüket környezetünk csinosításában. Ma a 34-es, holnap a 20-as és a 37-es, csütörtökön pe­dig a 35-ös és a 40-es szá­mú tanintézetek diákjai te­vékenykednek. Varga Zoltán, a város- gondnokság igazgatója el­mondta : örvendetes, hogy az idén még szorosabb a kap­csolat a KISZ városi bizott­sága és a társadalmi mun­kát szervező iroda között. Az ütemtervnek igyekeznek eleget tenni, május elsejére, a munkásosztály nagy ünne­pére a várost szebbé kíván­ják varázsolni. A lakosság is bekapcsolódhat az akció­ba, a jelentkezőket elsősor­ban az avasi és a Szentpéte- ri kapui lakótelepen talál­ható lakásszövetkezetekben várják a szerszámok. Ma már számítógép segítségével állapítják meg a pontos sugárdózist Kiállítás a kórházban Daganatos betegségek A kisvállalkozások miskol­ci történetében elsőként szervezett kommunista mű­szakot a múlt hét végén az Integrál—Szóig. Ipari Szö­vetkezeti Szakcsoport. A Le­nin Kohászati Művek több gyárában dolgoztak, s a ne­mesacél-hengerde finomso­rán tegnap kezdődött, két­hetes tmk-munkálataira ké­szültek elő. A kommunista műszak bevételét a 35 részt­vevő a megyei vértranszfú­ziós állomás építési .költsé­geire utalja át. Az orvosok és a páciensek érdeklődésére egyaránt szá­mot tartó kiállítás nyílt meg a napokban a Szentpéteri kapui kórházban, az onko- radiológiai osztályon. A tab­lókon a daganatos betegsé­gek gyógyításának történeré- ről vallanak a dokumentu­mok. és arról is, mit tettek eddig a fenyegető kór leküz­déséért itt, a megyei kórház­ban. A történeti kutatásokat, a tablók összeállítását az on- ko-radiológiai osztálv Joliot Curie brigádja vállalta. Dr. Szántó János, a kiállítás fő szervezője: — Arra gondoltunk, hogy a kórházban dolgozó kollé­gáinknak és az itt megfor­duló betegeknek, látogatók­nak egyaránt hasznos, érde­kes lehet a kiállítás: ismer­je meg mindenki, mi min­dennel rendelkezünk ma itt az osztályon a daganatos be­tegségek gyógyításában. És ez nem kevés. 1962-től dr. Tóth Ferenc főorvos ve­zetésével gyors tempóban fejlődött az anko-radiológiai osztály. 1974-ben épült meg a sugárterápiás részleg, ahol kobalt- és cézium-,.ágyúk” segítségével kezelik a bete­geket. 1979 óta számítógép segíti a pontos sugárdózisok megállapítását. Vidéken elő­ször itt kezdték meg — 1978-ban — a daganatok komplex kezelését. Tíz éve már. hogy itt istápoliák Bor­sod. Heves és Nógrád bete­geit is. Egy tablót még nagyon szeretnének felállítani az on­kológus orvosok, a sorozat utolsó tagjaként: ezen mu­tatnák be az új fekvnbetea- részléget. De a sugárterápia pavilonja mellett az új éDü- letszárny helye üresen áll, csak az átvezető üvegfolvo- só jelzi: ide még terveztek valamit az építészek. Nagv szükség lenne a jelenlegi 40 ágy megsokszorozására, hi­szen a korszerű gyógyító be­rendezések sok beteget el tudnak látni, csak a ..hotel” rész, a fekvőbetegek kórter­mei bizonyulnak egyre szű­kösebbnek. fk-6) I * Így pihent meg Tapolcán, szép nyáridőben egy „karaván” (Kiss József felvétele) A környezetvédelmen belül a természet védelmével ösz- szefüggő feladatokat az ha­tározza meg. hogy az embe­rek természeti környezet- iránti igénye fokozódik. Ezért az a felfogás, hogy el kell zárni az értékeket, nem kö­vethető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom