Déli Hírlap, 1985. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-20 / 43. szám

t Karósbab nem, petiborsó igen Vetőmagből jó ellátás ígérkezik r U donság: a fűszernövény-kollekció 5^c A becsüsök alaposan megnézik a bevitt árucikkeket Egyre több a képmagnó Becsüsök a biziben Kvarcórával Dunát lehet rekeszteni A gazdaságokban és a ma­gántermelőknél egyaránt sok helyen megfagyott a burgo­nyagumó. Most felmérik az igényeket, hogy hol, milyen mennyiségben kell pótolni az ültetni való krumplit. A vállalat vezetői hozzá kíván­nak járulni a burgonyater­melés növeléséhez. Ennek érdekében elegendő vetőgu­mót kínálnak, a többi kö­zött Cleopatra, Gracia és Rosalin típusút. Minden növényfajtát hazai termeltetésből nem képesek kielégíteni. Ezért behozatal­Ha elolvad a hó. Beázó A MIK ügyeletén már előre tartanak a hóolvadás­től, s ennek két oka is van. A tél beállta előtt nem sikerült kijavítaniuk az ösz- szes hibás tetőszigetelést azokon a helyeken, ahol ez a munka az ő feladatuk. Itt tehát biztosak lehetnek a majdani beázásban. Gond­juk másik forrása: a tél nem múlik el nyomtalanul az ép tetők fölött sem. A hideg­ben felfagy, megrepedezik a ra kényszerülnek zellerből s néhány virágmagból. Még hiányzik az üzletekből az őszi és a téli retekmag, s a tökfélék vetőmagjai. A kereskedelmi szakembe­rek tapasztalatai szerint nőtt az igény a fűszernövények vetőmagjai iránt. Ennek ki­elégítésére fűszernövény-kol­lekciót hoztak forgalomba. A miskolci Kertész Áruház­ban már kapható, a tasak- ban 24 fűszernövény vető­magja található meg, s mel­lékelik hozzá a termesztési tudnivalókat ismertető köny­vet is. tetők hibátlan szigetelés, így sok lakó számíthat rá: tavasz- szal csöpögőssé válik a mennyezete. A szakemberek szerint a jól elkészített tetőszigetelés­nek minden megpróbáltatást el kellene viselnie hosszú időn keresztül. S hogy ez valóban így legyen, minden­hol szükség volna az úgy­nevezett dilatációs lemezek elhelyezésére. Ez kiküszö­bölhetné a hőmozgásokat, óvná a tetőt. A MIK-esek sajnálatosnak tartják, hogy számos helyen mégsem al­kalmazzák az építők ezt a jól bevált eljárást. A reparálásra minden­esetre felkészültek; jó kész­letük van újkígyósi, bitu­mennel átitatott lemezből. De hogy a rendelkezésükre álló mennyiség elegendőnek bizonyul-e, azt még nem tudhatják, mint ahogy je­lenleg óvatos becslésbe sem mernek bocsátkozni arról: vajon hány miskolci tető ázik majd be az olvadás­kor? B. A. Diáknóták, kari himnuszok Hanglemezt é ki n egyelem A OH várospolitikai fóruma Továbbra is cél: a teljes foglalkoztatottsái Fájdalmas döntések • Kiktől válnak meg? Pályakezdők elhelyezkedése ★ Akik ma még tanulnak, azok a nyár végén már munkába állnak. Ám nem mindenki ott helyezkedhet el, ahol szeretne. (Kiss József felvétele) Kedvezőnek ígérkezik a tavaszi vetőmagellátás, ele­gendőek a készletek. A vá­laszték is jónak mondható — erről tájékoztatta Hor­váth István, a Vetőmagter- meltető és Értékesítő Válla­lat Észak-magyarországi Te­rületi Központjának igazga­tója a sajtó munkatársait tegnap délelőtt. A szakboltokban a pár fo­rintos színes tasakos és az ezer forint értékű hazai, va­lamint import eredetű vető­magvakat egyaránt megta­lálják a kiskertek művelői. Az elmúlt esztendő kedve­zőtlen időjárása miatt ellá­tási gond adódhat a tarka- és Juliska-, valamint karós­babból. Munkaigényes a művelése, ezért sem a gaz­daságok. sem az egyéni gaz­dálkodók nem szívesen vál­lalják a termesztését. Borsó bőven van. sőt rajnai törpe és úgynevezett petiborsó is lesz. Mindenfajta zöldség­mag kanható. uborkából, ká­posztából. paprikából, para­dicsomból is zavartalan el­látást ígérnek. Egy azonban bizonyos: mint általában a többi vetőmagvaknál is. szű­kítik a választékot. A fajta- szegénység azonban aligha okoz majd gondot a kister­melőknek: országunk éghaj­lati viszonyai és terepadott­ságai sem indokolják a faj­ták sokféleségét. A miskolci bizományiban hét becsüs értékeli fel a be­vitt tárgyakat. Nincs rá sok idejük, hiszen naponta több százan fordulnak meg itt. Éppen ezért munkájuk nagy szakértelmet kíván. — Előfordul, hogy csak ruhából 800—900-félét hoz­nak be egy nap — tájékoz­tat Molnár Miklósné, a be­csüsök csoportvezetője. — Ezenkívül igen változatos a kínálat műszaki árukból: számológép, rádió, magnó, filmfelvevő — és hosszan sorolhatnám a típusokat, márkákat. Kvarcórából és úiabban kvarcjátékokból is nagy a választék, de kezd nőni a képmagnóforgalmunk is — Hogyan lehet ennyiféle áruhoz érteni? — Nem könnyű, de alapo­san felkészültek becsüseink. A felsoroltakon kívül ugyan­is háztartási gépeket, sző­nyegeket, nippeket, kerámiá­kat, szőrméket, bútorokat, sőt festményeket is behoz­nak. Van árjegyzékünk út­mutatóul, de a legtöbbnek fejből tudjuk a kereskedelmi árát. Ugyanakkor fontos, hogy tisztában legyünk az­zal is, mennyire keresett, il­letve elhasználódott az el­adásra szánt holmi. — És ha tévednek? — Rendszeresek az ellen­őrzések. az ellenőrző becsüs felülbírálhatja árainkat. Ha hibázunk, bizony sokszor sa­ját zsebből kell fizetnünk ... — Mi most a sláger? — Ruhából túlkínálat van, de a kabar, igen kelendő. A kvarcórákat gyakran vissza kell utasítanunk, annyi van belőle. Sztereoberendezéseket, képmagnókat és számológé­peket viszont változatlanul sokan hoznak, és sokan ke­resik is... (tcmesi) Jubileumra készül a miskol­ci Nehézipari Műszaki Egye­tem. A magyar műszaki felső­oktatás 250 éve vette kezde­tét III. Károly rendeletével, amely bányászati-kohászati is­kola létesítését mondta ki Sel­mecbányán. Az NME bánya- és kohómérnöki kara innen, il­letve Sopronból származtatja magát, későbbi alapítású a gépészmérnöki kar, és nemrég bővült az egyetem a jogi fa­kultással. A jövő tanév a ju­bileum jegyében telik majd el, számos formája lesz a meg­emlékezésnek, ünneplésnek. Hazánkban egyedülálló lesz az a hanglemez, amely az ősszel jelenik meg. Hét­főn és kedden este (ponto­sabban éjszaka) vették fel a Vasas Művelődési Központ­ban azt a nagylemezt, ame­lyen régi, Selmecbányáról és Leobenből eredő diáknótá­kat, soproni és miskolci da­Művészetpolitikánk idősze­rű kérdései címmel megje­lent füzetalakban Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a KB tit­Egy televíziós riportban hangzott el — a beszélgető­partner Horváth Ede, a győ­ri Rába vezérigazgatója volt —, hogy az Alkotmány a munkához, s nem pedig a munkahelyhez való jogot biztosítja. Azért kívánkozik ez ide, s azért példálózott a Rábával a riport, mert a győri cég volt az első a het­venes évek végén, amelyik bátran nekivágott egy addig kitaposatlan útnak, s a bel­ső struktúra módosításával munkásokat csoportosított át, a felesleges munkaerőtől pe­dig megvált. A Rába úttörő jellegű lé­pése annak idején sok vihart kavart, sok vitát szült. Ám az évek megmutatták a dön­tés helyességét, s most már minden gazdálkodóegység­nek az okosabb munkaerő­gazdálkodás talajára kell lép­nie, erre kényszeríti a sza­bályozórendszer módosítása. Az eredményeket kisebb lét­számmal, s egyben jobb munkával kell produkálni. Vállalatok, üzemek (gaz­dálkodószervezetek) munka­ügyi vezetőinek szervezték a tegnapi munkaügyi konfe­renciát. Orosz István, a vá­rosi tanács munkaügyi osz­tályának vezetője beszélt a jelenről, a várható idei hely­zetről. Mindenekelőtt — mi­előtt a részletekbe bocsát­koznánk: a teljes foglalkoz­tatottság a továbbiakban is biztosítva lesz.». Ám az új lókat énekel az Egyetemi Kamarakórus. Huszonhat dalt rögzítettek a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat szakemberei a zömében egyetemistákból álló énekkar előadásában, a Diósgyőri Va­sas Fúvószenekar tizenkét tagú kisegyüttese, illetve a zongorán közreműködő dr. Szilassy Istvánná kíséretével. A fúvósokat Ujj Viktor Gé­za tanította be, több dalt ő is hangszerelt. A harminchét tagú kórust Juhász Tibor, az énekkar vezetője dirigálta. A nagylemez előreláthatólag szeptemberben jelenik meg, és az egyetemi könyvesbolt­ban lehet majd kapni. A borítót Máger Ágnes tervez­te. A lemezen szereplő nó­ták, a karok himnuszai ma is (elhangzanak a szakesté­lyeken, az egyetem oktatói és hallgatói hűségesen ápol­ják a hagyományokat. kára 1984. október 31-én az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiáján el­hangzott előadásának bőví­tett szövege a Kossuth Könyvkiadónál. keresetszabályozási rendszer egyes vállalatokat bizony fájdalmas döntés elé állít: megszokott munkahelyükről jó néhány dolgozót más munkaterületre kell irányí­tani, vagy roszabbik esetben ki kell adniuk a munkaköny­vét. Bármennyire nehéz is ezt a határozatot meghozni — s még nehezebb a dolgo­zókkal elfogadtatni —, a talponmaradás érdekében meg kell tenni. Nem kétséges: mindenki­nek lesz munkája, de nem mindenki ott dolgozik majd, ahol szeretne. Mi jellemző Miskolcra és környékére? A munkaerő-felesleg, vagy a -hiány? A válasz egyszerű­nek tűnik: is-is. Lesznek (vannak) létszámleépítések, s létszámnövelések. De bo­nyolultabb a helyzet... A városi tanács munka­ügyi osztályának vezetője harmadolta a gazdálkodó szervezeteket. Miskolc és a városkörnyék vállalatainak, üzemeinek egyharmada a létszámcsökkentés gondolatá­val foglalkozik. (Több is ez, mint gondolta, hiszen sok helyütt a gyakorlat mezejé­re léptek már.) Akad olyan cég, amely nem kevesebb, mint tízszázalékos létszám- csökkentést határozott el. Nem kétséges, hogy kiktől válnak meg a vállalatok. El­sősorban azoktól, akiknek munkája — bár produktív — nem üti meg a szakmai mér­téket. Magyarán: Miskolcon ebben az évben a szakmun­kások számát 250 fővel sze­retnék növelni, ezzel szem­ben a betanított munkások száma nyolcvannal, a segéd­munkásoké pedig legalább félezerrel csökken. A Medi­cor miskolci gyára 24 beta­nított. illetve segédmunkásá­tól válik meg. A Diósgyőri Gépgyárban a hetven, nyug­díjba menő helyébe senkit sem kívánnak felvenni. A Miskolci Építőipari Vállalat kilencvennel, a Mélyépítő Vállalat négy híján félszáz­zal kívánja csökkenteni munkásainak számát. A leépítés főleg a képzet­leneket érinti, de jelentékeny számban válnak meg a cé­gek a kisegítő munkakörben ténykedőktől, s azoktól is, akik a nyugdíj mellett dol­goznak. Ez utóbbi — bár­mennyire is a szükség vi­szi rá a gazdálkodó egysé­geket — nem helyeselhető. A vállalatok, üzemek másik harmada a létszámnövelés mellett áll ki, s körülbelül ugyanennyire tehető azon cé­gek aránya is, amelyek sem a létszámcsökkentést, sem a létszámnövelést nem tekintik célnak. Ám ezekre is jellem­ző: magasan kvalifikált mun­kásokat szeretnének. Bár most és ma nem lesz még gond a pályakezdők el­helyezkedésével, feszültsé­gekkel, nehézségekkel már számolni kell. (Később, ami­kor a demográfiai hullám te­tőzik a pályakezdőknél, prob­lémákkal kell szembenézni.) Az idén a tavalyinál ötszáz­zal több lesz a pályakezdő, s az ötezer végzősből legalább 3,5 ezren munkát keresnek majd a nyár végén. Nyug­díjba ezzel szemben 2,5 ez­ren mennek, s a szakmai összetétel javításához is szükség van a fiatalokra. A kereskedelemben kell szá­molni elhelyezkedési nehéz­ségekkel : nyolcszor annyian végeznek most, mint ameny- nyire szükség lenne. Az ipa­ri szakmákban végzetteket el tudják helyezni — álta­lánosságban! —, de lesznek olyan szakterületek, ahová alig jut pályakezdő, s lesz­nek olyan területek, ahová bizony nehéz lesz bejutni. Épp ezért szükséges az át-, illetve a továbbképzés. Eh­hez anyagi támogatás is jár, amit tavaly kevésbé vettek igénybe... I. S. Aczél György beszéde t

Next

/
Oldalképek
Tartalom