Déli Hírlap, 1985. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-04 / 29. szám

Akár a óévüket is megváltoztathatóak Mit tud most a Mezőgép?- Gondtalan embernek lát­szik. — A látszat néha ellent­mond a valóságnak. Való­ban nem vagyok pesszimis­ta, de azért akadnak gond­jaim ...- Az mindenesetre tény, hogy manapság kevés az olyan vállalatvezető, mint Szűcs István, a Miskolci Me­zőgép Vállalat műszaki igaz­gatóhelyettese, aki arról ad­hat számot, hogy e rendkí­vül nehéz gazdasági körül­mények közepette a cége si­keres esztendőt zárt. — Hát ezzel nincs mit vi­tatkoznom: 1984 a legsike­resebb éveink közé tartozik Minden célkitűzésünk telje­sült. A brutló árbevételünk meghaladta az 1.2 milliárd forintot, a nyereségünk 2 mil­lió híján 100 millió forintot tett ki, a tőkés exportunk több mint 1 millió dollárra rugóit, az import helyettesítésével 120 millió forintot takarítottunk meg. a szocialista exportunk a bázishoz képest háromne­gyedével nőtt, s elérte a 30 millió forintot. ..- Mindez nagyon szép. Am mi van e rengeteg adat mögött ? — Munka, méghozzá na­gyon sok munka. Mondok egv példát: az év utolsó ha­vának utolsó harmadában még tőkés exportra gyártot­tunk. Rendkívüli precizitást igénylő. minőségi munka volt. akkor, mikor az em­berek már egy kicsit lazí­tani szoktak. Megcsináltuk, mindenki megelégedésére . ..- Maradjunk még az ex­portnál: a miskolci Mezőgép ezidáig o hazai mezőgazda­ságot látta el alkatrészekkel, részegységekkel... — Hol van ez már! Az utóbbi években 500 millió forinttal csökkent a mező- gazdasági pótalkatrészek iránti igénv, s nekünk más munka után kellett nézni. Hidraulikus munkahengere- ket. szivattyúkat gyártunk, bekapcsolódtunk a jármű- programba. a bányászat is használja termékeinket...- Ezek szerint akár nevet is változtathatnának ... — Hogyne, nyugodtan ... A mezőgazdasági pótalkat­részgyártás mindössze egy- tizedét teszi ki árbevételünk­nek. míg a többi kilencti­zed az iparból jön össze. Az Ikarusnak évente 14—15 ezer autóemelőt készítünk, gvártunk motor víz- és olaj- hűlőket. szeretnénk a Sko- da-programba is beszállni. Exportunk fele a járműipar területéről tevődik össze. Olt vagyunk munkahengereink­kel Egyiptomban. Etiópiá­ban. Irakban ... Tisztavíz- és szennyvíz-szivattyúinkkal a licencet adó NSZK-beli EMU cég is elégedett...- És mi lesz a mezőgaz­dasággal .. .? ★ Ma már főleg az iparnak egységeket. — Nos, ha időben jelenl- keznek igényeikkel, kielégít­jük azokat. De nem hiszem, hogy ez valószínű lenne. Év­ről évre csökken a termelő­szövetkezetektől. állami gaz­daságoktól kapott megren­delések száma, s ez a ten­dencia a számításaink sze­rint tovább tart... — Miért? —Pénzhiány, és a kész­let felhalmozása miatt. Per­sze az is közrejátszik ebben, hogy néhány évvel ezelőtt gépekkel, technológiával — sok esetben szakember se­gítségével — több alkatrész gyártását átadtuk a mellék­üzemágaknak.- A vállalót jelenlegi stra­tégiája? — Arra törekszünk, hogy kapacitásunkat hosszú táv­ra lekössük: biztos piacot akarunk. Ezt többek között a járműiparban — Ikarus. Rába-, a bányászatban vél­jük megtalálni. Nagy hang­súlyt fektetünk a minőségi munkára, a forgácsolás nél­küli alakításra, fejlesztjük a rugógyártó üzemünket, az alumínium öntödénket, sze­retnénk csökkenteni az anyagnormánkat. Fő gyárt­mányaink továbbra is a hid­raulikus mukahenger-család tagjai és a szivattyúk. Bő­víteni szeretnénk az expor­tunkat is. készítenek alkatrészeket, rész­— Ex év január elsején megszűnt a Mezőgép Tröszt, önállóak lettek. Mit jelent ez a jövőre nézve? — Nos, nálunk a tröszt nagyon jól funkcionált, nem kötötte meg a kezünket, így már korábban belekóstol­tunk az önállóságba. ízlik... A tröszt vállalatai a meg­szűnést követően közös vál­lalatot glapítottak, ennek a munkaköre most alakult ki. Elsősorban a külkereskedel­mi tevékenységét szeretnénk kihasználni, bízva a jobb külhoni piacban .. L S. Pártértekezletek Miskolcon Diósgyőri Gépgyár A nagymúltú ínunkáskol- lektíva 2121 kom műn istájá­nak képviseletében 148 kül­dött hallgatta meg Kárpáti Zoltánnak, a pártbizottság titkárának szóbeli kiegészí­tőjét. majd felelősségteljes, tartalmas vita után fogadták el a pártértekezlet dokumen­tumait. választották meg a pártbizottságot, annak titká­rát, s a városi pártértekezlet küldötteit. A beszámolóban és a szó­beli kiegészítőben egyebek között oívashaltunk-hallhat- tunk arról: öt év távlatából megállapítható, hogy a fe­szített gazdasági körülmé­nyekhez igazodó és a válla­lat teljesítőképességének fi­gyelembevételével készült éves terveket a kollektíva eredményesen teljesítette, sőt túlteljesítette. A szocialista munkaversen,y-mozgalom a Diósgyőri Gépgyárban ered­ményesen segítette a politi­kai és gazdasági feladatok végrehajtását. A pártbizott­ság az elmúlt fél évtized­ben munkája során a fő fi­gyelmet a jó politikai lég­kör feltételeinek megterem­tésére, a gazdasági haté­konyság növelésére fordítot­ta. A nehézségek ellenére a vállalatnál jó a politikai hangulat, az emberek ké­szek a megnövekedett fel­adatok teljesítésére, amit eredményesen segít a XIII. pártkongresszusra való fel­készülés. A vállalati pártbi­zottság és a pártalapszerve­zetek munkájának közép­pontjában a gazdaságszerve­ző, irányító tevékenység állt, nagy figyelmet fordítva a párt belső életére, az ideo­lógiai nevelő munkára, amely megélénkült, és következete­sebbé vált. Hatására a párt­tagok eszmei, politikai tuda­ta fejlődött. A DIGÉP kom­munistáinak többsége reáli­san ítéli meg . társadalmi fej­lődésünket. egyetért pártunk politikájával. Értékelésünk szerint — hangsúlyozza a beszámoló — a Diósgyőri Gépgyár eredményesen haj­totta végre a XII kong­resszus és a vállalati párt- értekezlet határozatait. Ez utóbbi mondat igtwa csendült ki Dudla Józsefnek, a városi pártbizottság első titkárának hozzászólásából- is, aki egyebek között arról szólt: a Diósgyőri Gép gr ál- elmúlt öt éve a vállalat ed­digi legszebb. legeredmé­nyesebb korszaka volt. Ér­demes sorra venni az oko­kat. hogy a tanulságokat ké­sőbb is, esetleg kevésbé kedvező körülmények között is hasznosíthassuk. Az egyik tényező a világos, a kollek­tíva közreműködésével ki­alakítót» és végrehajtott program volt, amely realis­ta. ezért rugalmasan alkal­mazkodik, s képes a tarta­lékok mozgósítására. Mind­ehhez magas színvonalú szakmai. politikai vezetés társult. A másik tényező: a gyárban felnőtt, érett, a gyár és a város iránt felelősséget érző kollektíva dolgoídk, amelyen belül a kommunis­ták járnak az élen. Ezért, s az ötévi munkáért a párt- bizottság külön is köszönet illeti. Nehézipari Műszaki Egyetem Az egyetemi pártértekezle­ten 89 küldött és több meg­hívott hallgatta meg Bak Ist­ván szóbeli kiegészítését, majd szenvedélyes hangú vi­ta során tették egésszé a párt- bizottság beszámolóját, s a kongresszusi irányelvek vitá­ját összegző dokumentumot. A beszámoló — és a szó­beli kiegészítés is — kiemel­ten foglalkozik vele: az egyetemi pártbizottság s az irányításával dolgozó szer­vezetek fő célja az egyete­men folyó oktató-nevelő és kutató munka elvi irányítá­sa, a politikai feltételek biz­tosítása, a feladatok megol­dására történő mozgósítás volt. Az oktató-nevelő mun­ka feladata olyan szakembe­rek képzése, akik korszerű tudományos ismeretekkel rendelkeznek, s képesek az elsajátított alapokat rend­szeresen továbbfejleszteni, akik a marxizmus—leniniz- must vallják világnézetük­nek és erkölcsi mércéjük­nek, akik tudatosan keresik, és meg is találják helyüket társadalmunkban, aktív kö­zösségi és közéleti emberek. A város társadalmi, tudo­mányos és kulturális életé­ben való erőteljesebb közre­működésünk mellett az egye­temen meglevő szellemi tő­kével törekedtünk nagyobb hatást gyakorolni régiónk szellemi életére is. Segíti ennek a folyamatnak a ki­teljesedését a beszámolási időszak egyetemi történelmé­nek legjelentősebb esemé­nye, az állam- és jogtudo­mányi kar megalakulása. Re­méljük, hogy a régió első humán egyetemi karán szer­zett kedvező tapasztalatok is segítik annak az egyetemi és megyei célkitűzésnek a Asszony a szánkón ★ vqyre keresettebbel; a hollóházi porcéi ánfigurák és tá­nyérok — nemcsak belföldön de határainkon túl is. A gyár­ban sói- mester a szüleitől, nagyszüleitől tanulta ki a szak­mai. A formázásnak és a porcelánfestésnek nagy hagyomá­nyai vannak a zempléni községben ... (Balogh Imre felvétele) ..Miiyen kedves fiatal pár! ... Szánkózunk, szánkó­zunk?! ... Látod. Jenő. te so­hasem szánkóztatsz engem!” — röpködtek a megjegyzé­sek a középkorú pár leié. Amíg megtették a lakásukig a néhány száz méteres utat — állításuk szerint —. sem idegenek, sem ismerősök nem állták meg szó nélkül a látványt: egy erősen poca­kosodó férfi gyermekródlin vonszolja őszbe csavarodott feleségét. Galamblelkű há­zaspár. de — mint a férj utólag elmesélte — a vala- hányadik kedélyes megjegy­zés után összecsikordult a foga, és csendesen károm­kodni kezdett magában. Mert nem játékból húzta ő az asszonyt a sírdogáló kis unokájuk segédletével. Az történt hogy a „na­gyi” elvitte szánkózni egy­szerű unokáját a közeli domboldalra. Egy vigyázat­lan mozdulatnál kiszaladt lába alól a talaj, nagyot huppant, és éles fájdalom hasított a bokájába. Csak annyi ereje maradt, hogy pdabicekelt a szánkóhoz, az apróságot pedig elszalajtotta a férjéért. Érezte, hogy gya­log nem tud menni egy mé­tert sem. A szánkózás az orvosi rendelőben végződött. Az­óta is gipszben van a törött boka... Ma már mosolyogni is tudT nak a történeten, de kissé kesernyés ez a mosoly. Ma­gukban így summázzák a keserves út tapasztalatait: „Milyen felületesen ítélkez­nek az emberek, ráadásul ki-ki úgy, ahogy a szája ízé­nek legjobban megfelel.” Egy népes társaságban to­vábbadtam a kényszerű szánkózás históriáját. Beval­lom, nem minden célzatos­ság nélkül. Kíváncsi vol­tam. hogyan reagálnak rá azok az emberek, akik kö­rül néhányat csupán jóis- merősömnek, a többieket vi­szont. barátomnak nevezhe­tek. Volt, aki elmosolyintot- ta magát, amikor úgy a fe­lénél tartottam, de mire el­jutottam a tanulságig, meg­komolyodtak az arcok. És mintha zsilipet húztam vol­na fel a történettel, ki-ki tudott mondani egy vagy több hasonlót. Az egyik asszonyka elme­sélte. hogy a Tiszai pálya­udvaron harsány derültséget keltett egy furcsán csoszo­gó járású, rángatózó fejű férfi. Amennyire meg tudta ítélni, idegsorvadásos beteg­ségben szenvedett a szeren­csétlen. ám a vihorászók azzal gyanúsították, hogy a pohár fenekére nézett a restiben. Az egész várost bejárta annak idején a hír — em­lékezett más —. hogy a Bú­za téren sokak szeme lát­tára szenvedett ki egy szív­beteg férfi, A szó szoros ér­elmében átlépkedtek fölötte „Részeg disznó!” megjegyzé­sekkel. Pedig, ha valóban részeg lett volna az illető, akkor is segítségre szorul, hiszen, akit önkívületi álla­potba hoz az alkohol, annak sürgős orvosi segítségre van szüksége — egészítette ki a riasztó példát az egészség­ügyben járatos elbeszélő. — Figyeljétek meg. meny­nyi rosszindulatú pletyka kel szárnyra egy-egy öngyil­kosság után 1 — így kezdte barátom. aki szemtanúja volt, hogyan készülődött, a halálra tíz emelet magasság­ban a szomszédjukban lakó idegbeteg nő. és a végzetes zuhanást is látta volna, ha ösztönös védekezésként be nem hunyja a szemét. A körzeti orvostól tudia hogy többször kezelték elmeosz­tályon az idősebb asszonvt. másnap mégis tele volt a környék egy hihetetlen és meglehetősen alias szerelmi történettel. Ugye felesleges monda­nom hogv mielőtt vidámabb témára váltottunk volna, még egyszer átvonult képze­letünkön' a szánkót vonszoló pocakos férfi, a sírdogáló kisunoka. a fájdalomtól el­torzult arcú asszony, és hal­lani véltük a gunyoros-vic- cesnek szánt megjegyzése­ket: ..Szánkózunk, szánkó­zunk? ...” (békés) megvalósulását, hogy a. köz­gazdászképzés megkezdőd­hessen. A beszámoló a továbbiad­ban részletesen foglalkozik az oktató-nevelő munkával, a kutatási tevékenységgel. Az ideológiai-politikai mun­kát elemezve megállapítja:» beszámolási időszakban a kedvezőtlen hatások, * ne­hézségek elhárításának illú­ziójától eljutottunk az azok­hoz való alkalmazkodás szükségességének felismeré­séhez. A párt belső életéről olvashatjuk: a munka sok­színűsége. szerteágazó volta és munkaigényessége meg­követeli minden párttagtól aktivitásának a fokozását. Ez egyik fontos feltétele an­nak, hogy az alapszervezeti munka tartalmában es ha­tékonyságában egyaránt to­vább javuljon. A városi pártbizottság kö­szöntését tolmácsoló dr. Ko­vács László titkár hozzászó­lásában hangsúlyozta: a vá­ros és az egyetem kapcso­latai jelentősen bővültek. Miskolc szellemi arculatúnak formálásához hatékony ta - mogatást nyújtanak az ok­tatók, hallgatók, s az egye­temi létesítmények a nyi­tottságukkal. Ugyanakkor jól szervezi az egyetemi pártbi­zottság a felsőoktatási mun­kát. s ebben vállalt orien­táló szerepe is megható ló­1-iUOI A Tiszai Vegyi Kombinat olefingyárában 10 évvel ez­előtt. február. 3-án. 20 óra 35 perckor kezdődött meg az olefin termelése es ez­zel együtt, a magyar—szov­jet olefin-egyezménynek megfelelően, a szállítása a Szovjetunióba. Az olefingyár fnagas színvonalú üzemelte­tése lehetővé tette, hogy az eltelt 10 év alatt több mint 2 millió 458 ezer tonnát ter­meltek es ebből kereken 1 millió 210 ezer tonnát ad­tak át a szovjet partner vál­la lat. a kalusi klórvinil ter­melési egyesület részére azon a 330 km hosszú cső­vezetéken. amely összeköti a két nagy kombinátot. \ Borsodi Vegyi Kombinát pvc-gyárának több mint 470 ezer tonna etilént szállítot­tak A TVK polietiléngyárá­ban 302 800 tonna pölie+Uén- sranulátumot termeltek a tíz év alatt. Az olefingyár látia el nyersanyaggal az 1978-ban és 1983-ban üzem-, be helyezett polipropilénavá- rakat is. ahol eddig S38.S ezer tonna késztermék ké­szült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom