Déli Hírlap, 1985. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-11 / 35. szám

Sportegyesületi közgyűlések Sajóbábonyi Vegyész SE Lrlékelhető fejlődés a minőségi és tömegsportban Miskolcon és a városkör­nyéken is megkezdődtek a sportegyesületi közgyűlések, amelyen az elmúlt négy esz­tendő munkájáról, örömeiről és gondjairól adnak számot a sportegyesülcti vezetők. Az elmúlt hét végén tartotta közgyűlését a Sajóbábonyi Vegyész SE. A városkörnyék egyik je­lentős sportegyesületének el­nöke, Kaposvári György je­lentős fejlődésről adhatott számot, amikor az elmúlt négy esztendő eredményeit mérlegre tette. Az egyesület akkori elnöksége feladatául tűzte ki a létesítményhely­zet jobbítását. Azt kell mon­danunk: ezt a célt — ha le­het — túl is teljesítették. Az öltözőépület jelentős bővíté­se mellett már annak felújí­tását is elvégezték, a labda­rúgópályát az igényeket ki­elégítő lelátó övezi. Füves labdarúgópálváiukat sok ma­gasabb osztályban iátszó együttes is jrigvli. s játékra alkalmassá tették a salakos edzőpályát, is. Kézilabdázó­ink bitumenes pályát éní- tettek. Ha az elmondottak­hoz hozzátesszük, hogy a sportolók és a szurkolók 60 ezer óra társadalmi munká­ja is segített mindezek lét­rehozásában, érthető, hogy az egyesületi elnök csak a legnagyobb köszönet hang­ján szólhatott a nem kis ál­dozatot vállalókról. Akiknek még arra is jutott erejéből, hogy segítségükkel a Raka- cai-tónál vízitelepet építse­nek. A létesítményhelyzet tehát jelentősen változott. Hogyan éltek az ily módon terem­tett lehetőséggel a tömeg- és versenysportban részt ve­vők? Ha egy mondattal kel­lene válaszolni, akár azt mondhatnánk: olyan mérték­ben, ahogy azt nem is ál­modták a sajóbábonyiak. Bár tény, hogy a beszámolónak vannak árnyoldalai is — el­sősorban az atlétikára és a női kézilabdára gondolva —. ám a döntő mégis csak az: igen lényeges volt a fejlődés mindkét területen. Tömegsport. Az elmúlt négy esztendő során mintegy a duplájára emelkedett a tömegsportra fordítható ösz- szeg, de megduplázódott a különböző versenyeken részt­vevők száma is. Tavaly pél­dául 3748-an futottak, ugrot­tak, fociztak, pingpongoztak az Északmagyarországi Ve­gyiművek, a bázis vállalat dolgozói, akik az év elején elkészített tömegsport-ver­senynaptár alapján már ek­kor megkezdhetik a felké­szülést a versenyekre. Nö­velte rendezvénveik sikerét, hogy a területükön dolgozó kivitelező vállalatok dolgo­zóit is bevonták a különbö­ző versengésekbe. Minőségi sport. Akárcsak a tömegsportban, itt is je­lentős a fejlődés. A koráb­ban ideiglenesen szünetelte­tett asztalitenisz szakosztály férficsapata ma az NB III. kapuját döngeti. (A bábc- nyiak bíznak benne: sikerül is átlépniük a képzeletbeli kapun ...) Atlétikában mind­össze 10 serdülőversenyzőt Késilabda Aj chebi nemzetközi női kézilabda torna záró napján a magyar válogatott az NDK- val ‘mérkőzött és 9-8-as fél­idő után 20-17-re kikapott. így a magyar csapat, azonos pontszámmal, de rosszabb gólkülönbséggel a győztes NDK mögött a második he­lyen végzett. Kosárlabda NB I MsÉpi rap mg OSC—Di TK 79-77 (36-47) Az^utóbbi hetekben javu­ló jármában szerepeltek a diósgyőri kosaras lányc.k, ám azj mindenki tudta, hogy az ŐSC — különösen ottho­nában — igen veszélyes el­lenfél', Még Miskolcon is ne­héz gket legyőzni. BáUmann Gáspár taktikai utasításai az első félidőben be is jöttek. A diósgyőriek fcavgímezetten védekeztek, gyors1, ellentámadásokat ve­zették? sorra megszereztek a paláikról lepattanó labdá­Toló 1. Btauncshweig— VfB Stuttgart 3-1 1 2. Karlsruhe—Düsseldorf 2-2 X 3. Bielefeld—1. FC Köln törölve 4. Bremen— Bayern München 4-2 1 5. Stuttgarter Kickers­Kassel 1-1 X 6. Freiburg—Hannover 1-1 X 7. Bürstadt—Aachen törölve 8. Fortuna Köln— Hertha BSC törölve 9. Ascoli—Sam pd oria 2-0 1 10. Crémonese—Milan 0-1 2 11. Fiorentina—Como 2-1 1 12. Napoli—Torino 2-1 1 13. Udinese—Verona 3-5 2 Pótrnérkőzések: 14. Póma—Atalanta 1-1 X 15. Juventus—Avellino 2-1 1 16. Intcrnazionale—Lazio 1-0 1 kát. Ráadásul pontosan dob- tak! Szünet után megválto­zott a játék képe. A DVTK fáradni látszott, a ziccer­helyzetek is sorra kimarad­tak. Képtelenek voltak tar­tani a hazaiak legjobb irá­nyítóját, Tóthot, valamint a rendkívül pontosan dobó Rit­kámét. Fej-fej melletti küz­delem alakult ki, felváltva estek a kosarak. Végül az idegek párharcát az OSC bírta jobban. Igazán kár ezért a váratlan, s meglepő vereségért, hiszen az első fél'dei játéka alapján a DVTK rászolgált volna a gvőzelemre. Medgyesi 19. Tóthné 16, Áronná 15, Ste- fánné 12, Jászka 10 pontot szerzett. tartanak számon. Edző, s at­létikai futópálya nélkül ezt is eredménynek tartják, de mert alapsportágról van szó, bíznak benne: lehet még bá­zisa a Vegyész egy atlétikai szakosztálynak is. A férfi kézilabdázók évről évre javí­tottak eredményeiken, az el­múlt esztendőben a megyei bajnokság megnyerése után az osztályzón is sikerrel szerepeltek, s az egyesület első NB-s csapatának tud­hatják magukat. Az egyesü­leti vezetés az igen fiatal át­lagéletkorú csapattól azt vár­ja : vessék meg lábukat az NB II-ben, s később rutint szerezve, akár magasabb osztályba is törhetnek... A női kézilabdacsapat a vajú­dás időszakát éli. Több éve szóba került már megszün­tetésük, ám a sportszerető lányok-asszonyok könyörgő szava mindig erősebbnek bizonyult. Kitartásuk már nem annyira, tavaly az utol­só mérkőzésekre már nem tudtak kiállni... Külön fejezetet érdemel a labdarúgócsapat szereplése. Négy esztendővel ezelőtt a területi bajnokságba kerülést tűzte a csapat elé a vezetés. Ez sikerült is, ám a csapat- építés sikertelenségei miatt csak átszállójegyet váltott a gárda. Az ismét visszakerü­lés lett az újabb cél, amit az osztályozó sikere után el­könyvelhettek. de még 1983- ban is kardélen táncolt a gárda. Az elmúlt esztendő­ben végre siker koronázta a munkát: az őszi szezonzárás után az 5. helyen fordultak, mindössze 3 ponttal lemarad­va a bajnokaspiráns mögött. Az elnökség beszámolóját szenvedélyes hangú vita kö­vette, amelyben felszólalt Kupecz László, Miskolc me­gyei város Tanácsa testne­velési és sportosztályának vezetője is, aki kiemelte: di­cséretre méltó az a fejlődés, amit a tömegsportban elért az egyesület, de természe­tesen dicsérni kell a minő­ségi sport eredményességét is. Külön öröm, hogy az eev- kori borsodi sikersportág­ban, a kézilabdázásban fér­ficsapatuk már az NB II- ben szerepelhet. A köszönet hangján szólt arról a támo­gatásról, amelyet a bázisvál­lalat. az Északmagyarországi Vegyiművek nyújt az egye­sületnek. A beszámoló elfogadása után választották meg az esvesület úi elnökségét. El­nök Ivádi Béla lett, helvet- tesei Tóth Béla és Mátyás László. T. Z. Hegy korosztály a dobogón Bemutatkoztak Cl súlyemelők Hemcsak létszám, eredmény is kell! Az úttörő 1. korcsoportban Galamb, a DVTK fiatalja a 60 kg-os súlycsoportban megnyerte a megyei bajnokságot. (Szabó István felvétele) A magyar súlyemelősport, s ezen belül Borsod, Mis­kolc hosszú évtizedek óta a világ élvonalába tartozik. Szűkebb pátriánkból olimpi­ai, világ- és Európa-bajnoki érmesek kerültek ki, ^zá- mós 'dicsőséget sierfezve hem- csak az itt éleknek, hanem hazánknak, a magyar sport­közvéleménynek. A tehetségek, a jövő vi­lághírű sportolói az első lé­péseket a sikerekhez vivő úton itt teszik meg. Itt, pél­dául Borsod megye bajnok­ságán, ahol rangot jelent győzni, érmet szerezni. A háromnapos megyei bajnok­ságon a szakemberék arra is választ kaphattak, hogy hol tartanak a szakosztá­lyokban az utánpótlás-neve­léssel. A felnőtt, ifjúsági, serdülő és úttörő korosztá­lyokban összesen 150 súly­emelő vetélkedett a bajnoki érmekért. — Sok ez, vagy kevés? — tettük fel a kérdést Juhász Istvánnak, a DVTK vezető edzőjének. — Igen vegyes a kép. Ha a létszámot vesszük, akkor jaz] indulók _száma- országo­san a mi területünkön, tehát itt, Borsodban a legtöbb. Ám ez kevés. Az ifjúsági I. korcsoportban nemcsak ke­vesen indultak, hanem az eredmények is lehangolóak. Ez pedig az edzők munkáját is minősíti. Az ifi II-ben, a serdülőknél és az úttörőknél már óriási a létszám, több tehetséges fiatalt is láttunk, ám még igen sok munkára van szükség ahhoz, hogy felfedezzük bennük a jövő Borsiját. Jacsgját, vagy Szanyiját... Szó ami szó, bizony tech­nikailag meglehetősen sok rontott gyakorlatot láthat­tunk. Különösen az igencsak foghíjas felnőtt mezőnytől. Az úttörő I. korcsoport vi­Sífuló OB, Galyaíelő Négy második hely Az elmúlt hét közepén még aggódtak a szakembe­rek, hogy a legfontosabb kel­lék, a hó hiányában, egyál­talán meg lehet-e rendelni Galyatetőn az országos sífu- tóbajnokságot. Katonák köz­reműködésével, teherautók­kal hordták a fehér takarót a pályákra, s még a hóágyút Birkózás Jó rajt! Legjobb szabadfogású bir­kózóink is megkezdték az idei nemzetközi szereplést. Válogatottunk egy része a tengerentúl, Clermont Fer- randban, a Roger Goulon- emlékversenyen lépett sző­nyegre és a rajt jól sike­rült. A DVTK-sok közül Szabó Lajos az 52 kg-ban a francia Bourdint verte 3:0 arányban, míg az 57 kg-osok között Szalontai Imre nyert 5:1 arányban a nyugatné­met Monschau ellen. A csa­pat tagjai közül Gulyás 7:4- re győzte le a francia Leg- rand-t, Orbán pedig tussal kapott ki a szovjet Ajdov- tól. is bevetették. Azután szom­batra már az „égiek” is be­segítettek, megindult a ha­vazás. A pályára nem lehetett panaszuk a résztvevőknek, bár a friss hóban nem a legkellemesebb a nyomot — a pályák útvonalát — kita­posni. Ám senki sem elége­detlenkedett. Talán csak az elért eredmények miatt... Ugyanis az első Versenyna­pon, a férfi 30 kilométeren Farkas (H. Zalka SEI 86:00 perccel végzett az első he­lyen. míg az eevik éremesé­lyesnek, a DVTK-s Dosek Ágostonnak 89:43 perccel meg kellett elégednie az 5. helyezéssel. Palácsik (H. Papp J. SE) pedig 6. lett. ideje 90:08. Ám nem marad­tak érem nélkül a miskolci­ak, hiszen a csapatverseny­ben a Bp. Honvéd mögött a H. Papp J. SE együttese ezüstérmet szerzett. A folytatás már jobban sikerült. Ideális hóviszonyok között, bár hűvös időben ke­rült sor a rövidebb távra, a 15 kilométeres sífutásra. Óriási küzdelem alakult ki az előző napi győztes gyön­gyösi Farkas és a diósgyőri Dosek között. Farkas jobban beosztotta erejét és látvá­nyos hajrával, mindössze 8 :!) másodperccel előzte meg a DVTK versenyzőjét. így Dosek ezüstérmes lett. Csa­patban a Honvéd Papp J. SE gárdája ezúttal is a má­sodik helyre szorult a Bp. Honvéd mögött. Az utolsó, befejező napon is jutott érem a miskolciak­nak. A férfiak 3x10 kilomé­teres váltójában sok izgal­mat hozott a Bp. Honvéd— H. Papp J. SE párharc. Az aranyérem sorsa csak az utolsó métereken dőlt el, a fővárosiak 10 másodperccel előzték meg a miskolciakat. szőni már villogott. A pöt­tömnyi legények gyakorta testsúlyuk kétszeresét is a fejük fölé lendítették. Sőt! Kiss (Olefin SC) és Szűcs (DVTK) csanem saját súlyuk háromszorosát. Most is bebizonyosodott, hogy a DVTK és a lenin- városi Olefin SC nem vé­letlenül tartozik az ország élvonalába. Nemcsak meg­szerzett egyesületi pontjaik­kal, hanem az utánpótlás­nevelésben is. Szinte min­den évben feltűnik ebben a két korosztályban egy-két olyan fiatal tehetség, akikről a szakemberek is elismerően, nyilatkoznak. Lovas Andor, a Magyar Súlyemelő Szövetség titkára, a versenybíróság elnöke így értékelte a megyei bajnoksá­got: — Meglepődtem, hogy a felnőtteknél és az ifjúsági I. korcsoportban milyen keve­sen léptek dobogóra. Azt is megvallom, kimagaslóbb eredményekre számítottam. A fiatalokat látva, bízom ab­ban. hogy Diósgyőrött és Le- ninvárosban is feltűnik még az idén néhány tehetség. A bajnokság egyben arra is fel­hívta a szakvezetők figyel­mét, hogy mit kell még ten­niük az eredményesebb sze­replés érdekében. Nos, a lecke mindenkinek feladatott. A bizonyításra, a vizsgákra ebben1 az évben még tucatnyi alkalom kínál­kozik edzőknek és verseny­zőknek egyaránt. Bajnokok. Felnőttek, 52 ke: Hornyák Gy. (Olefin) 125 (55, 70). 60 kp: Pátrovics (KVSE) 235 (100, 135). 75,5 kg: Szegedi (DVTK) 215 (95. 120). 75 kg: Markó (KVSE) 265 (117,5. 147.5). 90 kg: Kertész (DVTK) 340 (155, 185) -----------------* Ifjúsági I., 60 kg: Jantek (DVTK) 205 (90, 115). 65,5 kg: Baranyi (ÖKSE) 200 (90. 110). 82.5 kg: Holló (Olefin) 210 (95, 115). Ifi II., 48 kg: Csorba (DVTK) 107.5 (47,5, 60). 52 kg: Ócskái (DVTK) 75 (30, 45). 56 kg: Balogh A. (Olefin) 185 (30, 105). 60 kg: £ zekerák (ÓKSE) 217.5 (97,5, 120). 67,5 kg: Négyesi (Olefin) 225 (100. 125). 75 kg: Zsuga (KVSE) 250 (105. 145). 82.5 kg: Fekete (Olefin) 235 (105, 130). 90 kg: Krajnvák (DVTK) 202.5 (90, 112,5). 100 kg: Tóth (Olefin) 230 (100, 130). A serdülő- és úttörőeredmé­nyeket később közöljük. (felföldi) Apja fia A DVTK-stadion súly­emelőterme. Megyei baj­nokság, az úttörő első korcsoport küzdelme. A hangosbemondö szólítja a következő versenyzőt: ”56 kilós súlycsoport. A súly 87,5 kiló. Következik Szűcs Albin, DVTK . . ” Az ajtóban feltűnik egy sűrű, jó izomzatú srác. Mögötte egy tőle alacso­nyabb, szőke, köpcös fér­fi magyaráz, mutogat va­lamit. A fiú csak a súly­zót figyeli kitartóan. Azu­tán odalép, lehajol, fo­gást keres a rúdon. Rö­viden koncentrál, indítja a mozdulatsort, s egy pillanat múlva már a fe­je fölött a súlyzó. Kigyul­lad a három fehér lám­pa, jelezve, hogy jó a gya­korlat. Nagyot csattannak a tárcsák a dobogón, a fiú kifelé indul, ahol már várja a férfi. Eltűnnek — mosolyogva — az edző­teremben. Eredményhirdetés: „Az 56 kilogrammos súlycso­portban első Szűcs Albin, DVTK ... A megyei szö­vetség által felajánlott kü­löndíjas mint a legered­ményesebb versenyző kapja Szűcs Albin . . .” A fiú és az alacsony,, szőke férfi mosolyog, majd később összeölelkez­ve ballagnak a terem má­sik vége felé. „Könnyű nekik, a srác tiszta apja fia” — jegyzi meg irigykedve az egyik súlyemelő-papa. Igen, le­het, hogy könnyű. Szűcs Lajos négyszeres Európá­ba! nők, olimpiai és világ- bajnoki ezüstérmes fia is a vastárcsák világát vá­lasztotta. Van kitől a sportág rejtelmeit eltanul­nia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom