Déli Hírlap, 1985. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1985-02-25 / 47. szám
Kikapcsolódás, munkaterv szerint Hogyan tovább, ifjúsági klubok? A Miskolcon és környékén működő ifjúsági klubok helyzetéről szóló tájékoztatót hallgatott és vitatott meg múlt heti ülésén a KISZ városi bizottsága. A KISZ megyei bizottsága 1979-ben határozatot fogadott el a klubmozgalom továbbfejlesztésének feladatairól, a városi bizottság pedig 1982- ben tárgyalta meg a kiubmoz. galom működésének tapasztalatait, és fogadott el határozatot a jövő feladatairól. E két határozat óta eltett időszak munkája volt a legutóbbi tájékoztató témája. Az ifjúsági klubok többsége — ebben mindenki egyetért — nem tölti be feladatát. Céljuk szerint közösségszervező erők lennének, ám a legjobb klubok is „rendezvényorientáltak”, csak alkalmi szórakozást nyújtanak tagjaiknak. A gyengébbekről ez sem mondható el. inkább csak vegetálnak. Az említettek okait próbálták elemezni a múlt heti ülés résztvevői. NEMCSAK ISKOLÁSOKNAK Az „ősklubok” ideje, amikor ezek a spontán közösségek létrejöttek — lejárt. A hatvanas évek elején, közepén az ifjúság újfajta életérzésének — melynek látváDruckcr György előadása Könyvkiadásunk gondjai állandóan napirenden vannak a sajtóban. Legutóbb a rádió 168 óra című műsorában beszélt róluk Drucker György, a Könyvértékesítö Vállalat igazgatója. Miután ö a Hazafias Népfront Olvasó népért munkabizottságának is tagja, a rádiótól egyenes út vezetett a népfront megyei bizottságához, ahol személyesen is hallottuk a napokban Miskolcon. Hogy is állunk hát könyvkiadásunkkal, és — főleg könyvolvasásunkkal? Mint Drucker elmondta: világviszonylatban nem lehet panaszunk ; az ötödik-hatodik helyen állunk az évente egy főre eső kiadott könyvek számát tekintve, a szocialista országok között pedig az első helyen. Más kérdés azután, hogy rosszabbul állunk ma, mint régebben — ha a régebbi és a mai helyzetet vetjük össze. 1980 óta csökken az olvasók száma, és ez a tény talán az értelmiség viszonylatában nem igaz. A lakosság fele nem vásárol könyvet, kérdés, mennyi jár ezek közül könyvtárba? A legfőbb oka ennek a második gazdaság, a pénzszerzési törekvések felerősödése. A gazdasági nehézségek jelentkéznek a kiadóknál is: csökken a könyvtárak állami támogatása, a nyomdák jövedelmezőbb munkát részesítenek előnyben a könyvnyomtatással szemben. Nincs más hátra, ha javítani akarunk a helyzeten — mondta Drucker György —, mint globális megoldást keresni, megtalálva a gazdasági és kulturális összefüggések együttes megjavításának lehetőségeit. Az erre való törekvés már megkezdődött. A javulás persze lassú lesz. Az egész régi struktúrát kell átszervezni, pontosan úgy, mint a gazdaságban. Lényeges a könyvkiadásban is — mint mindenütt —, hogy jobban biztosítsák az érdekek kielégítését, mert ez a jobb munka hatóereje. Tudni kell, mit érdemes kiadni, nem kell a nyos kifejezési fox-mája volt a zene, az öltözködés, a hajviselet — részeként született meg az igény e klubok iránt. Mára alapvetően megváltoztak a körülmények, az ifjúsági „szubkultúra” egyfajta válságáról beszélhetünk. Ami nem jelenti azt, hogy a fiatalokban — elsősoi'ban a tizenévesekben. illetve azokban a harmincegynéhány évesekben, akik aktív részesei voltak a hatvanas évek pezsgésének — ne lenne igény a közösségek iránt. (Az utóbbiak ma lakótelepi klubokat szerveznek, amelyek közül Miskolcon is jó néhány működik.) A tizenévesek elsősorban az iskolai ifjúsági klubokban próbálják megtalálni a vágyott közösséget, ez azonban nerh könnyű, mert — mint a jelentés megállapítja — „Az oktatási intézményekben működő klubok tanár vezetői... az iskola meghosszabbításának tekintik a klubot. Elsődleges szempontnak az általános műveltség és a kulturált magatartás elmélyítését tekintik, nem pedig a fiatalok önkifejezési szándékát, önszervező készségét, vágyát. Ezeket a klubokat tanárok vezetik, a diákvezetőség működése formális ... Ezért alakulhat ki olyan helyzet, a népfrontbizottságon közönség érdekét minden körülmények között szolgálni, de nem is szabad azt lebecsülni, elvégre olvasó nélkül nincs olvasás. Felmerült már a gondolat: legyen a kiadóknak saját nyomdája, s legyen az író is érdekelt a könyv forgalmában: ne a példányszámok nagysága szabja meg a jövedelmét, hanem az, hogy mennyire fogy a műve. A felmerült vita során Drucker egyetértett a felszólalókkal, hogy ne csak a könyvek száma legyen kevesebb a könyvhéten, hanem jó lenne újra — a háború előtt így volt — csak magyar szerzők könyveit kiadni ilyenkor, és legyen a könyvhéten a könyv olcsóbb, mint máskor. hogy az iskola minden növendéke egyben klubtag is...” VAGY PÉNZ NINCS, VAGY VEZETŐ Az üzemi, vállalati klubok — Miskolcon 18 ilyen van — felszereltsége általában jó, megfelelő színterei a szórakozásnak. A vállalatok vezetői ragaszkodnak a pontosan megszervezett munkához, az előre leadott programokhoz, mert csak így vélik átlátni a tevékenységet. Sok — jónak tűnő — program is megbukik, például azért, mert a kezdési idejük az esti órákra esik. A klubok harmadik típusát a területi klubok jelentik, ezekből 15 működik a városban és a városkörnyéken. Eltérőek az adottságaik, a felszereltségük színvonalában is nagyok a különbségek. Tevékenységüket — de ez elmondható a más fenntartású klubokra is — nagymértékben meghatározza a klubvezető rátermettsége. A klubnapok általában szom- batra-vasámapra koncentrálódnak, programjaik főleg a discóra és ünnepségek megrendezésére korlátozódnak. A művelődési intézmények ifjúsági klubjainak gondja, hogy nem mindig tudnak fennmaradni, eleget tenni az intézmény által megkövetelt „éves munkatervnek”. Arra nincs lehetőségük, hogy „csupán az együttlét. a beszélgetés színterei legyenek.” AZ IRÁNYÍTÁS HÉZAGAI A tájékoztató szól a Miskolcon 1974 óta működő Városi Klubtanács szerepéről is. Megállapítja, hogy többszöri átszervezés után sem tölti be megfelelően a funkcióját. A klubok irányítása, szakmai fejlődésének biztosítása szinte teljesen hiányzik. A megoldást az jelentené, ha a klubtanács önálló költségvetéssel rendelkezne, vezetői és tagjai választott szakemberek lennének, valóban az ifjúsági klubok tanácsaivá válnának. Sokat lendíthetne a klubok életén irányításuk demokratizálása, az. hogy a klubok a saját maguk által kigondolt, megtervezett programok végrehajtói legyenek. Ehhez jó klubvezetők is szükségesek, de képzésük, továbbképzésük jelenleg megoldatlan Miskolcon. Sz—-: Könyvekről, olvasókról (MÁTÉ). A Kassán élő Jakoby Gyula festőművésznek nyílt kiállítása a Kossuth utcai Borsod—miskolci Múzeumban. A művész — akinek önarcképét közöljük — Budapesten tanult, Réti István növendéke volt. Humorral mutatja be az élet mindennapjait festményein. A kettős villamosvágány A kép a Herman Ottó Múzeum anyagából való. Miskolci fotósok Miskolcról Várostörténet - képeken tV Szentkereszti Béla fotója a Sötétkapuról A negyven évvel, vagy huszonöttel ezelőtti váro6 nem ugyanaz, zsánerképpé szelídültek a hajdani szociofotók (a legszebb példáit ennek az 1974-ben elhunyt Doma István tiszteletére összeállított kollekcióban látjuk), de a képekről nemcsak a tartalom szól beszédesen, hanem a megvalósítás is. A modem technika, a mindentudó apparátusok a hagyományos látásmódból is teremthetnek „eszmei mondanivalót”; természetesen, hogy találkozunk fotografikával, kísérleti fotóval. A legújabb termésben kevesebb a lírai kép. a miskolci fotósok is követték a műfaj formai és tartalmi változásait. ízlés dolga, hogy a megvalósítás legújabb formáit kedveli-e az ember vagy jobban örül egy szép Alapvetően a Miskolci Fotóklub régi és újabb tagjainak a kiállítása a Miskolci fotók 45-től napjainkig című bemutató, vagyis fotográfiatörténet. De hogyha ebben a városban, ezen a vidéken élő ember veszi - művészi igényességtől indíttatva — kezébe aifényké- pezögépet, akkor elsősorban ezt a várost és tájat örökíti meg. A fotográfiatörténet ilyenformán várostörténetté is válik; a kétféle tartalom pedig felerősíti egymást. gibb és a legújabb időtől való képek egyenletesen magas színvonala beszél. A zsá- ner-, a táj- és a városképek, egy kis kollekció az alkalmazott fotóból, az itt élőknek szólnak. helyzetképnek. A rendezők szándéka szerint ez a tárlat nem kíván beleszólni senkinek a véleményébe. Egy hatalmas fotóalbummal szolgálnak, amit át lehet, és át kell lapozni. M— Pialátok, Ívvel a természetről A rendezők szándéka sze- rinnt a kronológiát követik a képek; 92 fotográfus 427 pillanatát lesheti meg a látogató a 427 bemutatott fotóban. Az 1945 utáni évtizedek követik egymást, ha az ember körbejárja a tárlatot; negyvenszer váltotta a telet a tavasz és a nyarat az ősz, de mérhető-e évszakokban az emberi élet, vagy negyven esztendő? A fotográfia nem filozofál, hanem ábrázol, és egyetlen megőrzött pillanat is ölelhet fel évtizedeket. Ennek a kiállításnak a folytonosság felmutatása és a változás bemutatása a célja. A mintegy háromezer képből válogatott, a Miskolci Galéria minden termét megtöltő hatalmas anyag nagyon szép kollekció, és a fotográfia barátainak tartalmas tárlatlátogatást ígér. A Miskolci Fotóklub tagjainak munkái mellett kiállít a Vasas Fotókör, és láthatunk műteremfelvételeket is. Láthatunk példát a nagy hagyományú miskolci ama- tőd klub szerteágazó, baráti kapcsolataira az Austria Trió tagjainak munkáiban. Jogos büszkeséggel mutatják be külföldi kiállítások meghívóit, a hazai és a határokon túli tárlatokról elhozott díjakat. A miskolci fotográfusok nyilván meg akarják mutatni magukat, de róluk tulajdonképpen csak a legréNégy plakáton védett madaraink, kettőn védett növényeink láthatók élethű, színes kivitelben. A 36 képből álló, Magyarország Nemzeti Parkja című diasorozat mellett a Környezetvédelmi Bibliográfia ötödik kötete, és a Ne bántsd a virágot című, reprezentatív kiállítású könyvecske is megtalálható. A Március 22. és 31. között 5. alkalommal rendezik meg a Budapesti Tavaszi Fesz-. tivált. A nagy tavaszi kulturális seregszemlére hazalátogat és két koncertet is ad a neves zongoraművész, Cziffra György. Doráti Antal, külföldön élő világhírű karmester vezényli az Operaház Fidelio bemutató előadását. A Fővárosi Operettszínházban Ribnyikov—Voz- nyeszenszkij Párizsban is nagy sikert aratott rockoperája. a Remény a Madách Színházban pedig Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok című darabja kerül bemutatásra. A Pécsi és a Győri Balett. valamint a Magyar Állami Operaház legújabb kiadvány a Zempléni Tájvédelmi Körzet ismertető füzete. Valamennyi felsorolt népszerűsítő anyag, és a kerek, világoskék mezőben fehér kócsagot ábrázoló természetvédelmi jelvény is beszerezhető az OKTH Észak-magyarországi Felügyelőségén, Miskolc, Hegyalja út 6/b. szám alatt. balettkarának bemutatkozó előadásain kívül a fesztivál balett-táncosokat vár Kubából, Párizsból, Olaszországból. a Szovjetunióból és az NDK-ból. A Budapesti Tavaszi Fesztivál jegyértékesítését február 13-án elkezdték. Jegyeket minden utazási iroda és idegenforgalmi hivatal vidéki kirendeltségében lehet igényelni. (Ugyanitt tájékoztatást adnak a fesztivál teljes programjáról.) A MÁV 50 százalékos kedvezményt biztosít a fesztiválra utazó vidékiek számára. A pecsételés helyszíneiről a pályaudvarokon elhelyezett plakátokon értesítik a közönséget. A Budapesti Tavaszi Fesztivál ai egész országé
