Déli Hírlap, 1985. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-23 / 46. szám

Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny Kommunista műszakok, társadalmi munka (Folytatás az 1. oldalról) A kongresszusi és felsza­badulási munkaverseny ered­ményeként Borsodban külö­nösen nőtt a dollárelszámo­lású export; a TIFO-ban pél­dául 218 százalékkal, az LKM-ben 53.1 százalékkal, a DIGÉP-ben 12,7 százalékkal. Az anyag- és energia-meg- takaritás értéke a megyében 730 millió forintra rúgott. E jelentékeny összegnek majd’ a felét — 340 milliót — a Lenin Kohászati Művek pro­dukálta. Az importanyag helyettesí­tésével 480 millió forint megtakarítást értek el vál­lalataink. A sa.jóbábcmyi Eszak-magyarországi Vegyi­művek 40 millió forinttal já­rult hozzá ehhez az összeg- pénzügyi nehézségek okoz­hez. Az építő- és építőanyag­iparban javult a minőség, csökkent a hiánypótlás érté­ke. A BÁÉV a tavaly elké­szített 1622 lakásból 242-t hiánymentesen adott át, az ÉÁÉV-nél nőtt a jövedelme­zőségi mutató, a BVM alsó- zsolcai gyárában 120 ezer méterrel többet termeltek a lakosság részére igen jelentős E-típusú födémgerendából. Kiemelkedőt produkáltak a Lenin Kohászati Művek szo­cialista brigádjai, dolgozói. A korábbi évek tetemes vesz­teségét megszüntették, s bár nyereséget nem értek el, így is elismerésre méltó volt a munkájuk. A bányászok azonban, bármennyire igye­keztek is, elmaradtak ter­vüktől. Az eredménytelensé­get a rossz geológiai viszo­nyok, a létszámhiány és Fizetni kell minden törzsért Miskolc fa-bankja Fogat fogért, fát fáért — tömören ez a lényege azok­nak a paragrafusoknak, ame­lyek a fákat kivágókra ró­nak visszapótlási kötelezett­séget. Már elég régen ez volt a gyakorlat Miskolcon is, ám a tavaly ősszel életbe lépett, a közterületek rendjével foglalkozó tanácsrendeletben külön passzus foglalkozik a kivágott fák ügyével. Létre­hozták a fásítási alapot is. Ha valaki egy közterüle­ten álló fa kivágására kért engedélyt a tanácstól — mondjuk útépítés miatt —, akkor eddig a törzsátmérő alapján rendelték el, meny­nyit kell a csemetékből el­ültetni az öreg fa helyett. Az alapelv az volt, hogy ha sok kis fa alakjában is, de ugyanaz a lombtömeg, fe­lület teremtődjön meg, mi­nél gyorsabban. A tanácsi­ak szerint azonban ez nem jó megoldás, mert nem tud­ták kellően ellenőrizni *á tel­jesítést, és a telepítés for­májába — facsoport, fasor — sem tudtak beleszólni. Ráadásul sok esetben oda, ahonnan a fákat kivágták, nem is lehetett újakat tele­píteni, mert egyszerűen az utak, a közművek vagy az épületek nem hagytak erre helyet. Ültetés helyett fizetni, a telepítést pedig elvégzik a szakemberek; ez a fásítási alap alapötlete. 1984-ben rö­vid négy hónap alatt több mint 400 ezer forint gyűlt már össze az alap számlá­ján. Fizetett például az Ag- röber, az ÉRV és magán- személyek is. Az ÉRV nagy nyomású vízvezetéket épít ott, amerre az északi teher­mentesítő folytatódik majd. A pénzből mégsem oda ül­tettek csemetéket, hiszen ma még nem lehet megmon­dani pontosan, hol lesz az út szegélye. A telepítés he­lye a Jókai utcai lakótelep lett: fasort ültettek az út mellé. Eddig az alap pén­zéből 250 ezer forintot hasz­náltak fel. Érdekes a számítás módja is. Megmérik a kivágandó fa kerületét fél méter ma­gasságban, elosztják a ka­Nyékládházi tervek A Nyékládházi nagyközségi Tanács keddi ülésének napi­rendjén szerepel az idei költ­ségvetési és fejlesztési alap megtárgyalása, valamint a nagyközség idei társadalmi munkaprogramja. Ezenkívül beszámoló hangzik el a szak- igazgatási szerv tavalyi ha­tósági munkájáról. pott számot a csemeték ke­rületével, s így kapják meg, hányat kell elültetni. Egy szabvány fa 570 forint, a földlabdás előnevelt pedig 3400. Így kiszámíthatják az összeget, amit még mérsé­kelhet, ha a fűrész alá ke­rülő fa beteg, csonka, sé­rült. Elsősorban arra töreksze­nek a tanácsiak, hogy fa­csoportokat, fasorokat tele­pítsenek, és ne szétszórtan ültessék el a csemetéket. Valóban erre van a legna­gyobb szükség, hiszen Mis­kolcon aggasztóan kevés a fa. a fasorokról nem is be­szélve. (k—ó) tók. A lemaradás mérséklé­se érdekében a szocialista brigádok szinte minden sza­badnapjukon dolgoztak. A megye vállalatainál szá­mos új versenyformát vezet­tek be: a kohászatban pél­dául csekkfüzetet és észre­vétel; naplót kapott 27 bri­gád. Miközben a brigádveze- tök saját maguk jutalmaz­tak, javult a technológiai és a munkafegyelem, a brigá­dok önállósága és kollektív szelleme. A sajóbábonyi ve­gyiművekben új dolog a ne­gyedéves munkaverseny, a Negyedév élenjáró dolgozó­ja cím. A postaigazgatóság Kiváló Ifjú Postás oklevelet alapított, s jutalmazzák a postahivatalokat is. A kongresszusi és félsza­badulási munkaverseny len­dületével fokozódott a kom­munista műszakok és társa­dalmi muinkaakciókon való részvétel. A bevételeket ál­talában szociálpolitikai cé­lokra, kisnyugdíjasok segíté­sére, a lakásépítési támoga­tás növeléséi-e és a vér­transzfúziós állomás építésé­re fordították. Az LKM-ben 22 ezren vettek részt a két kommunista műszakon, s a 3,3 millió forintból félmil­lió jutott a vértranszfúziós állomásra, 2,6 millió a la­kásépítési alapra. Miskolcért 7 millió forint értékben vé­geztek társadalmi munkát. A DIGÉP-esek 1 millió 33 ezer forintot utaltak át a vértranszfúziós állomás épí­tésére, Miskolcért több, mint 35. ezer órát dolgoztak. Az SZMT közgazdaság! és szociálpolitikai osztálya meg­állapította, hogy a kongresz- szusi és felszabadulási mun­kaverseny eddigi szakasza eredményesen zárult, tovább fejlődött, korszerűsödött a brigádmoz^alom, a gyakor­latban id ^értékelhető az új' elemekkel váló gazdagódás. a változó körülményekhez való rugalmasabb alkalmazkodás. A résztvevők egy csoportja (Kerényi László felvételei Megkezdte munkáját a városi pártértekezlet (Folytatás az 1. oldalról) Elfogadom azon megállapí­tásokat is, amelyek az idős­korúak helyzetével, az ala­csony nyugdíjasok életkörül­ményeivel foglalkoznak. Meg­oldást kell találni, a feszült­séget enyhíteni kell. Ebben igen sokat tehetünk magunk is, üzemek, intézmények, szakszervezett bizottságok, tanácsok, s összefogva sok gondot meg tudunk együt­tesen oldani. 1985-ben ünnepeljük ha­zánk felszabadulásának 40. évfordulóját. Engedjék* meg,' hogy az 1945-ös párttagok ne­vében külön is köszöntsem a városi pártértekezlet küldöt­Arcképcsarnok A párttitkár Vasúti rangfokozata: műszaki felügyelő. Tren- csánszky Géza a MÁV Miskolci Igazgatóságán dolgozik, mint a villamos létesítményi főmér­nökség műszaki előadója. Apja is vasutas volt, a pályafenntartásnál dolgozott, így sokat ván­dorolt a család. Seúec-en szolgált — ez a hely­ség most Csehszlovákiában van — amikor a gyerek megszületett, apja után a Géza nevet kapta. Még egyéves sem volt, amikor újra Mis­kolcra költöztek, ide szólította a szolgálat az apját. A Martintelepen laktak, az ottani álta­lános iskolában kezdte meg tanulmányait az ifjabb Géza, de a Selyemréten fejezte be, mert Ismét költöztek. Most azonban örömmel, mert jobb körülmények várták őket. De kellett is, mert közben egy lánygyerekkel bővült a csa­lád. Apja vasutasnak szánta, így került 1959- ben, a fővárosba, a Vasútgépészen Tech­nikumba. A volt úttörő' itt lett KISZ-tag. Az iskola után a biztosítóberendezés-fenn­tartási főnökségen dolgozott műszerész­ként. Két évet katonáskodott, őrmesteri rendfokozattal szerelt le. és elfoglalta régi munkahelyét. Ezután másfél évet a MÁV Tisztképző Intézetében, Budapesten töltött el. Itt lett tagja az MHSZ-nek. A2 1969-es vasutasnapon avatták vasúti tisztté az ak­kor már fiatal nős embert. Biztosítóberen­dezési művezető lett a Miskolc—Ózd közötti vonalon, majd a miskolci rendező-pályaud­varon. A kellő gyakorlat után, vonalellen­őrré nevezték ki. Ez volt az az időszak, amikor korszerű berendezésekkel szerelték fel a vonalakat. Ezután került az igazgató­ság állományába, jelenlegi beosztásába. Munkájuk fontos és felelősségteljes, a vas­úti jelző- és biztosítóberendezések üzemel­tetése és fenntartása a dolguk. A zavartalan közlekedés alapfeltétele, hogy ezek a jelzők, berendezések kifogástalanul működjenek, az ellenkező esetnek beláthatatlan következ- mányei lehetnek ... Az igazgatóság MHSZ-titkáraként sokat tett azért, hogy különösen a lövészszak­osztály jól működik, versenyeken sok do­bogós helyezést értek el. Másfélszáz MHSZ- tag aktívan kiveszi a részét a honvédelmi előképzési feladatok megvalósításából is. A KISZ-szervezet ajánlása alapján lett párttag 1981-ben. Most több mint egy éve alapszervezeti párttitkár az igazgatóságon. ugyanakkor a vasutas munkásőregység egyik rajparancsnoka. A munkaköri kötelessége mellett ezek az önként vállalt elfoglaltságok és tisztségek sok időráfordítást és energiát igényelnek. Pályamunkás apja azonban — aki 45-ös párttag —, arra nevelte, hogy a jó cél elérése érdekében ne sajnálja se az idejét, se az erejét. A munka, a család és a közéleti tevékenység mellett erejéből és idejéből még arra is futja, hogy tanítson a MÁV oktatási főnökségen, hogy vezesse a 101. sz. Szakmunkásképző Intézet vasútmo- dellező szakkörét. Gondja van arra is, hogy a bodrogolaszi MÁV Fiúnevelő Otthon és az Avas-déli 20. sz. Általános Iskola pat- ronálása rendben folyjék. Szerencsére, nincs egyedül. Segít a 44 fős párialapszervezet, az MHSZ-aktívák, a munkásörtársak, az MHSZ Puskás Tivadar szocialista brigádja, melynek vezetője, s amely 1982-ben a MÁV kiváló brigádja lett. És természetesen segíti a családja, a felesége, aki a Borsod megyei Tejipari Vál­lalatnál dolgozik, 16 éves lánya, aki az óvónőképzőbe jár, és 13 éves Géza fia — a harmadik Géza a családban —, aki az általános iskola hetedik osztályos tanulója. Minden valószínűség szerint a családban a harmadik Géza is vasutas lesz. O. J. teit. Hazánk felszabadulásá­nak évében lettünk a mun­kásosztály élcsapatának tag­jai. Abban az időben igen so­kat tanultunk a párt régi harcosaitól. Akkor más kö­rülmények és feltételek kö­zött végeztük munkánkat. A családok, a dolgozók élni és dolgozni akartak. Ahogy a felszabadulást követő napo­kon több helyen, úgy Mis­kolcon is sokan munkához láttak. Néha éhezve és fáz­va. A romok eltakarítása után a termelés, az étet meg­indításán fáradoztunk; Áz elmúlt 40 esztendő me­gyénkben és városunkban is történelmi időszak volt. Mi, 45-ös párttagok, az úgyneve­zett idősebb nemzedék, a megtörtént hibák ellenére is büszkén Valijuk múltunkat Mert azok az esztendők ala­pozták meg a mát, mindazt, ami a 40 év fejlődését jelen­ti ebben az országban, örü­lünk az ifjabb nemzedék si­kereinek, munkánk méltó folytatóit látjuk bennük. És ígérhetjük, amíg tudunk, se­gítünk szóval, tettel, tanács­csal. A pártbizottság beszámo­lójával, a határozati javas­lattal, az irányelvekkel kap­csolatos állásfoglalással egyet­értek, és a tisztelt pártérte­kezletnek elfogadásra aján­lom. Dolgozzunk a szebb, és bol­dogabb Magyarországért! Az 1945-ös párttagok nevében sok sikert kívánok ehhez. Ezután ismét dr. Kovács László vette át a szót, s a következőiket mondotta: — Valamennyiünk nevében megköszönöm Varga Zoltán elvtársnak az elmúlt négy évtizedet a kortárs szemével láttató szavait. Hazánk fel- szabadulásának 40. évében korszakos, történelmi fejlő­désünk, eredményeink meg­idézik mindazok alakját, akik a felszabadulás előtt kötelezték el magukat egész életükre a kommunista moz­galommal Köszönetünket fe­jezzük ki 45-ös párttagjaink­nak is, akik felszabadulá­sunk, országépítésünk tanúi, elkötelezett résztvevői, cse­lekvő élharcosai voltak. — 27 szál piros szegfű jelzi itt a teremben a megkülön­böztetett tiszteletűiket, amellyel köszöntjük és kö­szönjük hűségüket, szilárd elkötelezettségüket, helytállá­sukat az embert próbára tevő időkben. Köszöntöm őket 1580 társukkal egyetemben, akik a költő szavaival élve: „ ... vallották egész életük­kel: mindig talál tennivalót, s dologra társat az igazi ember”. Kívánom és kérem: a mozgalmi munka értékeit átörökítve segítsék tevékeny­A 4S-9s pórttagdk •mevé­ben Varga Zoltán mondott köszöntőt Bégünket', járuljanak hozzá ahhoz, hogy a fiatalok köré­ben is átelhetővé váljék a közelmúlt, a munkásmozga­lom máig élő és ható idő-; szaka. Kedves Evtársakl Aa MSZMP Politikai Bizottsága 1984. szeptember 11-i hatá­rozata alapján pértértekez- letünknek három napirendi pontja van: 1. A pártbizottság beszól mólója a XIL kongresszus óta végzett munkáról. 2. A Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek megvitatása, az alsóbb párt- szerveknél és -szervezeteknél lefolytatott viták összegzése és azokban állásfoglalás. 3. A pártbizottság tagjai- nak és a megyei pártértekez- let küldötteinek megválasz­tása. Tiszteit Pártértebezűetl Fájdalmas kötelességünk; hogy megemlékezzünk aa időközben elhunyt pártbi- zottsági tagunkról, Nemes­kéri János elvtársról. Ké-; rém a pártértekezlet résztve­vőit, hogy egyperces felállás-; sál adózzunk emlékének. Tisztelt Pártértekezlet! Megkezdjük a munkát. Be­jelentem, hogy felsőbb szer-; vünk határozata értelmében az 1. és 2. napirendi pontot együtt vitatjuk meg, majd azokról külön-külön határo­zunk. Az anyagokat a kül­dött és meghívott elvtársata megkapták. A pártbizottság megbízásából a napirendhez szóbeli kiegészítőt tart Dudla József elvtárs, a városi párt- bizottság első titkára. (Lapzártakor a Miskolc városi pártértekezlet a szóJ beli kiegészítő előterjesztésé­vel folytatta munkáját. A továbbiakról hétfőn szóA»» lünk be.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom