Déli Hírlap, 1985. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-21 / 44. szám

„Fejlődése a nagyvárosok sorában is egyedülálló” Mit tudunk A Borsodi Szemle új száma A klasszikus villanyrendőr, akkor még rendőrrel. Annak idején Hejőcsabára is innen járt a villamos. (Tárcái Béla felvétele) Mit tudunk Miskolcról? - kérdezem magomtól, amikor a Bükk aljában hosszan magya­rázom az autósnak, hogy a megváltozott útvonalakon mi­képpen éri el Tapolcát, vagy éppen az új miskolcinak kell elmondani: Csabai, a Zsolcai, a Szentpéteri és a Győri azért kapu, mert a nevében foglalt községek felé jelentett évszá­zados kijáratot. A Sötétkapu más. Egy másik város született volna ebben a hegyek közé szorított szűk völgyrendszer­ben az elmúlt negyven észtén, dő alatt, vagy borzasztóan ke­veset tudunk folytonosságáról, s ami ennél több, kontinui­tásról ? A második világháború utáni első népszámláláskor Miskolc lakossága nem érte el a nyolcvanezret. Ma az úgynevezett nappali népes­ség háromszázezer itt élő, közlekedő, tanuló, dolgozó, a nagyáruházak, vagy csak egy másfajta árukínálat kedvé­ért beutazó embert jelent. Az 1945—50 közötti terület­összevonásokkal több mint tíz település került a vá­roshoz, a ’30-as évekbeni 53 négyzetkilométerről 237 négy­zetkilométerre nőtt Észak- Magyarország központja. Több mint négyszer akkora földdarab, egy-egy napon majdnem négyszer annyi ember. De ha leszámítom a nagyváros átmenő forgal­mát, a népesség akkor is több mint a két és félsze­resére gyarapodott. Ezekben a kegyetlen hi­deg téli napokban, amikor vastag jégvirág borítja az 1-es busz ablakait, s a ke­mény munkával kiképzett apró kis kukucskáló is gyor­san visszafagy, újra tönkre­teszek egy jégvirágot; a megállókat fel akarom is­merni. Mondják, hogy érzé­kelhetném már a megálló­kat és a távolságokat, hi­szen régen járok ezen az út­vonalon. Valószínű, hogy ezért olvastam el apróra a Borsodi Szemle legújabb, néhány napja a kezembe került számát. Előfordul, hogy riasztanak a folyóirat hosszú-hosszú írásai, ezúttal a leghosszabb is érdekelt, mert adataiban forrásértékű, visszakereshe- tően is használható számve­tésre törekszik. Megállót je­lez például Dudla Józsefnek, a városi pártbizottság első titkárának Miskolc az 1980- as évtizedben című írása. Az előbbi adatok ebből valók, figyelemre méltó a többi is. Naponta 39 ezer ingázó, kö­zöttük 6—8 ezer diák ébred otthon hajnali 4—5-kor go­romba vekkerszóra, az itt élők mellett nekik sem mindegy, hogy hová érkez­nek az autóbuszok, vonatok. „A mai Miskolc — olvas­hatjuk — ... fejlődése a nagyvárosok sorában is egyedülálló. E folyamat ke­zelése sajátos gyakorlatot és szemléletet igényelt a város politikai, állami vezetésétől. A hatalmas, kötötten fel­használható összegek elkölté­sének szervezése, kézbentar­tása volt a fő feladat, a la­kosságé pedig az, hogy ezt a felfokozott ütemű, idege­sítő és izgató mértékű vál­tozást elviselje, befogadja. Nagyságrendjében olyan új település jött létre, amely nem azonos tíz egy néhány önálló település egyszerű halmazával.” Miskolc nagyvárosként is, regionális központként is sú­lyos terhekkel küszködik. A Borsodi Szemle szinte vala­mennyi írása a miskolciak­nak és Borsod-Abaúj-Zemp- lén lakóinak szól. A törté­nelmi város — és ország­rész — jelenét és az ezred­fordulóig a jövőjét elemzik Kénig Ríbert kiállítása König Róbert grafikusmű­vésznek nyílik kiállítása a József Attila Könyvi A megnyitó holnap ck 5 órakor lesz, közreműköuik a Miskolci Szimfonikus Ze­nekar Fúvós Kvintettje. A nyitás után a művész a kö­zönséggel találkozik. A tár­lat április 13-ig tekinthető meg. vasárnap kivételével minden nap 11-től 7, szom­baton 12-től 5 óráig. a szerzők, és bár egy újság­cikktől nem lesz több la­kás, nem csökken a jármű­veken a zsúfoltság, nem születik európai színvonalú színház, nem áll vissza a többi értelmiségi pálya kö­zött a pedagóguspálya presz­tízse (Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyet­tese ír. egy részleteiben elemző, és összefüggéseiben igaz cikket erről), ezek az írások elgondolkodtatnak. Azt tudjuk, hogy a mennyi­ségi változások nagyon ke­mény konzekvenciákat hor­doznak, de új város akkor születik, ha urbánus minő­ségbe megy át a mennyi­ség ... Az oktatás korszerűsítésé­nek kérdéseiről (Nagy Béla írta) szóló tanulmány egyik mondata így hangzik: „Az ellentmondások konfliktuso­kat szülnek, és jelenleg konfliktustűrő képességünk rossz (nem vagyunk kellően felkészítve az ellentmondá­sok fogadására és azok fel­oldására).” Míg olvastam a szerzőt, aki azzal folytatja, hogy rendkívül fontos az ellentmondások felismerése és kezelése, Szél Júlia pár napja elhangzott miskolci riportja jut eszembe. A se­lyemréti Állami díjas kő­műves, aki a városrész régi bérházainak a felújítását már nyugdíjasként élte meg, mikor az építők elvo­nultak, fogta a vakolókana­lat, és visszarakta a frissen lehullott csempét. Az jut eszembe, hogy a mai építő­munkás és a régi miskolci mester nem ugyanaz. De ugyanazok az idők járnak felettük, felettünk. M— Hangverseny Händel Februór 23-án 300 éve, hogy a zenetörténet egyik nagy egyénisége Halléban megszü­letett. A barokk zene óriása ő, akárcsak Johann Sebastian Bach. Kettőjük művészete min­dent elmond a barokk zéné- ről - utolérhetetlenül. Georg Friedrich Händel Németországban született, mély nyomokat hagyott ben­ne az olasz művészet, s vé­gül több évtizedes küzdelem után lesz az angolok nem­zeti zeneszerzője. 300 év táv­latából azonban nem egy nemzethez kötjük Händel muzsikáját, életműve az em­beriség kultúrtörténetének része. A miskolci jubileumi kon­certen a város zeneművészei elsősorban a kamaraművei közül válogattak. Három fu­vola-zongoraszonátát hallot­tunk Tőzsér Dániel (fuvola) előadásában, Rőczey Ferenc, illetőleg Acsay Gabriella közreműködésével. A ba­rokk zenének a hegedű és az orgona mellett az egyik legkedvesebb hangszere a fuvola. Bár Händel életmű­vében mennyiségét tekintve a hangszeres zene nem ját­szik olyan jelentős szerepet, mint a vokális muzsika, a fuvolaszonátáknak az ad ze­netörténeti jelentőséget, hogy keletkezésük ideje egybe­esik a mai fuvola megjele­nésével. Händel tehát a „Szó- lók”-ban — így adta közre szonátáit — már többnyire nem a furulyaszerű block­flőtékre komponált, hanem az új hangszer, a harántfu­vola technikáját segít ki­alakítani. A három szonáta közül az F-dúr a legismer­tebb. de a C-dúr és a g- moll művek előadása is él­ményt adó volt. A barokk kamarazenében a művek javarésze úgy ke­letkezett, hogy a zeneszerző többféle hangszer-összeállí­CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45; A Válaszolunk hallga­tóinknak különkiadása. — 13.00: Kamaramuzsika. — 13.40: Kap­csoljuk a miskolci stúdiót. — 14.00: Hírek. — 14.Í0: A magyar széppróza századai. — 14.26: Régi híres orosz-szovjet éneke­sek. — 15.01: Könyvszínpad. — 15.31: Nóták. — 16.00; Hírek. — 16.05: Révkalauz. — 17.00; Vesszőparipáink. — 17.30: Díj­nyertes zeneművek a rádióban. — 18.05: Robert Stolz filmdalai­ból. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15; Rádiószínház. Barbá­rok. — 20.31: Nótaest. — 21.30: Szintézis. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Mező László gordonkázik. — 22.50: Döntési lehetőségek. — 23.00: Arturo Toscanini vezényli az NBC szimfonikus zenekarát. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.00; Hírek né­metül, oroszul és angolul. — 12.10: Cseh fúvósmuzsika. — 12.25: Néhány szó zene közben. — 12.30: Nemzetiségeink zenéjé­ből. — 13.00: Hírek. — 13.05: Pophullám. — 13.45: Időjárás­és vízállásjelentés. — 14.00; Ze­nés délután. — 17.30: Tanakodó. — 18.30: Slágerlista. — 19.00: Hírek. — 19.05: Operet.tkedve­lőknek. — 20.03: A Poptarisznya dalaiból. — 21.00: Hírek. — 21.05: Bágya András szerzemé­nyeiből. — 21.50; Kabarécsütör­tök. — 23.00: Hírek. — 23.20: Az elmúlt év dzsesszhangverse­nyeiből. — 24.00; Éjféltől haj­nalig. 3. műsor: 13.00: Hírek. — 13.05: Szintézis. — 13.35: Gio- conda. — 14.25; Népdalkórusok. — 14.45: Magyarán szólva. — 15.00: Magnósok, figyelem! — 15.45; Carlo Maria Giulini ve­zényli a Philharmonia Zene­kart. — 17.00: Iskolarádió. — 17.30: Énekegyüttesek műsorá­ból. — 18.09: Az utrechti Con­corde Rézfúvós Együttes hang­versenye. — 18.30: In limba materna. — 19.00; Hírek. — 19.05: ískolarádió. — 19.35: Mu­zsikáló természet. — 21.30: Kap­csoljuk az MTA kongresszusi termét. — 21.30: Szimfonikus zene. — 21.50: Hunyadi László. — 22.42: Napjaink zenéje. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsor- ismertetés, hírek, időjárás. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. püi fii ' Aranyoskám Az embert már idegesíti a hosszan tartó hideg, s más gondok is aggasztják. Szóra­kozni vágyik, de a televí­ziótól nem kap erre mindig lehetőséget, ezért aztán örül, ha egy kellően beharango­zott, több Oscar-díjjal jutal­mazott filmre válthat je­gyet. Az alkotás két év ké­séssel került a hazai mozik­ba; a hírverés szerint még a rekeszizmok állapotát is veszélyeztető mulatságot ígér, így érdemes megtekin­teni. Sidney Pollack Ara­nyoskám (Tootsie) című mű­véről van szó. A történet dióhéjban: Michael állástalan színész. Képességei ragyogó sikereket sejtetnek, de alakításainak következetességé­vel mindenkit elmar maga mel­lől, még televíziós reklámban sem foglalkoztatják. Kisegítő pincérként kell dolgoznia, hogy valamennyire mégis eltarthas­sa magát. Pedig sok pénzre vol­na szüksége, hogy szobatársá­nak — aki egyben barátja is — készülő drámáját színre vi­hessék. Reménytelenségében még menedzsere is magára hagyja, s csak tanáccsal tud szolgálni: kezeltesse magát, hogy elvisel­hetőbbé váljon. Szorult helyze­tében kapóra jön barátnőjének sikertelen jelentkezése egy ké­szülő tv-sorozathoz. Elhatároz­za; a kudarcok után bebizo­nyítja, mire képes. Nővé masz­kírozva, Dorothvként jelentke­zik a produkcióhoz, s csodák csodája: övé lesz a szerep, ami­ben néhány epizód után a kö­zönség hölgytagjainak bálvá­nyává válik. Sikert sikerre hal­moz, mégsem lehet boldog. Nem­csak a kettős szerep alakításá­val kell megbirkóznia, de sze­relmes lesz a sorozat bájos Ju­lie-jába, s több férfi érez irán­ta is vonzalmat. Elkerülhetet­len a visszaváltozás, amire egy élő adásban kerül sor. Hatal­mas a botrány, többen látvá­nyosan elájulnak, s Julie is be­csapva, megalázva érzi magát. A jó öreg amerikai dramaturgia ősi szabályai szerint mégsem marad el a happy end. A férfiak szoknyás szerep- játszása nem új találmány, még a legújabb korban sem. Valószínűleg sokan emlékez­nek még a bravúros Egy szoknya, egy nadrág című filmre, amelyben a felejt­hetetlen emlékű Latabár Kálmán hasonló szerepet ját­szott. Említhetjük vég a Van, aki forrón szereti című mű­vet Jack Lemmonnal és Tony Curtisszel, ahol szin­tén ez a téma válik a ko­mikum forrásává. Nem kis feladatot vállalt tehát ma­gára az Aranyoskám stáb­ja, amikor egy végül is le­rágott csontból kezdett fil­met forgatni. Mégis megtör­tént a csoda: ragyogó, szó­rakoztató, könnyed vígjáték született. A rendező. Sidney Pollack (maga is feltűnik a filmben, a menedzser szere­pében) kitűnő forgatóköny­vet kapott a kezébe, s ez­zel és a színészekkel jól tu­dott sáfárkodni. Nincsenek üresjáratok. A poértok sike­rét is csak úgy mérhetjük, hogy van, amin kevésbé ne­vetünk. Owen Roizman ké­pei tiszták, logikusan köve­tik a cselekményt. Persze, a legragyogóbb rendező is csúfosat bukhat, ha színészei nem azt nyújt­ják, amire képesek. A Do­rothy—Michael kettős szere­pét megformáló Dustin Hoff­man alakítására hosszan so­rolhatnánk a jelzőket, ame­lyekből végül is csak az de­rülne ki: a produkciót nagy­részt ő tartja a hátán. Bár tudjuk, hogy férfi játszik szoknya-szerepet, Dorothy- ként megjelenve elhiteti ve­lünk, hogy valóban nőt lá­tunk. Jessica Lange méltó partnere; nem telepszik rá Julie figurájában Hoffman alakítására, mégis jól kiegé­szíti azt. (b. a.) + Az átalakulás csodája. A felvételen Dustin Hoffman, D rothy szerepében. tásra biztosít lehetőséget. A mai előadói gyakorlat sok­szor ad alkalmat a válasz­tásra. A Bartók-termi kon­certen a fúvós szólisták be­széltek a barokk zenei világ­nyelvén. az ő kitűnő előadá­sukban hallhattuk az F-dúr (Tőzsér Dániel — fuvola, Ba­konyi Tamás — oboa. Nemes Ferenc — fagott, Rőczey Fe­renc — continuo és az F- dúr trió szonátát (Báko- nyi Tamás — oboa, Nemes Ferenc — fagott, s Rőczey Ferenc — continuo). Külön színt jelentett a Hándel- koncerten a szerző egyik is­mert zongoravariációja, az E-dúr hangnemű. Ugyancsak nagy örömmel hallottuk a kor ünnepélyes, diadalmas zenéjét, a D-dúr szvitben. A két műsorszám Rőczey Fe­renc (zongora) és Zobai Béla (trombita) játékával ízléssel, átéléssel, szép hangon csen­dült fel. Barta Péter Észak-magyarországi képeslap. (A tartalomból: A határon .. — A hánya és az erőmű. — Piaci kofa vagyok. — Tollbeszéd. Né­meth Miklós Attila jegyzete.) Szerkesztő: Zengő Árpád. — 18.00: Észak-magyarorszagi Kró­nika. (Befejezte látogatását Borsod megyében a kínai népi és gyermekvédelmi bizottság. — König Róbert grafikusművész kiállítása Miskolcon.) — 18.25: Lap- és müsorelőzetes. Televízió. 1. műsor: 16.20: Hí­rek. — 16.25: Gulliver. — 17.45: Pedagógusok fóruma. — 18.30; Telesport. — 19.10: Idősebbek is elkezdhetik... — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Széchenyi napjai. — 20.50: Panoráma. — 21.50: Tv-híradó. — 22.00: Himnusz. Televízió, 2. műsor: 18.2«: A gyöngybagoly visszatér. — 19.10: Ecranul Nostru. — 19.30: Chem- nitztöl Karl-Marx-Stadtig. — 20.00: A Spandau Ballet mű­sora. — 20.45: Tv-híradó. — 20.55: A Veréb. Kiállítások: Vasas Galéria 04 —19): Jószay Zsolt szobrász ki­állítása. — Fotógaléria (10—19): A mi életünkből — 1932. Szo- ciofotók a szolnoki múzeum anyagából. — Herman Ottó Mú­zeum (10—18): Ember és mun­ka. — A természet három or. szága. — Ásványok, növények, állatok Észak-Magyarországról. — 1919—1949—1984 Munkásmoz­galmi kiállítás Miskolc felsza­badulásának 40. évfordulója al­kalmából. — Herman Ottó-em- lékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — A Bükk élővilága. — Borsod—miskolci Múzeum (10—18) • Kondor Béla- emlékkiállítás. — Jakoby Gyula kassai festőművész kiállítása. - Miskolci Képtár (10—18): Két évszázad magyar festészete. Miskolci Nemzeti Színház (7); Negyedik Henrik király. (Ma­dách bérlet.) — Kamaraszínház (7): A néma levente. Filmszínházak: Béke (3): Harctéri regény (színes szovjet, 14 éven felülieknek!) — (n6) r Balfácán (mb. színes francia, III. helyár!) — <f8): Lady Chatterley szeretője (mb. szí­nes angol—francia, 18 éven fe­lülieknek, kiemelt és III. hely­ár !) — Béke kamaramozi (41; Kopaszkutya (színes magyar, II. helyár!) — (6): Üldözök (mb. amerikai, 16 éven felülieknek, III. helyár!) — Kossuth (f3, hn5 és 7) : Aranyoskám (mb. színes amerikai, 14 éven felü­lieknek, III. helyár!) — He- vesy Iván Filmklub (f5): Egy nő azonosítása (színes olasz. !S éven felülieknek!) — (7): Uta­zás (színes magyar). — Tán­csics (f5): A király és a ma­dár (mb. színes francia). — (f7): Gyilkos bolygó (mb. szí­nes amerikai, 16 éven felüliek­nek, III. helyár!) — Táncsics kamaramozi (6): Start két ke­réken (mb. színes amerikai). — Szikra (15): öld meg a Sogunt! (mb. színes japán 16 éven fe­lülieknek, III. helyár!) — (f5) : Házasság szabadnappal (színes magyar, 14 éven felülieknek, II. helyár!) — Petőfi (fs és f71: Hiúz a vadászösvénven (mb. színes szovjet). — Fáklya (f5 és f7) : Hiúz a vadászösvényen (mb. színes szovjet). — Fáklva kamaramozi (f5): A kék lagú­na (amerikai. 14 éven felüliek­nek. II. helyár!) — Ady Műve­lődési Ház (5 és 7) : Az egyip­tomi utas (mb. színes francia, 14 éven felülieknek. II. helyár!) — Tokaj, diszkómozi (f7) : For­róvérű kísértet (mb. színes olasz). — Nehézlnari Műszaki Egyetem (5 és 7) • Bombaió bokszoló (mb, színes olasz. 14 éven felülieknek, kiemelt és III. helyár!) — Hámor (f6): Car­men (spanvol. 14 éven felüliek­nek!) — Pereces (6): Farkasok ideie (mb mexikói, 14 éven felülieknek!) fentek Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.25: Koránkelők. — 8 55- Olasz muzsika. — 9.33: Égi búzaszál. — 9.53: Lottősorsolás. — 10.00- Hírek. — 10.05: Hej, gyönyörű Kaukázus.. — 10.10: NéDdalok. — 10.40: Iránytű. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Lehár operettjeiből. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.00; Hírek. .— 9.05: Napközben-

Next

/
Oldalképek
Tartalom