Déli Hírlap, 1985. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-19 / 16. szám
^ Szirtes Gábor és Lakatos István a készülő előadás egyik jelenetében Történelem, tanulságokkal Negyedik Henrik király A rádióban hallottuk Kon fii ki uslábor" Füst Milán színpadi műveit ritkán játsszák; amikor a Miskolci Nemzeti Színház műsorterve megjelent, a cím után sokan asszociáltak Shakespea- re-re. A királydrámákat (különösen, ha Henrikekről, angol királyokról van szó), elsősorban az ő nevével azonosítjuk. Színházainknak a magyar dráma iránti adósságát is csökkenti, Füst Miián előtt tiszteleg a jövő heti premierrel a miskolci társulat. A múlt század nyolcvanas éveinek végén született költőt, próza- és drámaírót, esztétát kevésbé ismerjük, mint kortársait, a Nyugat nemzedékét, a két világháború közötti irodalom képviselőit. Talán azért, mert műveit jelzés szinten tanítjuk legfeljebb az iskolákban. A század első felének egymást követő irodalmi korszakaiban is meghatározó szerepet játszott pedig, de mindenképpen ott volt. Az 1918-as októberi forradalom idején az „Alkotó Művészek és Tudományos Kutatók Szövetségének” egyik vezetője, a Vörösmarty Akadémia ügyésze lett; meggyőződése, magatartása miatt nyugdíjazták az ellenforradalom után. Nem volt radikális a későbbiekben sem, de Ady őszinte híveinek egyike, a folyóirat megindulásától kezdve megszűnéséig (meggyőződésében is) számon tartott munkatársa a Nyugatnak. „Magányos hang volt az övé a Nyugat nagy kórusában”, de akkori és későbbi munkásságától is teljesebb irodalmunk. Ahogy Kardos László írja: „Ezt a költőt mégsem izgatja semmi más a világon, csak az ember sorsa és értéke, minden maszkja zokogó részvétet, áj- tatos szerelmet takar, részvétet és szerelmet az emberiség iránt.” Füst Milán, akinek gondolatisága nagy hatással volt az utána jövő nemzedékre (Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Weöres Sándor költészete tanult tőle), aki esztétikai gondolatait egyetemi előadásaiban adta tovább, korának, kortársainak élt. Ha — mint a Negyedik Henrik királyban — a régmúltba nyúl vissza témáért, akkor is a legújabb kor emberének, a huszadik század emberéről szól. Emberi sorsok küzdelme volt ugyanis kilenc évszázaddal ezelőtt IV. Henrik és Gergely pápa küzdelme, és nem egyszerűen az egyházi és világi hatalom összecsapása. Anélkül, hogy a régmúlt harcait mindenáron aktualizálni akarnánk, könnyen felfedezhető a ré- ges-régi emberek küzdelmének minden korhoz szóló üzenete. A korai középkor egyházi vagy világi uralkodóinak kezében óriási hatalom volt, döntéseik az emberiség sorsát határozták meg; ezt a vonulatot sem érdektelen feleleveníteni. A dráma azonban többre hívja fel a figyelmet: az embernek mindenkor vállalnia kell döntéseinek következményét. A drámát Szőke István állította színpadra, a messzi kort Herényi József Ybl-dí- jas díszletei között nagy társulat idézi meg. A címszerepet Bregyán Péter játssza. A bemutató január 25-én lesz. M— Érdekes műsort hallhattunk kedden délután a Kossuth adó műsorában, B. Király Gyöngyi riportja nyomán. A budapesti Vili. kerületi KISZ-bixottság Tatán rendezett tábort 230 középiskolás részére. Olyan terepet biztosított a diákoknak, ahol - játékos formában - tulajdonképpen a demokrácia gyakorlásának lehetőségét biztosították. A tábor vezetését úgy alakították ki a fiatal felnőttekből — a KISZ-bizottság munkatársaiból, újságírókból, szociálpszichológusokból —. amely megfelel egy közéois- kola vezetésének. Volt igazgató, voltak tanárok, volt diáktanács. Olyan szituációkat szimuláltak, ahol az Iskola vezetőségének és diákjainak lehetősége nyílott a döntés előtti és a döntési folyamatban saját személyiségük szerint részt venni. Előre kikötötték, hogy személyeskedni tilos. A megjátszott helyzetek közül érdekes, sőt izgalmas volt az a vita például, hogy dohányozhatnak-e a tanulók iskolán kívül. Vagy. helyes-e az iskolai rendtartásnak az a kikötése, miszerint a diákok az utcán is viseljék az iskolai köpenyt, s ezzel is képviseljék az iskolát? A tábor szünide.iében az eddigi vezetés lemondott, és a diákok maguk közül választották meg a képzeletbe!- iskola vezetőit. A választást kampány előzte meg. és titkosan szavaztak Ekkor derült ki — maguk a diákok mondták el —, hogy nem is olyan könnyű vezetőnek lenni. s ha iátékosan is. de dönteni felelősséggel. kis és nngv ügyekben fegyelmezni, beleszólni egy-egv ember sorsába. „Egyetlen táborban nem tanultam ennyit — mondotta az egyik diáklány. Sok tapasztalatot viszek haza, lesz mit hasznosítani.” O. J. A Nagy-Britanniába látogató turisták ezután is az eredeti Stonehenge-ben gyönyörködhetnek a Salisbury síkságon. Az i. e. 1700—2000 körül. Anglia délnyugati részén hatalmas kövekből épített kör alakú műemlék pontos rendeltetését máig sem fejtették meg egyértelműen a régészek. A kormány által kiielölt, az Angol Örökség Őrei elnevezésű bizottság nyolchónaoi vizsgálódás után ugyanis úgy döntött, hogy nem építik fel a világ nyolcadik csodájaként is emlegetett fantasztikus építmény másolatát. Marad tehát az ^redeti, vészettörténészek a turisták annak ellenére, hogy a műtömegeitől védendő, javasolták. hogy az eredetitől látó- távolságban építsék fel Stonehenge pontos mását. A bizottság ugyanakkor úgy döntött, hogy hárommillió fontot juttat olyan berendezések építésére, amelyek védik a páratlan műemléket.-európai túraélmények Dél-európai túrájukról színes diavetítéses előadásban számol be a Helyiipari Természetbarát Egyesületben Ferenczi Lajos titkár hétfőn délután fél 5-kor, a Miskolc városi Tanács testnevelési és sportosztályának Szabadság tér 5. szám alat-« ti tanácstermében. Érdeklődőket szívesen látnak. + Akrobatika, légies könnyedség, balett — ez jellemzi a Tropicana műsorszámait Zene, tánc, szép lányok Trópusi hőfokon A zene, a ritmus, a ringó csípők látványa felpezsdíti a férfi nézők vérét. Szambára, szwingre, rumbára és tangóra táncolnak a szép lányok Mozgásuk csupa harPataki pletykadomb A címszereplő Bregyán Pé tér parnere Tímár Éva érdemes művész (Jármay jelv.) Kisdiák koromban még megvolt Sárospatakon a pleytkadomb, egy kis emelkedés az iskolakert bejárata mellett. Az akkori főiskolások, azaz a papi pályára készülő teológusok és a „világfi” joghallgatók délutáni diskurálásainak, vidám beszélgetéseinek a színhelye volt a pletykadomb, amelyhez mi, elsős gimnazista pecúrok, vagy másodikos mendúrok, csak tisztes távolságból mertünk közeledni. A teológusok — vagy ahogyan a jogászok hivták őket: a „hitészek” — sötét színű ruhában jártak, s a fejükön fekete keménykalapot, pincset hordtak. A jogászok viszont divatosan öltözködtek, elegáns puha kalapot viseltek, vagy éppen kalap nélkül sétáltak a pataki utcán, amúgy — „jogászosan”. Más különbség is volt közöttük. A teológusok például a Központi Kávéházat látogatták, a jogászoknak pedig a Héce eleji dombocskán magasodó Gyöngytyúk csárda volt a tanyája. Évszázadok óta szinte természetes volt köztük a. vetélkedés, csipkelődés. Amikor csak alkalom kínálkozott rá, igyekeztek tréfát űzni egymással. S erre az afféle bohókás alakokat is felhasználták, amilyenek mindig akadtak Patakon, s a diákok incselkedtek velük, sőt tegezték is egymást. Egy Pikoj nevű apró emberke például letegezte még a vár urát, Windischgrátzet is, mivel ifjú korában a herceg is Patakon volt joghallgató. Gyakran láttam magam is sétálgatni a herceget az iskolakertben, s egyszer szem- és fültanúja voltam, hogy Pikoj megszólította az iskolakerti pádon ülő „várurat”, ekképpen: „Lajoskám, légy szíves, kínálj meg egy havannával. Windisch- grátz elővette zsebéből és felkattintotta szivartárcáját, s megkínálta Pikojt, aki a világ legtermészetesebb módján kiválasztott egy szivart, szakszerűen megropogtatta, s utána tüzet is kért a hercegtől. Egy másik jellegzetes alak is beletartozott a régi pataki diákvilágba: egy számáráé ember, aki egész nap fuvarozgatott a városban. Hol a vakációról visszatérő jogászok, teológusok csomagjait, hol a kereskedők portékáit szállította be az állomásról két szürke szamarával. Egyik alkalommal — amint az iskolakert előtt zörqött el taligájával — csipkelődve odaszóltak neki a diákok: — Hová megy kend, szamarak apja? Az öreg cseppet sem zavartatva magát, „atyai” szelídséggel ekképpen vágott visz- sza: — Az állomásra — édes fiaim ... Egyszer a jogaszok, hogy megtréfálják a „fekete gárdát”, vettek egy vadonatúj pincs- kalapot, s beható tárgyalásokba bocsátkozva a szamarai emberrel, fel is pénzelték valamire. Az öreg azonban túljárt a jogászok eszén, mert — amint a továbbiakból kiderült — titokban a teológusokkal is „eszmecserét” folytatott bizonyos összeg erejéig. Végül is kettős tréfa lett a „titkos” tárgyalások eredménye. Másnap ugyanis, amikor a legtöbben áV- dogáltak a pleytkadombon. az öreg „csupa véletlenségből” arra baktatott el a taligájával. fején a jogászok által vásárolt hamisítatlan pincskalappal. Lett is erre kacagás a jogászok között, s hogy a tréfa még jobban sikerüljön, egyikőjük oda is szólt neki: — Hát a két szamár fejére miért nem tett pincset, öreg? — Mert azok jogászok — válaszolta nagy flegmával, most meg a teológusok harsány hahotája közben. Hegyi József mónia. Hosszú, formás combjuk, telt keblük, kacér tekintetük kihívóan csábos. Partnereik feszülő ruhája, kecses mozgása pedig a női nézők Szívét dobogtatja meg. Tropicana annyit jelent: trópusi. Ez a neve Havanna híres mulatóhelyének, ahol esténként több százan szórakozhatnak vacsora mellett. A hangulat néhány perc alatt valóban trópusi hőfokra emelkedik. Igaz, a látványosságok nélkül sincs hidegebb. A Tropicanaban pezsgő ritmusú zene szól, a díszlet, a kiállítás szemet gyönyörködtető, a csillogóvillogó kellékek tovább fokozzák az amúgyis emelkedett hangulatot. Persze ehhez a vacsora közben fogyasztott Havanna rum és a különféle hűsítő koktélok is hozzájárulnak. A kubai emberek közismerten táncos- kedvűek. A táncosok pedig nagyszerűek, igazi profik. A műsorszámok látványosak, nagy élmény ez az európaiak számára. T. L. Amerikai komédia A budapesti Hököm Színpad vendégszerepei január 23-án, szerdán, a Rónai Művelődési Központban. Aszlá- nyi Károly, Fényes Szabolcs, Szenes Iván Amerikai komédia című, zenés vígjátékét mutatják be. A rendező Karinthy Márton, a játszók: Pálos Zsuzsa, Harsányt Gábor, Pákozdy János, Mányai Zsuzsa és Gosztonyi János. Az előadás este hétkor kezdődik. Stonehenge rail
