Déli Hírlap, 1985. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-19 / 16. szám

Rádiós vetélkedő Misko.cról leges hírek A Magyar Rádió és a Ma­gyar Jégsport Szövetség Csússz^ink együtt! címmel játékos vetélkedőt rendez vasárnap Miskolcon, a mű- jegpalván, valamint Dunaúj­városban. és ha az időjárás is kedvező. Siófokon, a Ba­laton jegén. A vetélkedőt 10-től 11 óráig a Petőfi- adón közvetítik. A riporter, aki maga is korcsolyát köt Miskolcon, Deák Horváth Péter lesz. Szívesen látnak minden érdeklődőt. Társadalmi munkában új jégpálya készült el Miskol­con. Az ÉMÁSZ Vállalat Dó­zsa György utca 13. szám alatti központjának udvarán alakították ki a 40x30 méter területű jégfelületet. Nyitva- tartás naponta délután fél 4-től este 7-ig, szombaton és vasárnap fél 10-től este 6 óráig. A Sportcsarnok és Intéz­ményei Igazgatósága értesíti a műjégpálya látogatóit, hogy szombaton és vasárnap a Focifarsang rendezvényei mi­att a ruhatár és a korcso­lyaélező nem üzemel. Bejá­rat a Népkert felőli kapun. Mindennapos mozgás Zenére, osztályteremben Világos tób színű, rövid városi irhabunda. A mély karöl­tő és a bőséghajtások nemcsak dekoratív, divatos megjele­nést adnak a kabátnak, hanem több méretre viselhetővé is teszik. Bárányhórhől A mostani és a következő télre szól az előrejelzés, mi­szerint a női felsőruházat sziluettje a városi viselet­ben keskenyedik, míg a sportos formáknál tovább la­zul, szélesedik. A kabátok nagy álló gallérral készül­nek, s egyre gyakoribb az BÉLYEGGYUJTÉS A pártalapszervezetl vezetőség- választó taggyűlés alkalmából bélyegbemutatót rendez a Mis­kolci Közúti Igazgatóság Bélyeg, gyűjtő Köre, s ezzel köszönteni kívánják az MSZMP XIII. kong* resszusát és hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulóját Is. A tárlatot január 21-én 14 órakor Varga József igazgató, egyben a bélyeggyűjtő kör elnöke nyitja meg, s az január 24-ig tekinthető meg 8—18 óra között, a Miskolci Közúti Igazgatóságon, a Győri kapu 23. sz. alatt, a II. emelet előcsarnokában. A kiállításon Le­nin . élete, az Októberi Szociális, ta Forradalom, az SZKP kong­resszusai és hazánk szocialista fejlődése témájú bélyegek szere­pelnek. A miskolci, Kossuth u. 11. §*. alatti Kossuth Művelődési Ház II. emeleti klubjában január 26- án 10 órától bélyeg-gyorscserét rendez a MABÉOSZ, központi anyagból. A rendezvény nyilvá­nos, azon mindenki részt vehet. Január 22-én Kiskörösön alkal­mazzák a „Kiskörös felszabadít. lásának 40. évfordulója” feliratú postai bélyegzést. ★ A MABÉOSZ elnöksége évek óta meghirdeti a körök és szak­körök versenyét. Az értékelések azt bizonyítják, hogy a verseny­be a köröknek csak egy része kapcsolódott be, és számottevő eredményt csak kevés helyen értek el. Fontos tehát, hogy a versenymozgalomban lehetőleg minden kör vegyen részt. Az 1985. évi versenyt a felszabadu­lás 40. évfordulója és a párt XIII. kongresszusa tiszteletére hirdet­ték meg, s ez a körülmény nö­veli az aktív részvétel jelentő­ségét. A verseny célja: a tag- szervezés megerősítésén túlme­nően, a köri munka fejlesztése. A terv az, hogy 1985-ben a fi­zető taglétszám országosan elér­je a 113 ezer főt; az ifjúsági létszám pedig a tanév végére meghaladja a 37 ezer főt. Ugyan­akkor fontos, hogy a körök szá­ma — új körök szervezése által — az elkerülhetetlen megszűné­sek és egyes körök összevonása ellenére, egyetlen megyében se csökkenjen; az ifjúsági szakkö­rök száma pedig — elsősorban a középiskolákban — az elmúlt tanévhez képest jelentősen emel­kedjen. R. L. Háziasszonyoknak ajánljuk Mit süssünk, mit főzzünk? Tóth Béla mester* és kiváló cukrász receptje GESZTENYÉS NARANCSKRÉM Hozzávalók: 0,5 kg na­rancs, 30 dkg gesztenyemasz- Ht, 0,5 1 tej, 1 csomag na­narancsízű vagy vaníliás pu­dingpor, 15 dkg kristálycu­kor, 2 dl tejszín, babapiskó­ta. Elkészítése: a tejből, pu­dingporból előírás szerint krémet főzünk. Az ízét re­szelt narancshéjjal és na­rancslével erősítjük. A gesz­tenyemasszát burgonyanyo­món átpasszírozzuk, és a fe­lét a krémhez keverjük. Ki­sebb darabokra tört baba­piskótát rakunk üvegtányé­rokra, körülbelül hat dara­bot, mesöntö/.zük narancslé­vel. majd a krémet, elosztva, rásimítjuk. Hagyjuk kihűlni, s tejszínhabbal, gesztenyepü­rével, narancsgerezdekkel dí­szítjük. Egy-két órára hűtő­be tesszük, s azután tálal­juk. óriási szőrme sál, kepp és gallér. A méregdrága valódi szőr­méket imitálják, feldolgozási módját is gyakran utánoz­zák. Bélésük azoban mindig nagyon igényes, szépen meg­munkált. Hazánkban a leg­népszerűbb, legelterjebtebb a bárány irhájából készült rö­vid vagy hosszú bunda. Olasz és francia tervezők is szí­vesen alkalmazzák a bárány­bőrt, de nem a nálunk meg­szokott „szalonképes” kabá­tokat készítik belőle, hanem „vadember” módikat, vagyis eldolgozai&an széllel, slam- posra szabatlan-szabottan. Az iskola tantermében meg­szólal a magnetofon: Gyere­kek, vetkőzőversenyt rendezünk! Győz, aki leggyorsabban átöl­tözik tomaruhába. Amig a ze­ne szól, mindenkinek el kell készülnie. Figyelem, rajta! — így fog kezdődni egy tantermi testnevelésfoglalkozás, amikor az iskolákban rendszeressé yá- lik a mindennapos testedzés - mondták Szegeden azon az országos ankéton, amelyet e témával kapcsolatban január elején tartottak. A megyei tanácsok műve­lődési osztályainak sportfő­előadói és vezető szakfel­ügyelői, több mint félszázan ahhoz kaptak itt módszertani segítséget, hogyan lehet el­érni, hogy minden tanuló napi egy órát tervszerűen, szakszerű irányítással mo­zogjon. A javaslattevők a napközire építenek. Ennek keretében programozott fog­lalkozások lesznek, ezek anyagának mintapéldányait magnóra vett utasításokat és zenei aláfestést a gimnaszti­kához — már ott megkapták a résztvevők. A gyakorlato­kat a rendes tantermekben, a padok, székek felhasználá­sával lehet végrehajtani. Egy munkabizottság által kidolgozott útmutatót is szét­osztottak a testedzési játék­foglalkozásokhoz. Fazekas Miklósáé, a megyei tanács főelőadója — aki Lángi Ti­hamér szakfelügyelővel vett részt az ankéton — elmond­ta, hogy a testedzés eddig is szerepelt a napközi feladatai között, főleg mint szabadté­ri foglalkozás. Ám a rossz időjárási körülmények között is megvalósítható. Csongrád- ban már olyan gyakorlat is kialakult, hogy egy napközis pedagógus specializálja ma­Villantó Filmek és fogások Sokat segítenek a legin­kább célravezető horgász­módszerek szemléletes meg­ismertetésében, elterjesztésé­ben azok a szakfilmek, ame­lyeket a Magyar Országos Horgász Szövetség készítte­tett tudós halbiológusok, sa legkitűnőbb gyakorlati szak­emberek közreműködésével. Ezeket a filmeket most, a téli időszakban, amikor a nagy hidegek miatt minimá­lisra csökkent a gyakorlati horgászat lehetősége, a MO- HOSZ megyei intéző bizott­sága igyekszik minél több horgászközösséghez eljuttat­ni, arra alkalmas közműve­lődési intézményekben be­mutatni. Miskolcon az elkövetkező hetekben két színhelyen is megtekinthetik — akár több ízben is tanulmányozhatják — az érdeklődők a legújabb horgászfilmeket. Ezek a csu­ka, a süllő, a kecsege és a keszegfélék horgászatának a mi vidékünkön is jól hasz­nosítható módszereit ismer­tetik. Január 24-én és február 7-én a BÁÉV selyemréti munkásszállójának moziter­mében vetítik a felsorolt fil­meket, délután Ötórai kez­dettel. Januás 28-án, febru­ár 11-én és 25-én pedig a Molnár Béla Ifjúsági Házban láthatók ugyanezek a fil­mek, szintén a jelzett dél­utáni időben. A majdnem másfél ezres létszámú miskolci Közalkal­mazottak Horgász Egyesülete most készítette el a tavalyi fogások összesítését, a be­küldött fogási naplók adatai alapján. A szeszélyes időjá­rás ellenére is 28 és fél kiló volt az egy tagra jutó fogá­si átlag!, Ez a horgáázközös- ség igen szakszerűen gon­dozza, telepíti saját kezelésű vizeit a megyeszékhely köz­vetlen környékén: mindenek­előtt Kistokajban, aztán On- ga. Nagycsécs, Muhi, Sajó- petri határában. Az ottani kavicsbányatavakból összesen 12 254 kiló pontyot, 1362 ki­ló süllőt, 1327 kiló csukát, s 14 436 kilónyi keszegfélét, meg kárászt horgásztak ki. Különleges horgásztél jesít­ménynek számít, hogy a leg­gyanakvóbb ragadozó halból, a balinból is 328 kilónyit sikerült megakasztani, ezen­kívül szintén kuriózum, hogy 87 kiló szürke harcsa is sze­repel a fogási naplók kimu­tatásában. Bár ebben az egyesületben is vannak szép számmal, akik más vizeket is felke­resnek, az összes zsákmány túlnyomó többsége — hat­hetede — a saját vizekből került ki. A fogási adatok ékes szavaknál szebben di­csérik az egyesület hozzáér­tő halgazdálkodását. S min­den bizonnyal az idén sem csalódnak vizeikben a Köz- alkalmazottak HE tagjai, hi­szen a tavaly kifogott ha­lak pótlására az ősszel het­ven mázsa pontyot s 21 má­zsa keszegfélét telepített ta­vaiba az egyesület. (berecz) gát az ilyen foglalkozások megtartására. Az e téren ke­vésbé járatos tanárok és a tanulók számára nagy segít­ség, hogy a magnóval szink­ronban írásvetítő is működik, amely a szóban forgó, illetve a következő gyakorlat ábrá­ját vetíti ki. — Szeretnénk minél előbb kipróbálni ezt a módszert ne­hány iskolában, mert az ed­digi kísérleti lépések azt mu­tatják; ezzel valóban min­dennapos mozgásra serkent­hetjük az alsótagozatos gye­rekeket. Más a helyzet a fel­ső tagozatban, mert ott már jóval kevesebben járnak nap­közibe. Az ankét az ő ré­szükre sportágválasztásra orientáló játékfoglalkozáso­kat ajánlott. Az idei tanév kezdetétől arra is módot ad egy miniszteri rendelet, hogy az iskolán belül sportszakkö­rök, tanfolyamok induljanak. A nagyobbaknak ez lehet a járható út. — Nagyon érdekes előadást hallottunk a Testnevelési Fő­iskola rektorhelyettesétől, dr. Nádori Lászlótól. Nemzetkö­zi kitekintéssel szemléletes példákat hozott arré1 milyen pótolhatatlan szerepe van a fiatalok életében a rendsze­res testmozgásnak. Hajón élő, ezáltal szűk mozgásterű gyerekeket éveken át vizsgál­va megállapították, hogy nemcsak testi, hanem szelle­mi lemaradást is okoz a moz­gáshiány, ami az egész életen át megmarad. Egy másik kül­honi példa: olyan tanulókat vizsgáltak, akiknek heti nyolct!) testnevelés órájuK volt. Az osztályban gyakorla­tilag megszűnt a betegség miatti hiányzás, tanulmányi átlaguk pedig a normál osz­tályok fölé emelkedett. — A felismerésig, a szán­dékig tehát már mi is eljutot­tunk. A megvalósítás azon­ban ne maradjon csak az is­kola rendeltetése! Nem kisebb a család felelőssége sem — mondta Fazekas Mik­lósáé Kovács A. Gábor A technika történetéből A vízszivattyú A vízszivattyú ősét kb. 2060 év­vel ezelőtt, idő­számításunk előtt 180 táján Kteszi- biosz görög fizi­kus, Héron taní­tómestere készí­tette el, s készü­léke leírását a ta­nítvány hagyta az utókorra. Kteszi- biosz szivattyúja két hajtókarral mozgatható, hen­gerekben elhelye­zett dugattyúból állott, melyek moz­gása révén állan­dóan változott a szivattyú tér: nö­vekedéskor a kül­ső, barometrikus nyomás a vizet a szívócsövön ke­resztül benyomta a szivattyútérbe, majd pedig csök­kenéskor bezáró­dott a szívósze­lep, nyitott a nyomószelep, és a dugattyú most már a szivattyú­térben levő vizet a nyomócsőbe haj­totta. Először bá­nyában alkalmaz­ták, szivomagas­sága 7—8 méter lehetett. Kteszibi­osz elvét az ún. tűzoltószivattyúk- * nál és a kazánok tápszivattyúinál ma is felhasznál­ják. (Képünkön: KteszibiQ6z víz- , szivattyújának vázlata.) K. a; Babák a rács mögött Nem sokkal az ünnepek előtt történt, hogy ötéves kislányom — igaz ismerője'és csodáló ja a játékboltok kirakatában üldö­gélő babakölteményeknek — szomorú szívvel jött haza: a la­kótelepi üzlet hatalmas betekintőjére — ahol a séta közbeni, szabad levegőre szánt idő java részét el szoktuk tölteni — rá­csot ^ szereltek. Börtönbe zárták a babákat — fogalmazott a gyerek. Nem akartam elhinni, ezért másnap reggel együtt in­dultunk el hazulról, hogy még óvoda előtt útba ejthessük a megcsúfított épületet. Valóban lehangoló látvány fogadott. Kis áruház: nemrég épült. Tervezői értették a dolgukat: környezetébe jól illesz­kedő épületet álmodtak az avasi lakótelep házai közé. Az­tán álmuk valóság lett, s mi örömmel vettük birtokba az igényeiket mindenben teljesen kielégítő bevásárlóközpontot. S most egyszeriben rácsot szerelnek a kirakatra. Mondják, hogy betörés ellen. Lehet. Kételkedem azonban, hogy tizenöt évvel az ezredforduló előtt — a chipek és az elektronika világában, amikor a kriminalisztika emberi ész­szel is alig követhető technikával dolgozik — nagyapáink vas­rácsa jelenti az egyedüli üdvözítő megoldást. Megpróbálom magamban felidézni a vagyonvédelmi kiállí­tásokon látottakat: üvegtörést jelző, hőérzékelő, fotocella, meg ki tudja, hány lehetőség áll még az illetékesek rendelkezésére a társadalom vámszedőivel szemben ... S némelyikük még ol­csóbb, s azonos biztonságú, mint a vas otromba szerkezete. Miért ezt választották hát mégis? Rémlik, hogy szőkébb pátriámban városszépítők egyesülete is működik. Vajon ők mit szólnának a babák barbár bebör­tönzéséhez? Kis ügy — mondhatják sokan. így igaz. De kötelességük ápolni a közízlést: utcán, tereken, mindenütt a városban. f U. M. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom