Déli Hírlap, 1985. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-18 / 15. szám
Családi körben STOP! KÖZLEKEDÜNK! Gyalogosok felelőtlensége Néhány napon belül két sajnálatos közlekedési balesetről kellett hírt adnunk. Az eset azért szembetűnő, mert mindkettő ugyanott és azonos korú idős emberekkel történt meg. & mind a ketten a figyelmetlenség áldozatai lettek ... A balesetek helyszíne a Szikra mozi előtti villamosmegállónál levő zebra, amelyen a piros jelzés ellenére akartak áthaladni. A gépjárművezetők nem tudtak megállni — a mentők már csak két holt tetemet szállíthattak el... Ebből a két szerencsétlenségből több tanulság is levonható. Intelmünk elsősorban az idős embereknek és a kisebb gyermekeiket a szabályos közlekedésre okító szülőknek szól. Az idősek és a kicsik ugyanis egészen másként észlelik á veszélyt, mint a közöttük lévő korosztálybeliek. Az idősek érzékelése megkopott: látásuk, hallásuk rosszabb, reflexük és mozgásuk lassúbb. A gyerekek pedig nem eléggé érettek a meggondoltságra, tapasztalt- ságuk a szabályos közlekedéshez nem kifejlett, szele- burdiságuk korabeli sajátosságuk. Adódik a kérdés; ha önmaguk nem tudnak vigyázni magukra — ki vigyázzon rájuk? A társadalom többi tagja, valamennyien, akik tudatosan közlekedünk; mindenki, aki ismeri a közlekedés szabályait, morálját és a benne rejlő veszélyeket. Igen, de hogyan vigyázzunk rájuk? Elsősorban okító szóval. Ha kell, százszor, ezerszer mondjuk el a nálunk igen jól funkcionáló közlekedési propaganda legelemibb szabályait: a piros •— tilos; a zebrán mielőbb haladjunk át; állói jármű, vagy bennünket .takaró tárgy,- mögül ne lépjünk áz úttestre — éte így tovább. Ám az intő szó mellé a gyakorlati segítség is elkél. Ha például látjuk, hogy az a nehéz mozgású idős ember nem tud együtt átsodródni a zebrán a többiekkel a túloldalra, karoljunk bele I és jóindulattal segítsük át. Ha látjuk, hogy átkelés előtt bizonytalankodik — s iez a jó megfigyelőnek feltétlenül a szemébe tűnik! —, szóljunk rá szép szóval, figyelmeztessük a veszélyre. Elhatározását, a helyes döntését isegítsük elő. ! Azt mondjuk, a közlekedésben társak vagyunk. Ez a gyalogos és a gépjármű- vezető együttműködését példázza. Az óvatosabb azonban mindig a gépjárművezető legyen. Hogy miért? Mert ő az „erősebb”, ő a kevésbé sérülékeny. Előrelátóan, mindig veszélyhelyzettől számolva kell vezetni. Ez nem jóindulat kérdése. Szabály! S mégis, hányszor, de hányszor lát az ember olyan eseteket, hogy szinte megdermed. A KRESZ például előírja, hogy járdaszigethez közeledvén lassítani kell. mert minden pillanatban várható, hogy a járdáról valaki még a villamosra akar szállni, s körültekintés nélkül lelép az úttestre. Sok-sők gépjármű- vezető ezt a lehetőséget figyelmen kívül hagyja és nem csökkenti a sebességet. Túlontúl bízik a reflexeiben, a fékjében ? Bármikor bekövetkezhet a baj. Tegyük fel, hogy egy gázoláskor a gépjármű- vezető nem vétkes — miként a cikkünk elején említettek sem —, a baleset a gyalogos hibájából következik be: a piros jelzésnél halad át. A dolog egyértelmű. A törvény a gépjármű- vezetőt vétlennek tartja. A folyóparti városok jelképei a hidak. Különösen áll ez fővárosunkra, amely páratlan földrajzi fekvésével még e városok közül is kiemelkedik szépségével. S a hidak, a büszke épít- 'mények 40 éve, 1945. január közepén hatalmas detonációk kíséretében sorra a Dunába omlottak. A fejvesztetten menekülő német csapatok felrobbantották őket. Első hídáldozatként a Margit-híd pusztulásáról számoltak be a krónikások, még 1944 decemberében. Amikor a német utászok elhelyezték a robbanóanyagot, az műszaki hiba miatt felrobbant. A híd megölte gyilkosait, de sajnos, a hídon közlekedők közül is sokan áldozatul estek. Január 14-én robbantották fel a Horthy- (ma: Petőfi-) Ámde kérdezzék csak meg az önhibáján kívül gázoló autóst — akár évek múltán is —, ugyanolyan biztonsággal, kedvvel és kedvteléssel ül-e a volán mögött, mint korábban?! Tudatában akarata ellenére is ott él, hogy embert gázoltam ... Sérült lélekkel vezet immár egész életében. Végezetül, szó volt a közlekedni már nem vagy még nem tudó idősekről és gyerekekről, az egymásrautaltságról s arról, hogy szóval és a gyakorlatban miként segítsük elő a biztonságosabb közlekedést. Mindez mit sem ér, ha önmagunk példáját kínálva nem biztatunk a kulturált közlekedésre. Mindent tudva, ismerve közlekedünk, ... de nagyon sokszor szabálytalanul! Hogy más példát ne mondjunk; tessék csak egy fél órára megállni a Búza téren s megfigyelni, milyen bőséges a gyalogos forgalom az alul járó... felett! De más példák is kínálkoznak. Pedig, pedig, alig van szomorúbb látvány, mint az út porában, sarában fekvő, magatehetetlen ember, akit többé már hiába várnak haza ... —a hidat, 16-án levegőbe röpült a Ferenc József- (ma: Szabadság) -híd. Pest felszabadulásának napján, január 18-án a legszebb hidak estek áldozatul a háborús barbárságnak: az Erzsébet - és a Lánchíd, valamint a Margit-hídnak még álló budai része. Néhány nappal korábban robbantották fel az északi és déli összekötő vasúti hidakat. A fővárosiak nem látták kedves hídja- ik pusztulását. Folyt a harc, az emberek nem merészkedtek az utcára. De a robbanásokat hallották. Ahogy Radnóti repülőjének „térkép e táj”, úgy a németeknek is csak harctéri objektum volt a Margit- híd, a Lánchíd, az Erzsébet- híd, és a többiek. Objektum, amelyet el kellett pusztítani. A szovjet csapatokat természetesen nem tartóztathatta fel a Duna, nem ez volt az első folyó, amin át kellett kelniük. Elértek ők a németek után Budára, s felszabadították egész Budapestet. S ott állt a lerombolt, de szabad város büszkeségei, a hidak nélkül... A légópin- eékból előjövő emberek közül sokan zokogtak a látvány felett. És persze hiányzott a kapcsolat a szemközti városrésszel. A város vérkeringése szakadt meg a hidak megsemmisülésével. Amikor elültek a harcok, megkezdődött a békés élet, első próbatétele volt a kivérzett országnak. hogy felépítse hidait. Először a Margit-híd után „Mancinak” becézett alkotmány biztosította a kapcsolatot Buda és Pest között, majd megindult a munka az újjáépítésért. S a hidakért folyó békés csata győzelemmel fejeződött be. Üj híd is épült, a Kossuth- híd, amelynek történetéről film készült: Az élet hídja. S volt olyan híd is, amely csak jóval a felszabadulás után támadt föl halottaiból, az „Erzsébet”. Most állnak a hidak, de „kinőttük” őket. Az Árpád- híd — amelynek duplájára nőtt a szélessége — után felújításra következik a többi. A főváros, Budapest hidjai, jelképei az újjászülető nép erejének. G. J. j* „Tél-művész” alkotása (Kiss József felvételei A hidak újra állnak Az apa új tudománya Férj a konyhában Vjaczki Lászlóné a tonnák asszonya. A Lenin Kohászati Művek tűzálló és bánya gyáregységében téglasajtoló. Munkahelyére nem mondanám, hogy erről álmodnak ma a lányok. — Kezdetben én sem gondoltam, hogy ennyire meg lehet szokni, sőt meg lehet szeretni. Tizennyolc évesen kezdtem, s most már tizenhetedik éve csinálom. Én vagyok a csapatban a legfiatalabb, de a többiek is annyira fiatalosak, hogy gyakran énekelve dolgozunk. Végül is ez a jó társaság tart itt. No meg a -pénz. Igaz, meg kell dolgozni érte becsülettel, mert az órabérre csak akkor kapunk darabbért, ha kikerül a kezünk alól naponta 2800—■ 3000 tégla. Az ehhez való masszát be kell lapátolni a gépbe, s ha kisajtoltuk a téglát, azt újra kocsira kell rakni; 4500—5000 forint között keresek. De nőnek a gyerekek, szükség yan egy kis plusz pénzre. Hetente kétszer-háromszor bent maj Az er \ kincs i Földünk felületének 30 t i százalékát, 3,7 milliárd i * hektárt borít erdő, s a i * világ jelenlegi faállomá- l 1 nyát a szakemberek 300 i i _4oo milliárd köbméterre 1 becsülik. A faállomány mintegy egynegyede a . Szovjetunió területén no, aminek több mint 80 szá- ( I zalékát fenyőerdők teszik t i ki. i A fa még nem is olyan I régen, elsősorban tüzelő- , i anyag volt, Közép-Euró- , I pa még alig 150 éve is a , I kivágott fa 85 s'ázsr i I fűtötte el. Az iparosodás- i I sál együtt azután a fa is i * egyre inkább ipari nyers- i I anyaggá vált, a szükség- i * letek óriást módon nőt1 tek a fa alaoanvagból 1 készülő mintegy 12 000- [ féle termék iránt- Az I ökológusok egyre féltőb- i ben szemlélik a kivágott i erdőket. Túlzás nélkül i elmondhatjuk, hogy órlá- I si katasztrófához vezetne , * az erdők kiousztulása a * I Föld felszínéről. Az enyhet adó erdősé- J I gek nem csupán a föld i 1 vízháztartását szabályoz- J zák, de tisztítják is a I levegőit, oxigénnel dúsít- ( [ Iák. A tudósok legújabb • i kutatásai fényt derítettek arra Is. hogy a száraz- I I föld növényzete kétszer ■ annyi széndioxidot hasz- i , nál fel. mint a tengerek i és tavak fitoplanktonja. ■ radok délutánra is. Amióta gmk-ban dolgozom, körülbelül két éve, a férjem csaknem kivette a kezemből a főzőkanalat. • KOCSICSERE — Azóta vettem egy Horváth Ilona szakácskönyvet is — büszkélkedik a férj az újsütetű tudományára. — Kezdetben voltak gondjaim. Meg kellett várni a habarással Editkét. De a gyerekek már azzal hízelegnek, hogy az én húslevesem jobb mint az anyjuké. Most már olyan kedvtelve főzőcskézek, hogy még a Déli Hírlapból is kivágok recepteket. Ez nagy asszonykímélő gesztus. De nemcsak ez lehet az oka. hogy Vjaczkinét, itt a szépen berendezett Damkó Pista utcai lakásukban — ápolt frizurával és kicsinosítva — nehezen tudom a téglagyárban elképzelni. — A hajamat hetenként többször is mosni ^ell, és magamnak csavarom be. Minden napra tiszta köpenyt veszek, mert olajosán már nem tűröm magamon. A házimunkából egyébként is a mosás az én reszortom. Ez gyakran marad a hét végére, de az egyik napon mindig kiruccanunk valahová. Mint most is; a göröm- bölyi telkünk végében szánkóztunk. Nyáron a kert munkát is ad, de a tízéves Wartburgunkkal gyakran megyünk a mályi strandra is. Most a kocsinkat szeretnénk fiatalabbra cserélni. Erre gyűjtögetünk. © ÉS A KIEMELT ÓRABÉR? A férjnek is van természetesen főfoglalkozása a háztartás vezetése mellett. Bár most egy kicsit bizonytalanul látja a jövőt. Az LKM gépi rakodó üzemének dolgozója, átszerződött ideiglenesen egy NSZK vállalkozóhoz. aki a Danyiban felhalmozott tapadványok összetörését vállalta fel. Ezt visszaszállítják az acélműbe. s újra hasznosítják. Az NSZK cég hidraulikus gépet hozott e művelethez, s ő még néhány társával a gépkezelést vállalta. A gondjuk anyagi természetű. Kiemelt órabért ígértek nekik, de Vjaczki decemberi 120 órás teljesítményét csak 3200 forinttal díjazták. Ezt nem tekinti kiemelt órabérnek, mint ahogy az ígéret szólt. Korábban, ha bement néhány szombaton és vasárnap, a kilencezer forintja is megvolt. • MŰKÖVES LESZ A FIUK — Nagyok a gyerekek, s egy-egy tartósabb holmira ezreket kell számítani. Kivehető ujjas dzseki, koptatott farmer — ez most az óhaj. S emellett ifjúsági tar:, karékbetétet is fizetünk havi ötszáz forintjával, s mindkettőjüknek van gondoskodás biztosítása. László fiunk a 114. sz. számú szakmunkásképzőben tanulja á műköves mesterséget. Egyik barátja oda járt, s így kapott kedvet hozzá. Már büszkélkedhetünk is vele, mert ők csinálták a Szemere utcai új OTP-ház erkélyét és virágtartóit. Editké- nek még könnyű a dolga, mert csak átlép a szomszédba. Ötödik osztályos a Krausz György utcai általános iskolában. — Megszoktuk és megszerettük ezt a környéket. Minden közel van. A tizedik emelet miatt sírtam egy napot — mondja' mosolyogva a fiatalasszony —, de most már élvezni is tudom a kilátást. Panorámás ez a lakás ... O. E. é A növények is sok törődést igényelnek.
