Déli Hírlap, 1985. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-12 / 10. szám
Kit »no, de nanyou nehéz művek w íj maqyar zene, 1984 Az elmúlt év utolsó napjaiban a Magyar Kádió székhazában szakmai és közönség- zsúrj előtt tartották meg az új n i gyár zene seregszemléjét, a kritikusok és a közönség díjáén. Első ízben került sor arra, hogy néhány, nem Budapesten élő muzsikust is, akik rendszeres zenekritikákat közölnek, meghívtak. Az 1981- ben bemutatott új magyar maveket három kategóriában hali- haltak: szimfonikus zene, kamarazene es kórusművek. A február 12-i ünnepéljes díjkiosztáson öt díjat adnak át; a szimfonikus és a kamarazenei kategóriában egy-egy kritikusi és közönségdíjat, valamint a kórusműveknél a KOTA díját. E sorok írója a közönségzsüriben vett részt, ahol orvos, közgazdász, fotóriporter. matematikus, olimpiai ba jnok, biokémikus és még számos foglalkozási ág képviselője bírált. Fodor András költő elnökletével. Nem kis feladatot jelentett az 54 mű, a csaknem tíz órát felölelő zenei anyag figyelmes meghallgatása. Bár ebben nincsenek benne az úgynevezett stílusgyakorlatok, így is rendkívül széles zeneszerzői skálát figyelhettünk meg. + MESTEREK ÉS TANÍTVÁNYOK A szimfonikus zenekari kategóriában a mai zene tapasztalt mesterei (Darvas Gábor. Farkas Ferenc, Hidas Frigyes) jól hangzó művei mellett felcsendültek a Fiatal Zeneszerzők Csoportja tagjainak (Éliás Adám, Sugár Miklós, Vajda János), valamint Vidovszky Lászlónak új utakat kereső zenéi. Kocsár Miklós ezúttal zenekarra írt változatokat, Pet- rovics Emilt az V. kantáta képviselte. Szokolay Sándor hagyományos fúvószenét komponált. Divertimento címen. Ugyancsak a szórakoztató műfajt képviselte Szu- nyogh Balázs Piccolo diver- timentója. mely a mai zenében szokatlan vidámságot tűzte lobogójára. Székely Endre Utolsó énekek című művében a bravúrosan éneklő Csengery Adrienne bűvölt el. Az egyetlen. Budapesten kívül élő zeneszerzőt. Vántus Istvánt (Szeged) egy dallamcentrikus Concerto grosso képviselte. Két Kalmár László-mű közül az impresszionista hangvételű Hórák tetszett jobban. Dur- kó Zsolttól is két művet hallottunk ebben a kategóriában, mindkettőt igen értékesnek tartom. A Refrének — hegedűre és kamara- zenekarra. valamint a Zon- goraVerseny is vállalja a klasszikus örökséget (Bartók, Sztravinszkij), de az úton tovább indul, előre mutat. + TELJES FEGYVERZETBEN A 24 kamaramű közül nyolcban szerepelt az énekhang. Közülük a Weöres Sándor tizenkettedik szimfóniája című Decsényi János- mű ütőhangszerekkel színezte a dallamos énekhangot, Jeney 12 dala ötletekben volt rendkívül gazdag. Kur- tág György két énekes darabja közül a Jelenetek egy regényből koncentráltságával, változatosságával, szakmai igényességével gyakorolt rám mély hatást. A „csupán” hangszeres számok között érdekes szinfoltot képviselt Lendvay Kamilló Senza sordino című trombitadarabja, Szőnyi Erzsébetnek a hagyományosan szép brácsa-zongorára íródott Francia szvitje, s Tihanyi László Piano music kamaraműve altfuvolára, hárfára és ütőhangszerekre. A fel nem sorolt kamaraművek közül nem egy felvonultatta a mai zene teljes arzenálját, beleértve a hangszalaggal történő kombinációt is. A hagyományos kamara-összeállítások mellett helyet kapott a gitár, a cimbalom, a tuba, vagy éppen olyan szólókat, hangszereket állítottak párba, ami szokatlan: ének—fagott, fuvola —mélyhegedű, hegedű—ütők. Az énekhang kezelése is nagy változatosságot mutatott. Az egyszerű lírai megjelenítéstől a szaggatott, expresszív, csak a kivételes előadókra számító éneklésig szinte minden terítékre került. Például csillagászat Nyugdíjasok főiskolája Nagy sikerrel szerveitek meg néhány éve a Ho Sí Minh Tanárképző Főiskola oktatói Egerben a nyugdíjasok főiskoláját. Ennek a kihelyezett tagozatát hozzák létre most Miskolcon, az Ady Művelődési Házban. Minké Tlborné bábáskodik az ismeretterjesztés e vonzó intézménye felett, amely jóval több, mint unaloműző elfoglaltság. Tőié érdeklődtünk a részletek felől: — Ügy tervezzük, hogy február közepén kezdődnek az előadások, amelyeket a már nagy rutinnal rendelkező egri tanárok tartanak. Hetente egy alkalommal, körülbelül négy órát vesznek igénybe a foglalkozások, a délelőtti órákban, amikor frissebben fog az agy. Aki ekkor ráér, ha nem nyugdíjas is, szívesen látjuk itt a házban. Fontos feltétel, hogy érettségivel rendelkeznie kell. A fő tantárgy sz irodalomtörténet és a történelem, de a többség kívánságára például biológia, csillagászat, idegen nyelvek is bekerülhetnek a tananyagba. Ez utóbbiak azonban nem kezdő szinten. A résztvevők érdeklődési körét kérdőíveken tudakoljuk meg, amelyek művelődési házunkban szerezhetők be. De ha valaki bediktálja a címét, akár házhoz is küldjük a kérdőlapot. Eddig tizenöten jelentkeztek. s még legalább eny- nyi „öregdiákra” számítunk A tandíjat ezután állapítjuk meg, de mindenképpen a nyugdíjasok pénztárcájához mérjük. Jegyzeteket is kapnak a hallgatók. így nyugodtan figyelhetnek az előadókra. A főiskola két éven át tart. a végén vizsgát tehetnek a résztvevők (bár ez nem kötelező), s valameny- nyien • emléklapot kapnak. Széchenyi napjai Február 21-én kezdődik a televízióban a Széchenyi napjai című hatrészes sorozat. Az író, Nemeskürty István Széchenyi életének hat döntő fontosságú epizódját dolgozta fel, felölelve a magyar történelem egyik legszebb és legizgalmasabb négy évtizedét 1815-től 1860-ig. A sorozat — amelynek rendezője Horváth Adám, a fordulatos cselekményen keresztül bemutatja Széchenyi máig ható munkásságát, politikai, közírói tevékenységét. A főbb szerepeket Tordy Géza, Láng József, Piros Ildikó és Sin- kovits Imre alakítja. A kórusdarabok javarésze kitűnő. Mélyen kifejező raiságával hatott Csemicz,.j —Weöres Két madrigál, Kása Esti dal, Szőllősy Planctus Mariae-változatok egy barokk témafejre című műve. Igen jónak találtam a fiatal Sugár Miklós darabját Szerelem — villanás, mely úgy volt modern, hogy a mai hangzást is élvezhetővé tette. Bizonnyal népszerű kórusmű lesz Karai Sárközi karikázója, és Reményi Attila öt gyermekkara közül is nem egy telitalálat. Szokolay Sándor műhelyében három nehéz mű is keletkezett, s ugyanezen okok miatt Vajda János Via Crucis című műve sem érhető el egy átlagosnál jobb énekkar számára sem. + CSAK EGY SZÓK RÉTEGNEK? Végezetül néhány kérdés, mely bizonyára az olvasóban is megfogalmazódik. Az 54 mű közül elenyésző azoknak a száma, amelyek az előadóművészetben a derékhadra számítanak. Pedig világszerte létezik az amatőrmozgalom is. A magyar zeneszerzők legtöbbje kitűnő műveket ír, ám ezek azért sem lesznek egyhamar népszerűek, mert a bemutató együttesen kívül a többiek nem vállalják a fáradságot. A kórusművek versenyeken élnek tovább, ahonnan a magyar együttesek rendszerint szép művészeti díjakkal térnek haza. De mit énekeljenek a mai művek közül a nemzetközi mérce alatt teljesítő kórusok? A zenekari és kamarazenei műfajban is az gondolkodtat el, hogyan élhetnének tovább a legjobb művek a koncertdobogón. Miért távolodott el ennyire egymástól a zeneszerzői szándék és a közönség igénye? Hogyan lehetne a szakadékot úgy szelídíteni, hogy a komponistáknak se kelljen a korszerűségről lemondani, de a hallgató szívét, fülét, ízlését, érdeklődését mégis a mai zene felé fordítsák? Talán elképzelhető ezen a téren is egyfajta egészséges kompromisszum. Mert akár bevalljuk, akár nem, a Magyar Rádióban elhangzott művek csak egy igen szűk réteghez szólnak. S hogy ebben előrelépés legyen, az mindannyiunk ügye. Barta Péter Régiből újat Olcsóbb, ha otthon készül Aki otthon von egy kicsit a szabás-varrásban, segíthet gyermeke egyéni öltözködését kialakítani, s még pénztárcáját is megkíméli, ha maga késziti el a divatos darabokat. A méteráruboltokban válogathatunk a szines orkánanyagok között; különböző színben és minőségben kaphatók, 90 forinttól 180-ig. Ha kétrétegű, mosható vatelin kerül alá, jöhet a legnagyobb hideg is, nem fázik meg benne a nebuló. Persze, nemcsak új anyagból készíthetők el a rajzon látható fazonok, de régi, kinőtt nadrágot, dzsekit is fel lehet újítani idegen kézelővel vágj' kötött bokapánttal. Ha a régi felsőrész kicsinek ' bizonyul, vagy szűknek a váll, más színű kelméből szabott betétrészekkel lehet kényelmesebbé tenni. Az apróbb kellékek pedig: a fémcsatok, díszítő (nagyfogú) cipzárak, mind manapság jellegzetes részletek, és mutatóssá teszik a ruhadarabot. A nyomópatentok beütését erre hivatott kisiparosok vállalják, néhány forintért. Nótaest a Vasasban Nótaestet tartanak a diósgyőri Vasas Művelődési Központban január 16-án, 7 órától. A közönség a műfaj népszerű előadóival találkozhat: Vörös Sárival, Medgyesi Máriával, Turpinszky Bélával, Sipeki Tiborral. A művészeket ifjú Oláh Kálmán és népi zenekara kíséri. Jegyek 50 forintért válthatók a DVMK és a színház jegypénztárában, valamint az üzemi közönségszervezőknél. A rádióban hallottuk Hajnali híradás a faluról Ismerkedés a jéggel (Kiss József felvétele) A Rádió- és Televizióújság csak a hétfői műsorában közli, hogy a Kossuth rádió Jó reggelt! műsorában 5 óra 40 perctől 5 óra 55 percig a Falurádió összeállítását hallhatjuk. Pedig ez az adás minden hétköznap jelentkezik o jelzett időpontban. Sem a szerkesztők, sem a riporterek, tudósítók neve nem szerepel a műsorlapon. Pedig megérdemelnék! Nem véletlen, hogy a Falurádió kollektívája megkapta a legmagasabb szakmai kitüntetést, a Rózsa Ferenc-díjat. Az újságíró nem is tudja, sajnálja, vagy irigyelje a Falurádió szerkesztőit, riportereit, Olyan helyekre, községekbe, falvakba, tanyabokrokba, magányos tanyákra jutnak el, melyek neve hallatán felüti fejét a rádióhallgató. Eddig névtelen hősöket, egyszerű embereket szólaltatnak meg — sokszor ízes tájszólásban. De eljutnak a tudományos és a kísérleti intézetekbe, az illetékes minisztérium nagy tekintélyű vezetőihez is. Ez a nem teljes felsorolás is érzékelteti talán, hogy szinte minden műfajban dolgoznak, s jól művelik ezeket. A velős közgazdasági értekezést érdekes riport követi, majd tudósok beszélnek egy életre szóló munkájukról — gondoljunk csak a nö- vénynemesítőkre —, aztán a meteorológus ad tájékoztatást arról, milyen időjárás várható. és mindjárt hozzáteszi, mire ügyeljenek a gazdaságok vezetői, hogyan védekezzenek például a fagykár ellen. Nem kevésbé fontos tanácsokat kapnak a hallgatók a növényvédő szakemberektől. És előfordul, hogy lírai hőfokon hallunk szólni a régmúlt idők nehéz munkájáról, annak súlyos szerszámairól, eszközeiről. Mindezt 15 rövid percben ... A Falurádió missziót teljesít. Különösen nyáron, a betakarítás nagy munkája idején. Gondoljunk csak a mindig hiányos gépalkatrész-ellátásra. Sokszor a Falurádió segítségével találnak partnert és a hiányzó alkatrészt a gazdaságok. Volt a Falurádiónak egy olyan, eléggé nem becsült időszaka, amikor élő adásban számoltak _ be egy- egy gazdaság életéről, szólaltattak meg hajnalok hajnalát» egyszerű gyalogmunkásokat, vezetőket. Ezeknek az élő adásoknak az izgalma — az összeköttetést biztosító posta segítségével — mindig átragad a hallgatóra is. Szurko-i lünk, hogy sikerüljön... A múlt év december 15-éni szombaton kora délután hallhattuk a Kossuth rádió hullámhosszán a Kontinensek — szántóföldek sorozatban A bortermelés a világban című összeállítást. Ebben kiemelten foglalkoztak egyik törté-í nelmi borvidékünk. TokajJ Hegyalia helyzetével is. Borsodi Gyula, a rádió Miskolc- körzeti és Nemzetiségi Stúdiójának vezetőhelvettese drj Kozma Pál akadémikust, a Kertészeti Egyetem tanszékvezető tanárát szólaltatta meg, aki többek között elmondotta. hogy Tokaj-Hegy- alja az elmúlt években hű maradt a történelmi szőlőfajtákhoz. s emellett növelték a terméshozamot. Ez az egyedüli útja annak — emelte ki az akadémikus —. hogy az erős nemzetközi verseny ellenére helyreállítsák a tokaji bor világhírét. O. J. József 4tála emlékére Lakatos István előadóestje In memoriam József Attila címmel Lakatos Istvánnak, a Miskolci Nemzeti Színház művészének lesz önálló műsora ma délután 5 órakor a színház háziszínpadán, a Játékszínben. Műsorát a költő kevésbé közismert műveiből válogatta. József Attilát, az embert, a szenvedő és küzdő embert, a tragikusan korán elhunyt művészt mutatja be. A Játékszínben nem ez íz első önálló est: egy-két éves gyakorlat, hogy az ebben a formában megszólalni kívánó művészeinek mesadia a lehetőséget a szirhóz. Ehhez aa önálló esthez még annyi Kívánkozik, hopv egv viszorv- 'ag új kezdeményezéshez kapcsolódik. A hogv a Miskolci Szimfonikus Zenekarnál ás a Miskolci Galériában szervezetten is az intézményekhez szeretnék kötni a ze .e, illetve e Vénzőm1’’vé<.7fat rápi érdeklődőket, úav alakult meg a Miskolci Színházbarátok Köre is. A mai nanon Lakatos István segítségével másodszor találkoznak.
