Déli Hírlap, 1985. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-11 / 9. szám
Áruház épül belőle Sokan csapán kosárszámra veszik Elkapkodták a Biti kötwényé* Aki rends~eresen figyelemmel kiséri a kötvények árfolyamát a Heti Világgazdaságban. az tapasztalhatta, hogy a BIK kötvénye a névérték százalékában vételnél 105,5; eladásnál 107,5 százalék. Azaz. például egy 3000 forintos kötvényt az Állami Fejlesztési Bank 3165 forintért vásárol vissza, és 3225 forintért adhatja tovább. A nagyobb névértékeknél — 15 és 30 ezer forintnál — ezek a számok tovább növekszenek. Vajon mi az oka annak, hogy a BIK kötvénye ilyen rangos helyet foglal el az értékpapírok piacán? — Nem feltétlenül előkelő ez a hely — véli Szakács László, a BIK igazgatója —, függ a mindenkori kínálattól és kereslettől. A kibocsátás tavalv országos volt, s az érdeklődés hatalmasnak bizonyult, húszén az első három napon csak Budapesten 20 millió forint értékben jegyeztek. Az első tíz nap alatt pedig a jegyzés elérte az 50 milliót, holott csak 30 millió forint értékben bocsátottuk ki a kötvényt. Magasnak bizonyult az egy főre eső jegyzés összege is. — A jó befektetési lehetőségen kívül nyilván befolyásolta ezt a BIK iránti bizalom is... — A jegyzés időszaka után sokan érdeklődtek vállalatunknál, hogy hol tartunk az építkezéssel, amire a kötvényt kibocsátottul«, készül-e az új áruházunk. Tehát bizalommal vannak hozzánk. De azt is figyelembe kell venni: Magyarországon elég tekintélyes a lakosság be nem fektetett szabad pénzösszege, s az embereket vonzza az évi 11 százalékos kamat, és az állam garanciába a visszafizetésre. A mi kötvényünket többen jegyezték Budapesten, mint Miskolcon, s főleg az idősebbek éltek ezzel a lehetóségA Bacsó Béla utca környékén lakók közül többen panaszolták, hogy hiába található a közelben, a Tompa utcában egy tüzelőanyagot árusító magánkereskedés. Hónapok óta nem tartanak sem szenet, sem fát. Sok idős nyugdíjas, kispénzű ember lakik errefelé, akik télen mázsánként vagy kosárszámra vásárolják a l'űtenivalót. Ám mostanában hiába látogatják rendszeresen ezt a kereskedést, nem kapnak tüzelőt. — Mi az oka ennek? — érdeklődtünk Lakatos Józseftől, a , magánkereskedés tulajdonosától. Egy szín kereskedő panasza nyomában Aki kéri, megkapja Huzavona a sajt — A kemény sajtok választéka valóban nem kielégítő, de ez a gond néhány napon belül megszűnik — nyilatkozta lapunk december 13-i számában a Borsod megyei Tejipari Vállalat illetékese. Azóta eltelt néhány hét, s jó néhány boltba bekukkantva, nem észlelhető lényeges változás. körül bizonyulna a kínálat. S nogy ez így lesz-e hamarosan? Azt mindenesetre megtudtuk, hogy a Borsod megyei Tejipari Vállalat szerelne olyan tradíciókat teremteni a sajt gyártás ban, melyek a dunántúlihoz foghatók. (bujdos) gél. Az is csábítónak bizonyult, hogy 1988-ban mindenki visszakapja a pénzét. — Mikor készül el az áruház, és mikor kezdik meg a kötvénytulajdonosoknak a visszatérítést? — A szerződés szerint 1986 áprilisában lenne az áruház átadása. Szeretnénk, ha már az idei karácsonyi szezonban itt költhetnék el a pénzüket a vásárlók, bár err“ egyelőre nem sok kilátásunk van. A kötvényeket végül is harmincmillió for irrt értékben bocsátottuk ki; 1086-ban hat-, 1987-ben 12, 1988-ban pedig újabb 12' millió forintot fizetünk visz- sza a kötvénytulajdonosoknak. — Tavaly ősszel, a szénellátási gondok kezdetén az illetékesek úgy rendelkeztek a megyében, hogy a magánkereskedők nem kaphatnak szenet, viszonteladásra. Egy ideig türelmesen, megértessél tudomásul vettük az átmenetinek tűnő kényszerintézkedést. Közben érdeklődtünk más megyékben, a fővárosban is, hogy ott mi a helyzet. Nos. mint kiderült, ehhez hasonló intézkedést sehol sem hoztak. Most például a fővárosi tüzelőanyag-kereskedőknek az a legnagyobb gondjuk, hogy nem kapnak elég brikettet. Mi pedig november óta még egy lapátra való szenet sem árusíthattunk. Sajnáljuk a környékünkön lakó embereket, akik kis kocsijaikkal naponta többször is megkeresnek minket, hátha kaphatnak fél mázsa tü* Ambriskó Dezső, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetője szerint ez nem kereskedelmi probléma. A szokásos rendelés alapján a boltok nem kapják meg az árut a tejipartól. Ha viszont külön kérik, akkor valóban van sajt. Bereznay Ferencnek, a Borsod megyei Tejipari Vállalat kereskedelmi igazgató- helyettesének más a véleménye: ha igénylik a boltok, akkor kapnak sajtot. Az úgynevezett vágósajtokból, amelyek közé a keménysajtok is tartoznak, megfelelő készlettel rendelkeznek. Hetente kétszer szállítják az árut az üzletekbe, de igény szerint máskor is visznek. Ugyancsak hetente kétszer a kereskedelmi igazgatóhelyettes végigjárja a boltokat, hogy meggyőződjék róla: elegendő-e a tejtermék. Még a Dunántúlról, a sajtgyártás feliegvárából is szereznek be árut. Az természetesen előfordulhat, hogy égv-egy onnan érkező szállítmány az útviszonyok miatt elakad, s késik. * Nem deríthető ki egyértelműen: a sajt körüli huzavonában az iparnak vagy a kereskedelemnek van-e igaza. A vásárlót feltehetőleg nem is ez érdekli igazán Azt szeretné, ha bármely boltba betérve, kielégítőnek Építkezőknek Magánépítés ’85 címmel a miskolci Technika Házában (Szemere u. 4.) hétfőn délután 2 órakor dr. Horváth Béla. az ÉTK irodavezetője tart előadást, amit konzultáció követ. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ miskolci információs irodája a helyszínen kiadványait is értékesíti. •na .„ .. , • ..........„ Megreparált közkutak Eb Éleméi iir a tap Az ügyeleteken történt című rovatunkban szinte naponta beszámolunk elfagyott közkutakról. Megreparálásuk módjáról kérdeztük Kiss Zoltánt, a Miskolci Vízművek. Fürdők és Csatornázási Vállalat üzemeltetési osztályvezető-helyettesét. — Valóban sok közkút fagy le a szokatlan hidegben; a lakossági bejelentések alapján szakembereink naponta kiolvasztják őket. A munkához gázlángot használunk. Mivel a kutak rendszere olyan, hogy magukat víztelenítik, kiolvasztás után kicsi a valószínűsége, hogy újra befagyjanak. Néhányan nem tudnak erről, s úgy próbálják elkerülni a befagyást, hogy a nyomókart kővel vagy más tárggyal kipöckölik. Ez felettébb helytelen, s ahol ilyet látunk, közbeavatkozunk. Szintén káros, ha a környéken lakók saját maguk próbálják kiolvasztani a kutakat, szalmával, fával, más tüzelőanyaggal. Ezzel nehezítik a munkánkat, mivel az olvasztás után szakembereinknek még a kormot is el kell távolítani- uk a berendezésről. Sok bejelentés érkezik az ügyeletre fagyott vezetékekről, melyek családi házakban vannak. Itt a javítás csak a vízóráig a mi feladatunk, azon túl a tulajdonos gondja. A vezetéknek elvileg nem is volna szabad befagynia, ha szabály szerint a j|c A nem mindennapi képződmény a csapból csordogáló víz és a rendkívüli hideg összmunkájából keletkezett. fagyhatár alatt, másfél méteres mélységben helyezték volna el. A csőrepedések javításakor egyébként a napokban egyméteres mélységben is fagyot észleltünk. B. A. jjc A berentei szénosztályozó udvarában zelőt. Ilyen a mi vásárlókörünk; ezt a kereskedést számukra hoztuk létre. Alig hisszük, hogy a Sajó-parti Tüzép-telep foglalkozna ilyen szerény igények kielégítésével. • A BÁNYÁBAN IS JÁRTAK Lakatos József és felesége nehezen törődik bele ebbe a szigorú intézkedésbe, ezért hetek óta járják az illetékes hivatalokat, kérve a rendelet felfüggesztését. Az elmúlt hét végén ellátogattak a berentei szénosztályozóba is. Ott beszéltek a diszpécserrel, aki azt mondotta, hogy jelenleg raktározási gondjaik vannak. Ezek után jogos a kérdés: a tüzelőanyag-magánkereskedők miért nem kaphatnak szenet közvetlenül a bányáktól? Egyébként Lakatos József, igaza bizonyítására, készített néhány felvételt a szénosztályozóban tornyosuló szénhalmokról. — Tudnának-e szénnel szolgálni a magánkereskedőknek? — tudakoltuk meg Pazsák Jánostól, a Borsodi Szénbányák Vállalat bányaművelési osztályának területi főmérnökétől? — Csaknem korlátlan mennyiségben, ha el tudják szállítani. Sőt, örülnénk is, ha gépkocsijaikkal és alkalmi munkásaikkal megkeresnék a putnoki vagy a berentei bányát, és a szabadban tárolt szénhalmokat leapasztanák. Jelenleg ugyanis az előbb említett két bánya területén 400 vasúti kocsi vesztegel, amibe belefagyott a tüzelő. Még a mélyben dolgozó vájárok közül is sokan ezeknek a vagonoknak a felszabadításával foglalkoznak. Természetesen a Tüzép hozzájárulása nélkül közvetlenül magánkereskedőknek, viszonteladásra nem adhatunk szenet, akármennyi van is. • CSAK A TÜZÉPTŐL? Mindehhez aligha kell kommentár Mi azonban mégis tovább érdeklődtünk. Annyit sikerült megtudnunk, hogy a korábban említett kényszerintézkedés helyi jellegű, a Tüzép Vállalat novemberben. Azért, hogy a szűkös készleteket ne osszák tovább feleslegesen. Ezek után arra is választ kerestünk, hogy mennyiért adják a szenet a viszonteladóknak? A magánkereskedők például a Sajó-parti Tüzép-telepen viszonteladásra 2 és fél százalékkal olcsóbban kapják a tüzelőt. Az ebből származó haszonból kell fedezniük a szállítási, a rakodási költségeket, valamint a kereskedéssel együtt járó terheket. A KISOSZ megyei szervezetének titkára szerint egyetlen tüzelőanyag-kereskedő sem árusítja vagy árusítaná a megengedettnél drágábban a szenet és a fát. A városszéli kis szénelárusító helyeken, ahol tavaly még kilószámra is adtak fűteniva- lót, az engedélyezett minimális haszonnal dolgoztak. Messzemenően figyelembe veszik vásárlókörük anyagi helyzetét. S legalább rájuk való tekintettel kellene enyhíteni a tavaly novemberben kiadott rendelet szigorúságán. Még most, a fűtési szezonban. Esetleg azt is fontolóra vehetnénk, hogy mi lenne, ha a magánkereskedők nemcsak a Tüzép-te- lepekről vásárolhatnának tüzelőt. A szakmából jelenleg csupán őket sújtja az a szigorú rendelkezés, miszerint árujukat csak a Tüzéptől vehetik. Emiatt a cementdümping idején is a Tüzép-telepekről kellett „döglött” kötőanyagot vásárolni, mivel nem adtak frisset, amíg az állottól meg nem szabadultak. A cementgyárat közvetlenül nem kereshették meg az építőanyag-kereskedők. Érthető, hogy a Tüzép mint kereskedelmi vállalat nem a konkurenciát részesíti előnyben az áru elosztásakor. Pedig a többcsatornás kereskedelmi rendszer előnyös volna a vevők számára. A tüzelőanyag-értékesítéssel foglalkozó kereskedők olyan kis tételben vásárolnak viszonteladásra, ami aligha akadályozná a zavartalan központi .szénellátást. Ám a vödrös, zsákos szenet vásárlók igényeit maradéktalanul kielégíthetnék. Szántó István kérésére hozták, még tavaly Kamilladézsmáló gép Ebben a hidegben sok a meghűléses beteg, jólesik ilyenkor a forró tea. Gyógyító hatása és kellemes íze miatt igen népszerű a kamilla. Hét forintért lehet is kapni filtercsomagolásban. A doboz kinyitása után azonban nyomban feltűnik, hogy nghány tasakból jócskán hiányzik. Egy-kettőben csak mutatóban van belőle ... A dobozon két nyelven (magyarul és németül) is rajta áll: „Egy csésze (2 dl) teához 1—2 db filtertasak kamillavirágot forrázzon le. 10—20 percnyi állás után tetszés szerint ízesítve fogyasztható.” A leírás utasításszerűen pontos. A legtöbb gyógyszeren feltüntetik: az adagolás kizárólag az orvos utasítása szerint! Javaslom, hogy az efféle gyógynövények dobozára is írják rá, ha már hiányos, hogy adagolás kizárólag az adagológép szerint! Egyébként a finom kamillát csomagolja és forgalmazza, olvasom: a Compack. T. U
