Déli Hírlap, 1985. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-02 / 1. szám

Nemhiába szokták mon­dogatni, hogy a burgo­nya a második kenyér. A tápértékük között fenn­álló különbség szinte szó­ra sem érdemes, ha az összehasonlítást száraz­anyagra vonakoztatva végzik. De a burgonya nem csupán szénhidrát­forrás. Sok ásványi anya­got is tartalmaz, ezek közül különösen a vas mennyisége jelentős, és a jód játszik fontos táp­lál kozásélettani szerepet. Fehérjetartalma — a faj­ta-sajátosságoktól függő­en mindössze 1—2 száza­lék között mozgó meny- nyisége ellenére is nagy­fontosságú. Teljes érté­kű fehérje, s az emberi szervezet a felvett meny- nyiségét csaknem mara­déktalanul hasznosítja. Harmadik legfőbb B(- és B»-vitaminforrásunk a burgonya. Az európai or­szágokban a 17. század elején a C-vitamin hiá­nyából eredő skorbutnak mint népbetegségnek az eltűnése a burgonyának köszönhető. a levegőben? A lakáspenészesedés természetrajza Mi van Női táskák a Szovjetunióba A Bőripari Szövetkezet miskolci bőrdíszmű-üzemé­ben október óta csaknem 15 ezer női táskát készítettek szovjet megrendelésre. Janu­ár közepéig még 1500 dara­bot gyártanak a szövetke­zetben. Felrakom o függönyt Hogyan lehet a bé­kés, derűs családi idillt egyetlen kije­lentő mondattal di- rib-darabra összetör­ni? Ügy, ahogy ait a feleségem csinálja. Teljesen váratlanul így szól a tévéhíradó alatt: Kimosom a függönyt. Szó nélkül felállók, kitámolygok a kony­hába, és felhajtok egy nagy pohár, jég­hideg szódavizet. V'u- lamélyest erőre ka­pok.', de még mindig remegnek a lábaim, érzem, hogy a szívem össze-vissza ver, a gyomrom egy görcs, szédülök, a bal szem­héjam repked. Úgy- ahogy összeszedem magam, és visszabo­torkálok a szobába. Lerogyok a tótéiba, és magam elé mere­dek. Holnap kimosom a függönyt — mondja újfent az asszony. Megpróbálok mélye­ket lélegezni, de nem megy. Mintha vas­abroncs szorítaná ösz- sze a tüdőmet. Mu­száj? — kérdezem nyöszörögve. Muszáj — teleli. — Koszos. Valami kibúvón tö­röm a fejem, de sem­mi nem jut az eszembe. Csak az. hogy nem sokkal há- tastágkötésünk után, egy önfeledt pillana­tomban megígértem neki, hogy ami a függönyöket illeti, rám számíthat. Így tanultam ezt az apámtól, ő meg az apjától. Maga a mosás gye­rekjáték. Az asszony kimegy a patakhoz, kilötyföli azt a nyo­morult függönyt, vagy ha nem akar annyit fáradni, belerakja a kádba, esetleg a mo­sógépbe. A szárítást már kétszer is meg kell gondolni. Hogy kerüljön fel a freqo- lira az a nagy dög? Hányrét hajtsa az ember? Csak úgy si­mán nem lehet felha­jítani, mert akkor az alja kiér a nagyszo­bába. Hajtunk rajta egyet-kettőt. akkor éppen annyira lóg le. hogy fürdéskor a kád alfába hasalva fér el tőle az ember. Mondjuk, hogy mégis megszárad. Ilyenkor elbújdosok a hegyekbe. így soha nem tudom meg. mi­ként vasalia ki a fe­leségem. Tény, hogy mire vár nap múlva hazatérek, a függöny ott vár kivasalva, be­borítja a lakást, s merően figyel. Tud­ja, hogy nemsokára meg kell küzdenie ve­lem. Idegnyugtatók­kal feltuningolom magam, a gyereket átküldőm a szom­szédba, részben, hogy ne legyen láb alatt, részben, hogy ne ta­nuljon tőlem csúnya szavakat, aztán gye­rünk, üsd-vágd, nem apád! Az összecsapás első menete a füg­göny döntő fölényét hozza. Alig közelítem meg, rám borítja a könyvespolcot, két vállra fekve pihegek a padlószőnyegen. Új­ra fogást keresek rajta, megmarkolom, vadul rárakom a csi­peszeket, tűri. Csak amikor kész vagyok vele, akkor derül ki, hogy miért hagyta magát. A csipeszeket nem felülre raktam, hanem oldalra. En sírok, a függöny ka­cag. Ismét nekiesek, most már jó helyen vannak azok az át­kozott csipeszek, fel az asztalra, épp csak pár centi kellene, hogy elérjem a kar­nist, vagy sínt, vagy mi a fenét. No még egy kicsit ágaskodom, no még egy kicsit, most... A függöny leránt a mélybe. Szék az asztalra, én a székre, a függöny a kezemben. A guri- guri nem akar rá­menni a sínre. Szét­feszítem az első ti­zet — vagy százat, nem számoltam pon­tosan —, most már sínen van az ügy. Majdnem. A csipe­szekről kétezerötszáz apró, fekete, átkozott korongocska potyog le, repül szerteszét. Lekászálódom a szék­ről, nekihasalok ■ősz- szeszedni őket. Bejön a feleségem is, segít, addig abbahagyja a... mit is? Semmi, sem­mi — nyugtat meg, a másik szobában szedte le a függönyt, de ott a sötétítőt is, mert az se tetszett neki. Nekem ez az egész nem tetszik. A férfinak vadászni, ha­lászni kell, nem pe­dig függönyt felrak­ni. Pihenj le. szívem — nyugtatgat az asz- szony —, úgy látom, egy kicsit zaklatott vagy. Végigzuhanok a kanapén, megpróbá­lom elernyeszteni megkínzott izomzato- mat. Mire felébre­dek, a függöny fent van. Felraktam — mondja a nejem. Az­tán megcirógatja a hajam, és megkérdi: Nem vinnéd le a sze­metet? De ez már újabb fejezet a férj életé­ben. Szabados Gábor Miért penészednek a laká­sok? Nemrég lapunkban hosszasan foglalkoztunk ez­zel a kérdéssel, a magyar és a külföldi tudományos vizs­gálatok alapján. Most érde­kes levelet kaptunk, amely cikkünkre hivatkozva, ki­egészíti az információkat. Még emlékeznek rá az ol­vasók, hogy a szakértők megállapították: a lakáspe- nészesedés alapvető oka a gyenge vagy színié teljesen megszüntetett légcsere, vala­mint a takarékos fűtés. A lakásokban azért áll a leve­gő, ahelyett, hogy mozogna egy kicsit, mert most már mindenütt szigeteltek az aj­tók, ablakok. A betonfalak sem lélegezlek úgy, mint a téglából készültek, és ráadá­sul a padlón, falakon mű­anyag festék, tapéta van. A, gépi szellőztetés pedig nincs olyan műszaki színvonalon, hogy képes lenne megfelelő gyorsasággal felfrissíteni a la'kások levegőjét. A Szakér­tők, igaz, a lakáspenészesedést vizsgálták, de óhatatlanul másra is kiterjedt a figyel­mük. Például arra, hogy ahol áll a levegő, ott megnő a szervezetre káros anyagok, gázok mennyisége a szobák­ban. Olvasónk egy szakcikket küldött el számunkra, ami­ben azt is leírják, hogy a sokféle sugárhatás közül, ami a testünket éri, az egyik az, amit az építőanyagok bo­csátanak ki. Az irodalmi adatok szerint az építőanya­gok radioaktív sugárzásának hatását elsősorban szellőzte­téssel lehet csökkenteni. Egv svéd kutatás szerint azonban az utóbbi időben romlott a helyzet, mert a fokozott energiatakarékosság miatt gyengébb a szellőzés. A su­gárzás ugyanis elsősorban tüdőrákos megbetegedéseket okozhat, s ha a szokásos lég­csere mennyiségét a felére csökkentjük, ez erőteljesen növeli a megbetegedés esé­lyét. Sem mi, sem levélírónk nem akar senkit ijesztgetni. De az említett tény is újabb bizonyíték arra, mennyire fontos, hogy friss levegő le­gyen az otthonokban. Ez sokszor még csak nem is újabb berendezések, építő­ipari megoldások, pénz kér­dése. Az NSZK-ban széles körű felvilágosító munkát kezdtek annak érdekében, hogy mindenki megtanuljon helyesen szellőztetni és fű­teni. Ideje volna nálunk is követni a példát. (kiss) ★ Miskolcon meglehetősen sok a beépítetlen üres grund, a meredező tűzfalak között tá­tongó foghíj az utcasorokon. Ezeket jó lenne mihamarabb beépíteni, hiszen sok szeplő el­tűnne így a város arcáról, és végre felhasználnánk az egyébként rendkívül értékes épí­tési területeket. A képünkön látható beépítéshez hasonlót — fotónk a Vörösmarty utca mellett készült — szeretnénk jóval többet látni a jövőben Miskolcon. Miskolc ismét gyarapodott... 1034- krónikája A számvetés a leköszönt 1984-es esztendőről nem le­het teljes. Biztos kimarad­nak dátumok, események.., o A január elsején életbe lépett közigazgatási átszer­vezések után 39 községben 72 ezer ember mondhatta magát városkörnyéki lakos­nak. Megszűntek a járások, s két korábbi járási szék­hely — Encs és Szerencs — városi titulust kapott. Az új városok első szüle­tésnapjukat ünnepük, s egy­éves lett Csiba Anna és Vi- rágh Gabriella. A két kis­lány az esztendő fordultával látta meg a napvilágot. © Űj üzem nyílt Miskolcon: egy éve már, hogy kukát is gyártanak a városban, a He- jő partján. Januárban elfog­ták a műkincsrablókat, nem­zetközi határállomássá avan­zsált Bánréve, s megkezdő­dött a Zója tér ma is tartó átépítése. Csökkent a heti munkaidő is. Ezentúl 40 órát kell dol­gozni hetente. A miskolci nagyüzemek közül a drót­gyár tért át elsőként az új munkarendre. © Elterelték a forgalmat a Széchenyi útról február el­sején. A változás eleinte ve­gyes fogadtatásra talált, de később megszoktuk, hogy az úttesten is. gyalogolhatunk. Csak néha az 1-es busz hi­ányzik a főutcáról... Űtjára indítottuk a Déli Hírlap teremkézilabda-tor- nát, propagandistaklubot avattak a Korvin Oltó ut­cában, s végre-valahára meg­nyitották az avasi lakótele­pen az aluljárót. A Vadas- parkban vadmálacok szület­tek, s megszépült a Tiszai pályaudvar is. Miskolci fia­talemberé lett egy totó-fő­nyeremény: K. I. gépész- technikus 2 millió 296 ezer 119 forintot vehetett fel. Több cég kapott kiváló cí­met, s az év utolsó hetére I a kohászók a 600 millió fo- I rintos veszteségüket nullára redukálták. o Ismét volt ipari vásár és kiállítás Miskolcon, az észak­magyarországi ipar repre­zentánsai mellett kisiparosok, kistermelők is bemutatták terméküket. Szeptemberben ifjúsági na­pokat rendeztek — óriási si­kerrel. Ekkor tettek fogadal­mat — először — a város középiskolásai Miskolcra. Elkészült a kilátó, MOKAN- emléktáblát avattak a város felszabadulásának 40. évfor­dulóján, gazdagabbak let­tünk egy felüljáróval, elké­szült a Herman Ottó-gmlek- park, s a villamosok az Ady-hídtól a Tiszai pálya­udvarig új pályán járnak már. 0 Nem voltak tavaly látvá­nyos avatások, átadások. Miskolc azonban tovább gya­I I rapodott. És az idén, sem lesz ez másképp ... I. S. Januári prognosis Sok csapadék Tanácsiatok Meglehetősen csapadékos hónapnak nézünk elébe, de az egy-egy alkalommal .le­hulló csapadék mennyisége nem lesz számottevő. Ez az előreláthatóan gyenge front­tevékenységnek a következ­ménye. Az új esztendő első hó­napjában Európa fölött ma­gas, a Földközi-tenger fö­lött pedig alacsony nyomá­sú légköri képződmény ki­alakulása várható, és közös határa hazánk fölött húzó­dik majd el. Ennek követ­keztében időjárásunkat hol az egyik, hol a másik lég­köri képződmény határozza meg. Ha a magas nyomású, vagyis az anticiklon terjesz­kedik dél felé, akkor job­bára napos, de hűvös időjá­rásra számíthatunk. Ha vi­szont a Földközi-tengerről a ciklon északabbra, húzódik, akkor időjárásunk megeny­hül, és sokfelé hullik csapa­dék, amely egyaránt lehet hó, havas eső, ónos eső, eső. A nappali felmelegedés a hónap első felében 0 fok kö­rül alakul, hajnalonként pe­dig —5 fok körűire hűl le a levegő. Legalább egy al­kalommal erőteljes lehűlés is előfordulhat, amikor a hő­mérséklet 10 fokot is csök­kenhet, azaz a nappali órák­ban —6, —13, a hajnali órák­ban pedig —10, —18 közötti hőmérséklet várható. A hónap második felében először a földközi-tengeri ciklon jut nagyobb szerep­hez időjárásunk kialakításá­ban, és ennek megfelelően a nappali felmelegedés 1, —7 fok között alakul, és hajna­lonként is csak néhány fok­kal hűl le a levegő a fagy­pont alá. A hónap utolsó napjaiban nyugat felől ha­talmas kiterjedésű ciklon ér­kezése várható, amely at­lanti-óceáni enyhe, nedves levegőt sodor hazánk fölé. Ennek következtében a leg­magasabb nappali hőmér--1 séklet a 10 fokot is elérhe­ti, vagy meghaladhatja. A hajnali minimumok a fagy­pont körül várhatók. Ma tartja tanácstagi foga­dóóráját Gyöngyösi Dániel és Kovács Lajosné, IV/1. sz. körzeti pártalapszervezet, Marx Károly u. 94. sz., 17 órától. Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját dr. Nagyné Tóth Margit és dr. Boda Klá­ra, 1/4. sz. körzeti pártalap­szervezet, Korvin Ottó u. 9. sz., 17 órától. Pénteken tartja tanácstagi fogadóóráját Galamb András, III., Rózsa Ferenc u. 45. sz., 17 órától. Szemüveg - törlőkarral Igazán hozzászokhattunk már, hogy időről időre egyre újabb bohókás találmánnyal találkozhatunk, de a képün­kön látható szerkezet való­színűleg közülük is kiemel­kedik. Egy nyugat-berlini, igencsak dús fantáziával meg­áldott feltaláló megalkotta a törlőkarral ellátott, tehát eső­ben is használható szemüve­get.

Next

/
Oldalképek
Tartalom