Déli Hírlap, 1985. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-08 / 6. szám

Idei munkanap-áthelyezések Az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnökének rendelkezése szerint az idén néhány munkaszüneti nap körül változik a vállalatok és a szövetkezetek munka­rendje. Mivel augusztus 20-a kedd­re esik. ezért augusztus 16- án. pénteken hétfői, augusz­tus 17-én szombaton pedig pénteki munkarend szerint dolgoznak az érintett válla­latok és szövetkezetek. Au­gusztus 19-e, hétfő szabad­nap lesz. így az alkotmány ünnepéhez három — vasár­nap. hétfő és kedd — mun­kaszüneti nap kapcsolódik. November 7-e, csütörtöki nap lesz. emiatt a követke­zőképen módosul a munka­rend: november 6-án, szőr- dán a péntekinek megfelelő­en, november 10-én, vasár­fii helységnévtár A Központi Statisztikai Hi­vatal az idén 12 év után is­mét összeállítja az ország helységnévtárát, amely a tervek szerint az év közepén kerül forgalomba. Az új helységnévtár az 1985. január 1-i helyzetet rögzíti. Eszerint hazánkban 12 év alatt a városok száma 83-ról 109-re növekedett, a községeké — összevonások és várossányilvánítás követ­keztében — 3106-ról 2955-re csökkent. A múlt évi állam- igazgatási változások mialt községi tanács is kevesebb működik, mint korábban: a fővárosi, a budapesti kerüle­ti és a városi tanácsokon kí­vül 1377 nagyközségi és köz­ségi tanács látia el a közigaz­gatást az országban, szemben az 1973. évi 1669-cel. A helységnévtár tartal­mazza az ország valameny- nyi lakott településének ne­vét. államigazgatási területi beosztását, az egyes helysé­gek területének nagyságát, lélekszámát, a beépítés jel­legét. Részletes adatokat .m- zöl arról, hogy a városok, községek, központjától a leg­távolabbi lakóépület hány kilométerre van, s milyen messzire találhatók a telepü­lésekhez tartozó úgynevezett lakott külterületek. Ezeknek a száma nem sokat változott az elmúlt évtizedben, mint­egy 12 ezerre tehető. Ugyan­akkor az is megállapítható a helységnévtárból, hogy a kül­területeken egyre keveseb­ben laknak, mind többen be­költöznek a tanyákról, ma­jorokból a községekbe. A helységnévtár támpontul szolgál a magyar települések neveinek helyesírásához is, mert a megyék, városok és községek elnevezését a hiva­talos írásmóddal rögzíti. A külterületeknek, például a tanyáknak hivatalos írásmód­ja nincs, de ezek megneve­zésénél is célszerű a helység- névtárhoz igazodni. nap pedig szerdának megfe­lelő munkarendben dol­goznak az érintett munka­helyeken. A heti pihenőnap november 8-a, péntek lesz. így ehhez az ünnephez is három — csütörtök, péntek és szombat — munkaszüneti nap kapcsolódik. A karácsonyi ünnepek a hét közepére, szerdára és csütörtökre esnek. Ezért de­cember 24-e, kedd lesz a szabadnap, s helyette az ünnepeket követő szombaton, december 28-án dolgoznak az érintett vállalatoknál keddi munkarend szerint. A karácsonyi munkaszünet így háromnapos lesz. Az ünne­peket négy munkanap köve­ti. December 29-e, vasárnap a keddi munkarendnek meg­felelő munkanap lesz. De­cember 31-én, kedden lesz a heti pihenőnap. Eszerint az év utolsó napja és az új év első napja lesz munka­szüneti nap. Egyszerűbb az elszámolás Parkoióbérlet, csak pénzért Betonná dermedt a salak Gyakran kértek dí,innenles parkolójegyet az utóbbi évek­ben a Városgondnokságtól a miskolci vállalatok, üzemek, intézmények, arra való hi­vatkozással, hogy gépjármű­veiket a város érdekében üzemeltetik. Többen azon­ban hangsúlyozták, hogy akár fizetnének is ezekért a parkolóbérletekért. Ezért az új évben háromféle parkoló­jegyet is forgalomba hoznak. Varga Zoltán, a Városgond­nokság vezetője elmondotta, hogy a havi, a kék színű 300, a fél évre szóló, mogyorószi- nű 1700, az éves, a sárga színű bérlet 3300 forintba ke­rül. Már decembertől árusít­ják ezeket. Értesítették a vállalatok vezetőit a bérlel megjelenéséről, de még na­gyon kevesen vásároltak be­lőle. Megjegyezzük, hogy Leszerelt gázmérőóra, kikapcsolt áram Feledékeny fegy oszlók Többször foglalkoztunk már olyan esetekkel, ami­kor az igénybe vett szolgál­tatás ellenértékét a fogyasz­tók csak vonakodva térítet­ték meg, vagy egyáltalán ki sem fizették. Mik a tavalyi tapasztalatok? — kérdeztük az ÉMÁSZ és a TIGÁZ il­letékeseitől. Tóth Sándor, az ÉMÁSZ üzemigazgatóságának üzem- gazdasági osztályvezetője: — Szeptembertől a pénz­beszedés a kirendeltségek hatáskörébe került. Ezzel az intézkedéssel azt akartuk el­érni, hogy csökkenjen a be nem fizetett összeg. Ugyan­akkor jobban érvényesítjük a rendeleteket: ha valaki fe­ledékenynek bizonyul, a nyolcnapos várakozási időt követően rögtön megjelen­nek szakembereink és kikap­csolják az áramot. így sike­rült megakadályozni, hogy tovább növekedjék fogyasz­tóink fizetési hátraléka. Ha nem éltünk volna ezzel a lehetőséggel, biztos, hogy to­vább romlik a fizetési morál. A be nem inkasszált összeg így is havonta, csak Miskol­con. egymillió forint körül mozog. Természetesen — egy­két havi eltéréssel — azért hozzájutunk a pénz nagyobb részéhez. A szeptemberben bevezetett változtatás to­vábbra is érvényben marad, s hogy példaként említsek egy adatot: decemberben csak az 1. számú kirendelt­ségünk területén, azaz a ré­gi első kerületben körülbelül 300 esetben kapcsoltuk ki az áramot fizetési hátralék mi­att. Katona Zoltán, a TIGÁZ üzemigazgatója: — Ügy tapasztaljuk, hogy évről évre romlik a logyasz- tók fizetési morálja. Így egyre nő az az összeg is, amihez nehezen jutunk hoz­zá. Nehézséget okoz vállala­tunknak, hogy egyetlen le­hetőségünkkel, a mérőóra le­szerelésével nehezen tudunk csak élni. Ezek az órák ugyanis á lakáson belül van­nak, s adós fogyasztóink nem mindig nyitnak ajtót a szerkezetért érkező szakem­bereinknek. Tavaly több száz ilyen mérőórát kellett Mis­kolcon leszerelni. Természe­tesen a többség ezután kifi­zeti a hátralékot és a sze­relés díját, ami esetenként 600—800 forint körül mozog. (bujdos) ezentúl díjmentes parkoló­bérletet csak indokolt esetben adnak. Sok előnnyel jár a bérlet a közületi gépjárművek veze­tőinek, a kocsik üzemeltető­jének. Ezentúl nem lesz gondjuk a pilótáknak arra, miképpen számolják el az automatákba bedobott ötfo­rintosokat. Mint' ismeretes, a miskolci fizetőparkolókban reggel 8- tól este 6 -ig csak pénzért vá­rakozhatunk. szombaton és vasárnap pedig díjmentesen. Sajnos, többben nemcsaK hogy nem etetik meg a par­kolóautomatát, hanem dur­ván, támadóan lépnek fel az idős parkolóőrökkel szemben. Ha valaki nem vált jegyet, vagy a parkolóóra használa­ta nélkül várakozik az ilyen helyeken, a rendszám alap­ján is feljelenthetik. Egy-eg.y ilyen szabálytalan várako­zásért 140 forint a bírság. És aki ezt sem hajlandó kifizet­ni, lehet, hogy a későbbiek­ben 5000 forintos büntetési csekket kap, a lakására kéz­besítve. A hazai járművek azonosítása, üzembentartójá­nak, tulajdonosának a felde­rítése nem jelent nagy gon­dot, a külföldiekkel szemben azonban csaknem tehetetle­nek. S az utóbbi időben a külföldi járművek vezetői talán ennek tudatában hagy­ják figyelmen kívül a par­kolóórákat. A vagon foglyai ak Amikor a kohászatban beleöntötték a salakot a vagonba, még folyékony volt. Mire a szállítmány a cementgyárba ért, egy darabbá fagyott. Váradi László keze még a kesztyű alatt is lilára dermedt. Megdörzsöli ujjait, letörli a verejtéket arcáról, amely a mínusz 10 fokos hi­degben is gyöngyözik,, az­tán rábök papszerével a va­gon ajtajára: — Legalább egy órát kín­lódtunk véle, míg ki tudtuk nyitni. Aztán amit mögötte találtunk ...? A kép megdöbbentő. Mit kell ezeknek az embereknek kiszabadítaniuk a vagon­ból?... Nem túlzott- Gávay Pál, a MÁV Miskolci Körzeti Üzemfőnökségének vezetője, amikor a hejőcsabai cement­gyárra hívta fel a figyel­münket: — Nem kétséges — mondta —, ott kritikus a helyzet. A cementgyártás­hoz nélkülözhetetlen öm­lesztett anyagokat kapnak nyitott vagonokban, s míg az Aki bírja... Az ablakom alatt valóságos kis állatsereglet nyüzsög: varjak, balkáni gerlék, verebek. Gyönyörködve nézem őket a függöny mögül, bár ők egyáltalán nem azért rendezik a cécót, hogy a jól fűtött szobából bámészkodó „szárnyatlant” szórakoztassák. Egy bejgli maradékán osztoznak — aki bír­ja marja alapon. Természetesen a varjuk lennének a győztesek — egyet­len csőrkoppintással akár a másvilágra küldhetnének egy verebet vagy gerlét —, csakhogy ők főleg egymással hada­koznak. S miközben igyekeznek távoltartani a hasonló mun­dérban járó konkurrenciát, a kistermetű szürke, s még ki­sebb barna dolmányosok kicsípnek egy-egy falatot a má­kosból. örvendezhetnénk az élővilág hihetetlen alkalmazkodó­képességén (az említett szárnyasokat jól eltartja tavaszig ez a kietlen betondzsungel), de engem valami más foglal­koztat. Azon tűnődöm, honnan ismerős nekem a kép: az erősek egymás ellen, miközben jóllaknak a kis szemtelenek. (Az erő alatt persze nemcsak fizikait, hanem szellemit, szakmait is érthetünk.) ügye Önök is sejtik már, hol ismétlődik ez a jelenet? És ha csak mákos bejgli lenne a téti... (békés) áru elér hozzájuk, addig bi­zony ebben az embert pró­báló hidegben egy darabbá fagy ... S ezt kirakodni...?! A cementgyár titkárságán is évíasyos’1 a légkör. Vára­di István főmérnök nekike­seredetten sorolja a számo­kat: — Tavaly tetemes össze­get, mintégy 5 millió forin­tot fizettünk ki kocsiállás- pénz círríen. Csupán decem­berben az összeg majd’ egy­millióra rúgott, s vélem, nem lesz ez kevesebb — ha ilyen marad az idő — ja­nuárban és februárban sem. Mit tegyünk? Csodákra nem vagyunk képesek ... Az utóbbi három napban nyolcvan vagont fogadtak a cementgyárban. Jugoszlá­viából érkezett bennük pi­rít. Ezenkívül nap mint nap érkeznek salakszállít­mányok a diósgyőri és az ózdi kohászatból. Kollár László, a budapes­ti cementgyári központ osz­tályvezetője is borúlátó: — A külföldről jövő szál­lítmányok — legyen az akár pirít vagy gipszkő — nehezen ütemezhetők. Nem akkor érkeznek, amikor szükség lenne rájuk, hanem gyakran lökésszerűen kap­juk a vagonokat. S általá­ban télen, mikor a kocsik ürítése nehéz. Különben ez a helyzet a hazai szállítmá­nyokkal is, elsősorban a sa­lakkal. A kohók — tudjuk jól — folyamatosan üze­melnek. tehát folyamatosan termelődik a salak is, de nekünk, különösen ilyentájt, kevesebb is elegendő lenne. Hát nem jön kevesebb vagon a cementgyárba. Varga István üzemvezető rezignáltan állapítja meg: — Nyáron egy műszak alatt húsz tehervagont is tudunk üríteni. Most jó, ha kettőt... Nézzék meg, döntsék el, hogy igazam van . .. A pirít pirosra festi a ha­vat. A vagonban a rakodók már letették a lapátot... — Azzal már nem lehet itt dolgozni — jegyzi meg egyikük. — Csákány kell ide... — Nyáron a piritszállít- mányokat is buktatjuk, a gépi ürítőre küldjük a ko­csikat — teszi hozzá Varga István. — Ilyenkor, hogy befagy a pirit, ez lehetet­len, így kell rakodnunk ... Most a buktatónál a ko­hászatokból érkezett, és sa­lakkal rakott kocsikkal pró­bálnak boldogulni az embe­rek. Váradi László rakodó, kocsiürítő is itt dolgozik. — Jóformán egy darabban kapjuk a salakot. Annyira fagyott, hogy talán már robbantani kellene. Minden­esetre csákánnyal, pajszerrel ügyeskedünk, hátha... De a hideg éget, a betonná dermedt salak pedig nehe­zen enged ... A cementgyárban kocsi- rakodással most négyszer annyian foglalatoskodnak, mint nyáron. S még így is kevesen vannak. A MÁV körzeti üzemfőnöke mondja: — Tisztában vagyunk minden, ömlesztett árut fo­gadó fuvaroztató problémá­ival. Emberileg érthető, hogy a befagyott szállítmá­nyokat milyen nehéz kira­kodni. Ezért mi is megpró­bálunk segíteni: a kocsiál­láspénz mértékét valame­lyest mérsékeljük ... (illésy) A hideg éget- a betonná fagyott salak nehezen ei Egy kis meleg jólesik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom