Déli Hírlap, 1985. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-04 / 3. szám

SSS&íSSSSSS 3k Sűrű köd, csúszós, havas út... Sajnos, a járművezetők egy része még ilyen időjárási vi­szonyok között sem kapcsolja be a tompított fényt. (Herényi László felvétele) STOP! KÖZLEKEDÜNK! A tél veszélyei A közelmúltban számol­tunk be arról, hogy Borsod­ban 6,2 százalékkal nőtt 1984- ben a közúti közlekedési bal­esetek száma. A megyei köz­lekedésbiztonsági tanács ülé­sén is hosszasan foglalkoztak a testület tagjai az okok fel­tárásával, a megelőzés mód­jaival. Tényként kell elfogadnunk, hogy a megyében és Miskol­con is megnőtt a különféle típusú közúti gépjárművek (segédmotorkerékpárok, mo­torkerékpárok, személy- és tehergépkocsik, autóbuszok, munkagépek) száma, az út­hálózat. pedig a forgalom nagyságához, sűrűségéhez ké­pest nagyrészt elavult. Ám a balesetek okait nemcsak eb­ben kell keresni. Napjainkban szomorú lát­ványt nyújtanak a behavazott utak mentén összetört gépko­csik. Magunk is tapasztaljuk, hogy igen sok járművezető fittyet hány a csúszós, nyál­kás útburkolatra. Nemcsak Ügyfélfogadás az igazgatás- rendészeten A Miskolci Rendőrkapi- ínyság ismételten értesíti liskolc város és a város- örnyéki községek lakossá- át. hogy az igazgatásrendé- jeti osztályon az ügyfélfo- adás rendje az alábbiak serint' van szabályozva: Személyi igazolvány ügy- ntézése: Hétfőn, kedden, csütörtö- ön 8—12 óráig, délután 14— 6 óráig, szerdán 7.30—12 ráig, és 14—17.30 éráig, énteken 8—12-ig. Útlevél-ügyintézés: Hétfőn, kedden, csütörtö- ön 8—11 óráig, délután 5.30—16.30-ig, szerdán 7.30— 1 óráig, délután 15.30—17.30 ráig, pénteken 8—11 óráig. Fegyverügyek és egyéb en- edélyek intézése, kiadása: Hétfőn és szerdán 8—10 ráig, délután 15—16 óráig. Lakcímtudakolás. lakcím- gyekben panaszok, kéret­lek benyújtása, lakbizon ltok kiadása: Kedden, szerdán és pénte- ;en 8—11 óráig, hétfőn és sütörtökön 15—16 órái» A külföldi állampolgárok akcímének bejelentését fo- yamatosan intézzük a rend- irkapitányságon. Az igazgatásrendészeti osz- ályvezető és a rendészeti ilosztály vezetője hétfői nunkanapon 8—12 óráig igyfélfogadást végez. A Miskolci Rendőrkapitányság vezető;;: az országutakon, hanem a belvárosban is vállalják a gyorshajtás veszélyeit, mi­közben végigfröcskclik a gya­logosokat latyakkal. Különö­sen nagy veszélyforrást je­lentenek azok az újdonsült jogosítványtulajdonosok, akiknek ez az első telük a volán mellett. Á’tálában — éppen a rutinhiány miatt — csökken a veszélyérzet úk, bátran tapossák a gázpedált, úgy előznek, mint a száraz utakon, s egykönnyen meg­történik a baj. A statisztikai adatok is bizonyítják, hogy a friss jogosítványosok, s azok, akik egész héten a ga­rázsban pihentetik a kocsiju­kat és csak szombaton, va­sárnap merészkednek ki az utakra, a balesetek nagy ré­szének előidézői. Ami még ugyancsak a tél­hez tartozik: gyakorta talál­kozunk útjainkon olyan jár­művezetőkkel, akik a köd­ben, a szürkületben nem kapcsolják be a tompított vi­lágítást. Így nehéz őket ide­jében észrevenni, s különö­sen előzéseknél idézhetnek elő váratlan tragédiákat. Az ilyesfajta „takarékosság” igen sok baleset előidézője. A tél, az időjárás, a rossz látási viszonyok megnehezí­tik a közlekedők dolgát. Az úticél eléréshez jobb koráb­ban elindulni, hiszen így nem kényszerülnek gyors­hajtásra. S azt is figyelembe kelltene?) venni, hogy az „úton társak vagyunk”, más is lehet ideges, türelmetlen, követhet el közlekedési sza­bálytalanságot. Mert csak egymás érdekeit kölcsönösen tiszteletben tartva kerülhetők el a közúti tragédiák. F. Gy. Családi körben ki egyik sebész, a másít fogász Nincs pontos statisztika, hogy hány ember őriz „mű­téti emléket” dr. Kardos Gé­za scbészfőorvostól. Nyug­díjba vonulása első napján próbálunk egy kis összesítést készíteni: évente 400—500 beteget operált, s ez a 42 éves praxisában több mint húszezer. A páciensek soha­sem felejtik operáló orvosu­kat. — Mindig tiltakoztam, hogy a sebészeket különleges embereknek tartsák. Bár Goethe szavait magaménak vallottam, aki azt írta. hogy a sebész csodák nélkül gyó­gyít és szavak nélkül csodá­kat tesz. Ehhez társult aztán a magam sebészi filozófiája: zsonglőrtechnikával nem sza­bad operálni, mindig igye­keztem a legegyszerűbb, a legcélratörőbb megoldást vá­lasztani. © KOLLÉGA VOLT A BORBÉLY Ehhez a szakmai bölcse­lethez egy eredményekben’ gazdag életpálya vezetett. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1943-ban vette kézhez a diplomáját. Akkor az Egymalom utcában a Szeif sebészborbélyhoz még úgy járt, miht a kollégájá­hoz. Ez is példázza, hogy a 40-es években a‘ sebészetnek nem volt1 olyan tudömártyós rangja és becsülete, mint ma. Azóta left az évszázad tu­dománya, s a szakmai mű­veltség' karbantartását nap­rakész feladattá kellett ten-’ ni. Eszerint a műtét rriár- csak egy epizód. Rendkívül Válasz egy levélre Kezelő, kontra üzemeltető örömteli eseményről adott hírt lapunk még az elmúlt év december 4-én. Arról tudósí­tottunk. hogy Miskolc felsza­badulásának 40. évfordulója tiszteletére az építők — az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat dolgozói — jócskán az eredeti határidőn belül átadták a varosnak jel­képét, a felújított avasi kilá­tót. A cikk egy „szépséghibát” is megemlített: „A presszórész jelenleg használhatatlan. A be­ruházó — a MIK — ugyanis .•elfelejtette- megrendelni a felújítás terveit. Persze télén, a fűtési nehézségek miatt, amúgy sem üzemelne a presz- szó.” Cikkünkre a Miskolci In­gatlankezelő Vállalat műsza­ki igazgatóhelyettese vála­szolt, s a fentebb idézett há­rom mondatról — többek kö­zött a következőket írta’ „ ... e megállapítás vállala­tunkat rendkívüli módon sérti, illetve elmarasztalja ... ezért a cikk nagyon egyér­telmű helyesbítését kérem ...” Sajnáljuk, hogy a MIK- nél ellenérzést keltett írá­sunk. Épp ezért mindhárom mondatot egyenként vesz- szük: 1. „A presszórész jelenleg használhatatlan.” — Ügy vél­jük — s ebben bárki meg­erősíthet bennünket, aki be­lép a Tv-presszó helyiségé­be —, hogy itt semmiféle vendéglátóipari tevékenység nem végezhető. Nincs viz, nincs szennyvízelvezető csa­torna. nincs világítás, nin­csenek mellékhelyiségek, nincs burkolat 2. „A beruházó — a MIK — ugyanis »elfelejtette- megrendelni a felújítás ter­veit. — Nos, tény, hogy a presszó felújítása elmaradt. Hogy miért? — ez itt a kér­dés! A kilátó kezelője a MIK, a presszó üzemeltetője pe­dig a Miskolci Vendéglátó- ipari Vállalat. Az ingatlankezelő vállalat mű­szaki igazgatóhelyettese ezt ír­ja levelében: „Tudok a kivite­lező december 4-i (december 3-i! — a szerk.) vállalásáról, de nem vagyok biztos benne, hogy el­készül-e a kilátó. Kisebb hiá­nyosságok biztosan lesznek, egy ilyenről már tudok is: a ter­vező a presszórész Víz-nyomóve­zeték- és szennyvízvezeték-cse­réjét nem tervezte. Már felszó­lítottuk a hiány térítésmentes kijavítására. Ha a terv elkészül, a munkát is elvégeztetjük. Ez nem hátráltatja a presszó üze­meltetését (Nem??? — a szerk.), mivel az csak áprilisban, vagy májusban nyit, mivel fűtése nincs, nem is volt soha . . . Egyébként a presszó belső hely­reállításának a fentieken túli ré­sze az üzemeltető feladata és költsége.” Tehát a kilátó kezelője — a MIK — szerint a presszó helyreállítása, a felújítás tervdokumentációinak elké­szítése az üzemeltetőre, vagy­is a Miskolci Vendéglátóipa­ri Vállalatra tartozik. Mi­előtt meghallgatnánk a ven­déglátósokat is, néhány do­logról szólnunk kell. A kilátó felújításának ter­vein 1981. januári dátum sze­repel. Ha a tervek már ak­kor elkészültek, miért nem tűnt fel senkinek sem. hogy hiányosak, hiszen „a tervező a presszórész víz-nyomóveze­ték és szennyvízvezeték-cse­réjét nem tervezte”. Négy év alatt — a terv megszületésé­től a kilátó elkészültéig eny- nyi idő telt el — talán lett volna idő a korrigálásra. A Miskolci Vendésrlátóiparj Vállalat igazgatója jogszabályok­kal támasztotta alá az üzemelte­tő feladatait, kötelességeit: vál­lalatukra tartozik a bútorok, pultok, gépi berendezések be­szerzése, elhelyezése, a közmű­vezetékek csatlakozási pontjaitól a víz, a villany elvezetése kel­lő helyükre. De nem tartozik rájuk a mennyezet, a padló és a falburkolat elkészítése, a víz-, a villany- és a szennyvízveze­ték bevezetése, a meUékhelyisé- gek kialakítása. Amikor a ven­déglát« visszaadta a kezelőnek, azaz a MTK-nek a presszó kul­csait — balesetveszélyre hivat­kozva —, s felmondta a bérleti viszonyt, akkor a presszóban még volt víz, villany, W. C„ burko.at. így joggal várhatják — mondja az igazgató —. hogy ezekkel együtt kapják vissza a presszót! A MIK 1982. január 28-án írt egy levelet a vendéglátó- ipari vállalatnak, melyben jelezte, hogy a torony felújí­tási tervei elkészültek. Vajon miért írta ezt, Ha a presszó felújítása (szerintük) az üze. meltető feladata és köteles­sége? Vagy mégsem az övé lenne? Ha már akkor elké­szültek a tervek, akkor hová lett a presszó felújítási ter- ' ve? Vagy mégsem készült el? 3. Végül a fűtésről. Irtuk, hogy „télen a fűtési nehézsé­gek miatt amúgy sem üze­melne a presszó”. A MIK műszaki igazgatóhelyettesé­nek levelében ez áll: „ ... óriási különbség van a fűtési nehézség és a nincs fűtőberendezés, nem is volt, nem is lesz között!” Tudjuk, hogy az adóállomás közelsé­ge miatt a presszót csak egy­féleképpen lehetne fűteni: elektromos árammal. Tény hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok között az elektro­mos energiával való fűtés rendkívül drága, gazdaságta­lan lenne. De ez nem jelen­ti azt, hogy bátran ki le­hessen mondani: nem is lesz fűtés! Miskolc jelképéről, idegenforgalmi látványossá­gáról van szó, így elképzel­hető. hogy a város egyszer majd „megengedheti” magá­nak, hogy télen is üzemel­jen a presszó. Végezetül: december 4-i cik­künk. mint említettük, ..szép­séghibákról” is tudósított. Ismé­telten sajnáljuk, hogy a MIK- nél ilyen fogadtatásra talált . . . De talán felhívta az illetékesek figyelmét arra. hoev a hiányos­ságokat pótolni kell! j)c A kollégáktól kapott fotóalbum örök emlék marad alapos kivizsgálásnak, mű- téti előkészítésnek kell meg­előznie. A technikai, a sze­mélyi feltételek, az utókeze­lés, a beteggel való lelki kontakíusteremtés olyan gyó­gyító tényezők, mint a biztos szikekezelés. • A MŰTÉTI IZGALOM 1 .— Sokan azt tartották Ön­ről, hogy már bekötött szem­mel vagy tükörből is tudna operálni. — Ezt éri nem mondom még utólag sem. Minden mű­tét előtt izgultam. Az angol szóösszetételben nem hiába mondjákj hogy műtő-szín­pad, hiszen' a legtöbben ’ olyan stresszállapotban va­gyunk egy-egy operáció előtt, ••mint a művészek színpadra" ,lépéskdr.. ''\Nekerri’ „az egyik legizgalmasabb .„fellépésem” á lányorp műtétjéhez fűző­dik, akit „nem lehetett le- ; beszélni, hogy. ne én operál­jam. Egy kollégám azt mond­ta: te, már letetted a gon­dokat, fgy igaz, de ha elöl­ről kezdhetném, ma sem vá­lasztanék más pályát •— Melyek voltak e pálya emlékezetes állomásai? i — Debrecenben a Kór­bonctani Intézetben, majd a Kórélettani Intézetben dol­goztam. Ezek bizonyultak az igazi elméleti-gyakorlati ala­poknak: a műfógásokat az idősebbektől lestem el, a mű- tősegédektől tanultam gip­Civilben, utoljára a mű­tőben (Herényi felv.) szelni. A háború után a ro­mokból a laboratóriumot „támasztottam fel hamvai­ból”, majd urológiát tanul­tam, később pedig ortopé­diából és traumatológiából szak vizsgáztam. Szegeden éppen erre volt szükség, és ortopédiát tanítottam nyolc éven át, mint megbízott elő­adó, ugyanekkor a sebészeti klinika igazgatóhelyettese, majd megbízott vezetője let­tem. Az ózdi éveimre azért emlékszem szívesen, mert a klinikai allűrökkel szakítva, egy olyan intenzív terápiás részleget sikerült kialakítani, ami valóban a heveny élet­veszély elhárítására szolgált. Ezután következett a csak­nem húszéves, miskolci Sem­melweis kórházbeli munkás­ságom. ©A FŐORVOS RECEPTJE — Az egészségügylak ve­zetnek a hazai megbetege­dési ranglistán, ön nem já­rult hozzá e statisztikához, egyetlen napot sem volt táp­pénzen. Mi erre a receptje? — Meglehet, szervezet dol­ga. de nem tettem érte sem­mit, hogy ne így legyen. Nem iszom, nem dohány­zóm, és a tréfa kedvéért hozzáteszem, hogy a vért sem bíróm látni. Túrázni an­nál inkább szeretek, most már az eddiginél még töb­bet is. Nem tervezek ma­gánpraxist. a családomnak és magamnak szeretnék él­ni. Sok a restanciám: köny­vek, múzeum, zene. Fel aka­rom eleveníteni angol és né­met nyelvtudásomat. Kedv­telve gondolok rá. hogy bar­kácsolhatok is egy kicsit. Játszani, villanyvasutazni .és szánkózni akarok az uno­káimmal. Felesége, dr. Majoros Ka­talin fogorvos csak mosolyog, amikor a házimunkában, va­ló részesedése felől fagga­tom : — Ahhoz nincs elég kéz­ügyességem. tehetségem Mi­re én eltervezem, a felesé­gem már el is felejti. Egv nagy vággyal indultam az új évnek: addig olvashassak, amíg kedvem tartja. S mílven kötet van most éppen kézközeiben? Elpirul, mint egy kisdiák akit rajta­kaptak. hogy nem neki va­lót olvas. Egy sebészeti ta­nulmány ... Oláh Erzsi Csiroü! Ssfíesaiórs! Nem csökken az építkezési kedv. Ezt bizonyítja az is, hogy a Cement» és Mészmű­vek Hejőcsabai Gyárában idén is jelentékeny mennyi­ségű cementet gyártanak majd. Tervük 1 millió 300 ezer tonna. A cement mel­lett 120 ezer tonna mész is elhagyja a gyárat

Next

/
Oldalképek
Tartalom