Déli Hírlap, 1985. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-28 / 23. szám

11. Déli Hírlap Kupa Ismét a Debreceni Dózsáé az elsőség Boczúk (Ózd) a legjobb kapus * Gólt szerez a gólkirály. A tiszavasvári Fedor a Borsodi Bányász elleni kilenc találatának egyike. Az ’ elmúlt évben nagy si­kere volt a mérkőző csapa­tok körében a Déli Hírlap Kupa teremkézilabda-torná- nak, hiszen valamennyi együttes felkészülési tervé­be jól illeszkedett a lapunk patronálta torna. Az idén lényegesen korábban kel­lett ' megrendezni a sport- csarnok’'másirányú elfoglalt­sága miatt a mérkőzéssoroza­tot a férfiak számára, ám az is jelzi e rendezvény sike­rét^ valamennyi meghívott elütés indította csapatát a tornán még akkor is. ha a szakvezetők jól tudták, köz­vetlenül az alapozás befeje­zése iifah kell mérkőzniük fiaiknak. S bár a felkészü­lés m^g most érkezett ab­ba a stádiumba, hogy egyál­talán labdát lássanak a já­tékosok, mégis jó színvona­lú, küzdelmes mérkőzések- nel^ tapsolhatott a meglepő­en,',.szép számú közönség mindkét napon .-.. ; Kati < Áz ózdiak utolsó pillanat­ban érkezett kérését méltá­nyolva, 'pénteken némileg harjiarabb kezdődött a prog­ram, szombaton pedig —so­kak bosszúságára, akik nem értesültek róla — a délelőt­ti gpenetrend kissé csúszott az íéKn'ehozott találkozó, no meg a nyíregyháziak rajtuk kívülálló okok miatt bekö­vetkezett késése folytán. ÓZDI KOHÁSZ— SAJÓBÁBONY 29-22 (13-11) A Faggyas—Török játék­vezetői kettős dirigálta ta­lálkozó első félidejében érett a nagy meglepet^. A .^ajó- bábonyiak NB II-be jutott csapata egy. pillánalra sem ijedt meg nagynevű, NB I- es ellenfelétől, .s bizont nem sokon múlt, hogy a második játékrész is egálból kezdőd­jék. Ekkor mar ' inkább ki­tűnt: a nagyobb rutin az óz­diakat segíti, a bábonyiak sokszor előkészítetlenül lőt­ték el a labdákat, ám en­nek ellenére sem okoztak csalódást. Az Özd csak a hajrában kerekedett felül... Góldobók: Cseri (8), Husz- ti, . Lovász (4—4), Fekete, Gazdag (3—3), Nagy, Deb- nár (2—2), Kiss, Üveges, Ré- thy, ill. Magyar (7), Horvát (6), Kurusta (4), Vaskó, Szathmáry (2—2), Sebe. DEBRECENI DÓZSA— NYVSSC 33-28 (14-10) A Géczi—Péntek bírópáros vezette találkozón is szület­hetett volna nagy meglepe­tés, ha a nyírségiek kapust is hoznak magukkal. Mire ugyanis kapusuk játékba melegedett, s végre úgy vé­dett, ahogy szakvezetője el­várta tőle, addig a hajdú­ságiak bebiztosították győ­zelmüket. Az alaposan fel­pörgetett, s ugyancsak meg- fiatalifcttf, D.ebrpfign eí§ős<?r-. ban annak köszönhette győ­zelmét, hogy a második já­tékrész közepéig szinte min­den kapura tartó lövésükből gól született. IGü.:- Menyhért •£?.)> 'Kaskii, Kordás (5—5), Pétir, Polgár, Török (4—4), Pusztai, Kiss­L. f2—2), itt. Békési (11), La­katos (5), Komáromi (4), Szántó (3), Belányi, Nyilas (2—2), Bőd. ÓZDI KOHÁSZ— TISZAVASVÁRI 26-21 (12-~) Ismét a Török—Faggyas kettős vezette a mérkőzést, amelyen az első játékrész­ben egyértelmű fölényben játszottak a fekete-fehérek. Előnyük akár nagyobb is le­hetett volna, ám Cseriék sok labdát feleslegesen elszórtak. A tiszavasváriak is sok jó helyzetet hoztak össze, ám Boczák bravúrosan védett, így ötgólos előnnyel térhe­tett pihenőre az ózdi együt­tes. A második játékrész ki­egyenlített küzdelmet ho­zott, úgy tűnt: az Ózd vi­gyázza első félidőben meg­szerzett előnyét, amelyet vé­gül meg is tartott. Gd.: Huszti, Cseri (5—5), Lovász (4), Nyizsnyik, Deb- nár (3—3), Fekete, Üveges, Réthy (2—2), ill. Fedor (8), Vámosi (4), Nagy (3), Gál, Ónodi (2—2), Gazdag, Gom­bás: DEBRECENI DÓZSA— BORSODI BÁNYÁSZ 32-26 (16-11) A kitűnő nemzetközi bíró­kettős; Haide—Tekauer ve­zette mérkőzésről sokan úgy gondoltuk: akár - rangadónak is beillik. Nos, ez csak az első percekre volt igaz, ami­kor keményen, remekül vé­dekezett a Bányász, s igen küzdelmes párharc alakult ki. «Többször csattant a kö­zönség tapsa, hiszen kapus­bravúrokban, látványos gó­lokban, nagyerejű átlövé- sekben és fineszes talála­tokban nem volt , hiány. Nagy kár, hogy a miskol­ciak számtalan ziccert és jó lehetőséget elpuskáztak, a hajdúságiak ' viszont ’Miyen helyzetben „kíméletlenek” voltak. Fordulás után pilla­natok alatt elhúzott a haj­dúsági együttes, s hiába szerzett elégtételt Bessenyei — a népszerű Zénó — sa­ját hatosáról lőtt góllal, a Dózsa magabiztosan nyert! Gd.: Hordás (10), Péter (7), Menyhé: t (5), Kasku, Török (4—4), Pusztai (2), ill. Matusek (6), Bessenyei (5), Lövei (4), Aranyosi (3), Bar­nóczki, Kecskeméti, Berényi (2—2), Montovai, Petriko- vics. BORSODI BÁNYÁSZ— NYVSSC 24-23 (16-11) A vasárnapi matinén csak az első percekben állta a Bányász-rohamokat a nyír­-T- uuíHoiRJH juuu i/e;uKfve^e.5t; id yyucwKinuvA őcyitcitc u debrecenieket. Képünkön Cseri lövését blokkolják ... ségi gárda, később szinte tetszés szerint lőtte góljait a miskolci csapat. Fordulás után viszont „gólszünetet” tartott a Bányász, s az igen­csak rákapcsoló nyíregyhá­ziak egyenlítettek, s nem várt izgalmak közepette igen nehezen nyert a Bányász. Gd.: Bessenyei (8), Matu­sek (7), Lövei, Berényi (3— 3), Aranyosi, Barnóczki, Pet- rikovics, ill. Békési (11), La­katos, . Belányi, Bőd (3—3), Nyilas (2), Komáromi. TISZAVASVÁRI— SAJÓBÁBONY 27-24 (13-11) Ismerkedő percek után a sajóbábonyiak Kurusta ' gól­jaival elhúztak, ám később feljött a Lombik együttese, s miközben a rutintalan fia­talók előkészftetléhülr lövöl­döztek’, ' a tiszavasváriak át­vették a vezetést. Fordulás után növelték is előnyüket, ám később elfáradtak. Ek­kor a Vegyész megfordíthat­ta volna az eredményt, ám négy 'büntetőt is' hibáztak,s ez a Tiszavasvári győzelmét eredményezte. Gd,: Fedor (12), Nagy (4), Ónodi, Gazdag, Vámosi (3— 41), Gombás, Gáli, ill. Ku­rusta (7), Vaskó, Magyar (6 —6), Horvát (4), Malyár. ■ A délutáni helyosztók so­rán előbb a csoportok har­madik helyezettjei, majd a másodikok léptek pályára, s a késő délutáni órákban rendezték a döntő mérkő­zést. Így látták Jól tudtuk: a sportcsarnok más irányú elfoglaltsá­ga miatt igen korai időpontban került sor a II. Déli Hírlap Kupa férfi teremk ézilabda-torára. Ennek is­meretében is arra kértük a résztvevő csapatok edző­it, mondják el: miért volt hasznos számukra ez a mérkőzéssorozat. Árva Csaba, Debreceni Dózsa: — Négyhetes, napközis rendszerű alapozásunk első hetének végén_ mindenkép­pen sok hasznos tapaszta­latot adott ez a torna. Nem utolsósorban pedig új em­bereket kell beépíteni, s , új figurákat is ki lehetett próbálni. No és így látni lehet, hol is tartunk jelen­leg ... Bereczki György, Ózdi Kohász': — Jóllehet, mérkőzéseik nagy részét láttam, mégis mint új edző, most ismer­kedem belülről a csapattal. Ezt a célt mindenképpen jól szolgálta a torna. Túl ezen pedig arra is jó volt, hogy felmérjem: miben kell még — sokat! — javulni a játékosoknak. Sepsi Sándor, , Tiszavas­vári Lombik: — Számunkra nagy meg­tiszteltetés, hogy szerepel­hettünk ezen a tornán. Mi­után nem rendelkezünk te­remmel, külön is öröm, hogy ilyen szép eredményt értünk el. S bár az alapo­zás elején tartunk, már most sok biztató jel mutat arra: megcélozhatjuk a 'bajnoki címet... Vértes Gábor, Borsodi Bányász: — Mi tagadás, az alapo­zó időszakban csak medi­cinlabdát láttak a játéko­sok, szombaton fogtak az idén kézilabdát először a kezükbe. A korai időpont ellenére változatossá tette aíapozó munkánkat a mér­kőzéssorozat, s mindenek­előtt megmutatta hibáin­kat, hiányosságainkat. Rácz Sándor, Nyíregyhá­zi VSSC: — Jószerével most talál­koztam először a teljes csa­pattal, hiszen többen kato­nák, diákok. Ráadásul egy fúzió után vagyunk. Így az­után mindenképpen lemér­hettem, kire számíthatok, ki hol tart az erőgyűjtésben. Marton János, Sajóbábo­nyi Vegyész: — Fiatal együttesem szá­mára még sok volt a két nap alatt lejátszott három mérkőzés. Az erőgyűjtés kezdetén járunk, s ez meg is látszott a teljesítményen, hiszen a mérkőzések több­ségét a második félidőben veszítettük el. De biztos va­gyok benne: lesz ez még jobb is! Kapusgól Megyesi Sándort, a Deb­receni Dózsa remek ka-X( pusát nemigen kell be­mutatni a kézilabdázás miskolci híveinek. Az egy­koron miskolci játékos­ról köztudott, szeret mér­kőzés közben is szövegel­ni, főleg, ha ismerősök­re akad az elleniéi so­raiban. Így volt ez a hét­végi kétnapos tornán is. A hajdúsági együttes ka­pusa bravúrt bravúrra halmozott, miközben „osz­totta” egykori játékostár­sait. Akik ezen feldühöd­ve, igyekeztek minél több góllal megterhelni háló­ját. Bessenyei Zénó, az egykori játékostárs a Borsodi Bányász elleni mérkőzésen saját hato­sáról lőtt amolyan figyel­meztető gólt, a döntő ta­lálkozón pedig két ízbert is megleckéztették a nép­szerű kapust. Előbb Bo­czák. az ózdiak portása lőtt saját kapujából Me- , gyesi hálójába, majd nem sokkal később Fekete az ózdi hatosról vette be a debreceni kaput. Am, ahogy mondani szokták, ag, nevet, aki utoljára ne­vet. Erre pedig Megyesi- nek volt alkalma, hiszen1 csapata immár másQdszor nyerte meg a kupát... NYVSSC—SAJÓBÁBONY 29-19 (15-7) Az 5—6. helyet eldöntő találkozón kiütközött az igen fiatal átlagéletkorú sajóbá- bonyi együttesen az erőnlét hiánya. Rajtuk látszott meg leginkább: nincsenek még a sorozatmérkőzések terhelésé­hez szokva, no meg az is, hogy még az alapozó idő­szaknál tartanak. Már az el­ső játékrészben eldöntötte a találkozó sorsát a Lakatos vezérelte nyírségi gárda, s előnyüket a második játék­részben csak fokozva ma­gabiztosan nyertek. Gd.: Lakatos (11), Komá­romi (6), Békési (5), Belá­nyi (3), Bőd (2), Nyilias, Szántó, ill. Szabó (6), Hor­vát (5), Kurusta (4), Malyár, Sebe (2—2). ’ TISZAVASVÁRI— B. BÁNYÁSZ 28-23 (13-9) • A kisdöntőben nem kis meglepetésre kezdettől a Ti­szavasvári együttese irányí­totta a játékot. Bár a bá­nyászok mentségére szolgál, hogy még nem is játszottak a torna előtt tétmérkőzést, mégis mindenki számára meglepő volt játékuk. Amely ismét kísértetiesen idézte a múlt hibáit. Több ízben egyénieskedtek a játékosok, hiányzott az összhang, s nem volt, aki szellemi ve­zére ’legyen a csapatnak. Reméljük, ez a vereség —, amely teljesen megérdemelt volt! — jókor jött figyelmez­tetés is egyben a gárdának az NB I/B rajtja előtt... Gd.: Fedor (9), Nagy (6), Ónodi, Gáli (3—3), Gombás, Sepsi, Gazdag (2—2), Virágh, ill. Berényi (7), Bessenyei (6), Barnóczki (4), Matusek (3), Kecskeméti (2), Lövei. D. DÓZSA—ÓZDI KOHÁSZ 26-25 (14-14) A döntőre mintegy 400 né­ző előtt került sor. A haj­dúságiak kezdtek jobban, háromgólos előnyük is volt, ám Boczák remekelése fel­hozta az Ózdot. A kapus gólt is szerzett saját kapu-: jának előteréből, s ezt kö­vetően fej-fej melletti, igen változatos, kémény küzde­lem alakult ki. A második játékrész elején már két gólú " lal is elhúzott a Kohász, ’• ügy tűnt, meg tudják fosztá- ' ni elsőségétől a Debrecent ám a hajrára rákapcsolt a ” Dózsa, s fegyelmezett' játéké ' kai — ha szerencsés körül-"": menyek között is — nyer­tek, ismét elhódítva a Déli Hírlap Kupát. -y Gd.: Szilágyi, Kaskú (6—i ' 6), Menyhért, Péter (5—5)',' ' Töröjc, Kordás (2—2), ill.,, ; Gráf (6), Lovász (5), Üve'r ges, Fekete (4—4), Huszti , (3), Cseri, Réthy, Boczák. A II. Déli Hírlap Kupa vég- ... eredménye: 1. Debreceni Dó- zsa. 2. Ózdi Kohász. Si; «OS'* szavasvári Lombik. 4. Bor-’*' sodi Bányász. 5. Nyíregyhá'-"* zi VSSC. 6. Sajóbábonyi Ve­gyész. A torna gólkirálya: Fedor Miklós (Tiszavasvári), 29 gól­lal. A legjobb kapus: Boczák József (ÖKSE). MÉH KUPA A II. Déli Hírlap KWpa'ke-' rétében, bonyolították le az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyag-hasznosító ■ Vál­lalat patronálta leány MÉH Kupa teremkézilabda-torna első fordulóját. A látottak alapján a Miskolci 42. sz. f iskolának van a legnagyobb esélye a kupa elnyerésére, jóllehet keresztbeverés tör­tént az első napon. Folytá- ' tás: február 17-én. EREDMÉNYEK: Miskolci 40. sz. iskola—Ernőd 17-l^ (10-7). A legjobb dobók: Vismeg (6), Tar, Prókátor (5—5), ill. Boldizsár (5), Csorba (3). Ernőd—Szerencs 11-4 (7-0). Ld.: Nagy (7), ill. Csanádi (3). Miskolc, 42. SZ. iskola—Miskolc. 40. sz. isko­la 6-5 (2-4). Ld.: Kovács (4), ill. Vismeg (2). A II. Déli Hírlap Kupa női teremkézilabda-tornát február 16—17-én rendezik. Tóth Zoltán If- Másodszor is elhódította a ceni Dózsa együttese. Az álló Csaba. ' J Déli Hírlap Kupát a Debre- sor jobb szélén az edző, Árva (Szabó István felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom