Déli Hírlap, 1985. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-22 / 18. szám

fy/lindig úton... (r* w'-sy T>’!5?\ ss&s Hajósok Csak megszállottaknak való a \’izen járó, a vizen élő em­berek foglalkozása. Sokat vannak úton, szinte mindig úton vannak. A tengerészek az óceánokat, a tengereket járják, a hajósok a folyókat a csatornákat, a tavakat. Éle­tük tetemes részét töltik el távol szülőföldjüktől, család­juktól. A nyílt vizen egymás­ra vannak utalva. Minden tengerész, hajós igazi egyéni­ség, ugyanakkor ízig-vérig közösségi ember is. A miskolci központtal mű­ködő Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság hajó­parkja 84 különböző vízijár­műből áll. + A TERVEZŐMÉRNÖK Kuruzsa Sándor Leningrád- ban végzett egyetemet, 1976- ban. Azóta Tiszalökön, az ÉVIZIG vizlépcső- és hajója­vító üzemében dolgozik ter­vezőmérnökként. Az úgyne­vezett szekciós technológiát a Szovjetunióból hozta magá­val, itt pedig sikerült megho­nosítania. így a hajókat ré­szenként, részletekben készí­tik el, szerelik össze: méghoz­zá nem az időjárástól vert sójatéren, hanem a fűtött üzemcsarnokban. A munka termelékenysége megnőtt az­óta. Hatféle uszályt, 15 egy­séget tervezett, több szerha­jót, munkahajót, és tavaly a Balatonra kerülő Vízvédelem laboratórium-hajót és a Mar­git vontatóhajót, amely a Du­nán dolgozik. ★ Kvrursa Sándor, hajóépí­tő mérnök. Az idén 34 éves. Tiszalökön lakik családjával. Vérbeli hajós, sokat utazik a folyó­kon. Szabadide' m L hajó­kat épít: hajómodelleket... ♦ A HAJÓGÉPÉSZ Csak 25 éves. A szakközép- iskola után tanfolyamon sa­játította el a hajózás alapve­tő tudnivalóit, ifj. Stéfán András. Gépkezelő matróz­ként kezdte vízügyi szolgála­tát a Jégvirág IX. jégtörő­vontató hajón. A katonaság­nál eltöltött évek után ismét visszatért a Tiszához, a víz­ügyi igazgatósághoz. Tokajban él, szülőhelyén, nőtlen. Szülei, ősei is hajósok voltak. Munkáját imádja Ifj. Stéfán András hajó­gépész. gépeit szinte babusgatja. Kü­lönösen a nagy távolságú utakat, a hosszú szolgálatot kedveli. Hivatalos jogosítvá­nya van gépkocsira és motor- kerékpárra. Az ezekkel való bibelődés, a négy- és kétkere­kű járművek vezetése ked­venc időtöltése, ha hosszabb víziút után szárazföldre léo. A lányokat már régen né­zegeti, de egy szép hajó, autó, motorkerékpár ma még min­dig jobban érdekli minden másnál. + A HAJÓZÁSI FELELŐS Alig 41 éves, és több mint két évtized folyami szolgá­lat áll mögötte. Zemlényi Ist­ván katonaként a honvédség A muflon A muflon Magyarorszá­gon címmel tart előadást dr. Mátrai Gábor, a MÉM főelőadója pénteken délután 5 órától a miskolci Vadász­klubban (Bajcsy-Zsilinszky út 4. szám). A rendezők min­den érdeklődőt szívesen lát­nak. A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT Villamoskocsi­vezetői tanfolyamot SZERVEZ Felvételi követelmény: ♦ 8 általános iskolai végzettség ♦ alkalmassági vizsga ♦ 20. életév betöltése ♦ büntetlen előélet ♦ bejelentett miskolci lakás, illetve Szirmabesenyő, Kistokaj, Alsózsolca, Felsözsolca, Mályi, Nyékládháza községekből személyzeti járatok biztosítják a munkábajárást. Sikeres vizsga után a kereseti lehetőség 4500-5500 Ft/hó Jelentkezni lehet: a vállalót villamosforgalmi üzemvezetőjénél, Miskolc, Szondi Gy. u. 1. (101/B autóbusz-végállomás). % Zemlényi István „kapi­tány”, hajózási felelős. flottillájánál teljesített szol­gálatot, azután 13 évet hajó­zott a MAHART-nál, főleg a Dunán. Az idén lesz tizenket­tedik éve, hogy az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatósághoz került; hajózási felelős. Szigorú emberként tartják számon. Sok évi személves ismeretségem — talán barát­ságom is — úgy tartja szá­mon, ezt az egészséges testal­katú — nem dohányzik, nem iszik! — és egészséges gondol­kodású embert, hogy igazat adok beosztottjainak. Nagyon jól ismeri a rábízott folyósza­kaszt, de más vizeket is, mes­tere a hajóknak, a hajóveze­tésnek. Csak így lehet, alig negyvenéves fejjel „apja” a csaknem 70 főt számláló ha­jószemélyzetnek. Mert nem­csak szigorú, hanem megértő is. Eddig kétszer tüntették ki az Árvízvédelmi emlékérem­mel és kétszer kiváló dolgo­zója az igazgatóságnak, tu­lajdonosa a KISZ aranyko­szorús jelvénynek. Szolgálati helye Tokaj. Sze­rencsen lakik családjával, feleségével és érettségi előtt álló nagyfiával. A legnagyobb télben sem láttam rajta kü­lönleges meleg téli felszere­lést, még a jégtörések idején sem. Mintha soha nem fázna. Egyszer erre is rákérdeztem. Ezt válaszolta: „Akinek tisz­ta a lelkiismerete, az nem fá­zékony ...” A folyókon, a ha­jókon, a hajósokon, kivül a szőlő érdekli. Könyvből ta­nulta, és most fejből oktatja mindazt, amit a fajtákról, a termesztésről, a termésről tudni kell. Bérelt pincéjéről rálátni a folyóra ... O. J. Szén, áram, gáz, távfűié» Jobbak a kilátások (Folytatás az 1. oldalról) A Tüzép Sajó-parti telepé­re folyamatosan érkezik a tüzelő. A beérkező mennyi­ség felét közvetlenül a la­kosságnak adják el, a másik felét a régebbi megrendelők kapják. A darabos, kocka és háztartási szén mellett a múlt héttől dió is van. • KÖZVETLENÜL LYUKÓRÓL Kádár Lajos, az Észak­magyarországi Tüzép Válla­lat Sajó-parti telepének igaz­gatója: — Lyukóbányán új rostát állítottak be, amelynek se­gítségével kiválogatják a diószenet. így nem kell a be- rentei osztályozóba szállíta­ni, hamarabb juthatunk a kibányászott tüzelőhöz. A bá­nyától naponta 50—100 ton­na diószenet kapunk. Ennek egy része a különböző in­tézmények fűtését szolgálja, míg a többit a lakosság szá­mára értékesítjük. A legna­gyobb gond, hogy a bérén- tei mosott dióból és mosott aknaszénből mindössze egy- egy vagon érkezik naponta. Sokkal nagyobb az igény, hi­szen még mindig akad szep­temberben rendelt, kiszállí- tatlan tétel. Az említett szén­fajták helyett a megrende­lők átíratás után lyukói ház­tartási szenet kapnak. A tű- zifaellátassal nincsenek ilyen gondjaink, jelenleg tíz napra szóló készlettel, azaz mint­egy 400 tonnával rendelke­zünk. Naponta általában 25 —30 tonna fogy ebből, de előfordul, hogy többet is vá­sárolnak. A hirtelen megnö­vekedett igények sem okoz­nának zavart az ellátásban, hiszen bármikor feltölthet­jük készletünket. • KORLÁTOZÁS NÉLKÜL Barth László, az ÉMÁSZ miskolci üzemigazgatóságá­nak üzemviteli osztályveze­tője: — Ha mostanában egy la­kásban kialszik a villany, mindenki korlátozásra gon­dol, pedig valószínűleg csak könnyen javítható hibáról van szó. Lakossági áramkor­látozásra mindeddig nem ke­rült sor! A szolgáltatással te­hát nem volt gondunk. Katona Zoltán, a TÍGÁZ miskolci üzemigazgatója: Naponta több ezer liter tea Védőital a hidegben Hidegben jólesik a meleg tea. Különösen azoknak, akik hosszabb időn át tartózkod­nak » szabadban. Sokan töl­tik műszakjukat fagypont alatti hőmérsékletben. A leg­több vállalat védőitalt jut­tat dolgozóinak. A Lenin Kohászati Művek­ben nemcsak forró teát, ha­nem feketekávét is adnak. Kevesebb a cinege Hidegei jelez-e a süvöltő? Bács-Kiskun megye több városának parkjait, tereit el­lepték a múlt héten az észak­ról érkező süvöltőmadarak. A napilapok ezt rendkívüli eseményként kommentálták. Valóban ritka jelenség ez? — kérdeztük Mercsák Lászlót, megyénk egyik természetvé­delmi őrét. — Az ilyen tudósításokat a legtöbbször csak megmoso­lyogja az ember. A süvöltők tavaly szeptemberben megér­keztek, a Hegyalján is itt voltak már ősszel. A közvéle­mény hajlamos úgy Ítélni, hogy ha már itt vannak ezek a maflarak, akkor nagyon hi­degre fordul az idő. De sem­mi összefüggés sincs a két dolog között. — A mi környékünkön milyen madárritka ságok lát­hatók mostanában? — Az északi madarak kö­zül a fenyőrigó — bár költö­ző madár — az utóbbi évek­ben fészkelő fajként is meg­jelent Magyarországon. Öt- hatszázan is összeverődnek egy csapatba. Nagyon kedve­lik a szőlőt, már ami ilyen­kor a tőkén marad. Ha az erdőben elfogy a táplálékuk, behúzódnak a lakott terület­re. Ha valaki fenyőrigót lát a kertjében, meglepődve ta­pasztalhatja, hogy ez a ma­dár mennyire elviseli az ember közelségét: négy-öt méterre is odamerészkedik. Szereti a fán maradt aszott gyümölcsöt, de ha etetni akarjuk, legjobb, ha az alma átválogatása közben talált rothadt példányokat tesszük ki neki, ugyanis ezen jól el­csemegézik. — Hogy viselte meg a ma­darakat a mostani rendkí­vüli tél? — Gyakran járom a termé­szetet, de hideg vagy éhség miatt elpusztult madarat még nem láttam. Szerencsé­re az erdőkben az idén jó volt a bogyósok termése, van bőven galagonya, kö­kény. Amíg itt kitart a táp­lálék. addig a madarak sem húzódnak lakott területre. Érdekes egyébként, hogy az idei télen kevés cinege kere­si fel az etetőket. A hiede­lemmel ellentétben, gyűrű­zéssel sikerült bizonyítani a vonulásukat. Valószínűleg megérezték a hideget, és dé­lebbre költöztek. Ugyanakkor a verebek is kevesebben van­nak. — Mikor kezdődik meg a tavaszi madárvonulás? — Már megkezdődött! A hír vasárnapi: megérkezett a bölömbika. Ez a nevével ellentétben nem négylábú, hanem madár, méghozzá gémféle. A bölömbikákat feb­ruár végén a dankasirályok és a bíbicek követik. (bujdos) A nehéz fizikai munkát vég­zők naponta 500 liter ká­vét, és mintegy 2500 liter teát fogyaszthatnak el! Emel­lett sózott szikvizet is ihat­nak. Az építőipari vállalatok is juttatnak védőitalt a szabad­ban tevékenykedő dolgozó­iknak. Az ÉÁÉV-nél a mun­kavédelmi szabályzat szerint, ha a hőmérséklet plusz 4 fok alá süllyed, a fizikai munkát végzők fél liter for­ró citromos teát kapnak. Ezeket a különféle munka­helyek konyháiban készítik, és innen szállítják ki a mun­katerületekre. Naponta kö­rülbelül 500 liter fogy belő­le. Emellett a zárt üzemben dolgozók szódát is kapnak. A BÁÉV-nél is több százan részesülnek védőitalban. — A lakossági vezetékes gázfogyasztásban sem volt .szükség korlátozásra. Sok gondot okozott viszont, hogy az elmúlt napokban nem le­hetett palackos propán-bu­tán gázt kapni. Ennek az volt az oka, hogy hirtelen nőtt meg a vásárlók érdek­lődése, így nem tudtunk készletet kialakítani. A hét elejére viszont ismét helyre­állt a rend, s mindenki hoz­zájuthat a pb-gázhoz. Éj­szaka is fogadjuk a szállít­mányokat, így reggelente, nyitáskor már megfelelő mennyiségű palackkal vár­juk a vevőket. A szolgálta­tás néhány napos akadozá­sától eltekintve, az idei téli ellátás jobb, mint a korábbi esztendőké volt. • MINDEN LAKÁSBA Hőnigh Mihály, a Borsod­ié vhő igazgatója: — A megyében csupán Óz- dón volt gond a távfűtéssel. Ennek okai ma már ismer­tek, az illetékesek sajtótá­jékoztatón számoltak be róla Miskolcon szerencsére nem keletkezett nagyobb hiba a fűtési rendszerben, így za­vartalan volt a szolgáltatás. Ehhez az is hozzájárult, hogy bár az LKM-et érintette a gázkorlátozás, átcsoportosítá­sokkal biztosítani tudtuk az előírt hőmérsékletet a csak­nem 30 ezer távfűtött mis­kolci lakásban. Változatlanul megerősített ügyeleti szolgá­latot tartunk, hogy a hibá­kat azonnal kijavíthassuk. B. A.—T. L. a ■' t; ■ A Miskolci Közúti Igazga­tóság január 23-án megkezdi a Sajóecseg és Boldva között levő Sajó-híd felújítását, emiatt a fenti napon 8 órától a hidat a közúti forgalom elől lezárja. A közúti híd felújításának időtartama alatt —, amely előreláthatólag 3 hónap — Boldva község a 26. sz. főút irányából Szirmabesenyő— Sajóvámoson át közelíthető meg. A forgalomelterelés útvo­nalára útirányjelző és előjel­ző táblák hívják fel a figyel­met. A technika történetéből Az Arkhimédészi csavar Az ókor lángel­méje volt Arkhi­médész syrakusai (Szicília) görög matematikus, fi­zikus és mecha­nikus (i. e. 287 — i. e. 212). Techni­katörténeti szem­pontból életének érdekessége, hogy mintegy negyven olyan gépet szer­kesztett, melyek a fizika törvényei adta lehetőségek­kel megkönnyítet­ték az emberi munkát, illetve a II. pun háború so­rán az ő gépeivel védelmezték szü­lővárosát a ró­maiak ostroma el­len. Nevét a ké­pünkön ábrázolt vízemelő szerke­zet, a kis húzóerő­vel nagy terhek felemelését lehe­tővé tevő csiga­sor, a felhajtóerő­re vonatkozó, róla elnevezett törvény és a kör kerületé­nek és átmérőjé­nek arányát kife­jező érték („Ark­himédészi szám”) örökítette meg. (Képünkön: az Arkhimédészi csa­var elnevezésű vízemelő zet.) szerke­K. -V. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom