Déli Hírlap, 1984. december (16. évfolyam, 283-304. szám)

1984-12-14 / 294. szám

kiszúrhatják a feketén fuvarozókat Januártól ketyeg Az utasok többsége eddig nagyobb bizalommal ült van taxiba, amelyikben ár felszerelték a tarifa- mláiót... Január 1-től ár csak tarifaórával köz- -ed liftnek a niagántaxi- k. Van-e már minden xisnak órája? Novak Já- ts, az Avas-taxi helyettes zetöje: — Egy-két tehertaxi ki­jeiével már minden ko­Csaknem másfél évtized­et ezelőtt alakult meg a dskolci magyar—finn bará- kör a Hazafias Népfront irosi bizottsága és a Vá- isi Művelődési Központ ;isze alatt. Azóta min- en hónapban találkoznak a nnbarátok a Molnár Béla ttörő és Ifjúsági Házban. Breitenbach Józseftől, a aráti kör titkárától kér- eztük: az idén milyen rogramok szerepeltek a avi találkozókon? — Minden alkalommal rdekes előadások hangza- ak el a baráti ország kul- irájáról, gazdaságáról és gy-egy város mindennap- airól. De a finnugor né- ek életével is megismer- edhetnek a kör tagjai. A neghivott vendégek neves lőadók, többnyire a tudo- lányegyetemek oktatói, kik jó ismerői ennek a émakömek. Legutóbb pél- ául Szósz Levente, amtörténész tartott Kale- ala-estet, míg előtte Nyir­kos István, a magyar—finn zó tár szerkesztője avatott >e bennünket a finn nyelv ejtelmeibe. De járt már ;öztünk a Finn Aire Legi- ársaság igazgatója is. — Kapnak valamilyen se- rtséget Finnország buda­iesti nagykövetségétől? — Igen. méghozzá nem s keveset. Rendszeresen küldenek diákat, könyveket, arooagandaanyagokat, és gyakran segítenek az elő­adások szervezésében is. Minden év december 6-án, j függetlenség kikiáltásá­nak napján pedig meghív­ják ünnepséaükre a baráti török vezetői t. — Hogyan ápolták a kapcsolatot testvérvárosunk­kal. Tamperével? ^ • — Szinte minden évben kölcsönösen meglátogatjuk egymást; sok finn család járt nálunk, de Miskolcról is többen voltak már a szép országban. Az idén augusztusban látogattunk Tamperébe. Hogy dolgoztak a tanácstagok? A Hazafias Népfront Mis­kolc városi elnöksége a so­ron következő ülését hétfőn délután tartja. Értékelik a miskolci tanácstagok mun­káját, s javaslatot hallgat­nak meg a tanácstagi válasz­tás előkészítésének népfront­feladataira. Homolya Gizella városi titkár tájékoztatja majd az elnökség tagjait az új lakóterületek népfront­munkájának tapasztalatairól. csinkban megtalálható a taxióra. Többféle típusú ta­rifaszámlálót használunk; mindenki olyan készüléket vett, amilyenhez hozzáju­tott. Meglehetősen vegyes márkájúak a taxiórák. Egyik készülék sem volt olcsóbb 10 ezer forintnál, talán emiatt is többen visz- szaadták az iparengedélyü­ket. Más helyeken a másod­állásban taxizók nem tar­tottak kifizetődőnek ilyen — Hány tagja van a ba­ráti körnek? — 160. Egyre több a fia­tal és az ifjú házaspár. Szívesen jönnek a találko­zókra, és kiveszik a részü­ket a szervezésből is. Egyébként minden érdeklő­dőt szeretettel várunk. — Tervek jövőre? — A nyáron Budapesten rendezik meg a finn—ma­gyar baráti hetet, de Mis­kolcon is sok érdekes prog­ram vár mindenkire, aki ápolni kívánja a rokoni kapcsolatokat. * Ma délután 6 órakor dr. Matusek Tivadar tart elő­adást, Nagykövet voltam Finnországban címmel a ba­ráti körben, a Molnár Béla Úttörő és Ifjúsági Házban. Aligha akad ősibb fogla­latosság, mint a vadászat. Szerepe, helye a társada­lomban sokat változott per­sze, de varázsa változatlan. A Bükk erdeiben királyok is cserkésztek egykor, és ma is jól cseng jó néhány nagyva­das észak-magyarországi te­rület neve e szép szenve­délynek hódolók körében. Ma egy éve, hogy a vadá­szoknak Miskolcon klubja nyílt. A klub a megyei MAVOSZ égisze aiatt működik. A megnyitón mondták; itt szeretnének megfelelő kör­nyezetet teremteni a vadá­szok számára tapasztalatcse­rékre, baráti találkozókra, jól megválasztott előadá­sokkal, rendezvényekkel bő­vítve a klubtagok szakisme­reteit, ezzel is szolgálva a vadászetikát és -kultúrát. Könyvtárt terveztek nyitni, és itt kívánták megteremte­ni a vadásztovábbképzés bá­zisát. Mindezt sikerült el­érni, hiszen a klubban az elmúlt évben országos és Európa-hírű szaktekintélyek fordultak meg, előadást tartva. Szó esett itt vadász- fegyverekről, lőszerekről, a vadászirodalomról, külföldi élményekről s a vadgazdál­kodás rejtelmeiről is. A vadászklub hétfő kivételé­vel minden hétköznap nyit­va van — a Bajcsy-Zsi- linszky út 4. sz. alatt —. a könyvtárban pedig majd’ 300 szakkönyv közül válogathat­nak az érdeklődők. Nem­rég pályázatot hirdettek felszabadulásunk 40. évfor­dulója tiszteletére, amelyen minden borsodi vadász részt vehet vadászati témájú iro­dalmi alkotásokkal, fotók­kal, festményekkel, grafi­kákkal. Első ízben a jövő az óra nagy összegű beruházást. A taxiórákat a gyártó vállala­tok, illetve azok szerviz- szolgálatai szereljék be a kocsikba. Január 1-ig vala­mennyi taxiórát hitelesíteni kell. Ezt Miskolcon a Futó utcában, a műszaki vizsga­állomáson végzik el. Jó, ha az utasok is tudják, hogy januártól csak olyan taxi­ban érezhetik magukat biz­tonságban, amelyikben hite­lesített óra van. Ha olyan autóba ülnek a standokon, amelyikből hiányzik a taxi­óra, az biztosan iparenge­dély nélkül, feketén fuvaroz. Ez esetben ha bármilyen baleset történik, az utas nem számíthat semmilyen kártérítésre, betegségbizto­sításra! A jövő év első heteiben forgalomba hozzák az úgy­nevezett nagypatronokat. Egy ilyenből tizenöt liter szódavíz készíthető. Ehhez olyan adagolót is kell majd vásárolni, amelynek szelep- rendszere a hagyományos kis patronoknak megfelelő mennyiségű gázt enged csak a készülékbe. A korlátlan ideig tárolható nagypatron kezelése könnyű. A tervek szerint a jövő évben százez­ret hoznak forgalomba belő­le, de ha kelendő lesz, töb­bet is gyártanak. évben, február 2-án vadász­bált is rendeznek Miskol­con. * Az. hogy megyénk 2500 vadásza hogyan végzi mun­káját, nem mellékes ügy Borsodban. Nemcsak a vad- gazdálkodás közvetlen hasz­nára kell gondolni, hanem Fgy-egy településen a fel­szabadulást követően szinte órák alatt születtek új iga­zolványok. A szovjet város­parancsnokságoknak, a kü­lönféle ellátóknak — had­táp, kórház stb. — szüksé­gük volt megbízható hely- és emberismerettel rendelkező magyar emberekre, tolmá­csokra. Elsősorban és idő­rendben is ők kapták meg először az orosz és magyar nyelvű, kezdetben még kéz­zel írott „dokumentumot”, igazolást, igazolványt. A ké­sőbbiek folyamán forma- nyomtatványok készültek, en­gedélyek az élet megindítá­sához nélkülözhetetlen em­berek. orvosok, munkások, pedagógusok stb. számára, miszerint: „Jelen igazolvány tulajdonosa bármely idő­szakban szabadon közleked- hetik. Más munkára igény­be nem vehető.” Zádor Imre nyugalmazott általános iskolai igazgató 1944 végén, 1945-ben a pe~ recesi elemi iskolában volt tanító. Igazolványán a szov­jet városparancsnokság, a diósgyőri vas- és acélgyár, valamint a bánya pecsétjét négy aláírás hitelesíti, a szovjet városparancsnokság képviselőjéé, Obholczer gyár­igazgatóé, Kiss bányataná­csosé és Poprádi üzemveze­tőé. A kétnyelvű igazolvány hátlapja szolgált a változá­sok, az érvényesség idejé­nek meghosszabítására, a Miskolc városi közigazgatási osztály vezetőjének olvasha­tatlan aláírásával és egy kör­bélyegző nyomatával. Ezen az oldalon szerepelt még az igazolvány tulajdonosának aláírása is. A tanító akkor a Nagy- lászló-hegyen lakott, innen indult mindennap gyalogosan a bányatelep felső végén le­arra is, hogy milyen hírün­ket viszik a hozzánk érke­ző külföldi vadászok, a ma­gyar erdőkért, trófeákért útrakelő idegenek. Az erdő és a vad nagy kincs, amit őrizni, kamatoztatni tudni kell: a tudás megszerzésé­hez segít hozzá a klub is. (kiss) vő iskolába, hogy a rosszul fűtött tantermekben írni, ol­vasni, számolni tanítsa a bányászgyerekeket, és még valamire, ami nem szerepel a régi tantervben és az iskoláskönyvekben. Arra ok­tatott és nevelt már akkor iá, hogy a gyerekek becsül­jék meg az új világot, mert ez már az övéké, a mun­kásoké ... * Stefanek Béig kétnyelvű igazolványa 1944. december 28-án kelt, kiadta a szovjet városparancsnokság és Mis­kolc thj. város polgár- mestere, két pecséttel és aláírással. Mielőtt behívták volna katonának, a Rima- murány—Salgótarjáni Vas­mű ózdi kerületében dolgo­zott, a nagyolvasztóműnél. Az 1944-es erdélyi visszavo­nulás után hamis nyílt pa­ranccsal elindították többed- magával Budapestre, de ő A különféle rovarok közt a fáraóhangyák Is elszapo­rodtak az utóbbi időben Miskolcon — számoltunk be róla nemrégiben. Ezek kiir­tása viszont költségesebb, mint például a csótányé. Miért kerül többe? — kér­deztük Kocsisné Greeor Ka­talint, a köztisztasági válla­lat takarító I. részlegének vezetőjét. — Ezek a rovarok sok lakásban keserítik meg az ott élők életét; az apró hangyák belemásznak a ke­nyérbe, élelmiszerbe, s ha nagyon elszaporodnak, a ru­haneműt, de még a mosó­port sem kímélik. A dolgo­zókat lehet gyakrabban lát­ni közülük, hiszen ők hord­ják az elemózsiát a többi­eknek. Ezeket egyszerű módszerrel is kiirthatnánk, ám ha az anya életben ma­rad, ismét csak elszaporod­nak a hangyák. Ezért olyan módszerrel pusztítjuk őket, hogy májkrémes és mézes hazakívánkozott, így kötött ki Miskolcon, mégpedig a Miskolci Nemzeti Színház­ban. Akkori igazolványa sze­rint „... valóban dolgozik a Miskolci Nemzeti Színháznál, munkás minőségben. Más munkára igénybe nem ve­hető.” A kohómester pedig va­lóban dolgozott, mindenes volt, nem szégyellte a mun­kát. így láthatta az első előadásokat, sőt közre is mű­ködött azokban. Két kegyet­len katonaév és több ezer kilométer távoliét után 1944. december 31-én ért haza Ózdra, betegen. Másnap azonban, az új esztendő el­ső napján ő is ott volt tár­saival együtt a nagyolvasz­tónál, és munkára jelentke­zett. Egy év múlva, 1945 szilveszterén, az olvasóban már az amatőr színjátszó­csoport adott műsort, amelv- nek Stefanek Béla is osz­lopos tagja volt... O. J. csaliba keverjük a ható­anyagot, s a lakás különfé­le pontjain helyezzük el. A csalit aztán a dolgozók be­viszik többi társuk közé. így teljesen kipusztulnak a lakásból ezek a kellemetlen rovarok. A módszer hátrá­nya; legalább 10-szer, 15- ször kell szakemberünknek felkeresnie az érintett la­kást, hogy a kihelyezett csalit pótolhassa. Lehet, hogy már nyolcadszorra sze­rencsénk lesz, és sikerrel jár az irtás, de lehet, hogy tizenötnél is több alkalom­ra van szükség. Négyzet- méterenként 36 forint körü­li összeget számolunk fel, függetlenül attól, hogy hányszor kellett a helyszí­nen járnunk. Bár valóban költséges ez az eljárás még egy kisebb lakás esetében is, mégis érdemes vállalni, hiszen jelenleg csak ez ad biztos védelmet a fáraóhan­gyák ellen. B. a: 1 ■ilcvain népétté miskolci biratai Rokonaink, északról (temesi) iroda ­Klub az erdő gazdáinak Vadászoknak való A vadat elejteni, a hőn áhított trófeát megszerezni, jóval könnyebb, mint elérni azt, hogy erdeinkben sokasodjanak a vadak, s rendre teremjen közöttük éremre érdemes is. Drása, de bizfos A hanoyainvázió ellen ,,...aki valóban dolgozik.,.99 Fev-env (elcniiléscn a fel- ** »*,. S.“ Szódavizet, nagy patronnal

Next

/
Oldalképek
Tartalom