Déli Hírlap, 1984. december (16. évfolyam, 283-304. szám)

1984-12-12 / 292. szám

Építkezés az Avason... Idén a BAÉV-nek itt 752 lakást kell átadnia. (Kerényi felv.) f atzysxabadság nélkül Építők, télen Cikkünk nyomán Ritkán akad olyan enyhe december mint a mostani: a hőmérő higanyszála nem­igen száll nulla fok alá, s ha mégis, az a ködnek kö­szönhető. A megye két leg­nagyobb építőipari vállala­tát — a Borsod megyei és az Észak-magyarországi Ál­lami Építőipari Vállalatot — kerestük meg. Kérdésünk: mit jelent számukra ez az enyhe, hó és fagy nélküli télelő? A BÁÉV-tól a választ Dud- la Balázs vezérigazgató-he- heiyettestöl kaptuk: — A technológia korsze­rűsítésének köszönhetően, mínusz tíz fokig dolgozha­tunk — betonozhatunk és szerelhetünk — a szabadban. S miivel ilyen hideggel ed­dig még nem kellett szem­benéznünk. dolgoztunk is. Miskolcon 1082 lakást kell átadnunk az év végéig, s már nem sok van hátra a tervünkből. Az Avason a 752 új otthonból 712-t át­adtunk a beruházónak, a fennmaradó negyvenet a hét végéig megkapják. Az előbb említett 712-ből november végéig 657-et üzembe he­lyeztünk. vagyis ezek már beköltözhetők. A többire is sor kerül az idén. A Jókai utcai lakótelepen 330 lakást kell ebben az esztendőben tető alá hoznunk. Novem­ber 30-ig 275-öt üzembe he­lyeztünk, tehát ezeket Féloldalas pcmkráció Háromnegyed éve kísérem figyelemmel egy házaspár pankrációját, s szorongva drukkolok hét gyermeküknek (ennyit ver a sorsa a két ember között), csak ép idegek­kel bírják ki, ússzak meg mindazt, amit rájuk kényszerít áldatlan helyzetük. Tavasszal hagyta őket magukra az anyjuk, s állt össze egy másik, kétgyerekes apával (szét­robbantva annak házasságát is). Krimibe illő a férj vesz- szőfutása azóta, amit fogat összeszontó erővel, legyűrt in­dulattal visel. Mindmáig a törvényre bízza az igazságtételt. Gyámhatóság, rendőrség, ügyészség, bíróság ismerte meg közben az egyre szennyesebbé váló história fordulatait, mígnem sok-sok dokumentum, s tanúvallomás alapján meg­született a döntés a válóper első ford”,lóján: az anyát al­kalmatlannak nyilvánították a gyermeknevelésre; megfosz­tották a közös lakás bérlőtársi jogától; öt kisebb gyermeke után tartásdíj fizetésére kötelezték: két legnagyobb fiát — akiket apjuk ellen fordított — állami gondozásba utalták... Ekkor még úgy tűnt, végre megcsendesül a gyerekek körül a világ, új, normális kerekvágásba zökken életük. S noha az asszony fellebbezett, ezzel nem kavart újabb vihart. Mindaddig ugyanis, míg le nem zajlott a másodfokú bírósági tárgyalás, békén hagyta a csonkán maradt családot. Ismételten csak azután szabadult el a pokol, amikor a má­sodfokú bíróság új eljárásra utasította az első fokot, a többi közölt azzal az indokkal, hogy az előzőekben nem vizsgál­ták meg az apa alkalmasságát a gyermekek nevelésére. Az apáét, aki ekkor már több mint fél éve a bátyja segítségé­vel gondozta-nevelte öt kicsinyét. A minden korábbit megsemmisítő döntést követően az asszony rájött: továbbra is egyenlőék otthonában a jogai. Visszaköltözött hát a háromnegyed éve otthagyott lakásba, két nagyobb fiával. Élettársától több hónapos terhes; leg­utóbbi munkahelyéről zűrös körülmények között «Ibocsá- totlák: az utolsó pillanatban táppénzre vonult, mint veszé­lyeztetett; tizennyolcadik esztendős elsőszülőttje sem dol­gozik; kisebbik fiát is maga mellett tartva, szaporítja an­nak hiányzásait a szakmunkásképzőből; neki-neki ugrik férjének, fenyegetőzik; időnként eltűnik élettársával, hogy aztán újra meg újra megjelenve, íelbolydilsa a család nyu­galmát . . S az összemart férj ismét futhatja köreit: rendőrségtől a gyámhatóságig, a látleletet vevő orvostól a bíróságig, ifjúság­védőktől az iskolákig, a sajtóig. Nem magáért — a gyere­keiért könyörög segítséget a tarthatatlanná lett helyzetben. És mind jobban retteg: meddig képes visszafogni indulatait a törvény erejébe vetett bizalom a féloldalas pankrációk idején? Meddig kell az idegeket őrlő jeleneteket kibírnia? Magukra hagyni a kicsiket, futva menekülni az asszony elől. önmaga elől, hogy ne legyen a nagynál is nagyobb a baj? Mert segítség — az nincsen! Míg a bíróságon jogerősen ki nem mondják a bontóperben az ítéletet, addig egyenlő joga van a családban mindkét szülőnek. Addig — családi ügy! Olyan, amelyben a gátlástalanabb és erőszakosabb fél nyugodtan a markába nevethet. Az ostor pedig — a tör­vénytisztelőn, s a gyerekeken csattan! iradványi) igénybe vehetik a kijelölt lakók, a fennmaradt 55-öt e hét végén adjuk át a tu­lajdonosoknak. A lakások mellett iskolákat — Héjő- csabán és a Jókai utcán —, ABC-áruházakat is elkészí­tettünk, s lényegében a Vas­gyári Kórház munkálataival is végeztünk. Itt, az új se­bészeti pavilon üzembe he­lyezése a feladat. A télre egyébként már november elejétől felkészültünk, azó­ta téliesítjük a munkaterü­leteket, .. Az ÉÁÉV-tSl Gergely Ist­ván, az ipari termelési osz­tály vezetője válaszolt kér­désünkre: — Fagyszabadság már hosszú évek óta nincs vál­lalatunknál. Dolgozunk Vi- sontán, a MÁV Miskolci Járműjavítójában, Özdon, Bélapátfalván, s Miskolcon lakásépítkezéseknél. Miskol­con dolgot ad számunkra a Zója tér reparálása, a Győri kapuban és a Szentpéteri kapui lakótelepen közműve­sítés a feladatunk, az avasi kilátó presszó részében is akad munkánk, s a vasgyá­ri kenyérgyár rekonstrukci­ójánál is jelen vagyunk. A kollektív szerződésünkben benne foglaltatik, hogy a karácsony és szilveszter kö­zötti napokat a munkások bedolgozzák, így a két ün­nep között nem építkezünk. Egyébként mi is valamennyi munkaterületünket téliesí­tettük, így jöhet a hideg, a fagy ... I. S. Ismét a Hérvölgyr Október 22-i számunkban Kövenként, pusztuló Hór- völgy címmel cikket közöl­tünk, külső munkatársunk tollából. így kezdte írását: „összecsapnak a hullámok a Hórvölav felett, s kétszáz­húszmillió évvel a triász ko­ri tengerek feltöltődése után vajh kiemelkedik-e még egy­szer a völgyet vigyázó mész­kőrengeteg, megannyi növény és állat, üreg és természeti kincs kizárólagos lelőhelye? Lesz-e még ereje győzni a Bükki Nemzeti Park egyik legféltettebb darabjának, a monumentális völgybejárat­nak?!” A tragikus hangvétel ma­gyarázatát annak idején ol­vashatták a cikkben, így most emlékeztetőül csak any- nyit, hogy mészkőbánya mű­ködik a Hórvölgyben — egy bogácsi székhelyű termelő- szövetkezet a gazdája —, és a fúrófejek, légkalapácsok, robbantógyutacsok pusztít­ják a pótolhatatlan termé­szeti értékeket. Utalt arra is a cikk szerzője, hogy jogi kötélhúzás folyik a termé­szetvédők és a bánya üze­meltetői között. ' Cikkünkre levélben vála­szolt a Hórvölgye Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet elnöke. Szerinte a cikk té­ves állításokat tartalmaz, s az ellen ők tiltakoznak. Ér­vei a következők: a terme­lőszövetkezet a völgy, bal ol­dalán levő bányáját a Bük­ki Nemzeti Park kérésére 1977-ben minden különösebb vita nélkül felhagyta. Akkor a Bükki Nemzeti Park hoz­zájárult a jelenlegi — a völgy másik oldalán levő — bánya működéséhez, sőt annak fej­lesztési tervét is jóváhagyta, azzal, hogy engedélyezte a villamosítási terv elkészíté­sét. A termelőszövetkezet en­nek a'apján el is készítette a villamosenergia-ellátás ter­vét, sőt a kivitelezését is megrendelte. Csakhogy a BNP vezetősége a kivitele­zés megkezdése előtt meg­változtatta álláspontját, azaz nem járult hozzá a fejlesz­téshez. Ezzel tetemes veszte­séget okozott a termelőszö­vetkezetnek. Ezek után az elnök felso­rolja levelében, hogy ki mindenki hagyta jóvá a kér­déses bánya üzemeltetését, a Kerületi Bányaműszaki Fel­ügyelőségtől a járási ta­nácsig. Azt támasztván alá. hogy a bánya nem illegá­lisan működik. A továbbiakban azzal ér­vel, hogy nem egy szűk cso­port érdekeit szolgálja a hór- völgyi kőbányászat. A kör­nyékbeli lakosság az itt nyert követ használja fel mint ol­csó építőanyagot, és az út­építéseknél is alkalmazzák. „Le kell állni az olcsó építőanyagról, meg kell szüntetni az útépítést? Igaz, máshol is található mészkő­bánya. De figyelembe kell venni a fuvarköltséget, üzem­anyagot is. így már nem egy kis csoport érdeke a bánya üzemeltetése” — írja. Végső érvként azt is fel­hozza a termelőszövetkezet vezetője — a szakhatóság ál­lásfoglalására támaszkodva —, hogy tájképi megoldások alapján sem helyeselhető a bányászat megszüntetése, hi^ szén a bányafaiak a félbe- hagyottság látszatát kelte­nék. Ha viszont az alsó szin­tet is „letermelik”, akkor „ ... az ásványvagyon-védel- mi és újratájolási érdekek egybeesnek”. Nem vitatjuk el azokat a gazdasági érdekeket, ame­lyekre a termelőszövetkezet elnöke hivatkozik. De akár­hány érvet sorakoztat is fel, azt ő sem állíthatja, hogy a bánya működése nem okoz — pótolhatatlan — veszteséget a természeti értékekben. Hogv mennyit áldozhatunk az előbbi oltárán az utóboi rovására — itt és másutt —• azt nem nekünk kell eldön­teni. De annyit engedjen meg a téesz elnöke, hogy mi szívünk mélyén a ter­mészetvédőknek szurkoljunk! B. O. Borosvas>onok, külföldre Tokajit: csak parafádéval % Este a müjégen (Temeti Jelv.) Telített a borpiae nap­jainkban Európában. Az utóbbi években nemcsak ná­lunk, hanem más országok­ban is bőséges volt a termés, így nem könnyű ma bort el­adni a külhoni piacokon. Bi­zonyság erre az az évek óta tartó huzavona is, amellyel a nagy bortermelő országok, elsősorban Franciaország és Olaszország, késleltetik a két „boros” rivális: Spanyolor­szág és Portugália felvételét a Közös Piacba. Érthető érdeklődéssel fi­gyelik a borpiac alakulását a Tokaj-hegyaljai Állami Gaz­dasági Borkómbinát borá­szai, hiszen pincéikben több százezer hektoliter kiváló bort érlelnek, tehát a válla­lat minőségben és mennyi­ségben minden igényt ki tud elégíteni. A szocialista és a tőkés országokban egyaránt a palackozott borokat kere­sik a fogyasztók. Ilyenkor, karácsony és szil­veszter előtt az export és a belföldi forgalom is élén- kebb a szokásosnál. Sűrűn fordulnak a tolcsvai palacko­zóüzemből a túrakocsik, és indulnak az országhatárok felé a borosvagonok az olas*­liszkai vasútállomásról. A két gépsorral dolgozó, mo­dern üzem győzi a palacko­zást, Évente akár 40 millió üveget is meg tudnak tölte-- ni aszúval, édes- és száraz szamorodnival, ó- és újfur-a minttal, szentvéri, tolcsvai, tokaji hárslevelűvel, s ez mintegy 200 ezer hektoliter jobbnál jobb italt jelent. En­nek körülbelül a fele kerül exportra. Naponta két műszakban, ha azonban a megrendelés úgy kívánja, háromban is dolgoznak a palackozóüzem baboskendős lányai, asszo­nyai a szalagok mellett. Ha olykor egy kis fennakadás történik, azt a jellegzetes tokaji fehér, „nyakas” és a zöld rajnai üvegek, leginkább pedig a parafadugók szállítá­sának akadozása, késése okozza. Márpedig a kiváló hegy­aljai borok pa'ackozására a műanyag dugók nem alkal­masak. Nemcsak a hírnév, az évszázados hagyomány, hanem a „királyok borának, a borok királyának” a „ter­mészete” is a parafadugót „kívánja”. H. J. Az üzleteli karácsonyi iiyilvalarlása A B.-A.-Z. megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztálya és a Miskolc megyei város Tanácsa V. B, kereskedelmi osztálya — a KPVDSZ megyei bizottságával egyetértésben — a Belkereske­delmi Minisztérium rendeletéi, valamint a kiadott irányelvei alapján a megye területén és Miskolc városban a karácsony előtti és alatti nyitvatartást az alábbiak szerint szabályozzák: December 16-án (ezüstvasár­nap) A városok főútvonalain és üzletközpontjain levő áruházak, iparcikk- és ruházati boltok 9— 15 óráig tartanak nyitva. December 23-án (aranyvasár­nap) A városok főútvonalain és üz­letközpontjaiban levő áruházak, iparcikk- es ruházati boltok 9 —16 óráig tartanak nyitva. December 22-én (szombaton) Valamennyi élelmiszerbolt, csarnok és piac 19 óráig tart nyitva. Az ennél egyébként ké­sőbb záró üzletek szokásos pén­teki nyitvatartásuk szerint üze­melnek. Az iparcikkáruházak, üzletek pénteki, a vendéglátó- helyek szombati nyitvatartást alkalmaznak. December 23. (vasárnap) Az élelmiszerboltok, csarnokok és piacok ayttvatartási idejük­től, de legkésőbb reggel 7 órá­tól 16 óráig tartanak nyitva. A vendéglátóegységek szombati, a dohány- édesség- és virágbol­tok vasárnapi nyitvatartásuknak megfelelően üzemelnek. Az aranyvasárnapon' nyitvatartásra kijelölt iparcikk- és ruházati boltokon, áruházakon kívül min­den más üzlet zárva tart. December 24-én (hétfőn) Valamennyi élelmiszerbolt, csarnok és piacok nyitási idejé­től, de legkésőbb reggel 7 órá­tól 14 óráig tart nyitva. A ven­déglátóhelyek 15 óráig üzemel­nek. A záróra a pályaudvarok környékén levő éttermekben — szükség szerint — meghosszab­bítható. Minden más üzlet, áru­ház zárva tart. December 25-én (kedden) A dohány-, édesség- és vi­rágboltok vasárnapi, a vendég­látóhelyek szombati nyitvatar­tásuk szerint üzemelnek. Min­den más üzlet zárva tart. December 26-án (szerdán) A vendéglátóhelyek, dohány- és édességboltok, virágboltok a vasárnapi nyitvatartási rend­jük szerint üzemelnek. Minden más üzlet zárva tart. A kijelölt vendéglátóhelyek december 25-én és 26-án kenye­ret, tejet, péksüteményt árusér tanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom