Déli Hírlap, 1984. december (16. évfolyam, 283-304. szám)

1984-12-08 / 289. szám

Ho"y ne nézzen íölöfíe a jrverek Archoz igazított szemüvegek Negyven éve történt Ha a kohászat él, a város is él... A felszabadulás után a legnagyobb beruházást a kombi­nált acélmű jelentette. A nagyolvasztók árnyékában készült el a mű. (Kerényi László felvételei) Karácsonyi J halvásár December 17-én kezdődik e karácsonyi halvásár. Az élőhalak árai az idén a Halért-nél: az első osztályú ponty 57. a másodosztályú 52, a busa pedig 30 forintba kerül kilónként. A választékot bővítik a tengeri fagyasztott halke szítmények. melyekből mint­egy 6—8-féle van forgalom­ban. A tonhal néven közis­mert fagyasztott tengeri ha­lak közül a legkedveltebb a lazac és a hek, főként azért, mert nincs bennük szalka. Választékbővítésként hozták forgalomba az úgynevezett halburgert, amely 90 száza­lékban halhúsból és 10 szá­zalékban adalékanyagokból áll. A fagyasztott natúr ten­geri halakból, panírozott ké­szítményekből, halrúdból, ke­szegből a Halért összesen mintegy 100 tonnát hoz for­galomba karácsony előtt. Régóta hiánycikk a kötőtű, legalábbis egyes fajtái. Ha­zait csak elvétve lehet kap­ni. de kevés van a külföldi­ből is. Hiányát igen sok há­ziasszony érzi, hiszen egyre nagyobb divat otthon kötni pulóvert, mellényt. Lesz-e mivel? Józsa Tiborné, a Borsor di Ruházati Kiskereskedel­mi Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese: — Ügy gondolom, igen, mert egyre több szövetke­zet kezdte meg a gyártá­sát. Jelenleg a 2-es mű­anyag kötőtű kapható, de a minősége nem a legjobb, sokat panaszkodnak rá a vevők. Ezenkívül van len­gyel és kiskunfélegyházi egyenes tű. Hiányzik a 3- as, 4-es, 5-ös és 6-os mé­retű, valamint a körkötötű. A vásárlók általában az NDK és osztrák gyártmá­nyúnkat kedvelik — azok a legjobb minőségűek is —, de szinte csak elvétve kap­hatók. A hiányt kisterme­lőktől igyekszünk pótolni, Szegedről például a közel­múltban 290 ezer forint ér­tékben vásároltunk. Felvet­tük a kapcsolatot a sáros­pataki Kossuth Termelőszö­vetkezettel, ahol körkötőtű­két is gyártanak, de addig nem jut belőlük az üzle­tekbe, míg a Temaforg igé­nyeit ki nem elégítik. Hosz- szú fakötőtű gyártására vál­lalkozott az Egyesült Fo­nottáru Háziipari Szövet­kezet, míg a budaörsi Um- verzál Ipari és Szolgáltató Kisszövetkezet megmaradt a haavományos, rozsdamentes ácé'tűk mellett. Az említett szövetkezetek az idén ösz- szesen körülbelül egymillió párat hoznak forgalomba, és ezzel valószínűleg javul az ellátás. Készítenek a legke­resettebb öt-tíz milliméteres nagyságból is. Hamarosan a A közelmúltban egy ta­nácskozáson. melyet szem­orvosok rendeztek, az Dió­iért képviselője olyan szol­gáltatásról számolt be, ami­vel kevesen élnek: archoz igazítják az elkészült szem­üveget. Miért igénylik ezi ritkán? — kérdeztük Szabó Jánost, a Korvin Ottó uícai Ofotért szaküziet vezetőjét. — A szemüveg beállítása tulajdonképpen nem szol­gáltatás, hanem része a munkának, hozzátartozik ah­hoz. A felnőttekkel nincs sok gondunk, mivel maguk jönnek a kész szemüvegért, így a beállítást azonnal el­végezhetjük. Más a helyzet a gyerekekkel. Náluk alka­ti sajátosság is indokolná, hogy éljenek ezzel a lehe­tőséggel, ugyanis más az arcállásuk és az orrfekvé­népszerű teflon-bevonatú kö­tőtűk is kaphatók lesznek. Ennek előnye, hogy, kötés közben nem izzad rá a kéz, s a fonál is jobban csúszik rajta. Érdeklődtünk a Centrum Áruházban is, ahol elmond­ták, hogy körkötőtűt 3 és felestől nyolc milliméteresig tartanak, míg a hosszú tű­ből 2 és fél, illetve 3 és fél milliméteres kapható. Hi­ánycikk a fa- és a hosszabb kötőtű. Remélik azonban, hogy hamarosan ezekből is ki tudják elégíteni az igé­nyeket. T. L. sük, mint a felnőtteké. Tet­tebb az orrgyökük, így a szemüveg beállítás nélkül minduntalan lecsúszik, és fö­lötte kénytelenek kinézni. Ez pedig rongálja a szemet. Hiába hozza el őket vala­melyik szülő a keret kivá­lasztásához; ugyanis a len­csék behelyezése során a ke­ret deformálódik is. Ha a szülő nem hozza magával a kész munka átvételéhez a kicsit, abban az is közreját­szik, hogy gyakran sokáig kell várni a szemüveg el­készültére, s ez idő alatt többször is bejönnek érdek­lődni. A gyerek természe­tesen ilyenkor ideges, nyug­talan. nehéz vele boldogul­ni. Mindenesetre, ha a szü­lő nem vállalja a tortúrát, a munkát később is elvégez­zük. Ehhez csak az a mun­kalap szükséges, mellyel iga­zolni tudják, hogy nálunk készíttették a szemüveget. B. A. E. (ékelik a tanácstagok munkáját A Hazafias Népfront vá­rosi elnöksége irányításával dolgozó államjogi munka- bizottsága soron következő ülését szerdán délután tart­ja. Értékelik a tanácstagok munkáját, valamint javas­latot hallgatnak meg a ta­nácstagi választás előkészí­tésének népfront — felada­taira. A munkabizottság ülé-' sén szó lesz a jövő évi ten­nivalókról is. Romok, törmelékek, ki­égett csarnokok. defor­málódott gépek, felrobban­tott turbinák, bomba tölcsé­rek. Negyven éve történt.. . A Szabad Magyarország, a felszabadult magyar dolgozó társadalom napilapja, a MÓKÁN Komité közlönye 3. számában, 194-1. december 9-én vezércikket közöl — Munkára fel címmel — szer­kesztője tollából;. „A német megszállás ál­tal okozott szeri vedesek, a mérhetetlen károk szörnyű emlékének idézése már-már unalmassá válik. Hiszen most már többet tehetünk és többet is kell tennünk a tétlen panaszkodásnál... Most tehát dolgoznunk kell. Gazdaságilag es politikailag egyaránt újjá kell epiteni az országot és a társadalmat... Meg kell alakítani a külön­böző szakmák és üzemek ta­nácsait és ezeknek kell gon­doskodni arról, hogy a munka haladéktalanul meg­induljon. Helyre kell állíta­ni a víz- és villanyszolgál­tatást, a gázgyárat, a romo­kat el kell takarítani a vá­rosban, rendbe kell hozni a vasgyárakat... Rengeteg a munka...” A cikk megjelenése előtt két nappal a vasgyár hely­reállítása már megkezdő­dött. • HÉTSZÁZ BOMBA A GYÁRRA Két és fél hónappal a felszabadulás előtt, 1944. szeptember 13-án érte Diós­győrt az első légitámadás. Legalább hétszáz darab 250 —300 kilós bomba esett a gyárra. A kárt akkor mint­egy 9 millió pengőre be­csülték. A támadás előtti napig még termelt a kohászat, ám a bajt követő napon már befejezte a folyamatos ter­melését. Később pedig az egyes termelőeszközök és anyagok nyugatra szállítása bénította meg a vasgyár életét. Természetesen az ál­landó légiveszély — külö­nösen a kohóknál — is hát­ráltatta a munkát, a front folytonos közeledése pedig szinte teljesen elnépteleni- tette a vasgyárat. Mindösz- sze néhányan jártak be a műhelyekbe, elsősorban a berendezések, anyagok, fel­szerelések mentése, i bizton­ságba tétele érdekében. Igaz, teljes pusztítást nem vittek végbe a bombázások, ám a visszavonuló német csapatok erőműveket, üze­meket robbantottak föl, s így a felszabadító harcok után a gyár a reménytelen pusztulás képét mutatta. • NAGYOK A KÁROK Az akkori krónikás le­sújtó képet festett a vas­gyárról: „a nagyolvasztó le­fojtva, de sértetlenül ál­lott . .., a Martin acélmű sú­lyosan megsérült, azonban a sérülések javíthatók voltak, kemencéi nem dolgoztak. A durvahengerde Ilgner-mo- torjának kommunátor részét tányérakna robbantotta fel, s így hosszú időre remény­telennek látszott a henger­lés megkezdése.” Az elektroacélmű és az acélöntöde, valamint a vas­öntöde nagyobb háborús kárt nem szenvedett, a ko­vácsműhely viszont kéthar­mad részben leégett, bom­batalálat érte a téglagyárat, az erőművet, a közműveket. Nem volt ép villanyveze­ték, és nem volt egyetlen­egy telefonhuzal sem — szól az akkori hír a gyárról. — A vasútvágányzat ugyan­csak sérüléseket szenve­dett ... A kép még majdhogynen sötétebb volt az előbb lefes- tettnél. A szovjet hadsereg a város felszabadításának napján, december 3-án vette birtokba a gyárat, s meg­indították a helyreállítást. • MEGINDUL A MUNKA 1944. december 7-én, ami­kor a romeltakarítás meg­kezdődött, a hőmérő alig mutatott többet nulla fok­nál. Ám ez mit sem számí­tott. Ha a kohászat él, a város is él... Akkor az ógyár és az új gyár (a mos­tani DIGÉP) majd hatvan­ezer embert foglalkoztatott, ez pedig a város lakosságá­nak jelentékeny hányadat tette ki. A felszabadítást követő tizedik nap a vasgyárban megindult az áramszolgálta­tás, s hetek, hónapok múl­tával termelni kezdett a ko­hászat sok üzemegysége. A Szaoad Magyarország december 30-i száma már ezt írja: ..A munkásság maris örömmel látja, hogy a tes- pedés és a rombolás korsza­ka után elérkezett az építés korszaka. A technikai ne­hézségek, a nyersanyag- és szénkérdés remélhetőleg rö­videsen megoldódnak az orosz parancsnokság jóindu­latú támogatásával, és a gyá­ri munkásság újra dolgozhat — régi munkahelyén, bár — egy eljövendő igazságosabb és jobb világban, saját ér­dekében, saját céljaiért” I. S. j afe A belvárosi Csemegebolt árukínálata Népszerű a CsempQebolt Ajándékcsomag a fafiázbói Kölni szerelne a háziasszony Tud-e mivel? Kiállítást nyitottak tegnap délután a neves miskolci belsőépítész, Dufala József munkáiból a 101. számú Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet Szakmunkás Galériájában. A tárlatot Porkoláb Albert, a megyei tanács elnöhelyet- tese ajánlotta a látogatók figyelmébe. A Széchenyi úti Csemegébe egy kis faházat is beépítettek a felújítás során; ízlésesen berendezett boltot vettek bir­tokukba a miskolciak. Miiven volt a forgalmuk a megnyi­tás óta eltelt két hétben? Séra Károlyné boltvezető: — Ugyanolyan nagy, mint a felújítás előtt volt. Annak ellenére, hogy tejet és kenye­ret nem árusítunk! Naponta mintegy 300 ezer forintot költenek itt el a miskolciak, és talán még népszerűbb az üzlet, mint korábban. Igaz. a környék lakói ABC-t vártak, de akik messzebbről járnak ide vásárolni, azt mondják: kellett már egy ilyen jellegű bolt a városnak. A kis házi­kóban kívánságra ajándék- csomagot állítunk össze. Ál­talában 50—200 forint értékű közöttit kérnek, alig győzzük. Az ajándékkosárba édesárut, különféle italt és halkonzer­vet teszünk. Az ajándékshop, tehát a faház bevált, dicsé­rik is a vevők. Ilyen más üzletben nincs Miskolcon, a fővárosban viszont terjedő­ben van. Egyébként az édes­ségen. italárun és gyümöl­csön kívül zsemlét, zsúrke- nyeret, zsemlecipót, sajtot, ízesített joghurtot és hideg- konyhai készítményeket is árulunk. T. L. I Hétfőn tartja tanácstag fogadóóráját Dobröntei Zol- tánné, 10. sz. Általános Isko­la, Katowice u. 17. sz., 18—19 óra között; Gáspár Sándor. Erdei Termékfeldolgozó Vál lalat, Szentpéteri kapu ?—7 sz., 17 órától; Kalóczkai Ist­vánná, 1/5. sz. pártalapszerve­zet. Kassai u. 86. sz., 17 órtU tói; Márkust Dezső, Jl/1. smi pártalapszervezet, Csaba ve­zér u. 93. sz., 16 órától; Komlósy Tamnsné, 12. <z.' Általános Iskola, Kun Béla út 27. sz., 18 órá+ól; Tóth István, Bartók Béla u. Ili sz., 9 órától. Belsőépítész a S7akmunkás- képzőben r Tanácsiatok fogadóórái

Next

/
Oldalképek
Tartalom