Déli Hírlap, 1984. december (16. évfolyam, 283-304. szám)

1984-12-20 / 299. szám

/ a miskolciaké a szó tovatvezető: Nyikes Imre. — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc. 3501. Pt 39. — Tel.: 18-225. Szemetelünk és szennyezünk Érdeklődéssel olvastam lapunk deeember 11-i számában a tisztább Miskolc érdekében írottakat. Igen. úg.v van. amint írják, és már sokan, sokszor elmondták, hogy nehéz úgy tisztaságot teremteni, ha több százezren szemetelnek és né­hány százan takarítanak. De miért kell ennek így lenni? Jártam Svédország második legnagyobb, tehát Miskolc rangjához hasonló városában, jártam Bécsben, ahol szintén sok ember él és igen nagy a forgalom, de voltam Moszkvá­ban is, ahol kis Magyarországunknak megfelelő számú a la­kosság, de sehol egy cigarettacsikket nem láttam. Mikorra leszünk mi öntudatosabb miskolciak? A, közelmúltban is az Ady-hídi buszmegállóban egy fiatal, fürge asszony, miközben velem együtt várta az érkező buszt, nagy ízven repítette az úttestre cigarettája csutkáját. Nem átallottam igen szépen és udvarias szóval megkérni: emelje fel a csikket, és dobja a másfél méterre levő szemétgyűjtő és esikktartóba. Meg se rezzent. De kicsit később odaszólt, hogy ö bizony nem teszi a csikktartóba a cigarettavéget. Igyeke­zetem tehát kárba veszett. Jött a busz. mindketten felszáll­tunk. A csikk az úton levő szemetet szaporította. Tudom, a köztisztasági vállalat létszámhiánnyal küzd. s a seprőgép nem képes az emberi kezet pótolni. Így különösen nem... Ismét csak szólnom kell a környezetszennyezésről is. Mis­kolcon miért nem törődünk többet, különösen fűtési idény­ben azzal, hogy kivált az üzemek és különkazános épület­tömbök kéményeiből ne bodrozzék oly sok, sűrű kéneske- serü. a levegőnket, az életterünket károsító füst? Meg kell mondanom, etekintetben a Sajtóház se mutat jó példát. A környezetszennyezésben élen jár az egyetem hőközpontja, a cementgyár, a Gyöngy cukrászda épületének és a Lottó­háznak a széntüzelésű kazánháza, kéménye. Nem lehetne legalább fokozatosan korszerűbb fűtési módokra áttérni? Ennek reményében örülök minden kezdeményezésnek, ami ezt a célt szolgálhatja. A közterület-felügyelői intézmények, a Miskolci Városszépítő Egyesület működésének, a tanácsta­gok ez irányú összefogásának és mindennek, ami, aki a tisz­tább, egészségesebb Miskolcért akar fáradozni. Dr. Vitányi Andor Miskolc, Kőris Kálmán u. 20. Hadiáüapot — de meddig...? K. Imre (Miskolc) r Gombavizsgáló szakellenőr az lehet, aki elvégezte az 1 éves szakellenőri tanfolyamot, s utá­na sikeres vizsgát tett. Tanfo­lyam nélkül is vizsgázhat a2, aki 1955—1984 között közép-, il­letve felsőfokú gombaismerői tanfolyamot végzett, sikeres vizsgát tett, illetve aki szakel­lenőri szakképesítéshez kötött munkakörben legalább 5 évet dolgozott. Kovács Elemér (Miskolc) : Hótakarításra a Miskolci Köz- tisztasági Vállalat plakátjain megjelölt helyeken jelentkez­het. Tudomásunk szerint nap­pal 200. éjszaka 250 forintot fizet a vállalat. Állást kínálunk! t Érdekelheti Ont is! A Miskolci Közlekedési Vállalat felvételre keres: GÉPKOCSIVEZETŐKET, akik a 21. életévüket betöltötték, „D", vagy „C* vizsgával rendelkeznek, legalább 1 éves vezetési gyakorlatuk van, és 20 030 km levezetéséről igazolással rendelkeznek. Kereseti lehetőség: 51/00—9000 Ft/hó „D" vizsgával nem rendelkezők részére az Autó- közlekedési Tanintézetnél ingyenes „D” tanfo­lyamon váló részvételt biztosítunk. FELVÉTELRE KERESÜNK TOVÁBBÁ: + autószerelőket + betanított autószerelőket ^ jegyellenőrőket ^ lakatosokat + takarító'— *. A vállalat dolgozóinak és azok családtagjainak a városi autóbuszokon és villamosokon díjmentes utazást biztosít. Felsőzsolca, Kistokaj, Szirmabesenyö, Alsózsolca, Mályi és Nyékládháza községekből a napi bejá­rást személyzeti járatokkal biztosítjuk. Jelentkezni lehet: a vállalat munkaügyi osztá­lyán, Miskolc, Szondi Gy. u. 1. 101 B-s autóbusz­végállomás. Egyszer mindenki megöregszik Idős ember vagyok. Nem kis gond, kimoz­dulva a jó meleg la­kásból, felkapaszkodni villamosra, buszra. Hát még állni... Akadnak azonban sze­rencsés kivételek is. Mint a minap. Ami­kor egyszerre ketten is siettek segítségemre, hogy fel tudjak ka­paszkodni a lépcső­kön. A járműben pe­dig egy kisgyermekes édesanya adta át a helyét. Mi tagadás, jóleső érzés volt, no­ha szívem szerint szí­vesebben álltam vol­na. Ha néhány évvel, vagy évtizeddel fiata­labb vagyok ... Talán az jutott eszébe az édesanyának, a segí­tőknek, hogy egyszer mindenki megöreg­szik? Ki tudja ... Ne­kem viszont az járt az eszemben, hogy mi­lyen jó lenne mindig ilyen figyelmes embe­rektől körülvéve utaz­ni, élni. K. P. Miskolc >fc Törmelékhegyek a parknak szánt területen... Itt valamikor erdőcske volt. jjc Kész csoda, hogy még senki sem törte el a lábát ezen a megvilágítatlan „járdán”. A Park motel — Bach Dé­nes utca — ABC-áruház kö­zötti terület, parkosítva, a kempinggel együtt Tapolca szép része lehetne. De nem az! Már évek óta nem. Négy éve szégyenteljes látvónv fogadja az ide érkező hazai és külföldi turisták ezreit. Föld- és törmeléklerakóhely lett a környék, a lakosság itt helyezi el szemetét. Egy éve ugyan elplanírozták az egé­szet. ám az semmit sem ért, azóta újabb törmelékhalmok nőttek ki a földből. Miért nem lehet végre befejezni a feltöltést, az elsimítást és a parkosítást? T. I. Miskolc, Bokros u. 9. Etf montí/a o jogszalxMr Ki és mennyi ideig jogosult baleseti járadékra? Baleseti járadékra oz jogo­sult, akinek a munkaképessé­ge üzemi baleset következté­ben 15 százalékot meghaladó mértékben csökkent, de aki ném lett rokkant, és ezért - vagy egyéb ok miatt — bal­eseti rokkantsági nyugdíjban nem részesíthető. A járadékra való jogosult­ság független az anyagi kár­tól, például a jövedelemki­eséstől, vagyis nem számít az, hogy a sérült keresete a baleset előttihez képest való­ságosan csökkent-e, s ha igen, mennyivel. Ezek sze­rint a járadékra való jogo­Leltár miatt zárva — ilyenkor? Nyakig benne vagyunk a karácsonyi csúcsforgalomban, s ebben a vásárlási lázban a két nemesfémmel megtisztelt va­sárnap között engem is a városba hajtott az ajándékbegyűj­tés kényszere. Sajnos fogalmam sincs, hogy mivel kellene meglepni családom tagjait, de sebaj, a polcokról rám mosoly­gó áruk közül majd csak megtetszik valamelyik. A tudatunk­ban mindig az élt, hogy- ilyenkor csatába indul valamennyi kereskedő, s a fiataloknak segítenek a nyugdíjasok, a profik mellé beszáll a műkedvelő is. Az első meglepetés akkor ért, amikor a karácsony előtt oly idegen táblát pillantottam meg egy bolt ajtaján: leltár miatt zárva. A szöveg további része kis nyugalomra inti a türel­metlenebb vásárlókat: miszerint a nagy készletfelmérő mun­ka után még ne tessenek toporogni az ajtó előtt, mert előbb szabadságra megy az eladók kollektívája. Két üzlettel odébb tábla sincs, csak a redőnyt húzták le félig. Az üvegen keresz­tül történő mutogatásból az derül ki: számlákkal bíbelődnek odabenn, ezért egy ideig még nem vállalják a vevőket. Ta­lálkoztam olyan kereskedéssel, amelyen már napok óta him­bálózik a „Szabadság miatt zárva” felirat. Igaz, ö kiskeres­kedő, az egész évi munka után ez az ünnepek körüli pihenő megbocsátható — vélhetnénk. De eszembe jut, hogy ugyan­itt a nagy kánikulában is ezt a táblát láttam ... S nemcsak kiskereskedőknél, hanem szerződéses boltokban is látni sza­badságot tudató szöveget. A már unalmasnak tűnő „Elnézést kérünk, árut veszünk át” figyelmeztetés mellett (ezt néhány üzlet a pénteki ebéd után szinte menetrendszerűen kiteszi), vannak újabb ötletek is, most például a „Technikai okok miatt zárva” felirat. S a vevő ez ellen a találékonyság ellen védtelen. . (keréíiyi) sultságot a munkaképesség­nek a 15 százalékot megha­ladó csökkenése egymagá­ban megalapozza. Ebből kö­vetkezőleg a járadékigény elbírálásakor a sérültnek a baleset utáni keresetét nem vizsgálják: a jogosultság te­kintetében egyedül az orvo­si bizottságnak a munkaké­pesség-csökkenés mértékére vonatkozó véleménye a mérv­adó. A baleseti járadék a bal­eset okozta munkaképesség­csökkenés időtartamára jár, mégpedig akkor, ha a mun­kaképességnek a balesetből származó csökkenése megha­ladja a 15 százalékot. A munkaképességnek 16 szá­zalékos csökkenésén alul já­radékot azért nem fizetnek, mert a tapasztalat szerint az ilye»' mértékű károsodást a szervezet kielégítően ellen­súlyozni tudja anélkül, hogy működőképessége gyakorla­tilag gyengülne. Ugyancsak a tapasztalat bizonyítja azt, hogy az al­kalmazkodás és a megszo­kás révén a szervezet meg­felelő idő — általában egy­két év — alatt ennél súlyo­sabb, mégpedig a munkaké­pesség egynegyedével felérő működéskiesést is pótolni tud. Ezen a tapasztalaton alapul az a szabály, amely szerint akkor, ha a munka- képesség csökkenésének mér­téke nem haladja meg a 25 százalékot, a baleseti jára­dék legfeljebb két éven át jár. A megszokás! járadéknak az imént említett kétévi idő­tartamába nem számítják bele azt az időt, amelyre a dolgozó azért nem kapott baleseti járadékot, mert munkaképességének csökke­nése nem haladta meg a 15 százalékot. Nem számítható bele e két évbe az az idő sem, amelyre a dolgozó az igény késedelmes előterjesz­tője miatt nem kapott bal; eseti járadékot. Ha- például a baleseti sérült égy évén 'át 20 százalékos munkaképes­ség-csökkenés alapján már részesült baleseti járadék­ban, s az ezt követő időre azért nem kapott járadé­kot, mert munkaképességé­nek csökkenése nem halad­ta meg a 15 százalékot, to­vábbi egy év erejéig ismét jogosult lesz baleseti jára­dékra akkor, ha munkaké­pességének a baleset okozta csökkenése újra 16 és 25 szá­zalék között lesz. A járadékra jogosultság az említett két év kimerítése után föléled, ha a munka- képesség csökkenése utóbb három egymást követő hó­napon át meghaladja a 25 százalékot. Az egészségi ál­lapotnak bár átmeneti, de huzamosabb ideig tartó rosszabbodása esetén ugyanis a baleset következményeihez lényegében újra hozzá kell szokni. Ha tehát az átme­neti rosszabbodás után a munkaképesség csökkenése ismét 26 százalék alá száll, 15 százalékon azonban felül marad, a baleseti járadék az ilyen mértékű munkaké­pesség-csökkenésnek — leg­feljebb azonban újabb két évnek — a tartamára ismét jár. Ez a szabály érvénye­sül akkor is, ha a sérült, il­letőleg a járadékos munka- kéoességének csökkentse nem az egészségi állapot rosszabbodása, hanem újabb baleset miatt haladja meg ismét és legalább három hó­napon át a 25 százalékot. Ojabb üzemi balesetkor egyébként valamennyi bal­eset következményét együt­tesen veszik figyelembe. A baleseti járadék ilyenkor a munkaképességnek a külön­féle balesetek okozta egvüt- tes. teljes csökkenése alán­ján jár. A munkaképesség teljes csökkenésének nagy­sága azonban nem okvetle­nül azonos a különféle bal­esetekből származó csökke­nés számtani összegével, ha­nem azt mutatja meg, hogy orvosi értékelés szerint ha*y százaiéihoz az összká*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom