Déli Hírlap, 1984. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1984-11-03 / 260. szám
Vastaps, kérdőjelekkel Alig hiszem, hogy a miskolci színház pesti premierje o társulattól nagyobb erőfeszítést, s o tudósítótól fokozottabb ligyelmet igényelne annál, mint amennyi a hazai bemutatóknak dukál. Sőt, rontja a publicitást, hogy itt csak hónapok múlva kerül színre Örkény István tragikomédiája, a Tóték. így jött ki o lápé:!? A budapesti Játékszín Miskolc- tól rendelte meg az előadást, s különben is. a Kossuth utcai Kamaraszínházat tatarozzák ... Szóval, a Tóték, Budapesten. Telt ház, jobbára fiatal közönség, többnyire kihajtott ingben és oulóverben. Öltönyt csak az első két sorban ülő miskolci vendégek viselnek. Az előcsarnok kicsi és levegőtlen, a termet az első felvonás alatt túlfűtötték. (Szegény Blaskó Péter szaporán törölközött két jelenet között.) Közben pattogós katonadalok áradtak a hangszóróból. A közönség az első, szétkiabált negyedóra után élvezte a szöveget. A szöveget! Nem elsősorban az előadást, a színészi játékot, a teljes produkciót, hanem Örkény édes-bús, keserűségében sem humortalan mondandóját. Már önmagában ez a tény is igazolja a darabválasztás és a pesti kiruccanás helyességét. Másként és precízebben fogalmazva: a körúti Játékszín október 31-i közönségének többsége nem ismerte Örkény világhíres remekét! A kívülálló számára úgy tűnt, hogy ezt csak a második felvonásban ismerték fel a színészek. Akkor már nem Wicszt József kiállítása Wieszt József grafikusművész munkáiból nyílik kiállítás november 7-én az Ifjúság útja 16—20. szám alatti Szakmunkás Galériában. A megnyitón közreműködik a szakmunkáskollégium népzenei szakköre. A tárlatot Ződi Imre, a megyei párt- bizottság munkatársa ajánlja a közönség figyelmébe. A kiállítás november 30-ig tekinthető meg, 10-től 6 óráigA rádióban hallottuk 7 udósok a közéletben Dr. Szentágothai Jánost, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét sokszor láthatjuk, hallhatjuk. Miskolcon egy éve ő avatta az Akadémiai Bizottság székházát, a legszélesebb körű nyilvánosság pedig annak a nem régi televíziósorozatnak örülhetett, amikor az anatómus orvosprofesszor szívesen tárta szélesre az előadóterem ajtaját. Azok közé a tudósok közé tartozik, akik a ,,népszerűt” és „tudományost” nem választják széjjel. Ahogy csütörtökön este a rádióban a vele készült interjú során elmondta: az elzárkózó- bezárkózó kutató, aki azért is, mert a nem szakmájabeli számára megérthetetlennek hiszi, amivel dolgozik, és fétisizálja, amiben dolgozik, az nem is kutató. Különösen nem az már túl az ifjúságán, hiszen amit a 20—30-as és a 40-es éveiben nem alapozott meg, azt már nem is fogja. Az Akadémia elnökéből csak egy van, de Szentágothai professzor típusából hála istennek sok. Ök azok az előttünk járó örökifjú öregek, akik hatalmas tudással utolérhetetlen intelligenciával bánnak. Ez a rádióadás fiataloknak szólt, a fiatal Vermes Péter kérdéseire úgy válaszolt, mintha kicsit vizsgáztatna. Nem azért, mert orvosnemzedékek tudós tanára szigorlatnak tekinti az életet, vagy beszámolni köteles delikvensnek, aki hozzászól, hanem, mert ragaszkodik a pontos kérdésfelvetéshez, a megalapozott gondolathoz. Egyetlen egyszer sem hangzott el a ' nevelés, és a nevelni kifejezés a műsorban, de ezeknek az embereknek már a megszólítása is kötelez: le kell tenni valamit az asztalra. A műsor óvakodott attól, hogy a professzor pályáját ismertesse; számon tartja azt úgyis a tudományos közélet. Ö maga is szívesebben beszélt másokról, arról a környezetről, amelyben évtizedek óta él. A kivételes képesség, és a bármilyen szakma iránti elhivatottság mellett ugyanis ez határozza meg az embert, és természetesen az ember maga határozza meg. hogy éppen adott viszonyaiból hogyan képés egy őt magát is építő, más minőséget teremteni. Szentágothai János legszebb mondata talán ez volt: mindenki annyit ér. ameny- nyit a tanítványai érnek. Ha a legnagyobb nyilvánosság előtt orvosgenerációkra nézhet úgy, mint a tanítványaira, majd munkatársaira, már nem kérdés, hogy közéleti ember-e. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke tiszténél fogva közéleti ember, és tudományos életünk feje kemény, egy idő óta gyakran hallható gondokról beszélt. Fájdalmasan keveset tud segíteni azoknak a mondjuk 30-as éveikben járó értékes fiatalembereknek, akik nyitottabb utat szeretnének maguk előtt látni. Arról van szó, hogy a státusok foglaltak. a tudományos életben való előrehaladás presztízs- okokbol nehéz, hogy a kívántnál egy szakmán belül is sokkal erősebb fékek érvényesülnek. A középszerűség bővített újratermelésének mechanizmusa ellen sok kiváló tudós emelt már szót (pedig nekik aztán már tényleg lenne mit félteni), Szentágothai professzor nagyon egyszerűen fogalmazott. Miért nem lehet azt elképzelni, hogy tisztességes ember is van a világon? Túl a 70-en már sokmindent és sokféle embert láthatott, aki ilyen hatalmas érdeklődéssel él a világban. Még néhány dolog, amit érdemes Szentágothai professzortól megtanulni. Érdekel az emberi jelenség — mondta —, akkor is, ha felfogásomtól, neveltetésemtől és tradícióimtól el is tér. És őszintén ki nem állhatja az órát. Nem szereti, ha túlságosan hajtják, és nem lo- vallja bele magát semmibe. Nem görcsös akarattal jut előre az ember. (M—) Régiből újat, gyerekeknek fia évszakok váltásakor mindig sok gondot okoz a szülőknek, hogy o gyerek kinőtte a tavaly viselt ruhát, nadrágot, kabátot. A téli öltözékek meglehetősen sokba kerülnek, s olykor megéri, hogy legalább még egy szezonra meghosszabbítsuk az életüket. A gyermekek divatja szerencsére nem változik túl gyors tempóban. Jellemzői most is a kényelmes szabás, az ellentétes színű beállítások és paszpólok. Mindezek szinte kínálják a lehetőséget az átalakításhoz, hogy a kinőtt régiből megfelelő méretű újat készíttessünk, vagy egy ügyes kezű anyuka akár maga próbálkozzon vele. A rajzon látható két bak fiskabát pgy készült a régiből, hogy levágták az alját, s a maradékból lett az új, nagy rátett zseb, amivel a régi zsebek helyét is eltakarták. Ha a rendelkezésre álló szövet kevés, színben és minőségben harmonizáló idegen anyaggal is dolgozhatunk, de akkor nemcsak a zsebet, hanem a gombolópántot és a kézelőt is abból Világ és Nyelv A Világ és Nyelv új száx ma közli a brit kormányfő válaszát arra a folyóiratban megjelent nyílt levélre, amelyet két nyelvész, két író és két újságíró intézett hozzá budapesti látogatása idején. „Fogadás a brit parlamentben” címmel Brian Barker, az angol törvényhozás 153 tagú Parlamenti Eszperantó Csoportjának titkára beszámol a már több mint tíz éve működő tömörülésük legutóbbi eseményéről, és a nemzetközi nyelv ügye melletti újabb kiállásukról. „Ellenvélemények és kételyek...” címmel interjút közöl Claud Piron genfi egyetemi tanárral. Figyelmet érdemel Detlev Blanke NDK-beli nyelvész: Marx és Engels az „egyetemes nyelvről” cimű cikke. Az 1975-ben elhunyt Korach Mór akadémikustól, a neves magyar tudóstól közli az emigrációjában, olasz irodalmárként is alkotó szerző „Kaland Thomas Mann- nal” című érdekes visszaemlékezését. Más tartalmas Írásai közül kiemelhető még az Afrikai mozaik című írás; egy japán szerző cikke hazája nyelvének háromféle írás- rendszeréről és a gyulai szabadegyetemről szóló riport. nyomasztotta őket annyira a nagy elődök (Nagy Attila, Sinkovits Imre, Latinovits Zoltán) produkciója, így nyugodtabban, tiszta lappal játszhattak. Persze, az előzetesen kialakított rendezői koncepció inkább fékezte, mint segítette a homo lu- denst, a játszó embert. Leginkább Polgár Géza és Szirtes Gábor tudott még szuverén színész módjára azonosulni figurával és a pillanatnyi szituációval. Ez nem volt könnyű, hiszen a túlértékelt előzmények ismeretében az egész stáb arra törekedett, hogy valami mást, valami újat csináljon. Mindenáron! Ezért harsogtak az indulók, ezért vezette be az előadást néhány diakép, ezért adott elő a szükség-szülte kvartett egy tangóra komponált pantomim-jelenetet. .. Bár a színlap első helyén az őrnagy szerepel, s a tapsrendet is ennek szellemében állították össze, a Tót házaspár a főszereplő. Tóth azért, mert felnégyelte az őrnagyot. olyan praktikus okok miatt, hogy reggel legyen a reggeli és este a vacsora. Totné pedig azért, mert már akkor is három személyre terített, amikor férje, a tűzoltóparancsnok a végzetes kerti sétára hívja — mar- góvágó-nézőbe — a váratlanul visszatért őrnagy-Luci- fert. A félnótás postás, sebben a szituációban ő volt a legtájékozottabb. végig a színpadon tartózkodott. Tudta. hogy Tóték fia .meghalt, hiába az előzékeny figyelem, s alkalmi bosszúnál alig minősül többnek az őrnagy erőszakos halála. Szirtes Gábor szótlanul hevert a kellemetlen leveleket elnyelő esővizes hordó mellett. S leírom, mert láttam, de nem kommentálom, folytak a könnyei. A darabot Csiszár Imre rendezte. Az őrnagy Blaskó Péter, ’ a Tót házaspár Polgár Géza és Tímár Éva volt. Ágikát, a lányukat Fráter Kata játszotta, a postást Szirtes Gábor formálta meg. További szereplők: Simon György. Fehér Ildikó, Szőke István és Matus György. A maroknyi társulatot egyébként a vastapsos ováció az előadás után négyszer egymás után invitálta meghajlásra. (brackő) A jogi kar otthon van + A Eoy tanulmányi épület függőfolyosóiról a szemináriumi és oktatói szobák nyílnak \ házzal is több Lassan végez az elsőként itt kezdő nappali tagozatos évfolyam, több mint egy esztendeje, hogy a miskolci Nehézipari Egyetem negyedik karaként elfogadott egyetemi polgárok a jogászok. A 480 nappali tagozatos, és mintegy 250 levelező hallgató szerves része az egyetemnek, éppen úgy, mint az a ház,, amelyben szeptember óta tanulnak. Az Egyetemváros tanulmányi épületrendszerének új főépülete eltakarja a hegy felé emelt újabb házat, amelynek látványos avatása nem volt. Az ünnepélyes átadás az idei évnyitóval megtörtént, és mint képeink is bizonyítják, a változás az előző tanévekhez képest any- nyi, hogy ma már nem szoronganak az Egyetemváros egyik kollégiumában, hanem — az oktatás nyugodt feltételeinek szempontjából is — otthon vannak. A taní- tást-tareulást az már nem zavarja, hogy az új főépületet + Az egyik nagy előadóban és ezt az épületszárnyat ösz- szekötő, az ifjúság által „sóhajok hídjának” becézett két folyosó körül még a következő hónapokban is dolgoz(Farkas Ida felvételei) nak az építők. Lefedik ezt a teret;, jogászok és mérnökhallgatók, az egyetem egy. aulával is gazdagabbak lesznek. miskolci Tóték Pesten
