Déli Hírlap, 1984. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1984-11-17 / 271. szám

Népművészek szövetkezete Matyó babák, százezerszám Dohánnyal mm mükat Világnap egy káros szenvedély ellen BÉLYEGGYŰJTÉS A Miskolci Közúti Igazgatóság Bélyeggyűjtő Köre ,.40 év tör­ténete bélyegeken’’ címmel bé- lyegbeniutatót rendezett a kis- győri általános iskola előcsarno­kában, hazánk felszabadulásának tiszteletére. A tárlat november 22-ig tekinthető meg. ★ Az érdeklődők november 17— 19. között Nagytályán, a Kos­suth L. u. 44. sz. alatt (volt ta­nácsháza) tekinthetik meg azt a bélyegbemutatót, melyet a mak­iári általános iskola bélyeggyűj­tő szakköre rendezett Nagytálya felszabadulásának 40. évforduló­ja alkalmából. ★ November 18—23. között, na­ponta 10-től 18 óráig áll a nagy- közönség rendelkezésére az eg­ri HEMÓ-ban az a bélyegkiál- litás, mely az egri és kassai fi- íatelásták kapcsolatait hirdeti. Az ünnepélyes megnyitó november 18-án délelőtt 10 órakor »esz. Ezen a napon a helyszínen al­kalmi postahivatal is fog mű­ködni, s az „Eger—Kassa VI. közös bélyegkiállítás” feliratú bélyegzéssel látja el az ott fel­adott postai küldeményeket, a helyszínen beszerezhető emlék­lapokat. A megnyitó napján — a tárlat színhelyén — összeül a Kelet-szlovákiai Filatelista Szövetség és a MABÉOSZ Észak­magyarországi területi Bizottsá­gának delegációja, és megvitat­ják annak lehetőségét, hogy a kiállítási rendezvénysorozatot a jövőben miként lehetne kibőví­teni miskolci részvétellel. A MABÉOSZ-központ közreműkö­désével megvitatják azt is, hogy lehetőleg miskolci székhellyel meg lehetne alakítani a cseh­szlovák bélyegeket gyűjtök szak­csoportját, melynek testvérszer­vezete Kassán már eredménye­sen működik. ★ A ,.40 éve szabad” postai bé­lyegzést november 22-én lehet beszerezni Tokajban. Kár, hogy ezt az eseményt bélyegbemuta­tóval nem teszik emlékezetessé a helyi felnőtt köri tagok és az ifjúsági szakkör sem. R. la. Tóth Zoltán né mester cukrász receptje Színes népviseletbe öltöz­nek a menyecskék és a vő­legények, a díszdobozok és a tűpárnák is szebbnél szebb huzatba búinak, a blúzok és a mellények virágba borul­nak a mezőkövesdi asszo­nyok ügyes keze nyomán ... A Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet há­rom évtizede alakult. Azóta számos országban megismer­ték és megkedvelték termé­keiket, amelyek csodálatos formavilágról és színkultú­ráról árulkodnak. A szövet­kezet két legnagyobb szak­ága a blúz- és a népművé­szeti részleg, de a leggyor­sabban a népviseleti baba­készítés fejlődik: a terme­lést öt év alatt megdupláz­ták. A népművészeti ter­mékek készítésében a me­zőkövesdiek évek óta az el­ső helyen állnak az ország­ban. A szövetkezet árbevé­tele az idén eléri a 120 mil­lió forintot! Húsz országba exportálnak, és különösen a matyóbabák kelendők — évente mintegy 130 ezer da­rabot készítenek belőlük. jjc Teljes díszben a matyó menyecskék. (Temesi László felvétele) De hogy ne ragadjak le az általánosságoknál, hadd mondjam el, miért kölcsö­nöztem írásomhoz Herman Ottótól a címet. Ezen a nyá­ron magam tapasztaltam, hogy nemcsak a balatoni garda lehet „látott hal”. A Kakacai-tározón két napig erőltettem a keszegezést a sekélyebb part nádöbleiben. (Hiszen más vizeken ilyen szakaszokon lehet „biztosra GE321ENYES SZELET Hozzávalók: 6 db tojás, 12 dkg cukor, 12 dkg liszt, 5 dkg gesztenyemassza; a krémhez: 15 dkg vaj, 15 dkg porcukor. 20 dkg gesztenye­püré, fél dl rum. Elkészítése: a tojások sár­gáját különválasztjuk a fe­hérjétől. A fehérjét habos­ra verjük a cukorral, a sár­gáját pedig habosra kever­jük. Hozzáadjuk a fehérje­habot, óvatosan hozzákever­jük a lisztet és az áttört gesztenyepüre egy részét. Papírral bélelt tepsiben, si- rnára elkenjük, és kisütjük. Közben elkészítjük a kré­met: a vajat, a porcukrot és a gesztenyemassza másik ré­szét, hozzáadva a rumot is, habosra keverjük. Ezt köve­tően a krémet a piskótalap­ra kenjük, szép egyenlete­sen. Hűtőben jól lehűtjük, maid a gesztenyemassza megmaradt részét ráhintjük, vagy ráreszeljük. Egyenlő szeletekre vágjuk. A szele­teket díszíthetjük te íszin hab­bal vagy meggybefőttel Nikromaniputáfor Nyolcvanöt év­vel ezelőtt, 1899- ben mutatta be dr. S. L. Schon­ten a hollandiai Haarlemben meg­tartott orvoskong­resszuson talál­mányát, a mikro- manipulátort. En­nek a mikrosz­kóppal kombinált mikro-robotké- szüléknek az volt a feladata, hogy kísérleti célokra gyorsan, tiszta bakténumkul túrát lehessen előállí­tani. A baktéri- umkultúra egy cseppjét mikrosz­kóp alá helyezték, ebből egy vékony üvegtűvel — a mikroszkópba fi- tv gyelve — kivettek a baktériumot, és újabb kultúra- ba helyezték át. Képünkön: u Scheuten m ik ro- manipulátora az utrechti Egyete- >■ mi Múzeumban. Isimét reneszánszát éli a kézikötés. Csodálatos puló­verek - készülnek otthon, gyakrän .féláron a .bolti, tér-, mékclthpz képest. De vajon- a kereskedelem képes lépést tártain A .rohamosan nö­vekvő fonaligényekkel? Misljolcnaí;. s á megyének is nagyon jó a- pamutellá­tása — tudtuk meg Jóisa Tibornétól, a‘ Borsodi Ru­házati .Kiskereskedelmi Vál­lalat igazgatóhelyettesétől. Két hónapja nyitották meg a Széchenyi úton a Gom­bolyag boltot, méltán nép­szerű 'á vásárlók körében. S hogy mekkora a miskolciak fonaligénye, mi sem mutatja jobban, mint hogy az ere­detileg tervezett 7—800 ezer forintos havi forgalom he­lyett októberben példáui maid másfél millió forint értékű árut forgalmaztak. A többi . rövid áru, bolt ban sem lanyhul az érdeklődés, sőt tovább nőtt a forgalom. Szocialista szerződés alap- . ján közvetlenül is beszerez- «'nek fonalat, a- Fonahdkészit& Gyártók,- ahonnan szinté , he­tente érkezik az új áru. Így az igényeknek megfelelő mennyiségű , . és minőségű kötni valót, tudnak kínálni a vásárlóknak. A kereskedelem pillanat­nyi lépéselőnyének van árnyoldala is. Nincs folya­matos ellátás a legnépsze­rűbb Firenze, Nápoly. Bea fonalakból, így az egyik hé­ten vásárolt házi készlet a következő hétén már nem egészíthető ki. Jogosak te­hát a vevők ezt kifogásoló észrevételei. A vásárlók zö­me viszont azt is elismeri,- hogy a jelenlegi miskolci kötnivaló választéka minden korábbinál jobb. a hiányos­ságok ellenére is. B. A. Háziasszonyoknak ajánljuk 1 süssünk, i lOzzüiik? Astrid Herrerát venezue­lai lány lett az idei világ­szépe a londoni verseny zsű­rijének döntése alapján. A kötnivalók kínálata Gomboijao-dömpin» Ő lett a világ­Az ENSZ egészségügyi szervezete a mai napot nem dohányzó világnappá nyilvá­nította. Ennek kapcsán ke­restük meg Rózsa Kálmánt, a városi tanács elnökét, aki egyben a miskolci Dohány­zás Ellen Küzdők Társasá­gának védelnöke. — Egy világméretekben elterjedt, egészségtelen, rossz szokás ellen emel pajzsot ez az akció Látványos, nagy sikerre naivság lenne számí­tani, amint Társaságunk is csak fokozatos, apró ered­mények kivívását tekintheti reális célkitűzésének. Fő módszerünk, a meggyőzés, csak igen lassú javulást tesz lehetővé. Erélyesebb eszkö­zöket viszont humánus szempontok miatt nem kí­vánunk alkalmazni. Ez per­sze azt is jelentheti, hogy a dohányosokkal szembeni megértést a nem dohányzók — jogosan — sérelmesnek tekintik. És igazat kell ne­kik adnunk, mert akaratuk ellenére a dohányfüst be^zí- vására kényszeríteni őket éppen olyan, mintha erő­szakkal alkoholt itatnánk az emberekkel! A dohányzás egészségre súlyosan ártalmas volta ma már egyértelmű. Néhány te­rületen azért mégis szigo­Villantó Á meglátott halak Herman Ottó jegyezte fel, hogy a balatoni halászok „látott hal”-nak nevezték a gardát, mert ősszel olyan népes csapatokban vonult vermelő helyére, hogy a magasabb partfokokról szem­mel kísérhették vonulását. S fentről úgy lehetett irányí­tani a kerítő hálósokat, hogy közrefogják a garda­csapatokat. Amit Herman Ottó a ha­lakról írt, abból sokat ta­nulhatnak a mai horgászok is. S a most következő téli időszakban erre elegendő alkalom is nyilik. Mert bár­mennyire kesernyés érzés, de számolnunk kell vele, hogy az időjárás szigorodá­sával egyre kevesebb lehe­tőség marad a horgászásra. A korán jött éjszakai fagyok máris bepillézték sekélyebb vizeinket. Most van dő rá, hogy Ösz- szegezzük az elmúlt hör- gászévad tapasztalatait. S ne tartsuk meg csak ma­gunknak a helyesnek vélt következtetéseinket. A jó kö­zösségteremtő egyesületek a téli időszakban sűrítik klub­összejöveteleiket. Ahol nincs erre alkalmas helyiség, bi­zonyára helyet lehet találni a legközelebbi művelődési házban a tartalmas eszme­cserékre. S nemcsak a meg­hívott szaktekintélyek elő­adásai gyarapíthatják hor­gászismereteinket. Legalább annyit érhetnek kötetlenül közreadott saját megfigye­léseink. menni”.) Ám csak apróságok jöttek elő a legétvágygerjesz- tőbb etetésre is. Harmad­nap hajnalban megkönnyö- rült rajtam ottani járatos horgászbarátom. Beültünk a csóankjába —, s irány a mély vízi — Most jól nyisd ki a szemed, mindjárt meglátod az első dévérrajokat — mondta ki a bűvös igét. Még mindig tamáskodtam, mert egyelőre csak az eny­hén fodrozódó felszínt lát­tam. Aztán a kelő nap fé­ny ébeh addig fel sem tűnt jelenség ötlött a szemembe: itt s, ott is mintha hatalmas csészealjak forognának köz­vetlenül a felszín alatt. Le­súlyoztuk a csónakot. Né­hány maréknyi lágy etető­anyagot dobtunk a vízi „csészealjba”. Elő a könnyű uszós botot. Néhány perc múlva 'megvolt az ■ ■első ka­pás. majd - rendre 'szákottuk a szebbecske dévéreket, ka- rikakeszégéket. Gazdagabb lettem egy horgásztapasztalattal: nin­csenek mindenütt egyformán érvényes alapszabályok. Minden vizet külön meg kell ismerni. (berecz) rúbb módszerekhez lenne tanácsos folyamodnunk. Így például könyörtelenül fel kellene lépnünk a terhes- és a szoptatóanyák dohányzása ellen! Mert ha már maguk­ra nem gondolnak, legalább saját gyermeküket, a jövő nemzedékét ne mérgezzék! Vagy itt van a súlyos be­tegségen, komoly operáción átesettek helyzete. Miért ne lehetne megvonni a táppénzt azoktól, akik nem hagyják magukat ,gyógyítani? Mert a lábadozás kezdetén újra el kezdett dohányzás ezt je­lenti. A legfontosabb azért még­is a példamutatás. Rendkí­vüli szerepe lehetne ebben a televíziónak és a filmnek, amelyek mindmáig rossz irányban befolyásolják a fia­talságot!. A gyermekek, ti­nédzserek pedig füstölgő bál- ványaikat látva azt hiszik, hogy cigarettával a szájuk­ban maguk is hasonlóvá lesznek. Annyi igazság van is benne, hogy az évek múl­tával maguk is éppen annyit fognak szenvedni megrontott egészségük miatt, mint egy­kori példaképeik. Hihetetlenül sokat segíte­ne ügyünknek, ha a nagy tekintélyű, köztiszteletben álló és megbecsült tudósaink, művészeink, politikusaink tartózkodnának a nyilvános­ság előtti dohányzástól! A kérdés gazdasági olda­lát vizsgálva kétségtelen, hogy a dohány termesztése és a dohányáruk gyártása gazdaságos tevékenység. Meggyőződésem azonban, hogy népgazdaságunknak sokkal nagyobb tehertételt jelentenek a dohányzás ká­ros következményei, mint amennyi a bevétel ebben a gazdasági ágban. Jelenleg a dohényfogvasz- tás nem emelkedik olyan rohamosan, mint korábban, inkább stagnál. Nem vagyok túlzottan optimista azt ille­tően, hogy gyorsan és töme­gesen fognak leszokni az emberek erről a szenvedély­ről. A többi, nem dohányzó ember egészségének védelme azonban, nem kerülhet le a napirendről — fejtette ki vé­leményét Rózsa Kálmán. K. A. G. A technika történetéből

Next

/
Oldalképek
Tartalom