Déli Hírlap, 1984. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1984-11-09 / 264. szám

STOP! KÖZLEKEDÜNK! Jóindulat kérdése Nagyvárosokban akadá­lyozzák egymást a mozgó jármüvek. Még akkor is, ha a legkorszerűbb a forgalom szervezettsége. Az, hogy könnyebb és biztonságosabb legyen a mozgás, nagyon sokszor a kulturáltságon, s a jóindulaton múlik. Vagyis: előnyt adni akkor is, amikor a szabályok szerint nem jár, segíteni akkor is, amikor azt senki sem írja elő. A sűrű forgalomban első­sorban a tömegközlekedési eszközök — autóbuszok — szorulnak segítségre. A sze­mélygépkocsi — méreténél fogva is — mozgékonyabb, könnyebben megáll és in­dul,- előz és kerül. Nem így a busz. Tömege súlyos, csuk­lós esetében 150—160 utast szállít — nyilvánvaló, hogy nehézkesebb a mozgása. De éppen ilyen nyilvánvaló kell legyen az is, hogy a sze­mélyautó vezetője — aki maximum négy emberrel utazik — morális kötelessé­gének tartsa előnyben ré­szesíteni a tömegközlekedesi járművet. A Hobo Blues Band új lemezének eredetileg no­vember 12-ére tervezett sportcsarnokbeli ősbemuta­tóját november 22-én 18 órára halasztották. Az idő­pont megváltozásának az az oka, hogy a Vadászat című album kosztümös, színpad: megjelenítéséhez nem ké­De van más szempont is annak megértetéséhez, miért kell segítenünk a buszveze­tőt. (Maradjunk csak ennél a példánál.) Aki hosszaQb-rövidebb időt eltöltött már a volán mö­gött, tudja, hogy egyáltalán nem könnyű dolog szabá­lyosan vezetni. Az ember bár igyekszik eleget tenni az előírásoknak, azok terhet is jelentenek neki. Nos, a bu­szok vezetőit nemcsak a KRESZ kötelezi, hanem to­vábbi szabályok, előírások, utasítások is. Amikor a buszvezető pél­dául egy-egy megállóhelyen várakozik az utasok le- és felszállására: figyelnie kell mozgásukat a jobb oldali tükörben, jeleznie kell, mi­előtt az ajtókat zárja; ugyanakkor a bal oldali tü­körben is figyelnie kell a mögöttes ' forgalmat, jeleznie kell indulási szándékát, ami egyébként egyáltalán nem biztosítja a kihaladás ve­szélytelenségét. Mindig akad autós, motoros, aki — az in­dexelés ellenére — az utol­só pillanatban a busz elé szültek el időben a díszle­tek a Filmgyárban. A háromórás koncertre je­gyek korlátozott számban még kaphatók; illetve a már megváltott jegyek érvénye­sek a 22-i bemutatóra vagy visszaválthatók a jegypénz­tárakban. akar kerülni. Ne tegye! En­gedje el a buszt, gondolva rá — nemcsak a leírtak alapján —, mennyivel ne­hezebb a buszvezető dolga! (Persze, a buszvezető ne él­jen vissza a helyzetével! — Erre is van példa ...) Amikor a forgalom kiala­kítói minden módon próbál­ják segíteni a tömegközle­kedést, korántsem azt állít­ják, hogy mindennek a töb­bi jármű, mondjuk a sze­mélyautók rovására kell tör­ténnie. Hiszen lényegesen több a személygépkocsi, mint a tömegközlekedési jármű. (Noha kevesebb utassal! ...) A cél az optimális „együtt- közlekedés”. Végeredmény­ben közösségi okból, vagyis azért, hogy a járművek kö­zötti kölcsönhatás befolyá­solja a tömegközlekedési esz­közök forgalmi teljesítmé­nyét — a kényelmesebb, gyorsabb utaztatás végett, Miskolcon is tapasztaljuk, hogy a szakemberek igye­keznek mind jobban korsze­rűsíteni a forgalmat. S bi­zonyára várhatók újabb in­tézkedések is. A motorizáció további növekedésével s az utazási igények növekedésé­vel együtt azonban a forgal­mi torlódások tovább nőhet­nek. (Ez nem alaptalan fel- tételezés!) A tömegközleke­dés egyenletesebbé válását, menetrendszerűségét. gyor­saságát csak az segítheti elő, ha a mindennapi gyakorlat­ban segítőkké válnak a sze­mélygépkocsik vezetői is. Egészen pontosan: ahol csak lehet, előnyben részesítik a nagy járműveket. Jóindulat kérdése csupán ... —a Később lesz a Hobo-koncert Hollóházán Szász Endre egyik szép porcelánképén az utolsó simításo­kat végzik szági Állami Építőipari Vál Üzemavató Betörni a világpiacra A Hollóház! Porcelángyár több mint másfel évszázados történelmének egyik legje­lentősebb állomásához érke­zett a héten: új üzemrészt avattak. Csaknem kétszáz- millió forintba került a be­ruházás. A négyszintes épü­letben kapott helyet Szász Endre festőművész stúdiója is. Dr. Kádár József építés­ügyi és városfejlesztési ál­lamtitkár, miközben megte­kintette a gyáregységet, el­ismeréssel szólt az impozáns épületről, valamint a kivite­lezőről, az Észak-Magyaror­lalatrol. — Óriási fejlődés előtt áll a gyár — hangsúlyozta. — Hollóháza eddig is rangos helyen volt a magyar por­celángyártásban, de most itt az ideje, hogy a világpiac­ra is kilépjen termékeivel. A technológia ugyanis világ- színvonalú, és Szász Endre művészete elismerést váltott ki határainkon túl is. Tóth Ferenc igazgató el­mondta, hogy a gyáregység három év alatt épült fel határidőre és a tervezett be­ruházási költségen belül! A 4500 négyzetméteres terüle­ten most már lehetővé vá­lik, hogy a kommersz ter­mékeken kívül exluzív figu­rákat is gyártsanak. A tér melést 70 millió forinttal, a tőkés exportot pedig 1 mil­lió dollárral kívánják növel­ni a jövőben. T. L. Oreoek tiszteletére G öregek napi ünnepséget rendeznek — a nagyközség idős állampolgárainak tiszte­letére — az alsó.zsolcai ne­velőotthonban, ma délután 3 órátok Kazinczy a kirakatban Nemcsak divatcikkek kirakata előtt verődnek össze néze­lődik. Október 27. óta sokan altnak meg a miskolci Kazin­czy Könyvesbolt egyik kirakatablaka előtt — egy szerény kiállítás vonja magára a figyelmet. Magyar jakobinus, tehát forradalmár lévén a maga korában, néhány szál vörös szegfű és 21 kiállított könyv, rajz és fotó, valamint sebtiben papírra vetett ismertető szöveg emlékeztet a magyar nyelvújító-moz­galom „prófétájára”, a könyvkereskedés névadójára, Kazin­czy Ferencre. A bolt vezetője, Bozendorf Ferencné — Márta asszony — elmondása szerint a nézelödők nem futó pillantást vetnek a bemutatott relikviákra. Szemmelláthatólag végigolvassák az ismertető szöveget, a könyvek címét. Sokan talán először sze­reztek tudomást arról, hogy Kazinczy (mintegy 10 ezer új szó megalkotója — például a „tanár” szavunké) nemcsak kiváló író, irodalomszervező volt. hanem település-névadó is. Az ak­kor Abaúj vármegyéhez tartozó Bányácskának a Széphalom, a dunántúli Bencés-apátságnak a Pannonhalma nevet adta. A kis kiállítás a könyvesbolt névadójára kívánt emlékez­tetni születésének 225. évfordulója alkalmából, de az aktua­litáson túlmutató jelentőségre tett szert — ismeretterjesztő hatást gyakorolt — meglehet — több ezer emberre. «§&■'&$& ^sllP ^^^P' '"-í^Él 1^1111^ ^iP £§&% * J|b ^ Ekkora egy miskolci Szabó család, pedig a három vő még hiányzik is a képről ^ Ekkora egy miskolci Szabó család, pedig a három vő még hiányzik is a képről Családi körben Tíz ember és békefenntartójuk • GYŰJTSÉK A PÉNZÜKET! — Ér. nem kérek a la­kásért semmit. Ügyis ki kel­lene fizetni a rezsit. Gyűjt­sék a pénzüket! Most már inkább előbb, mint utóbb, csak megkapják ők is a la­kást a 7—8 éves igénylésre. Ildikóék legutóbb már kint voltak az ideiglenes név­jegyzéken. de a véglegesen sajnos, nem. Attiláék át­menetileg megelégedtek vol­na az ifjú házasok garzon­jával is, s biztos ez az össz­komfort teszi, hogy oda sem jutottak be. í t I f I I & Agnesék repültek ki a leghamarabb a családi fészekből — Amikor a lapjukban olvastam az albérleti dijak­ról szóló cikket, felháborod­tam. Jogszabály van a tari­fákra, s nogy van merszük egyeseknek meg szívük eny- nyi pénzt elkérni a fiatalok­tól? És milyen lakásokért! — Szabó Pálné ölbe kapja két pöttöm unokáját, s be­le is kezd a történetükbe. — Agnesék, a legnagyobb lányomék is albérletben kezdték a házaséletet. Ami­kor katona lett a férje, mondtam, jöjjenek ide. Ösz- szébb húzódunk. Csabi fia után megjöttek az ikrek, Gá­bor és Péter. Akkor már nagyon szűkén voltunk. Új­ból kezdődött a keresgélés. — És az az égrenyiió szoba volt tálán a szeren­cséjük — tartja Ágnes öcs- cse, Attila. Így kaptak la­kást az Avason. S a negye­dik gyermek, Attila, már oda érkezett. Szabóné természetéből fa-v kadó vidámsággal meséli sa­ját költözködéseinek törté­neteit. Először egy szobát kaptak a Békeszállón, öten laktak benne öt évig. Az­tán egy nagy hodályt; 39 ‘ ember is elfért benne, ami­kor tömegszálló volt. Teli" éjszakákon megfagyott a víz,-' de Ildikó sosem volt beteg. Aztán újból költöztek, egy ^ szoba-konyhába, de ott mar bent volt a víz. A gyerekek szempontjából is szerettek ott lakni. Akkor még bé­ke volt a Békeszállón ... Ti­zennyolc év után kapták -T meg aztán ezt az összkonv- fortost. • VITA IS VAN NÉHA Szabóné a 10-es posta dol­gozója, hírlapkézbesítő. A férjé az Országos Villamos Távvezeték Vállalat autóda­rusa. Erzsiké néni, ahogy le­telik a szolgálat, siet haza. r Egy ekkora család mellett bőven van mit csinálni édes- ^ anyai és nagymamái minő­ségben is. Nem szépíti a dolgot: ha van vita — mert van —, résen kell lennie. S mondja mindenkinek: ami a szívén, az a szóján. Ahol három nő mos, főz, takarít, összekoccanhat a kanál. No, és igazságot tenni az uno­kák között! Meg a felnőttek­kel nevelési kérdésekben. Mert őszintén megvallja, ő is sokat változott. Ami a gyerekeinek tiltott dolog w volt, azt bizony szabad az unokáinak. Szerinte legyenek is ilyen elevenek, csak be- ß, tegek ne. Vidámságukkal, ’ hancúrozásukkal tele is van a lakás, míg álomra nem ^ szenderednek. A felnőtt gyerekek mél- , tányolják ezt az áldozatot. Valamennyiük közül édes­anyjuk a legbéketűrőbb — , s egyben ő a békefenntartó erő. Oláh Erzsi > • AZ ALBÉRLETI UZSORÁK — Ö utánuk még a má­sik két családos gyermekem is kipróbálta az albérleti vi­szontagságokat. Ildikóék (Zlidák Zoltanék) állványra állították a kiságyat, hogy ne szivárogjon fel a víz. A ruha megdohosodott a szek­rényben, s fürdetéskor öm­lött a falon a víz, havi ezer forintért. Újból meglágyulta szívem. Most ő lakik itt a kis szobában férjével, s Zo­li és Andrea nevű kisuno- káimmaL — A mi sztorink is ha­sonló — meséli a harmadik családos „gyermek”, Szabó Attila. — Havi ezerkétszá­zat fizettünk egy szobáért. A főbérlő ígérte, hogy ta­vaszra megcsináltatja ne­künk a különálló szoba­konyhát, mert beázott, aztán nem csináltatta rneg. Keres­tünk más lehetőséget: de háromezret, s még a rezsit kérték egy garzonért. És ilyen az édesanyánk szíve, minket is idehívott negyed- magammal: a feleségemmel, s Norbert és Tamás fiúnk­kal. üf Tamást mindjárt megvi­gasztalja a riagymama (Szabán felv.) A Szabó család névsorol­vasása még nem fejeződött be. Csilla lányuk a legfia­talabb asszony. Most kisma­ma. Eddig férjével — aki a Gyár- és Gépszerelő Válla­lat dolgozója — kint volt az NDK-ban. Karácsonyra még visszamegy két hétre, de a bébit már itthon szeretné anyakönyveztetni. ök majd Pálházán, az anyósáék mel­lett építkeznek. így szeren­csére már nem nyújtja be édesanyjának a lakásigény­lést a Hegyalja utca 15. szám alatti egy plusz két félszo­bás lakás valamelyik helyi­ségére. De azért marad még utánpótlás. Itt van a hete­dik osztályos Tünde, hogy egyszer ne maradjon telje­sen gyermek nélkül a lakás. Egyelőre még tizenegyen osztoznak rajta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom