Déli Hírlap, 1984. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1984-11-29 / 281. szám

a miskolciaké a szó Covatvezrtö: Nyikes Imre. — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc. 3501 Pt. 39. — Tel.: 18-225. Megszégyenített tanulólányka Az egyik ismert, nagy forgalmú élelmiszerboltban vásá­roltam a közelmúltban. Az eset délidőben történt, amikor az üzletek zsúfolásig vannak vásárlókkal, és a fölösleges, fennhéjázó szavakra még inkább felfigyelnek. De főképpen az, aki a tudatos lejáratás szenvedő alanya, s valósággal közszemlére van kitéve. Fiatal, törékeny tanulőlányka mosta a bolt kövét; a csí­pős. hideg víztől kezei pirosra égtek. Miközben, nála nem sokkal idősebb, jól megtermett társa — ifjú szakmunkás le­het — pattogó ütemre dirigálta. Evett, s tovább háborgott: „Ilyen ez, csak olt mossa tisztára a követ, ahol látják.” Majd elégedetten elindult a megszégyenítés színhelyéről, de még többször elismételte sértő kifejezéseit, hogy azokat mindenki hallja. Mert ezt mondandónak aligha lehet nevez­ni ;.. Sajnos, a tapasztaltabb dolgozók közül senki nem in­tette rendre a hangoskodó hölgyet, akiben több volt a túl­.***- ■ , buzgóság, a feltűnni vágyás, mint a szakértelem. S nem képzelem a lehangoló történethez: a megalázott kislány sze­me könnyes lett, mire a munkáját elvégezte... Hiszen, az inasok létezése már csak az öregek emlékezeté­ben él. Mindenképpen arra kellene törekedni, egy tanuló se idézze a munkahelyét dideregve; akkor a megérdemelt de­Áz éjszaka „fényei" rűből mi marad neki — vasárnapra — Távozás közben azt gondoltam, annyi helyen látni ehhez hasonlót. A boltok nevét hiába említeném —, úgysem segí­tene ... Folt esne a fehér köpeny becsületén, s ezzel az em­berért igyekvő kereskedelemnek ártanék. Viszont: az is lehet, szorgos kereskedőt veszít a szakma, ha. bontakozó egyéniségének, önérzetének rosszat akarnak, kárára vannak, és a modortalan viselkedéssel elüldözik. S vele együtt — a vásárlót is ... Akác István § • Miskolc A TISZTESSÉGTELEN GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG ... TILALMA Az országgyűlés a közel­múltban olyan új törvényt alkotott, amely megtilt min­denfajta tisztességtelen gaz­dasági tevékenységet, és biz­tosítja az ilyen magatartá­sok elleni határozott fellé­pést. Az új törvény 1985. ja­nuár hó 1. napján lép ha­tályba, és ezzel hatálytalan­ná válnak olyan törvények, amelyek még 1923-ban és 1933-ban születtek. A törvény a közérdek vé­delmében, a vonatkozó ren­delkezések megsértése és bi­zonyos feltételek megléte esetén, lehetőséget ad gaz­dasági bírság kiszabására. Figyelemmel az egyéni jog­érvényesítés nehézségeire, a nem, . jogképzett károsultak (fogyasztók) perléstől való tartózkodására, a jogszabály feljogosítja a SZOT-ot, a Fo­gyasztók Országos Tanácsát, a Magyar Kereskedelmi Ka­marát, a SZÖVOSZ-t, a TOT-öt, hogy a fogyasztók jogainak érvényesítése iránti közérdekű keresetet előter­jesszék. A törvény — a többek kö­zött — tiltja a hírnévron­tást, a hitelképességet sértő vagy veszélyeztető magatar­tást. Előfordult korábban, hogy az illetékes gyártó- es forgalmazó vállalatok, vagy magánszemélyek a tervezett áremelést megelőzően, indo­kolatlan gazdasági előnyök szerzése céljából az árukat a forgalomból kivonták, vagy a már elkészült árukat visz- szatartották. Ennek tilalmát a törvény a tisztességtelen verseny szabályai között ál­lapítja meg. Nem lehet az árut visszatartani, vagy a forgalomból kivonni, mert ezzel a manipulációval mes­terséges áruhiányt lehet elő­idézni, a hiánycikkek szá­jjc Miskolc belvárosa igen szép. esti kivilágításban. No, természetesen nem mindig.:: Mert akadnak időszakok — sajnos, igen gyakran —, amikor végigsétálva egy-két utcán, az ember 'bosszankodva tapasztalja a kiégett, elromlott reklám-fénycsövek garmadáját, íme, egy csokorra való, egyetlen este alig néhány perces sétájának „terméséből”... F. L. Miskolc Mindenkit szeretette! varunk a feiszabadulásí em éktúrára mát gyarapítani. Továbbra is érvényben vannak a belke­reskedelemről és az élelmi­szerekről szóló jogszabályok, és ezekben található olyan szabály is, hogy azt az árut, ami raktáron van. az eladó­térben is kell tartani. A törvény általában tiltja az árukapcsolást, a tisztes­ségtelen ár érvényesítését, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, a fogyasztók meg­tévesztését stb. A törvény rendelkezései szerint — az indokolatlan és költséges pe­reskedés helyett — a vitá­kat egyeztető eljárás kere­tében érdemes rendezni, de eredménytelenség esetén a bíróság előtti jogérvényesí­tés lehetősége nyitva áll. Dr. Sass Tibor A DVTK természetjáró szakosztálya Miskolc felsza­badulásának 40. évfordulója alkalmából december 2-án, vasárnap emléktúrát rendez. Azokat a bükki részeket ke­ressük fel, ahol a felszaba­dító csapategységélí két hé­ten át vártak az indulási parancsra. Az emléktúrára a szakosztályvezetőség ne­vében ezúton hívok meg tisztelettel minden érdeklő­dő természetbarátot. A túrázók a Gulicska 542-es, illetve a Hegyestető 622-es magassági pontja kö­zötti nyeregben találkoznak. Ez a hely az alábbi módon közelíthető meg: a Ságvári- telepnél lévő 1-es buszmeg­állótól a piros sáv jelzésen; a papírgyári 1-es buszmeg­állóból a zöld sáv jelzésen; a lillafüredi 5-ös buszvég­állomásról a Kohász Kék Úton a Nagyrétig; a 68-as autóbusszal Bükkszentlászló­ig, s onnan a Kohász Kék Úton Nagyrétig; Volán­autóbusszal Bükkszentke- resztig, s onnan a piros sáv jelzésen Nagyrétig. A kü­lönböző útvonalon érkezőket Nagyrétről az ünnepség szín­helyére kiszalagozott út ve­zeti el, i Felszabadulási ünepségünk 12 órakor kezdődik. Minden résztvevő emléklapot kap. A jubileumi felszabadulá­si túrára ismételten meghí­vok minden szervezett tu­ristát, s azokat az érdeklő­dőket is, akik nem tagjai szakosztálynak, vagy ODK- körnek, de velünk együtt szeretnének emlékezni a 40 évvel ezelőtti bükki har­cokra, a felszabadítókra. Lendeczky László, a DVTK természetjáró szakosztályának vezetője, a megyei Természetbarát Szövetség elnöke Nem sétakocsikázunk. November 20-án este a Szirmáról 23.45 órakor in­duló Volán-busszal indul­tunk munkahelyünkre, a Így füstölt... November 25-én százak és százak látták az órákon át gomolygó füstöt a HCM melletti telepen. Akkor még nem tudtuk, hogy véletlenül (?) gyulladt meg a szabadban tá­rolt. használt gumiabroncs-hegy. Másnap a Déli Hírlap is részletesen megírta, mi történt valójában. Jómagam, éppen arra jártam, s fotón is megörökítettem a nem mindennapos környezetvédelmi látványt, hogy legyen mementó mindazok számára, akiket a történtekért felelősség terhel. Lehoczky Alfréd Miskolc, Dankó P. u. 1. Borsodi Nyomdába. Műsza­kunk 24> órakor kezdődik. Korán érkeztünk a busz­megállóba, a jármű még csak akkor jött Miskolcról kifelé. Föl akartunk szállni, hogy körbemegyünk vele — három éven át igen sokszor utaztunk már így. Hiszen nem mindegy, hol tölti az ember az időt, a fűtött bu­szon, vagy a megállóban, hi­degben, esőben, hóban, plá­ne ilyenkor, éjszaka. A buszvezető lassított, majd továbbhajtott. Visszafelé megállt ugyan, de amikor felszálltunk, veszekedett ve­lünk. hogy a buszon való utazjás nem sétakocsikázás, es így tovább ... Vegyük tu­domásul — tette hozzá —, hogy máskor még visszafelé sem áll meg ... Véleményünk szerint eh­hez a buszvezetőnek nincs joga. Mi éjszaka a nyomdá­ban újságot készítünk. Azért dolgozunk', hogy reggelre mindenki megkapja a lapot. Az éjszakás műszakot pedig azért vállaltuk, mert egyi­künknek négy, a másikunk­nak pedig három gyereke van, kell a pénz, az éjsza­kai pótlék. Vagyis: koránt­sem sétakocsikázásra indu­lunk éjszaka, hanem fontos munkahelyre igyekszünk. P. B.-né G. I.-né Nem tehetünk a verekedésről Lapunk november 19-i számában Pirított máj, „kö­rítései” címmel közöltük L. P. Miskolc, Szabó Lajos u. 37. sz. alatt lakó olvasónk levelét, amelyben a Vörös- rák étteremben eltöltött rö­vid idő élményeit ecsetelte. Olvasónk levelének ijie“j;e- lenése után ’ ’szerkesztősé­günket felkereste Farkas Ist­ván. a vendéglő üzletvezető­je. s a következő levél meg­jelenésére kért fel bennün­ket: „Tisztelt L. P.! A verekedésről sajnos nem tehetünk. Előre nem tudhatjuk, hogy melyik „kedves vendég” kezd fél­órás ottlét után pohár-, üveg-, székdobálásba. Saj­nos, ilyen vagy hasonló* eset a vendéglátó egységekben élőfordulhat. A mi esetün­kért az Ön és társasága el­nézését kérjük utólag is. Mindent megteszünk azért, hogy éttermünket ne ez jel­lemezze, s hogy a rendbon-, tők elnyerjék „jutalmu­kat”. A konyhánkat dicsérő sorait köszönjük. Szeret­nénk, ha továbbra is a ven­dégeink maradnának a Vö­rösrákban. Intézkedtem a te­kintetben is, hogy a II. osz­tályú színvonalat valóban biztosítani tudjuk.” Szép utcából — sáros A Huba és a Bulcsú utcák igen szépek, ren­dezettek. A családi há­zak lakói sokat tettek és tesznek etzért. Most azonban — tűnik ki levelükből — elkesere­dettek. Az ok: a Szent- péteri kapuban zajló építkezés. A teherautók az építkezésen felsze­dik kerekeikre a sa­rat, s a két utcában az­tán elhullajtják. Ere­detileg a gépkocsik ré­szére a régi Szegfű ut­ca lett kijelölve, mivel az kövezett. Csakhogy a Huba és Bulcsú ut­cán át valószínűleg rö- videbb az út. Most azt kérik a két utca lakói a fuvarozóktól, hogy az eredetileg kijelölt ut­cán közlekedjenek. Ta­lán egy kis jóindulattal teljesíthető kérésük. T. I.-né (Miskolc) : Bizonyos ügyeket a hivatalok — mert csak ott adottak a fel­tételek hozzá — egy vagy két helyen intéznek. Van például olyan biztosítási ügy, amelyet csak a fővárosban lehet leren­dezni. Vagy: hiába vanf váro­sunkban több ÓTP-fiók. átutalá­si betétszámlával csak az Árpád utcai foglalkozik. így van a posta a külföldi csomagokkal: ezek nagy részét vámoltatni kell. ellenőrizni, s a vámosok ezt a munkát a Tiszai pályaud­vari hivatalban végzik ... ........a gépjárművek köte­lező felelősségbiztosításáról szóló 42/1970. (X. 27.) Kor.n. számú rendelet alapján az ismeretlen gépjármű által más gépjárműben okozott kár nem téríthető. Ügyfelünk kárát tehát csakis casco biztosítás alapján rendezhet­tük. Töréskár esetén az ön­részesedés összegét a bizto­sított maga viseli. Ugyan­csak a szerződés tartalmaz­za azt, hogy ,a díjkedvez­ményre jogosító időtartam megszakad, és a következő biztosítási év első napjától újra kezdődik. A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy gépjármű-kárrendezési fió­kunk a rendeleteknek és a biztosítási szerződésnek meg­felelően járt el az adott eset­ben. Az ügyfélnek az a ki­jelentése, hogy nem érdemes őszintének és becsületesne] lenni, nem helytálló, hiszel olyan személytől történő oe tétlapkérés és a felelősség el ismertetése olyannal, ak kárt nem okozott, mindké fél részéről csalást képez ami miatt már nem egy ai kálómmal bíróságon kellet az illetőknek számot adniuk Sajnálatos. hogy vannal gépkocsivezetők, akik miutár kárt okoztak, a helyszínim eltávoztak, és a káfosul'a olyan helyzetbe hozzák amilyenbe ügyfelünk került Ez azonban már a közleke­dési morált érinti.” (A vá­laszt Fövenyessy Józseftől az Állami Biztosító megue; igazgatójától kaptuk a la­punk november 22-i számá­ban Becsületességért bünte­tést? címmel megjelent olva­sói levélre.) :

Next

/
Oldalképek
Tartalom