Déli Hírlap, 1984. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1984-11-28 / 280. szám
Menü és zóna Ebben az évben a vendég- átás forgalma hazánkban a ervezettnek megfelelően aia- cult, s folytatódott a koráb- )i évekre jellemző irányzat: íz átlagos növekedést meg- íaladóan emelkedett az étnek. valamint az alkohol- nentes italok eladása, s az ilkohol tartalmú italoké :sak szerényebb mértékben lövekedett. A forgalom na- ívobb hánvadát — csaknem >0 százalékát — az idén nár az új üzemelési fői - nában működő vendéglátó- íelyek bönvolították le. A vendéglátáshoz szükséges irualapok összességében ren- lelkezésre álltak, időnként izonban választékhiányok idódlák. A' vendéglátóhelyek ételkínálata általában javult, öbb területen azonban *meg ;ok térihivaló akad. Így pél- iául nem kielégítő a napi nenük, valamint a kis- és sónaadagok választéka a .egtöbb vendéglőben. Ugyancsak nem javult a cukrászati és hidegkonyhai készítmények kínálata és vá- asztéka. Üjabban a házasságkötő termek közelében várakozó személyautókon kis babát láthatunk, az első szélvédőnek támasztva. A fátyolba, menyasszonyi ruhába öltöztetett játék- babát gondosan odarögzítik, virágszirmokkal szórják körbe, és így megy az ifjú pár végig a városon vagy a falun. Mert ők ebben az autóban kapnak helyet. Sokan megnézik a házasságkötés újfajta jelképét, amely egyre jobban terjed. Divat ily módon felhívni a figyelmet, hogy itt esküvő van: igaz, a vőlegény-babát hiába is keressük a kocsin. Pedig a gyakorlatból tudjuk, hogy vőlegény nélkül nincs házasság . . . (Temesi László felvétele) Hírünk az országban Megyénket illető nvom- iásztóíténeti érdekességet közöl a Könyvvilág mostani számában Szántó Tibor, a jeles tipográfus — Kazinczy Ferencnek 1810-ben Sárospatakon megjelent A nagyság és szépség diadala című könyvécskéje kapcsán. Kimutatja, hogy a magyar nyelv megújítója levelezésében „sokat és sokszor foglalkozott^. saját,. meg költő- és pertársai könyveinek nyomdai, tipográfiai kivitelezése kérdéseivel... kemény szavakkal igényelte a színvonalas munkát a nyomdászoktól • és kompaktoroktól. Levelezésének vaskos kötetei . ... meglepően eredeti tipográfiai-esztétikai hozzáértését -bizonyítják.” A mestercukrász címmel mutatja be a Mérleg című oíyóirat Hegyi Antalt, a Bor- odi 'Vendéglátóipari Vállalt 99. számú cukrászüzemé- ek helyettes vezetőjét, aki iatal szakmunkásként „az akkor már nagynevű lopcsík Lajos mestercukrász mellé került, az ő irányításával dolgozott, s közben a szakma egyre több titkát tanulta meg főnökétől.” Olyannyira, hogy 1982-ben ő maga is mestercukrász- vizsgát tett Budapesten. Ezenkívül „A Ki minek mestere? országos döntőn a népes mezőnyben harmadik díjat nyert.” Most pedig „Irányítása alatt naponta több ezer süteményt készítenek. Nagyon sok esetben a vállalatnál bevezetésre kerülő új technológia vagy az új alapanyag felhasználási lehetőségeinek első kipróbálói.” A Színház című szakelméleti folyóirat a legutóbb megjelent 10. számában közli a színikritikusok díjainak személy szerinti indokolását az 1983 84-es évad teljesítményeiről. Az összesítésben a Miskolci Nemzeti Színház a legjobb női alakítás kategóriájában első — Igó Éva révén, aki két szerepéért (a Luluért és a Júliáért) érdemelte ki a kitüntető díjat. Kétszeresen is sajnálhatjuk tehát, hogy nem sikerült őt Miskolcon megtartani az új évadban. Részletek a kritikusi indokolásokból : Magyar Nemzet, Barta András és Bogácsi Erzsébet: „Igó Évát választottam, alkatának korlátáit is átlépő Lulujáért — s az elmúlt évadokban nyújtott több kitűnő saerepformá léséért;” Filmkultúra, Bányai Gábor: .. láttam az évadban nagyszerű előadásokat... legalább felsorolásszerűen álljanak itt: a miskolci Lulu (Csiszár Imre munkája, akárcsak a Tragédia), a szép Rómeó és Júlia (Szikora János) . . . Az iménti előadásokból kiosztható az összes többi díj is . . Színház, Koltai Tamás: „Ritkán szoktam «-felezni-“, de ezúttal képtelen voltam választani Hámori Ildikó Laodameiája és Igó Éva Júliája között.” összeállította: Berecz József Számvetés a lakóterületi politikai munkáról Városunkban is megkezdődtek a pártalapszervezetek beszámoló taggyűlései, amelyeken az elmúlt őt esztendő munkáját elemzi a vezetőség, s vitatja meg a tagság, meghatározva a következő év feladatait Hetekkel korábban felkészültek az összegzésre az I/5-ös lakóterületi alapszervezet komunislái is, hogy számot adjanak pártmunkájuk fél évtizécleről. Beszámoló taggyűlésüket hétfőn délután tartották meg. Munkájukban részt vett Kalóczkai Istvánné, a városi pártbizottság titkára, valamint Kovács Tibor, az 1, sz. lakóterületi pártvezetöség tagja. A nagy létszámú — 192 tagot számláló — alapszervezetben a túlnyomó többség nyugdíjas. „Az a nemzedék, amely sokat megélt, sokat tapasztalt, politikai harcokban, küzdelmekben megedzett, szilárdan elkötelezett” — hangsúlyozta a vezetőség beszámolóját ismertetve Varga Jánosné alapszervezeti titkár. • AZ ALAPSZERVEZET PILLÉREI Nehéz öt esztendőt zártak az I/5-ben. Negyven elvtársukat kísérték végső útjára, közöttük két titkárjukat is. A szomorú eseményeken nem volt könnyű túltenni magukat, ám szervezeti életük nem torpant meg. S ebben meghatározó szerepük volt a pártcsoportbizalmiak- nak. — ök pillérei alapszerve- zetünknék. Állandó és erős kapocsként szolgálnak a tagság és a vezetőség között. Munkájuk nem könnyű, ám annál tiszteletreméltóbb. Időt, energiát, nemritkán türelmet és tisztánlátást igényel. — Ezekkel a szavakkal tolmácsolta az alapszervezet tagságának elismerését a párttitkár, amikor külön is. megköszönte Gjjzsó Jmré- nek, Tóth Jánosnak. Antal Lászlónak, Farkas Lásziónénak és Szalai Imrénének az eredményes pártcsoportvezetői munkát ® NEM A TÜRELMETLENSÉG... A beszámolóban és a vitában egyaránt megfogalmazódott: ez utóbbi fél évtizedben bonyolultabbá vált a lakóterületi politikai munka is. A kedvezőtlen nemzetközi helyzet, s a hazánk gazdasági és társadalmi életében bekövetkezett változások nyomán meglehetősen differenciált kép alakult ki az alapszervezet tagsága köHa ecsetet fos; a lakó... rében. Különösen élesen bírálják azokat a jelenségeket, amelyek szocialista törekvéseinktől idegenek. „A hará- csolást, a jogtalan előnyök szerzését, az önös érdekek hajszolását, a fegyelem és a szocialista erkölcs lazulását, az ifjúság egy részénél tapasztalható negatív jelenségek felerősödését, az alkoholizmus elleni küzdelem eredménytelenségét, a bűnözés egyes fajtáinak szaporodását, az ellenőrzés és számonkérés gyengeségét...” — fogalmazta meg a vezetőség beszámolója. Nagy felelősséggel szóltak a közvéleményt foglalkoztató minden kérdésről. A lakásépítés terén kialakult helyzetről éppúgy, mint a nehezedő életkörülményekről, legkivált pedig a kisnyugdí- jak reálértékének csökkenéséről. „Megnyugtató számunkra, hogy a gondok, a negatív jelenségek ismertek felsőbb párt- es állami szerveink előtt. Tudjuk: felszámolásukra intézkedések történtekés történnek. Azt is tudjuk, hogy olyan problémák ezek, amelyeket máról holnapra megoldani nem lehet. Nem a türelmetlenség mondatja velünk mindezeket, de a következetesebb határozottság iránti igény” — hangsúlyozták. • „KARBANTARTANI” AZ IDEOLÓGIAI TUDÁST A beszámolót követő vitában számos figyelemre méltó felszólalás hangzott el. Simon Ferenc arról szólt: jó úton haladnak afelé, hogy a lakóterület politikai központjává fejlesszék alapszervezetüket. Területi politikájuk hatékonyabbá tételéhez azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy szorosabbá fűzzék a kapcsolatokat a tanácsi szervekkel is. „El kell érnünk, hogy ha körzetünkben nagyobb munkához, beruházáshoz fognak, keressenek meg bennünket, ne járjunk úgy, mint a termoíor- kémények átépítésénél. A magunk eszközeivel segíteni is tudunk a lakosság meggyőzésében.” Huszanyt Béla alapszervezetük nyitottságáról beszélt, a jövőben is követendőnek; tartja ezt a gyakorlatot, hogy tagságuk minél közelebb kerüljön a pártonkívüliekhez. Elismerően szólt a vezetőség munkájáról, amelynek eredményessége — mint mondta — hatásában nyilvánul meg. Tóth János és Végh Károly a szervezeti élet, az ideológiai és agit.-prop.- munka fejlesztésének lehetőségeire hívta fel a figyelmet, Oláh József ne. és Bodnár László lakóterületük gondjaival foglalkozott. Somost Ede felszólalását - „vastaps” követte: arról be- ■ szélt, hogy az életkor előrehaladtával is karban kell . tartani a párttagoknak az ideológiai tudásukat, ha lépést akarnak tartani a fejlődéssel. Király Ferenc és Martos György gyorsan változó életünk káros jelenségeiről, a manipulációk és a felelősség- revonás összhangjáról szóit a többi között. A rendkívül őszinte lég- körben zajló taggyűlést - Kalóczkai Istvánné, a városi pártbizottság titkára gazda- , gította felszólalásával, hangsúlyozva: a cselekvési egység erősítése különösen" fontos napjainkban. Varga Jánosné alapszervezeti titkár vitazárója után a taggyűlés egyhangúlag elfogadta a vezetőség beszámolóját, s a határozati ja- Vaslatot. (radványi) k UtfeSzések, magánszorgalomból Befejeződött a kis népszámlálás Ha URH nincs is, a telefont jól fel tudják használni a mentők a kórházakkal való kapcsolatteremtésre. Utasítások az éterben Mentőkocftiból a műtőbe A Központi Statisztikai Hivatal — a Minisztertanács felhatalmazása alapján — az elmúlt hetekben kis népszámlálást. úgynevezett mik- rocen-.ust hajtott végre. Hazánkban ezúttal negyedik alkalommal került sor szűk körű. a népesség mindössze 2 százalékára kiterjedő adat- felvételre. a gyermekelhelyezési lehetőségek felmérésére. A lakásokra vonatkozó adatok is részletesek: a kérdések kiterjedtek a lakásbővítésre, -átalakításra, -közművesítésre, s a kérdezőbiztosok részletesen kikérdezték a családokat lakásváltoztatási terveikről és azok okairól. A televízióban tudósítást láttunk azokról a tóvárosiakról, akik maguk festettek az úttestre zebrát. Sokáig hiába kérelmezték ezt az illetékesektől, azok nem teljesítették a jogos igényt. Az önszorgalmú útjelfestés aztán nem kis galibát okozott... Miskolcon is számos helyről hiányolják a festett útburkolati jeleket. Sok olyan parkoló van, ahol nincs osztás, ezért itt az autókkal össze-vis.sza állnak meg. Lényegesen kisebb helyet foglalnának el a gépkocsik, ha jelzés szabná meg a parkolás kereteit — vélekednek sokan. De mi történik, ha az ilyen területek közelében lakók nem várnak a hivatalra, hanem maguk látnak hozzá a pingáláshoz? Tóth Csabától, a városi tanács közlekedési csoportvezetőjétől megtudtuk, hogy ni acsen olyan paragrafus, ami intézkedik arról, ki nem festhet. Az útjelekről való gondoskodás a városi tanács közlekedési csoportjának a feladata, de a főutakon az évente szükséges háromszori festésből jó, ha kettő lesz. Kevés ugyanis erre a pénz. Célszerű és szép volna, ha a parkolókban mindenütt ott lennének a fehér csíkok. De ha a környék lakói festenék fel, utána nehéz volna ellenőrizni, hogy szabályszerűen kerültek-e a jelek a burkolatra. Baleset esetén pedig gyakorlatilag kideríthetetlen, hogy ki mázolta az osztást a parkolóba. * A gépkocsitulajdonosokra hárul tehát a felelősség: jelek hiányában is parkolhatnak szabályosan, mint ahogy jellel ellátott helyen is megállhatnak szabálytalanul... (bujdos) A mentő súlyos sérülttel robogott a kórház felé, s közben az orvos rádiótelefonon értesítette a műtőben várakozó kollégáit, hogy mit készítsenek elő: ezt láttuk az egyik szovjet filmben, a televízióban, a napokban. Tudomásunk szerint a miskolci mentőkocsikból nem lehet felvenni a rádiókapcsolatot a kórházak baleseti sebészetével. Egyetlen városi kórházban sincs URH-rádiótelefon. Valóban megkönnyítené az orvosok munkáját az ilyen közvetlen rádiókapcsolat? — kérdeztük dr. Horváth Endrétől, a miskolci mentőállomás vezető főorvosától. — Az itteni mentőkocsikból közvetlenül nem tudunk odaszólni fa kórházak műtőibe. Meglehetősen költséges egy-egy URH-rádiótelefon, ezért mi az olcsóbb módszert választottuk erre a célra. A mentőállomás URH- központjában olyan telefonok vannak, amelyek a kórházak mellékállomásaként működnek. Tehát, ha a i o- hamkocsiból. az éteren ke- . resztül a központba továbbítjuk az információt, azt az ügyeletes mentőtiszt a kórházi telefonközpont megkerülésével továbbítja a műtőben várakozó orvosoknak. Ez a módszer eddig bevált; súlyosabb sérültek vagy tömeges balesetek áldozatainak érkezésekor gyorsan előkészíthetik a műtőket a betegek fogadására. A felmérés eredményeként olyan adatok birtokába jutott a KSH, amelyek tájékoztatást nyújtanak a népesség demográfiai, foglalkozási helyzetének alakulásáról. Ez alkalommal különös gondot fordítottak a nyugdíjasok életmódjának, étetkörülmé- nyeinek részletes megismerésére, másrészt á születések alakulásának vizsgálatára és Az összeírás befejezése után a KSH központjában megkezdődtek a különböző összesítési munkák, valamint a számítógépes feldolgozás előkészítése. A tervek szerint a legfontosabb adatok összesítése a jövő év március második feléig elkészül, a részletes információkat tartalmazó első kiadvány pedig június végén jelenik meg. Hiba a menyasszonyi boci „Az a nemzedék...”
