Déli Hírlap, 1984. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1984-11-27 / 279. szám
zép környezetben mondhassák ki az igent... ★ Talán itt, a felrobbant házban is nyílhat házasságkötő terem Orvosok diagnózisa az egészségügyről He mindig az állam fizesse a cechet Ponásptika nincs ♦ Ezerforintos mosoly Betegíiő életmódok Párok és termek ueplezetlen irigységgel néz- sok miskolci a televízió adójának egyik riportját mrég. A híradósok Buda- st legszebb, gyönyörűen újított és reprezentatívan rendezett házasságkötő térben forgattak. Lesz-e va- la Miskolcon is hasonló? Városunkban évente több nt kétezer ifjú pár mond- ki a boldogító igent. Az ők fogadalom színteréül t házasságkötő terem szoi- lhat: a Petőfi utca 39. szám itt, illetve a volt diósgyőri rácsházán. Ha szükség van frigyek köttethetnek a tőfi utcai terem melletti rácsi hivatali épület első íeleti dísztermében is. A rt”-teremre gyakorta szük- : van, hiszen a házasulan- k többnyire azonos időszakban, tavasszal és nyáron, végén és délután szeretné- < az anyakönyvvezető elé ülni. A kitüntetett napo- r sokszor futószalagon kell esküvőket rendezni, nejdóránként váltják egymást párok. Természetesen a Október közepén, Diósörben, a Schönherz Zoltán cában kigyulladt és totál- irosra égett egy Skoda szc- élygépkocsi. A tulajdonosa tlenül és falfehéren nézte, int válik a lángok marta- kává járműve. Döbbeneté- •n mozdulni sem tudott. A zet buszsofőrök, villamos- ■zetők, s olyan gépkocsivetők próbálták megfékezni üknek volt porral oltójuk ír fáradozásuk nem sike ilt, a robbanást megelőzték rövid időn belül érkezet' zoltók sem tudtak már se teni... Ugyanezen hónap elején a-es úton. Miskolc előtt egy ada gyulladt ki, de mielőtt égett volna, a tulaj eloltot- . a lángokat. S a sort — saj- rs — hosszan lehetne foly- ,tni. A Borsod megyei Tűz- tó-parancsnokságtól tud- ik, hogy soha ennyi gépko- litűz nem volt még. Misákon és a megyében, mint ■, utóbbi időkben. Csupán ' elmúlt két hónapban ti- jnkét autó gyulladt ki, s a jge maid minden esetben itáikár lett. A tűz főképp Skodákat és a Ladákat .isztította. közülük is in- ább az öregebbeket. A statisztika szerint a légibb tűz a nagyobb akku- nilp+or haszráia+áfói fa főbbéit rossz '’»íven vezet'- eresztől földiák p veze*>' eket), a belvtelemül felsze- >lt ködlámoáktól (nem loryfploi Ő átm^rőiíí a V£7r'- *k. s a lámnnt n^m b^zto- tiák). a n^m meefe^lo rr:- őségű benzincsövektől (műGomhászklub az ítívban Az Ady Művelődési Házán tartja összejöveteleit a !MTE gombászklubja min- en hónapban egy alkalommal. A klubnapok délután áromnegyed hatkor kezűdnek. Legközelebb december 3-án találkoznak a ta- .ok s az érdeklődők, akik gombákkal kapcsolatos is- nereteiket bővíteni kíván- ák. A klub vezetője Répást iábor. legtöbben a Petőfi utcán kívánnak esküdni, hiszen ez az egyetlen valóban patinás, elegáns házasságkötő terem. Nemcsak a házasulandók, hanem a társadalmi ünnepségeket szervezők is várják, hogy legyen új házasságkötő terem, s ne a sorba állók száma szabja meg sokszor, mit nyújthassanak szolgáltatásaikból. Ök már azonban tudják, hogy épül az új terem, a Széchenyi út 107. számú házban, a hajdani Exanyag csövet használnak, ez hő hatására megolvad, az üzemanyag kifolyik, s lángra lobban), s a motortérben felejtett olajosrongyoktól (az ablaktörlő motorja nem egy esetben feltekerte a rongyot) keletkezik. A nem megfelelő szervizellátás miatt nagyon sokan otthon bütykölik autójukat, s ez a szerelgetés bizony gyakran rövidzárlathoz verethet. Bár a KRESZ nem írja elő, a tűzoltóság minden gépkocsitulajdonosnak ajánlja, hogy szerezzenek be porral oltó készüléket. Ha ugyanis a tűz az országúton éri az autóst, nemigen tud mást tenni, készülék nélkül, mint, a fentebb említeti skodás- hoz hasonlóan, nézi kocsiját, amint nyaldossák a lángok. I. S. (Folytatás az 1. oldalról) A 100-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola pályaválasztó diákokat fogadott tegnap, hogy az' LKM-ben választható szakmák körét megismerhessék. Két kísérő pedagógus sem tudott az osztályából olyan gyerekeket megnevezni, akik kacérkodnának a meleg- és hidegüzemi szakmákkal. Lenkei Tibor, az LKM személyzeti főosztályvezetője előtt ismerős ez a gond. De a gyár már nem sajnál pénzt, erőt és energiát, hogy ennek ellenére utánpótlást toborozzon. Az iskolában 6—8 éve nem képeztek — jelentkező híján — hengerészt, öntőformázót és olvasztárt. Most viszont már van másodéves hengerészük és elsős öntőformázój uk. Aki a melegüzemi szakmák közül választ, már az iskolába lépés „jutalmául” 5 ezer forintot kap. Ezen túl 500 forint a havi társadalmi ösztöndíj, és ingyenes a kollégiumi ellátás. S van még pressz étterem felett, Ez lesz a rendezvények háza a városban, így kaphatott itt helyet a házasságkötő terem, A TÜSZI munkatársait már meg is keresték a tervezők, hogy a belső berendezésről tárgyaljanak. A rendezvények házát, ha lassan is. de építgetik, rekonstruálva, átalakítva a régi épületet. Talán jövőre elkészülnek a munkával. Más tervekről is szó lehetne azonban! Nemrég írtunk arról, hogy a jövő év elejére helyreállítják a felrobbant Tanácsház tér 13. számú ná- zat. A szakemberek úgy vélik, hogy új funkciót is kellene keresni a freskó-kincseket rejtő épületnek. A városunk műemlékeinek helyzetét elemző tanácsi dokumentumban egy házasságkötő teremről is szó esett a lehetőségek körött. A TÜSZI szakemberei szerint lenne bőven igény erre is: különösen, ha berendezésével, hangulatával vonzaná a házasulandókat. * Kétségtelen, hogy a reprezentatív külső, a pompa megteremtése egyetlen házasságkötő terem esetében sem olcsó mulatság. Reméljük azonban, hogy az új terem esetében nem lesznek szűkmarkúak a városatyák, még a nehezebb gazdasági helyzet ellenére sem. A boldogító igent ugyanis a legtöbben csak egyszer mondják ki életükben. Talán az adott szó súlya, hitele is nagyobb lehet, ha valóban méltó, emlékekbe illően szép környezetben hangozhat el. mód a további jutalmazásra is a tanulmányi idő alatt. A Lenin Kohászati Művek szakemberei ezen a kiállításon túl megkezdik toborzó A beteg ember nálunk ma többet kap, mint történelmünk során bármikor. Mégis elégetíeuen. Orvosaink munkáját sohasem segítette oly mériékoen a tuoomány és a technika, mint manapság. Mégsem lehetnek elégedettek. Egyként korszerűsítést sürget tehát orvos és béteg, mondván: egészségügyünk kinőtte szervezeti kereteit; a lehetőség, a .szükséglet és az igény távolodik egymástól. Előbb- utóbb megoldást kell találni itt is a „kereslet’* és a „kínálat” kiegyensúlyozására. Erre sokféle mód kínálkozik. Egyike ezeknek, hogy orvosaink a korábbinál szélesebb körű lehetőséget kapjanak magánpraxis folytatására. Az Egészségügyi Minisztérium egyik illetékese a közelmúltban erről már nyilatkozott is. Mit várnak a magánrendelők száma szaporodásának lehetőségétől szűkebb pátriánk vezető orvosai, vannak-e kételyeik az érdekegyeztetések eredményességét illetően? E kérdésekről beszélgettünk dr. Bohátka László szájsebész megyei szakfőorvossal, dr. Kassay Lászlóval, a megyei kórház központi laboratóriumának vezető főorvosával, dr. Katona Zoltánnal, a megyei kórház igazgatóhelyettesével és dr. Szabó Istvánnal, a megyei tanács egészségügyi osztályvezető főorvosával. DH: Beszélgetésünk során eljutottunk tehát odáig, hogy a magánpraxis kiterjesztése önmagában nem oldja meg az állami egészségügyi szolgálat gondjait; hogy a tudomány és a technika jelenlegi fejlettségi fokán a magánpraxis folytatása is csak jobb feltételrendszer mellett — esetleg bérelt szakrendelőkben és munkaközösségben — képzelhető el; s hogy az állami intézeteket is érdekeltté kellene tenni feladataik teljesítésében. Ez végül is úgy hangzik, mint egy reformprogram .. . DR. BOHÁTKA L.: Az mindenesetre nyilvánvalóvá vált, hogy az egészségügy jelenlegi rendszere már elavult, hovatovább használhatatlan. Nem lehet abban semmi jó, ha egy orvos abban érdekelt, hogy minél kevesebben keressék, minél rövidebben végezzen a beteggel, mert a fizetése akkörútjukat az iskolákban is hogy újabb osztályok indulhassanak e hiányszakmákból; s fiatal szakimunkások nevelődjenek itt e patinás gyárnak. o. E. kor is annyi, ha csak egy beteget lát el, mint akkor, ha ötezret havonta. Világviszonylatban egyedülállóan sok Magyarországon az ezer lakosra jutó orvosok száma. Mégis — az elavult érdekeltségi rendszer miatt —, bőven marad minőségi kívánnivaló, főként a szakmák közötti együttműködésben. Ezért van, hogy még kórházon belül is kallódnak betegek, ezért alakult ki az a gyakorlat, hogy ma már nem intézményhez, hanem személyhez küldi az orvos a pácienst. Ha ugyanis intézetbe küldi, nem biztos, hogy a rendelőig eljut. Esetleg egy takarítónő, asszisztens, vagy éppen a portás visszariasztja. Erről pedig az orvosok nem tehetnek. Mert noha orvosetika van, portásetika, takarítónőetika vagy műtős- etika nincsen. DH: A korszerűbb érdekeltségi rendszer feloldaná az ellentmondásokat? DR. KATONA Z.: Ha a tiltásokat is lehámoznák. Kapja meg az állampolgár azt a lehetőséget, hogy ha valamivel nincs megelégedve,- s hajlandó áldozni is azon túl, amit az állam ingyen juttat neki, ne suty- tyomban, hanem emelt fővel tehesse meg. Választhasson orvost is, ott és azzal vizsgáltathassa magat, akihez speciálisan bizalma van. Egyáltalán: teljesülhessen a külön kívánsága, ha megfizeti. Ez a pénz azonban kerüljön az egészségügyi intézet olyan belső körforgalmába, amely biztosítja, hogy mindazok részesüljenek belőle, akik közreműködtek. S természetesen jusson bizonyos rész a használt gépek, műszerek beszerzésére is. DH: Nem okozna ez olyan veszélyt, hogy még kevésbé mosolyognak majd a nem magánbetegként jelentkezőkre az állami intézetekben? DR. KATONA Z.: Ha az én teóriám jó, és a betegeknek az az aránya megnő, amely inkább külön és legálisan megfizeti sajátos kívánságainak teljesítését, akkor a másik oldalon csökken a forgalom. S ha nem lesz túlterhelve az ott dolgozó orvos és ápolószemélyzet, lesz majd ereje mosolyogni az „ingyenes” betegekre. Egyébként meg vagyok győződve arról, hogy eddig sem kaptak mondjuk ezer forint ára mosolyt azok, akik zsebbe csúsztatták a bélelt borítékot. DR. KASSAY L.: Ügy vélem, vegre azt is tudatosítani kellene már az állampolgárok körében, hogy nemcsak a diagnosztikus szakmák léteznek az egészségügyben, hanem vannak például aneszteziológusok, Kö- JÁL-osok stb. Ök valahol a háttérben vannak, s munkájuknak legfeljebb az eredménye volna látványos, ha odafigyelnének rá. Magyar- országon olyan természetes, hogy nincs tífuszjárvány vagy szalmonellajárvány, mint az, hogy van levegő, pedig azért, hogy ilyen járványok ne legyenek, óriási orvos-apparátus dolgozik heroikus küzdelemmel. Ki figyel arra, hogy mekkora összeget fordít a háttérre az állam ? DR. SZABÓ I.: Meg kellene teremteni a betegek érdekeltségét is. Arra gondolok, hogy ma a betegségek jó része az állampolgárolt életmódjából fakad. Az elhízott, dohányzó, alkoholista, állandó szorongásban élő ember előbb-utóbb az egészségügyben köt ki, s azt hiszi, hogy ott egy tablettával megválthatják. Az um- bulda összes formája, a házassági kilengéstől a különböző stiklikig terhelik a szív koronáriáit, termelik a gyomorsavat, nyomukban a fekélyeket. Sokan mindezt „gyűjteményekben” hozzák a rendelőkbe. El kellene tehát érni, hogy ne legyen kifizetődő az egészséggel való visszaélés. DR. KASSAY L.: Érdemes megnézni egy ügyeletet a traumatológián, ahova éjszakánként a beszállítottak 98 százaléka eszméletlen részegen kerül, miután összeverték egymást. Fizeti Ceciljüket az egész társadalom. DR. SZABÓ 1.: Egyszer végre szembesíteni kellene a társadalmat a saját egészsége ellen elkövetett vétkekkel is. Csakis így lenne teljeskörű a struktúra korszerűsítése ... Csakis így lenne eredményes az érdekek egyeztetése! DH; Szerkesztőségünk köszöni, hogy vállalkoztak a beszélgetésre. Radványi Éva Ma délután: a vezetés tudományáról A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete ma délután 3 órától kibővített elnökségi ülést tart a Technika Házában (Szemere utca 2.). Dr. Czabán János egyetemi tanár elnököl az ülésen, melyen mérnökök, közgazdászok, pénzügyi szakemberek vesznek részt. Egyebek között az SZVT Diósgyőri GépJ ii hi Iái a Szerény kis ünnepség keretében, tegnap ünnepelték a 100. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola kollégiuma alapításának 25, évfordulóját. A Téglagyár utcai épület azóta több ezer diáknak volt második otthona. Bojtor István igazgatóhelyettes, a kollégium vezetője elmondotta, hogy büszkollégiutn kék azokra a kollégistáikra, akik azóta párt- és állami vezetők lettek, illetve sok nagyüzem megbecsült munkásai. A rangidős kollégiumi nevelőtanár. Hegedűs Pál a vendégeket, s talán a leendő kollégistákat kalauzolta a jubileumi kiállításon, mely a változatos kollégiumi életet mutatja be. gyárban működő üzemi szervezetének 1984-es tevékenységéről hallgatnak meg tájékoztatót. A társaság városi szervezetének tegnap délutáni ülésén dr. Nyikos László, a SZOT Elméleti Kutatóin Nézetének főigazgató-helyettese tartott előadást Pénzügyi politika, pénzügyi szabályozás címmel. 1árolló híján csak nézte a tutaj... Égő autók (kiss) Szép szóval és pénzzel agitálnak Nyílt napok a 100-asban Aki már váhsztott, és akik most válogatnak
