Déli Hírlap, 1984. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1984-11-24 / 277. szám

Móni nyerő pontya Villantó Sikerekben bővelkedő idő­szak után a múlt szombaton évadzáró összejövetelre gyűlt a megyei horgászválogaiott. •Az együttes igencsak kiérde­melte a nyilvános elismerést. Az idén fölényesen nyerte az országos csapatbajnokságot a II. osztályban, s visszakerült az 1. osztályba. Győzött a szomszéd Keiet-Szlovákíá leg­jobb horgászaival vívott Ba­rátság Kupa versenyen. Tagjai közül Németh László, a mis­kolci Közalkalmazottak HE él­versenyzője bronzérmés lett az országos egyéni bajnokságon, és értékes díjakat hozott haza több nemzetközi versenyről. A leninvárosi Szabó Barna is je­leskedett egyéni teljesítmé­nyével, és megszilárdította he­lyét az országos válogatott ke­retben. Ha már sikerült egy bolyban ennyi remeklő hor­gásszal találkozni, éltem az al­kalommal, és sorra kérdeztem őket idei legemlékezetesebb halfogásukról. (Hátha a Vil- Ikhtó olvasói is hasznosíthat­nak egyet-mást az elmondott szakmai tapasztalatokból.) Nf.-­Ügy illő, hogy a szebbik nem képviselőjével kezdjem a beszámolót. Á megyei válogatott leg­ifjabb tagja Bata Mónika, a miskolci Eszak-magyarorszá- gi HE tagja, aki alig töl­tötte be a 15. életévét — és már a felnőtt horgászhölgyek mezőnyében is derekasan helytállt az idei versenye­ken. Az esztendő legemlé­kezetesebb horgászélménye- kéjlt mégis az országos ifjú­sági tábor halfogó versenyét tartja számon. De hadd ve­gye át ő maga a szót: — Fadd-Domboriban, a Hott-Duna partján táboroz­tunk. Az itteni víz híres a halbőségéről. A versenyen a mellettem horgászok néme­lyike 3—4 méternyire a parttól már pontyot Is akasz­tott. Én meg a nyolcméteres teleszkópos botommal csak keszegeket fogtam. Alig egy óra volt hátra a versenyidő­ből, amikor édesapám — aki az edzőm is — tanácsára konzervkukoricát szórtam a horgászhelyem elé, s áttér­tem rövidebb botra. Tovább­ra is hajszálvékony, 10-es zsinórral s pici horoggal folytattam a versenyzést. Jöttek sorjában megint a ke­szegek. Aztán a lefújás előtt 6 perccel éreztem, hogy nagy halat akasztottam. Tudtam, hogy nem szabad kapkod­nom. Szerencsémre a vég­szóra érkezett ponty — mert az volt, olyan kilósnyi — jobban meglepődött, mint én, s mire kitörhetett volna, si­került megszákolnom. Még maradt időm az újracsali- zásra, s egy búcsú-.keszeg megfogására is. A kukoricá­val odacsalt ponty nyerőnek bizonyult. Én lettem az első a Halfogásban. Hadd tegyem hozzá a megszívlelhető tanulságot Móni szavaihoz. Amiként versenyen bevált a szokat­lan „kukoricázás"’, hasonló­képpen érdemes hagyomá­nyos horgászat közben is ki­próbálni a megszokottól el­térő etetőanyagokat, számít­va a halak esetleges ínyenc hajlamára. (berecz) Mennvi bort tartanak meg maguknak a termelők? Mintegy 70 kilométer hosszúságú területen fekszik híres történelmi borvidékünk Sátoraljaújhelytől Szeren­csig, Tokajtól Abaújszántó- ig. Egy régi latin rigmus ezt így határozza meg: „Incipit in Sátor, desinit in Sátor”, vagyis Tokaj-Hegyalja a sá­toraljaújhelyi Sátor-heggyel kezdődik és ugyancsak Sá­tor-hegyben végződik Aba- újszántón. Évszázadokon át zárt bor­vidék volt, s az napjainkban Háziasszonyoknak ajánljuk :i Halászlé -— három módon Aki híve a korszerű táplálko­zásnak, rendszeresen fogyaszt halai. A Búza téri vásárcsarnok­ban- levő Bocskai Halászati Ter­melőszövetkezet boltjában a kon- ceütrátumok és a mélytengeri fagyasztott nalak mellett állan­dóan kapható élő hal. A bolt ve­zetőjét. Keltesz Miklóst gyakran kérdezik a vevők, melyik halat hogyan kell elkészíteni, hogy jel­lemző íze a legjobban érvénye­süljön. Mivel ő maga nemcsak a késznek örül, legszívesebben sa- já+kezűleg készíti el otthon a ha­jat. Kérésünkre néhány receptet is elmondott. HALLEVES ALFGLD1ESEN PONTYBÓL, AMÜR3ÓL, BU­SÁBÓL, KÁRÁSZBÓL ES KE­SZEGBŐL. Hozzávalók: 1 kiló szele­telt hal, 20 deka vöröshagy­ma, 10 deka zsír, 6 deka liszt, 30 deka- burgonya, 10 deka zöldpaprika, 15 deka paradicsom (vagy ennek megfelelő lecsókonzerv), pár szem bors, só ízlés szerint, és egy doboz halászlékocka. Elkészítése: a halat két- ujjnyi széles darabokra vág­juk, és sóval gyengén . be­dörzsölve egy órán át állni hagyjuk. Négyliteres fazék­ban, zsíron az apróra vágott hagymát szalmasárgára pi­rítjuk, ráöntjük a lisztet, s jól elkeverjük. Néhány perc múlva rászórjuk a piros paprikát, a hasábokra vágott burgonyát, és vízzel felen­gedve (kb. két. literrel) fel- f • Beletesszük a két 1- •'■ko’kát, az apróra v: >tt zöldpaprikát, paradi­csomot, 10 percig főzzük, majd beleengedjük a halsze­leteket. Mire a burgonya megpuhul, a hal is megfő. Forrón tálaljuk. KÜLÖNLEGES HALÁSZLÉ PONTYBÓL, BUSÁBÓL, HAR- CSAFEJBOL, KÁRÁSZBÓL ÉS KESZEGBŐL. Hozzávalók: fajtánként 6 —8 szelet hal, egy kiló har­csafej, egy-két kisebb kárász és keszeg, egy üveg száraz fehér bor, 6—8 deka sárga­répa, petrezselyem, zeller, 2 —3 babérlevél, 2 szem szeg­fűszeg, 1 cikk fokhagyma, csipetnyi sáfrány, 2 paradi­csom, néhány cikk narancs, egy deci konyak, 10 deka vöröshagyma, só, olaj, és két apró kockára vágott, megpi­rított zsemle. Elkészítése: a kevés sós vízzel hígított borban puhá­ra főzzük a karikára vágott zöldségét, babérlevéllel, szeg­fűszeggel, fokhagymával, sáfránnyal, paradicsommal, naranccsal és a harcsafejek­kel együtt. Ez a borleves. A halszeleteket megsózzuk, és olajban — melybe finomra vágott vöröshagymát teszünk — pár percig pároljuk a halszeleteket, miközben ko­nyakkal öntözgetjük, maja rászürjük a zöldséges borle­vest, és 25—30 percig lassan főzzük. Pirított zsemlekoc­kákkal tálaljuk. HALGOMBÓCLEVES PONTY­BÓL, AMURBÓL, BUSÁBÓL. Hozzávalók: 1 kiló halsze­let, fél kiló fej, farok, ikra, 5 deka zsír, 15 deka vörös­hagyma, 1 kávéskanál piros paprika, 2 db zöldpaprika, fél pohár tejföl, 6 deka liszt, 15 deka gomba, törött bors, só, 2 tojás fehérje, kiskanál mustár. Elkészítése: a halfejből, farokból, ikrából alaplevest készítünk, amibe belekeve­rünk egy doboz halászlé­kockát. A szálkátlanííott ha­lat ledaráljuk, tojásfehérjé­vel, sóval, törött borssal ösz- szedolgozzuk, és dió nagysá­gú gombócoKat formálunk. Zöldpaprikával finom papri­kást készítünk a gombából, amit a halalaplév.el levessű­rűségűre felengedünk, felfor­ralunk és belefőzzük az ap­ró halgombócokat — amit mustárral izesiteUGak. is. Három város: Sárospa­tak, Sátoraljaújhely, Sze­rencs és 25 község tartozik hozzá. Az ültetvénnyel be­telepített szőlőterület mint­egy 7500 hektárt tesz ki. Ebből 1400 hektáron a táj legnagyobb szőlészeti-borá­szati gazdasága, a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát gazdálkodik, mintegy 2000 hektár a ter­melő- és szakszövetkezetek tulajdona, a többit — par­cellákra osztva — a kister­melők művelik. Befejeződött az idei szü­ret: hordóban, pincében er­jed már a hegy leve. Az 1984-es termés sem meny- nyiségben. sem minőségben nem tartozik a kiemelkedő évjárat közé. de azért sze­rény átlagnak megfelel. A termelőktől — szerződéses alapon — .125 ezer hektoli­ter mustot és 85 ezer má­zsa szőlőt vásárolt fel a borkombinát. Persze a ter­més egv részét, a Hegyalján kialakult „hagyománynak” megfelelően mintegy 30 szá­zalékát, maguknak tartották meg a termelők. így körül­belül 50—60 ezer hektoli­terre becsülhető az a bor­mennyiség, amely a szőlős­gazdák pincéiben várja „sorsa beteljesülését”. Ezután kezdődik a szőlő- mívesség utolsó, de min­denképpen legkellemesebb „munkafázisa”: le-lejárogat- ni a riolittufába vájt mély pincébe, figyelni a must er­jedését, majd végezni a szűrést, derítést, többszöri fejtést — egyszóval a bor „iskolázását”. Közben ter­mészetesen jut idő a roko­nokkal, barátokkal való „föld alatti” koccintgatásra, azaz egy kis pincézésre is ... H. J. A János vitéz előadásának tablója, 1932-ből. A János vitéz híres előadása Volt egyszer egy Bányamécs... A perccesbányatelepi elemi iskolában a század elején az okozta az egyik legnagyobb gondot, hogy a tanulók nagy többsége német, lengyel, szlo­vák szülőktől származott, igy anyanyelvűk sem lehetett magyar. A bányatelepi isko­lákban pedig kizárólag ma­gyar nyelven tanítottak. 1900- ban például a 134 tanulóból 32 volt magyar anyanyelvű, öt évvel később pedig, 1904- ben a 217 tanulóból 74 ma­gyar és 143 nem magyar anyanyelvű. Az iskola máig is jó emlékezetű igazgatója, Lauday János hozta létre még 1903-ban a férfiakból álló dalárdát, amely a 40-es évek elején is működött; több országos versenyt is nyert. A perecesi Bányamécs Dal- és Műkedvelő Egylet olvasókörét 1906-ban szer­vezte meg. Megalakította a színjátszó­csoportot, amely 1913-ban már, nagysikerű.előadást tar-, tott, miután 1911-ben létre­hozta a fúvószenekart, fél- száz fiatal közreműködésé­vel, később pedig a vonós- zenekart is. Az olvasókör el­ső száz könyvét Menner Richard helybeli gyógysze­rész ajándékozta az egylet­nek. A Bányamécs megala­pítója 1933-ban vonult nyug­díjba. A három évtized alatt elérte, amit a századforduló masa elé'tűzött; az iskola és a Bányamécs segítségével a felnőtt lakosság is eljutott a műveltség egy bizonyos szint­jére. Az űjaknai felolvasóte­remben — a munka előtti létszám ellenőrzésére szol­gált — kultúrházat alakítot­tak ki, a mozi is ebben a he­lyiségben kezdte meg műkö­dését. Itt rendezték meg 1932-ben Kacsóh János vitéz című operettiét. A rendező egy fiatal néptanító, Zádori Imre volt, jelenleg nyugal­mazott iskolaigazgató. A Bá­nyamécs megalapítója meg- hatottan köszönte meg a ne- héz, föld alatti munkásokból á'ló színjátszóknak a telje­sítményt. A 30-as évek köze­á technika történetéből Az ' " " Nyolcvanöt éves a Renault- gépkocsi. Az elsőt 1899-bén gyártot­ták le, sorozatsze- rűen, és újdonsá­ga az volt, hogy az addig haszná­latos láncmeghaj- tással szemben a kardántengelyes meghajtást alkal- • mázták. Továbbá ez volt az első zárt, ún. karosz- szériás gépkocsi, amelynél az al­vázra szerelt fel­építmény védte az utasokat. A szabadtéri színpad főrendezői irányítótornya. Elbon­tott ák. (A Déli Hírlap fotópályázatára érkezett képek. Zá~ dór Imre nyugalmazott iskolaigazgató gyűjteményéből.) pétől kezdődtek meg a pere­cesi szabadtéri játékok az erdőből „kihasított” három- szintes színpadon, Zádori Im­re mellett Bánkú ty Gábor tanító jeleskedett eredeti, a környezetnek megfelelő ren­dezési gyakorlatával. A Já­nos vitéz mindvégig nagy si­ker volt a szabadtéri szín­padon, ahol megjelent Kuko­rica Jancsi juhnyája is, a huszárok lóháton vonultak végig a színpadon, a háború valódi tűzijátékkal járt, és a boszorkány, a vasorrú bá­ba drótkötélen „lovagolt” végig a színpad fölött. A bá­nyászzenekar vonósrészle­gét, olyan híres dirigensek vezették, mint Hajmann László. Matherni Géza. Po­gány Sándor, Mentényí Er­nő. Autóbusz-közlekedés híján a vasgyárból induló kisvo­natnak egy-egy előadás al­kalmával különjáratokat is le kellett bonyolítania. A fő­városból, Szegedről, de még külföldről is szívesen jöttek egy-egy produkció kedvéért. E sorok írója is, mint sze­rény közreműködő, igen-igen sajnálta, amikor az 50-es évek végén megszűntek ezek a valóban nagyszerű játékok. Mi van ma? Megvan a gazdag könyvtár és a bá­nyász fúvószenekar. A tö­megkommunikációs eszközök, a rádió, a televízió világá­ban megszűnt a dalárda, ej­sorvadt a színjátszókor. Pe­recesen már régen bezárták* a bányát, a telep Igazi-gaz­dáját; az üzem vezetősége a „milliomos” Lyukóbánván' működik. A teleoet egyre több nyugdíjas lakja... O. J. BÉLYECCYŰjTÉS A Magyar Posta levelezőlapot ad ki — a tervek szerint — no- vembei 30-an Kocsis Pál szölö- nemesítő születésének 100. év­fordulója alkalmából. A „40 éve szabad” feliratú pos­tai bélyegzést november 29-én Pécsett, november 30-án Eger­ben és Szekszárdon lehet meg­szerezni.-f November 29—december 9. kö­zött felszabadulási bélyeg- és plakátkiállítás tekinthető meg a pécsi Helyőrségi Művelődési Ott­honban, ahol Schwerin! és eszé­ki filatelisták is bemutatják gyűjteményük egy részét. A helyszínen alkalmi postahivatal is fog működni. A Városi Művelődési Központ Kossuth Művelődési Háza ren­dezésében szombatonként dél­előtt 10—12 óra között továbbra is megtartják a bélyegbörzéket a Déryné n. 5. sz. alatti Mis­A magyar bélyegek gyártásá­nál sokféle nyomtatási eljárást alkalmaznak, többségében azon­ban a raszteres mélynyomást. Enné! a technikánál a — rend­szerint szürke vagv színes tem- perafestékkel készült — rajzot a tervezett bélyeg négy-ötszörös nagyságában készítik el, és így adiák át a nyomdának kivile- lezésre. A réznyomá« nagv mű­vészi tudást, gvakoriatot igény­lő. igen bonyolult es hosszan tartó elíárás. Ennél is a bélyeg- tervpt a szándékozott n?gvság ötszörösére készítik. Az ofszet­nyomás nagy előnye hogv egy­szerre több szín nyomható. Jel­lemzője a folthatás. Előfordul, hogy a réz- és ofszetnyomást kombinálok. A bélvegtervezés forradalmát jelentették i<*7n-hpn Hollandia úgynevezett nyári bé­lyegei. amelveknél komputer se­gítségét vették igénybe. Szám- rendszerrel vezérelt ra izolóeénet kísérleteztek ki. amelv vonal- szerkezetek alkotására volt al­kalmas. A tervező művész nagy számú alanszerkesztési készített, amit a komputer lyukszalagra vett. Amikor a raizolókar elvé­gezte munkáját, meglepő alak­zatok keletkeztek. i süssünk, mil Hk? . v*-r, « .•*>* *•.. v - . rr<- -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom