Déli Hírlap, 1984. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1984-10-29 / 255. szám
Már nem szennyez a dolomit-meddő n természetvédelem önkéntes katonái A Bükki Nemzeti Park Baráti Körének jogutódjaként 1981 decemberében alakult meg a a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Természetvédelmi Egyesület, A napjainkban már több mint hétszáz tagot számláló társadalmi szervezet élővilág, tájfejlesztési, fotós és földtani szakosztályokba tömörülve végzi tevékenységét. Dr. Gyulai Ivánt, az élővilág szakosztály titkárát arról faggatom; hogyan védi a BMTE a természetet, és egyáltalán képes-e megvédeni? — Én is sokat tűnődtem már azon: eléggé , hatékonyan dolgozunk-e? Annak , ellenére, hogy az idén a tavalyinál jóval több eredményes megmozdulást könyvelhettünk el, korántsem vagyok elégedett. Pedig nyári természetvédelmi táboraink jól sikerültek. Keleméren, a Mohos-tavaknál megállapítottuk a nád további terjedését, Árkán értékes megfigyeléseket végeztünk, és meg- kötötük a dolomitbánya meddőjét a Garadna-völgy- ben. Felemeltük szavunkat az Avas zöldterületének beépítése ellen. Ez ügyben ugyan nem értük el maradéktalanul a célunkat, de először fordult elő, hogy tagjaink többsége ennyire egyszerre, egy irányba lépett. Társadalmi természet védelmi őrszolgálatot is szerveztünk. Mindezek ellenére meggyőződésem, hogy sokkal többet kell tennünk. Ehhez mindenekelőtt hiteles, pontos információkra van szükségünk. Az ország többi, hasonló célú szervezetével is ki szeretnénk építeni kapcsolatainkat, hogy megtudjuk, mások hogyan csinálják. — Természetvédő tevékenységük kapcsán támogatással vagy ellenállással találkoznak-e gyakrabban? — Attól függ, milyen minőségben kerülnek velünk kapcsolatba az emberek. Mint állampolgárok, többnyire egyetértenek céljainkkal. Csoportérdekek képviseletében — mondjuk egy környezetszennyező üzem dolgozóiként — azonban mindjárt megváltozik a véleményük. Sajnos, nagy ellenerők hatnak még ma is a környezet- és természetvédelem ellen. Ezek részben gazdasági jellegűek. Szinte hihetetlen, de — tudomásom szerint — Magyarországon környezet- védelmi beruházásra nem vehető fel bankkölcsön. Vagy a környezetszennyezésért megbüntetett gyáraktól a bírság összegét — amely néhány vállalatnál évente milliókra is rúghat — elvonják. ahelyett, hogy arra köteleznék őket; azt a pénzt saját környezetvédelmi beruházásaikra fordítsák. Az ellenhatások másik része szemléletből, gondatlanságból, emberi butaságból ered.- A természetvédelem - úgy is, mint hatóság és úgy is, mint társadalmi szervezet — esetenként igen szélsőséges igényekkel lép fel. A védelem alá vont területekről- néhány kijelölt centrum kivételével — legszívesebben mindent és mindenkit kitiltanának. Nem lehetséges, hogy a megnyilvánuló ellenállást éppen ez a radikalizmus váltja ki? — Alapvető érdekellentéteink a gazdálkodó egységekkel vannak. Mi érintetlenül, eredeti szépségében szeretnénk még sokáig megőrizni azt a tájat, ahol ők erdőt tarolnak, követ fejtenek. Az ésszerű kompromisszumok zónáján belül azonban roppant nehéz megegyeznünk. Áz azonban tény, hogy hos/.- szú távon a mi céljaink képviselik az egyetemes érdekeket. Jó példaként tudnám említeni a Lenin Kohászati Műveket, amely jószándékú közreműködés mellett anyagilag is támogatta Garadna-völgyi táborunkat. Az emberekkel kapcsolatban a felvilágosítás, a szemléletformálás' és a nevelés a fő módszereink. A jelenlegi közvélemény ismeretében azonban ez igen hosszú, fáradságos „harcnak” ígérkezik. K i em el k edően fon tos ér- tékeinket ezért más, szigorúbb eszközökkel is kénytelenek vagyunk védeni. Egy biztos: aki tagjaink sorába lép. attól már nem kell féltenünk a természetet. Éppen ezért elgondolkoztató, hogy miért olyan kevés közöttünk a hivatásos természetvédő? Kovács A. Gábor KISZ-akció az acélműért ♦ Készenlét az üzemzavarok elten ♦ Hasznos hulladékok Két munkaszerződés okmányait írták alá nemrég a Lenin Kohászati Művek gazdasági vezetői. és négy gyárrészleg KISZ-szervezetének titkárai. Milliókat érő vállalkozást indítottak útjára ezzel a kohászat fiataljai. A kombinált acélmű nemcsak legmodernebb, de legfiatalabb üzeme is az LKM- nek. Sajnos, gyakoriak itt az üzemzavarok, sok idő és jelentős érték esik ki emiatt a termelésből. Az acélgyártó berendezések minden hibája kihat a vállalat egész tevékenységére, -kiváltképpen a feldolgozósorok munkájára, a folyamatos acélellátásra. Az UHP-kemencénél például 1983 kilenc hónapja alatt, több mint 27 óra volt az üzemzavaros idő. Sok-sok milliós veszteség származott abból, hogy havonta több mint 27 órán át szünetelt az acélgyártás. Az acélmű gyárrészleg KTSZ-esei, a villamos és műszerautomatika, valamint a karbantartó és üzemeltető gyárrészleg fiataljai arra vállalkoztak, hogv csökkentik a kombinált acélműi berendezések üzemzavaridejét. Vállalták, hogy két acélgyártó berendezésüket — az UHP- kemencét. az ASEA üstmetallurgiai berendezést és tartozékait — megóvják a jelentős károsodásoktól. Az üzem- biztonság fokozására helyszíni ügyeleteket, napi ellenőrzéseket tartanak, jelzésiéi függetlenül is megelőző karbantartási munkákat végeznek, s hétvégi napokra is megszervezik a készenléti Foci kabaré A Earkasházy-társulat a spoi tv somokban A labdarúgást választotta utazó kabarészínháza előadásainak témájául Farkasházy Tivadar. A humor nem kisebb előadóművészei lépnek fel, mint Markos György, Nádas György, Nagy Bandó András, Katona János, Pe- terdi Pál, Selmeczi Tibor, A le«veszéIyteleoeblj tréning Gyógyszer helyett úszás Még néhány évvel ezelőtt csaknem általános gyakorlat volt: a beteg gyermekeket felmentettek a testnevelés alól. Pedig a speciális testedzés terápia lehet sokfajta betegségre. Amióta a megyei gyermekegészségügyi központ rehabilitációs osztálya él és működik, egyre több gyermek vehet részt a gyógytréninge- ken. Itt nyílt lehetőség a krónikus légúti betegsegoen szenvedők komplex légzésrehabilitációjának megvalósítására is. A közelmúltban rendezett misikolei gyermekor- vos-koingresszuson ennek az eredményeiről adtak számot közös dolgozatukban dr. Pe- ja Márta, dr. Bíró Barna, dr. Madácsy László, dr. Biró Éva és dr. Borsodi Klára. — Mit is jelent a komplex légzésrehabilitáció? — kérdeztük dr. Pej a Márta főorvost, a rehabilitációs osztály vezetőjét. — Magában foglalja a gyógyszeres kezelést és a fizikai tréninget, amely javítja a krónikus légzőszervi betegek fizikai terhelhetőségét. Fiatal korban az asztmás köhögési rohamok száma csökkenthető a légzőizomzat fejlesztésével és edzésével. Külföldi orvosirodalmi adatokkal összevetve, hasonló tapasztalatokra jutottunk huszonnégy 5—14 éves korú, asztmás gyermek vizsgálatakor. A betegek egy éven keresztül heti két alkalommal egyórás úszótréningen vettek részt. Az első tíz percben légzőtornát végeztek, a mellúszást tanulták és gyakorolták, a fokozatos terhelést szem előtt tartva. Lényeges javulást tapasztaltunk. Kezdetben 11 gyermeket soroltunk az enyhén, és nyolcat az igen súlyos asztmások állapotába. Az egyéves úszótréning után értékelve a klinikai állapotot, 3^ Maga az egészség húsz gyermek esetében már csak enyhe tünetek jelentkeztek, s csupán két gyermek maradt a súlyosak kategóriájában. A javulást bizonyítja, hogy 15 gyermek esetében csökkentettük a gyógyszeradagot, illetve el is hagy hattuk. Az úszótréning egyetlen gyermekre sem volt kóros hatással. — A hazai orvosi szakirodalom egyik képviselője hangsúlyozta az úszás fontosságát, maidén más fiák». tréninggel szembeni előnyéi az asztmás gyerekek gyógy- testnevelésében. Ezzel hangolható össze ugyanis- a. légzés és a mozgás. Bizonyított az is. hogy az általános és speciális edzettség elérése céljából a legeredményesebb, ugyanakkor a leg veszélytelenebb fizikai tréning az úszás. Arra biztatunk minden szülőt, hogy az egészséges gyerekek is minél többet ússzanak! a E. Sinkó Péter, Boncz Géza, Lehr Ferenc, Fogarasi János, Rékai Gábor, Szilágyi András, Szalóczi Pál és természetesen Farkasházy Tivadar. S mert a Focikabaré nem képzelhető el foci nélkül, a felsoroltakból összeállított csapat a műsor keretében megmérkőzik a DVTK öregfiúk csapatával. A találkozót Peterdi Pál és Selmeczi Tibor közvetíti. A Miskolc városi Sportcsarnokban — a Vasas Művelődési Központ szervezésében — november 8-án, 19 órától lép fel a Focikabaré stábja. Jegyeket — 70 forintos egységáron — a sportcsarnok pénztárainál, illetve a Vasas Művelődési Központban válthatnak az érdeklődők. ügyeleti szolgálatot. Az acélműi fiatalok a technológiái fegyelem betartására tettes: ígéretet, vállalva azt is, hogy javítások, esetleges üzemzavarok idejére maximális segítséget adnak a villamos és műszerautomatika, a karbantartás és üzemeltetés szakembereinek. Az üzemzavara« idők bázisadatának 10 százalékos csökkenése esetén 25 ezer Ft, az ennél nagyobb arányú javulás esetén pedig 50 ezer Ft teljesítményprémium fizethető ki, amit az LKM KISZ-bizottságának számlájára utalnak át. A munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatalokat a mozgóbérből jutalmazzák. A nemesacél-hengermű KISZ-fiataljai ugyancsak nagy horderejű feladatok teljesítésére vállalkoztak: a gyárrészlegük területén keletkező ötvözött technológiai hulladékot összegyűjtik, s szelektív válogatás után az acélműbe átszállítják. Az ötvözött, nemesacél-hulladékok 100 százalékos átszállítása esetén tonnánként 150, kilencvenszázalékos átszállításnál 120, nyolvanszázalé- kos átszállításnál pedig 100 Ft teljesítményprémiumot fizetnek ki, illetve utalnak át a vállalati KISZ-bizotttság számlájára. Amennyiben a hulladék nem az adagolás követelményed szerint szétvá- logatottan jut át az acélműbe. a prémiumnak csak az 50 százalékát fizetik ki. A munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatalokat a mozgóbér keretéből jutalmazzák majd. A nemesacél-hengermű fiataljainak vállalkozása azért is dicséretes, mert az acélmű egyik legnagyobb gondján kívánnak segíteni. A betétellátásban ugyanis a hulladék hiánycikk. Az acélmű napi igénye hulladékból 1500—1800 tonna, sőt gyakran meghaladja a napi 2000 tonnát is, gyárrészlegi szinten. A két munkaszerződés 1984. október 1-től december 31-ig érvényes. (pataky) Á legudvariasabb buszvezető Csokrot dobtak a fülkéjébe... — Mindenkinek kellemes utazást kívánok. Kérem, adják át ülőhelyüket az idősebbeknek, kisgyermekkel utazóknak, hölgyeknek! — hallatszik az autóbusz hangszóróiból. Az utasok felkapják a fejüket: ki lehet ez a rendkívül figyelmes, udvarias sofőr? S találgatják: vajon miért csinálja? — Kazincbarcikán lakom. 27 éves vagyok — mondja Zsigmond István, akit két járat közti pihenőjében sikerült utolérnünk. — Két éve dolgozom a Miskolci Közlekedési Vállalatnál. — Nemcsak modorával ri ki társai közül, de választó- kos öltözködésével is... — Korábban kamionos voltam, s már ott ts jó leckét kaptunk az udvarias magatartásból. Csak ilyennek tudom elképzelni a mai, modern tömegközlekedést. — Az utasok mit szólnak hozzá, hogy másképpen viselkedik, mint a többi sofőr? — Általában örülnek neki. Idősebb hölgyektől mór virágot is kaptam, sőt előfordult régebben, hogy csokrot^ dobtak be a vezetőfülkébe. Csak kevesen vannak, akik azt mondják: minek csinálod? — A kollégáknak mi a véleménye? — Elfogadják, hogy ilyen vagyok, úgyhogy szeretek is az MKV-nál dolgozni. — A sofőrülésből nézve milyenek az utasok? — Nagyon sokan — főleg a fiatalabbak — sajnos nem eléggé udvariasak, nem mindig adják át a helyüket. — Mindig használja a mikrofont? — Sok múlik az ember hangulatától, de mindig szoktam üdvözölni a felszállókat. Péntekenként már a hét végére vonatkozó tudnivalókat is beleszövöm a mondókám- ba, kellemes pihenést kívánva a leszállóknak. S általában fel szoktam hívni a figyelmüket arra, hogy leszálláskor körültekintően lépjenek az úttestre. — Még valamit önmagáról ... — Már mindenfajta géptípus vezetésére van érvényes engedélyem, s szeretnék továbbtanulni a Közlekedési Főiskolán, ha a lehetőségeim is megengedik. Zsigmond István „számon kívüli” sofőr, azaz mindig más járaton találkozhatnak vele az utasok. Terveihez sok szerencsét, az MKV-nek pedig több. hozzá hasonló gép- kocsivezetőt kívánunk. (bujdos? i
