Déli Hírlap, 1984. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1984-10-27 / 254. szám

Szász Endre, holláházi műtermében Stúdió nyílik Hollóházán Szász­mintás porcelánok A művész szívbántalmai ellenére is feszített tempó­ban dolgozik: valami belső energia hajtja évtizedek óta. Éjjel-nappal tervez, rajzol, fest. Tíz évvel ezelőtt ért be igazán ennek a gyümöl­cse. Szász Endre nevét ak­kor ismerte meg a világ. Azóta Hollóházáét is. Hat éve dolgozik itt, új kifejező- eszközével, a porcelánnal. Tányérjai, vázái, étkészletei és hatalmas porcelánfalai szerte a világban elismerést váltottak ki. vagy heves vi­tákat produkáltak., A nevé­vel, kézjegyével jelzett mű­vek mindenütt kelendők. A napokban új üzemrészt avatnak a gyárban, s ebben kap helyet majd a Szász­stúdió. A 200 millió forintos beruházással épülő munka­helyiségekben a napokban megtörténtek az üzemi pró­bák, az üzembehélyezés pe­dig szerdán lesz. Az épüle­tet november 6-án adják át. jfc Készülnek „arcképes” tányérjai (Temesi felv.) Márta néni szép élete Otven éve diplomázott Nemrég arany oklevéllel tün­tették ki Diósgyőri Cyulánét, aki ötven éve diplomázott a Miskolci Tanítóképző Intézetben (most a Herman Ottó Gimná­zium). 1969-ben ment nyugdíj­ba, de négy évvel ezelőtt még négy hónapro visszament dol­gozni, a Kilián-déli lakásához közeli óvodában helyettesített. — A volt osztálytársaim közül nyolccal—tízzel rend­szeresen összejárunk, felele­venítjük az emlékeket, be­számolunk a mindennapja­inkról. Most nyáron volt az ötvenéves érettségi találko­zónk. annak idején negyven­hetén végeztünk, most hu­szonkilencen jöttünk össze. És mindannyiünk örömére ott volt egykori osztályfő­nöknőnk is. Fejtik Eszter. — Az első munkahelyem Györkén volt egv ezerlako­sú faluban. Két—három évente ellátogatok oda. ahol annak ideién hat és fél évig éltem, tanítottam. Sokat vál­tozott azóta a falu, csak az emberek szeretete. kedvessé­ge a régi. Akkor az iskola egy ottani gazda lakásának egyik szobája volt. harminc gyereket tanítottam. — Ezután, egészen 1969- ig a diósgyőri 21-es számú Általános Iskolában foglal­koztam a gyerekekkel, az utolsó tizenkét évben a nap­közisekkel. Elsősorban a ma­gyart és az érieket szerettem, a matematika nem volt az erősségem. Ügy. hogy egv- egy nehezebb példánál ki­kértem a szaktanár segítsé­gét. — Mostanában egyformán telnek a napjaim. Elvégzem a házimunkát, bevásárolok, olvasok, rádiót hallgatok. A férjem nagy túrázó, a másik hobbija a telek, ahová na­ponta kimegy. Pár éve, ép­pen amikor az óvodában he­lyettesítettem. angol nyelv- tanfolyamra jártam a TIT- be, akkor érkezett meg a lá­nyom és az unokám Ameri­kából. Kicsit sűrű volt a program, de a férjem biz­tatott: ne hagyjam abba a tanfolyamot. El is végeztem. — Eav nyugdíjas pedagó­gus legnagyobb öröme, ami­kor volt tanítványaival ta­lálkozik. Csak a Kilián-déli iskolában öt volt növendé­kem tanít. Előfordul, hogy az utcán szólít meg valaki: „Nem ismer meg. Márta né­ni?” Nemrég csengetnek, egy férfi áll az ajtóban. Bemu­tatkozik, Juhász Ferencnek hívják. Külföldön él, hiva­talos úton járt Miskolcon, megszerezte a címemet. És fontosnak tartotta, hogy fel­keressen. Sz. G. Kossuth a hegyaljai szüreteken Rolschildot is mesgyógyította a tokaji aszú Történelmi borvidékünkön, Tokaj-Hegyalján a szüret semmi más „betakarítási” munkához sem hasonlítható, amolyan kedves családi ösz- szejövetelnek számított szá­zadokon át, s annak tekint­hető napjainkban is. Hiszen a szüretre nemcsak a csa­ládtagok, ismerősök, hanem még a távolabb lakó roko­nok, barátok is ellátogatnak Hegyaljára, hogy segítségük­kel mennél hamarább hordó­ba kerüljön a hegy leve, a mézédes, ragadós must. A kellemes emlékek sok költőnek, írónak, híres ál­lamférfinak, tudósnak szol­gálnak témául, akik csak megfordultak Hegyalján, részt vettek a hangulatos szüreteken. Érthető hát, hogy Zemplén nagy szülöt­te, Kossuth Lajos is gyak­ran felidézi életrajzi írásai­ban, leveleiben a hegyaljai szüretek emlékét, annál is inkább, mivel szülőfaluja. Monok után gyermekkorát és ifjúságát Olaszliszkán, Sátoraljaújhelyen, Sárospa­takon — Hegyalja híres bor­termő vidékén töltötte. Mint újhelyi gimnazista, a családi szüreteken vett részt, sáros­pataki joghallgatóként pedig a kollégiumnak még Lo- rántffy Zsuzsanna által ha­gyatékolt szőlőtábláin szor­goskodott a tőkék között. Ezekre a Vidám szüreti na­pokra még élete alkonyán, turini remeteségében is me­lengető érzéssel gondolt vissza. Különösen emlékezetes volt számára az 1811. évi gazdag hegyaljai szüret, ami­kor a hosszúra nyúlt, nap­sütéses ősz végéig általában 4 fokkal volt melegebb a hőmérséklet a szokásosnál. „Ezen az őszön — írja visz- szaemlékezésében — az aszúszőlőket válogató szüre- telők kénytelenek voltak napjában négyszer is meg­mosni a kezüket, hogy dol­gozhassanak, 'annyira össze­tapadtak ujjaik a szőlő cuk- rosságától, Magam is láttam, saját ujjaimon tapasztal­tam .. Ugyancsak Kossuthnál ol­vashatjuk, hogy 18ü0-ban V. Ferdinánd koronázási ünne­pére a bécsi udvar 1811-es évjáratú aszút keresett To­kaj-Hegyalján. De mindösz- sze három „antallal”, azaz átlaggal tudott felvásárolni a kormány megbízottja, és­pedig egy-egy hordócskával Tolcsván Szirmay Antaltól, Mádon a Draveczky és To­kajban a Szerviczky család pincéjéből. A Kossuth emlí­tette 1811-es kiváló szüret után tizenkilenc év múltán tehát többet már nem tud­tak felkutatni. Pedig megfi­zették tisztességesen, azaz „királyi” módon: átlagjáért 1000—1000 körmöd aranyat utaltak ki az udvari kincs­tárból. Egy másik feljegyzés is megemlékezik a híres 1811- es évjáratú aszúról, de ezt már nem Kossuthtól tudjuk, hanem a Majna-Frankfurt- ban élő dúsgazdag Rotschild Vilmostól. Elmondja, hogy amikor 1890-ben súlyosan megbetegedett, orvosai taná­csára öt palack 1811-es aszút rendelt Magyarországról, és azt az orvosai által előírt adagokban annak rendje- módja szerint elfogyasztotta, Meg is gyógyult tőle. s ezért örömében 1000—1000 márkát adományozott palackonként magyarországi jótékony cél­ra. H. J. Uj Fonográf­lemez A Fonográf együttes és a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat képviselői sajtótájé­koztatón mutatták be az új Fonográf-albumot, a Jelen­kor című nagylemezt. Az együttes egyébként december 15-én a Budapest Sportcsar­nokban élő koncerten lép — hosszú idő óta először — a közönség elé. II múEiDlvideliril lesz szó A múzeumi és műemléki hónap záró rendezvénye lesz- — nem számítva a még nyitva tartó kiállításokat — Mendele Ferencnek, az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség igazgatójának hétfői elő­adása. A Herman Ottó Mú­zeum előadótermében A né­pi műemlékvédelem eredmé­nyei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében címmel fél 6-tól hallgathatják meg az érdek­lődők Mendele Ferenc tájé­koztatóját. Elmarad a szerzői est Elmarad a Minket nem le­het elfejteni című műsor, Nádas Gábor zeneszerző szerzői estje, melyet a sport- csarnokban rendeztek volna meg, hétfőn. A megvásárolt jegyek visszaválthatók. Csitríknek és kiskamaszoknak A divatot a/, emberi játé­kosság, leleményesség tartja életben. A különböző sza­básvonalak, elütő anyagok kombinálása talán soha nem adott még ennyi lehetőséget a dekoratív művészeti és színpadi hatások érvényesü­lésének, mint mostanában. Nagy hatással vannak az új formák kialakítására a tulajdonképpeni munkaru­hák. Gondolunk itt a halá­szok térdig érő csizmájára, a postások bő pelerinjére, a pilóták overálljára és még folytathatnánk a sort. Ezek­ben a ruhákban ötvöződtek az idők folyamán a népi ha­gyomány, a célszerű mun­karuha és a rusztikus anya­gok. A legjellegzetesebb ru­hadarabok a bővülő redin- got, a prémvadászkabát, a tiroli-bermuda, magasított derekú térdnadrág. Ezek dí­szítői az erősítővarratok, le­begő zsebek, zippzár min­denütt, bőrrátétes könyök- és ülepfolt. Lányoknak és fi­úknak egyaránt divatos és praktikus a nadrágtartó. A ballon- és viharkabátokha gyapjú karakterű vagy mű­szőrme bélés kerül. A kislá­Pécsett megkezdődött az ország első „tolókocsis isko­lájának” kialakítása: a moz­gáskorlátozott kisdiákok ál­talános iskolája lesz. Az egészségügynek és a közmű­velődésnek ez a közös vál­lalkozása új utat nyit ha­zánkban a szellemileg ép, de testileg sérült gyerekek kö­zösségi nevelése, iskolai nyok ruháin gyakoriak a szaiagdíszítések, díszgombok, ellentétes irányú mintabeté­tek, kiegészítőül színes, kö­tött mintás harisnya illik. A színeket az őszi természet­től kölcsönözték a tervezők: olajzöld, nádzöld, pompei vörös, avar-barna. rendszerű oktatása számára. Lehetővé válik ugyanis, hogy a mozgáskorlátozott lá­nyok és fiúk megszerezzék az általános iskolai bizonyít­ványt. A mozgáskorlátozott diá­kok pécsi iskolája jövőre ké­szül el, a terv szerint 1985 őszén kezdődik meg benne az oktatás, lolókocsis iskola

Next

/
Oldalképek
Tartalom