Déli Hírlap, 1984. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1984-10-02 / 232. szám

t * Szerelők a V 43-as villany mozdony vezérállásában ... Képünk a MÁV Miskolci Igaz­gatóságának vontatási főnökségén készült, ahol a mozdonyokat rendszeresen ellenőrzik, s itt, a gyakorlatban tanítják meg a fiatal, leendő szerelőket a tudnivalókra. (Kerényi László felvétele) Madár fészek a konvektorban Ha sárga a láng... A hidegebbre fordult idő­járás miatt mostanában egy­re többen kapcsolták be a gázkonvektort. Már persze, ha sikerűit. Mik a leggyako­ribb hibák? — Igen sokféle lehet a hi­baforrás — válaszolja Patolts Sándor, a TIGÁZ szerviz­üzemvezetője. — Nagyon pró­zai okai lehetnek például a sárga lángnak: á cső bekor- mozódik, vagy madár fész­kel az égéstermék-elvezetőbe, illetve a friss levegőt ára­moltató csőbe, de a gyújtó- lángfúvókákat a pók is beszö­vi. Mindezek nem biztosít­ják a tökéletes égést, és a láng megsárgul... A fűtési íikezon kezdetekor az is elő­fordul, hogy hosszabb szü­net után a sok párától a ke­rámiaelektródák nedvszívók­ká válnak, és nem keletke­zik gyújtószikra. De elro­molhat például a csaptelep, a gyújtás vezeték, a gyújtó- gyertya is, vagy korrodálódik a cső. — Mit tegyen a tulajdo­nos, ha ezeket a hibákat észleli? — Amennyiben gázszagot érez és sárga lángot lát, kap­csolja ki a készülékét, és zárja el a főcsapot. Termé­szetesen azonnal hívja ki a szerelőt; 24 órán belül kija­vítjuk a hibát, ha a fűtőtest nem alkatrészhiányos. — Gyakoriak a bejelenté­sek? — Körülbelül két hete megszaporodott a számuk, naponta gyakran eléri a 300- at is! Alig győzzük munká­val — de győzzük! Felké­szültünk a várható hibákra, és szakemberhiányra sem panaszkodhatunk. Gázszi7 várgás szerencsére nagyon kis százalékban fordul elő. — Milyen készülékekkel van a legtöbb baj? — A régi típusúakkal. Az F5, Fű-ős például már elég elavult, és alig van hozzá alkatrész. A legmoderneb­bek az F8, F9 és F12-esek, valamint az Ónix 15 és 19- es. Egyébként, ha a hiba a gázmérőóráig fedezhető fel, a költségek bennünket ter­helnek. ha azon túl. a fo­gyasztót. A munkánkat ha­marabb el tudnánk végezni, ha az ügyfelek jóval koráb­ban próbafűtést tartanának, és rögtön bejelentenék a hi­bát, (temesi) Személyi kérdésekről döntött kiÉÁÉV pártbizottsága Ülést tartott tegnap dél­után az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat pártbizottsága.' Az ülésen részt vett és felszólalt Dud- la József, a Miskolc városi Pártbizottság első titkára. A testület személyi kérdések­ben döntött: Pecsenye Mik­lóst, a vállalat pártbizottsá­gának titkárát — aki nyug­díjba vonul — érdemei elis­merése mellett felmentették I tisztségéből.. Az ÉAÉV párt­bizottsága titkárának meg­választották Nyeste Gáspárt, aki eddig a Miskolc városi Pártbizottság munkatársa volt. Gyógyítás, tizenhárom lépésben Mikor újulhat a belváros? Tizenhárom részre szele­telték a tervezők városköz­pontunk területét, hogy töm­bönként foghassanak hozzá a kivitelezők a rehabilitáció hatalmas munkájához. Nem először írunk már ar­ról, hogy a Széchenyi út két oldalán elterülő városmagot a régi, értékes házak meg­tartásával, lakások, üzletek korszerűsítésével és új épü­letek emelésével akarják megfiatalítani az elkövetke­zendő években. Az olvasó számára talán egy helyben topogásnak tűnik ez a hosz- szas készülődés, ám most a városi tanács koordinációs bizottságának ülésén is kide­rült, hogy a városformáló munka talán legbonyolultabb s legnagyobb precizitást igénylő része épp az előké­szítés. Hiszen ezen áll vagy bukik, a startpisztoly eldör- dülése után, a sok milliárd forintba kerülő építőmunka sikere.— • TELJES NYILVÁNOSSÁG MELLETT Az elmúlt években kiala­kult a pontos és világos Koo­peráció a belvárosi rehabili­tációra, megszületett a töm­bönkénti elhatárolás, es meg­kezdődött a tervek készítésé. Az is bizonyos már, hogy az első rehabilitációs terület a „Tulipán-tömb" lesz, azaz a Munkácsy utca, Széchenyi út s a Vándor Sándor utca ha­tárolta épületegyüttes. Az idén már készen lesznek a kiviteli tervek. Az első lépést 22 lakás, az udvari rozzant „nyúlványépületek" lebontása jelenti, mert enélküi nem tudnak hozzáfogni a meg­maradó épületek felújításá­hoz. Az ÉSZAKTERV ás a tanácsiak jó együttműködé­sét dicséri, hogy jól halad másutt is a tervezői munka, s ez talán a legfontosabb fel­tétele a rehabilitáció meg­Új rendelet A gombák tudorai jk Ha kormoz a konvektor, ajánlatos szerelőt hívni A piacokon megvásárolt gombát nyugodtan fogyaszt­juk otthon, hiszen tudjuk: szakember vizsgálta az áru­sítás előtt, így mérgező nem lehet közte. A bizalom nem annyira a gombának, mint inkább a szakértőnek szól, s nem is alaptalanul. A Ta­nácsok közlönye 19. számá­ban viszont rendelet jelent meg a gombavizsgálattal kapcsolatos szakképesítésről. Eddig nem volt ilyen ren­delet? — kérdeztük Csepregi Csabát, a városi tanács me­zőgazdasági osztályának ve­zetőjét. — A szakképesítésről ed­dig is volt rendelet, de a mostani megerősíti, hogy szükség van a felsőfokú ké­pesítésre a szakértői felada­tok ellátásához! Az Egész­ségügyi, valamint a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közös rendele­té a szakellenőri, az egész­ségügyi gombavizsgálói és a mérgezésekkel foglalkozó szakemberek ' végzettségének megszerzéséről dönt: tanfo­lyamhoz és vizsgához köti azt. A képzés a MÉM Mér­nök- és Vezetőképző Intéze­tének dolga lesz. Eddig nem dúskálhattunk a szakértők­ben. Miskolcon és környékén talán ha tíz, gombákkal fog­lalkozó embert lehetne ösz- szeszámolni, s ezek egy ré­jjc Továbbra is működnek Miskolcon a gombavizsgáló he­lyek. A Búza téri piacon mindennap reggel 5-től délután 4 óráig (vasárnap reggel 5-től 10-ig) ellenőrzik díjtalanul a gombát (képünk itt készült). A vasgyári piacon naponta reggel 5-től 11 óráig kereshetők fel a szakértők. A városi tanács egészségügyi osztálya működteti Tapolcán és Lilla­füreden a vizsgálóhelyeket, melyeknek hivatalos nyitvatar- tása: szombaton és vasárnap 14-től 19 óráig. A gombát itt is ingyen vizsgálják meg. sze ráadásul nyugdíjas. Kü­lönösen a gombás időszak­ban — tavasztól őszig — el-, kél az avatott szakember, s talán ezután növekedni fog a számuk. Az új rendelet még na­gyon friss, így a helyi vonat­kozásaira, a képzésre jelent­kezés feltételeire a későbbi­ekben még visszatérünk. B. A. kezdésének. Ha már a ter­vekről esik szó: a bizottság úgy foglalt állást, hogy tel­jes nyilvánosságot kell adni az elképzeléseknek, hiszen hz elmúlt évek is azt bizonyít­ják, hogy szükség van a vá­roslakók véleményére! • LESZ-E PÉNZ? Sokan kérdezgetik a vá­rosban: lesz-e elég pénz a belváros újjáformálására? A tanácsiak többféle pénzügyi forrást vesznek számításba, a város kasszájától kezdve az állami támogatásokon át az ügyben érintett vállalatok anyagi erejéig. Kétségtelen azonban, -hogy a több milli­árdos költség miatt, több tervidőszakon keresztül ehet csak véghez vinni a felada­tokat. A munkálatok eltart­hatnak az ezredfordulóig. A már említett Tulipán-tömb becsült költségei is elérik a 80 millió forintot. Szerencsés körülmény, hogy a rehabili­tációs munkák tömbönkénti megkezdése várhatóan épp a következő tervidőszak elejé­re esik, így minden érdekelt már előre, a pénzügyi terve­zőmunkánál tartalékolhatja a megfelelő összegeket. A cél az, hogy 1986 elején megkez­dődjön a Tulipán-tömbben a munka, de addig semmiféle­képpen nem születhet meg a startengedély, amíg nem ren­deződik minden feltétel megJ nyugtatóan. • VÁLTOZZON AZ ÖSSZETÉTEL! Milyen feltételekről van vajon szó? Felsorolni szinte lehetetlen lenne mindent, csak néhányat említünk a legfon­tosabbak közül. Meg kell ol­dani például a rehabilitációs területen a lakók, s az. itt működő üzletek kiköltözteté­sét. Különös gonddal kell ügyelni a magánkiskereske­dők boltjaira, hiszen ez szá­mukra az egyetlen megélhe­tési forrás. Rendezni kell a jogi kérdéseket is, mivel a régi belvárosban egyes te­lekrészek, házak — például a Sajó cipöbolt épülete — még magántulajdonban van­nak. A lakásgazdálkodással foglalkozóknak is lesz bőven dolga, hiszen az új otthonok komfortfokozata, mérete, szá­ma is megváltozik a töm­bökben. és a rehabilitáció fő céljai között szerepel az előnytelen társadalmi össze­tétel megváltoztatása is. A tömbönkénti rehabilitációtól függetlenül, de az egész vá­rosújítás részeként megkez­dődik a Széchenyi út re­konstrukciója is. és időköz­ben nem hanyagolják el a megtartandó öreg házak ta­tarozását sem. Ez a szépítő, konzerváló munka kezdődött meg a Tanácsház tér kör­nyékén. (k—ó) Hiába lopják cl Csekk-ügyek Szenzációszámba menő új­donságnak számított 1982- ben. amikor kihirdették: ezentúl az állampolgároknak is lehet Magyarországon csekkfüzete, s aláírásukkal fizethetnek éttermekben, áruházakban, szállodákban. Az újdonság varázsa azóta megkopott, s bár az előnyeit jó néhányan felismerték, vá­sárláskor mégis gyakrabban kerül elő a bukszából a kö- teg ötszázas, mint a csekk­füzet. Lóránt Miklósné, az Ár­pád utcai OTP-fiók vezető­je: — Mi fogjuk össze az egész megyében a takarékcsekkel kapcsolatos ügyeket, s így tudunk minden változásról, adatról. Jelenleg 625 csekk­tulajdonosunk van a megyé­ben, elßösorban a sokat uta­zó szakemberek közül. Érde­kes, hogy szinte mindannyi­an visszatérő ügyfelék; aki egyszer kiváltotta a csekk­füzetet, az ragaszkodik hoz­zá. Igaz, a családi gazdálko­dásban még szokatlan, ezért érthető, hogy a fiatal váro­sokban, új lakótelepeken — például Kazincbarcikán és Leninvárosban — könnyeb­ben nyitnak átutalási betét­számlát, illetve váltanak csekket. Hogy a csekkforga­lom jó része az utazáshoz kapcsolódik, arra az is bizo­nyíték, hogy a nyáron a Ba­latonnál nagyon sok ügyfe­lünk használta ezt a fizető- eszközt. Eleinte sokan kifo­gásolták, hogy kevés az a pénz, amit a csekkfüzettel forgalmazni lehet. Ezért fel­emelték az összeget, így ösz- szesen százezer forint lehet képletesen, csekk formájá­ban a kezünkben. — Sokan úgy vélték, hogy a csekk alkalmat ad majd különféle visszaélésekre, ha­misításra ... — Nyugodtan mondhatom, hogy példás a csekktulajdo­nosok fegyelme, hiszen egyet­len esetben sem kellett el­járást indítanunk. Épp ellen­kezőleg, a bűnözés visszaszo­rítására alkalmas a csekk, mert az aláíratlan szelvény csak értéktelen pjapír, hiába lopják el. — Talán az is a csekk- rendszer népszerűsége ellen hatott, hogy nem mindenütt fogadták szívesen, ha ezzel fizettek. — Kétségtelen, hogy vol­tak ezzel kapcsolatban ne­hézségeink, de lassan a ke­reskedők is megbarátkoznak a takarékcsekkel. Jelenleg 16 Borsod megyei vállalattal, s az összes országos kereske­delmi, vendéglátóipari cég­gel van szerződésünk csekk­elfogadásra. Ügy változtatták meg tavaly év elején az elő­írásokat is, hogy kényelme­sebb legyen a csekktulajdo­nosok számára az új füzet kiváltása: ha nincs baj a pénzügyi fegyelemmel, az OTP-fiók dönt az ügyben. (kiss) BanU beívelt A készpénzforgalom hazai költségei milliár- dokra rúgnak. A csekk épp a pénzmozgatásra szánt forintok összegéből faraghatna le. A szakér­tők szerint, a csekk-kar­riernek a megfelelő szá­mítógépes nyilvántartási rendszer, a mikroelektro­nika hiánya, valamint ide­jétmúlt megszokásaink vetnek gátat. Az elfogadók pedig nem kockáztatnak semmit, hiszen az OTP bármilyen körülmények között elfogadja a csek­ket, fizet érte. Kétségte­len, hogy a kereskedők közvetlenül nem érdekel­tek a csekkforgalomban, ám ha jobban elterjed a bankó helyett az aláírt papír, kevesebb munká­val járna az üzletzárás előtti számolás, rendezés. Elgondolkoztató, hogy a csekkforgalom előnyeiről nemcsak a nyugati or­szágokban győződtek meg régesrég, hanem az NDK- ban is sikerrel alkalmaz­zák már ezt a pénzkímé­lő, s gazdaságos formát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom