Déli Hírlap, 1984. szeptember (16. évfolyam, 206-230. szám)

1984-09-18 / 220. szám

Olvasóink írják Lényén több szerencsekerék Gyógyszer, szörp, lekvár Vadon lem Mnivéiirck Zcmplénta Aki mostanában Tokaj- H egy alján jár, jobbára csak a fürtöktől roskadozó szőlő­tőkéket veszi észre. Ha azon­ban nekivágunk a zempléni erdőknek-hegyeknek. vagy a bodrogközi mezőknek, a szí­nek, illatok áradó gazdagsá­gában gyönyörködhetünk. Mert a Tokajtól Hollóházáig vonuló Zempléni-hegység és a két folyó által határolt Bodrogköz vadon termő gyógynövényekben is egyik legértékesebb vidéke hazánk­nak. Évszázados hagyományai vannak nálunk a különféle termesztett és vadon élő nö­vények gyógyításra való fel- használásának. Napjainkban is a gyárban kémiai úton előállított gyógyszerek mel­lett valóságos reneszánszát éli világszerte a gyógynövé­nyek divatja. A zempléni erdőkben, me­zőkön egész évben folyik a gyűjtésük. Ugyanis vannak olyan gyökerek, amelyek té­len szedhetők, mert csak teljes kifejlettségükben hatá­sosak. Inkább az idősebbek foglalkoznak gyógynövény- gyűjtéssel. Egyesek valóságos tudósai már ennek az „illa­tos” szakmának. Pontosan tudják, hogy az egyes növé­nyekben melyik hónapban legtöbb a hatóanyag, és ak­kor kezdik el a gyűjtésüket. Ismerik jól a lelőhelyeket is, hogy például szagos mü­géből legtöbb a longi erdő­ben, üröm a tiszakarádi és a vele szomszédos csermelyi határban, továbbá a vasúti töltések mentén található. De megfelelő időben kezdenek hozzá a bodza, csalán, kál- mosgyökér. tüdőfű, kakukk­fű, bengekéreg, hársfavirág és még vagy 30—40-féle más gyógynövény gyűjtéséhez. Pompás látvány ilyenkor, ősszel az erdőszéleken, hegy­oldalakon, szőlőföldek közti garádokban „égő” sok-sok csipkebokor. A korallpiros csipkebogyó szedése már megkezdődött, gazdag C-vi- tamintartalma miatt export­cikknek is igen értékes. Te­át, szörpöt, sőt teljesen érett állapotban lekvárt, úgyneve­zett hecsedlit is készítenek belőle. A csipke után törté­nik a hamvas kökény gyűj­tése. Ebből a vadon termő késő őszi gyümölcsből is kellemes, zamatos szörpöt készítenek. H. J. A kuvaiti hatóságok úgy döntöttek: ezentúl nem ad­nak beutazási engedélyt azoknak a külföldieknek, akik háztartási alkalmazott­ként kívánnak elhelyezked­ni a gazdag olajországban. Mint a Gulf Daily News cí­mű lap beszámolt róla, egy Lapjuk, a DH őszi tombo­lájával kapcsolatban megír­ta: „Kérjük a játékban részt vevőket, hogy ezentúl a szel­vényeket négyrét hajtogatva dobják a tombolaládába. Ta­lán így nem bizonvul kicsi­nek a szerencsekerék.” Már alig várom az elkö­vetkező Kapcsoltam című műsort a televízióban, amikor Rózsa György közli velünk: négyrét hajtott postai levele­zőlapon küldjük be a rejt­vény megoldását, így talán mindenki' belefér a szeren­csekerékbe ... Szerény véleményem sze­rint a gyűjtőládába bedobott szelvények akkor is bizonyos térfogatot töltenek ki, ha négyrét hatjuk őket .. . Azaz, ha tele a láda: a kerék meg- forgatása szinte felesleges, amelyik szelvény a kéz köze­iéhez esik, azt húzzák majd ki. Vagyis: ha nyolcrét hajt-: juk a szelvényeket, akkor sem lesz jobb a helyzet. Volna viszont egy éssze­rűbb megoldás: alkalmazza­nak több szerencsekereket. Talán megéri... Huszár István Miskolc, Szabó Lajos u. 46. II/2. I kuvaiti családra átlagban öt­főnyi külföldi kiszolgáló sze­mélyzet jut — egyebek kö­zött cselédlány, szakácsnő és sofőr. A háztartási alkalma­zottak többsége Indiából, Sri Lankából, a Fülöp-szigetek- ről és más ázsiai országok­ból származik. Házfariási alkalmazottaknak nem! ■——■—í—■ -------------r---------— Pingyomon, az egykori bacsóházban RH-Tersenyállomás Az évek óta több hazai és nemzetközi sikert elért mis­kolci amatőr RH-rádiósok az utóbbi időben egyre nehe­zebben voltak képesek meg­birkózni versenyfeladataik­kal. A Postaigazgatóság leg­több versenyzőt adó, több mint száz tagot számláló klubjának az MHSZ-székház- ban berendezett helyiségei kicsinek bizonyultak, ráadá­sul más akadályok is fel­merültek. A szinte napon­kénti gyakorlást, a verse­nyek előtti edzést, időnként a versenyt is, megnehezítet­te a városi „zavarszint”, s nem lehetett megfelelő an­tennarendszert sem kiépíte­ni. Ugyanakkor éterforgal- mazas során az RK-sok is zavarták a tévé-, rádióadá­sokat — és viszont —, fő műsoridőben alig-alig tudták működtetni nagy teljesítmé­nyű adóvevő-készülékeiket. Mindez a gond most meg­szűnt. az RH-sok a kívánal­maknak megfelelő versenyál- lomashoz jutottak. A honvédelmi szövetség a Miskolc melletti Pingyom-te- tön néhány éve tulajdonába került, fél hektárnál vala­mivel nagyobb területet, s a rajta levő egykori bacsó (számadójuhász) romos házat az amatőrök rendelkezésére bocsátotta. A rádiósok 1962 végén társadalmi munkával hozzáfogtak a ház és köz­vetlen környéké rendbe ho­zásához, amiben néhány vál­lalat is segítette őket. A 70 négyzetméter alapterületű kő­épületet renoválták, szintén teljesen önerőből három — egyenként 200 ezer forint ér­tékű — antennát építettek A társadalmi munka értéke megStözeltti a 2 m íKió for in­munkájuk értéke megközelí­ti a kétmillió forintot. De- rekas helytállásuk jutalma­ként az MHSZ Országos Köz­pontja a legmodernebb, ja­pán gyártmányú adóvevő­készülékkel és egy 80 négy­zetméter alapterületű faház­zal ajándékozta meg őket. A versenyállomás, amelyen nemcsak a karbantartását végző postaigazgatósági klub tagjai, hanem Borsod megye máshová tartozó legjobb RH-sai is gyakorolhatnak, a napokban lett teljesen „mű­ködőképes”. Program szerint csütörtökön délelőtt 10 óra­kor Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára adja át i:nnepélyes keretek között rendeltetésének. X. I. jjc Szerelés közben atb. Díjtalanul elvégzett tot >(c Áfa mór az avas-déli városrész fejlett intézmény- és üzlethálózattal rendelkezik, bár pótolnivaló még mindig akad ' - • ^ A viharos avasi kezdet után Révben a lakásszövetkezet Kezdetben arról volt híres az Avas-déli Lakás- es Ga- rázstenntartó Szövetkezet, hogy itt „vér folyik” a köz-, gyűléseken, magas hőfokon csapnak össze a szenvedé­lyek: sok volt a baj az új lakásokkal, a lakókörnyezet­tel, és sok minden mással is. Azóta éltéit tíz év, s a jubiláló szövetkezet most már egészen másról' híres: úgy ismerik a varosban s az országban, mint a sokszoros pályázatnyertest, az emberi közösségek formálásában si­keres társulatot. Egy évtized alatt az or­szág ötödik . legnagyobb la­kásszövetkezetévé nőtt az avas-déli, s ma majd’ 10 ezren tartoznak tagjai közé. Csorna Karoly, a szövetke­zet Ügyvezető igazgatója: — A legnagyobb eredmé­nyünknek azt tartom, hogy soKaknak most mar nemcsak lakása van az Avason, ha­nem otthona is. A lakóte­leppel szémoeni ellenerze- sek jóreszt feloldódtak, be­lakták,, megszerették a la­kásszövetkezetiek ezt a vá­rosrészt. Nagyon nehezen rendeződtek itt annak idején, nyoic-adenc eve a szövetke­zet ügyei; pár hónap alatt, tapasztalatok nélkül, rosszul szervezetten vettek át több mint ezer lakást,, sok volta kivitelezesi hiányosság, szét­zilálódtak a szövetkezet pénzügyi viszonyai is. Ma ott tartunk, hogy néhány év­vel ezelőtt 800 ezer forintót fizethettünk vissza megtaka­rításként, felújításra, üze­meltetésre pedig több mint 15 millió forintot fordítha­tunk egy év alatt. A szö­vetkezet 20 millió forintját most betétként kamatoztat­hatja három éven át. Hét­szer nyertünk pályázatot kö­zösségi kezdeményezéseink­kel, összesen majd’ 1 millió forint értekben. Az összeg másik felét mi tettük hozzá, társadalmi munkával. A szövetkezet a lakók ér­dekeit kell. hogy képviselje. Ez azt is jelenti, hogy néha elkerülhetetlen az összeütkö­zés az építőkkel, a beruhá­zókkal. Vajon ma is dúl az örök harc? — 1978-ig rengeteg „zű­rös” ügyünk volt, s két per — a lakások penészesedése s az alagsori vizesedés témá­jában — ma is húzódik még. Nem volt megfelelő az épí­tők, beruházók munkája, ma­gatartása. Eleinte nem te­kintettek minket sem egyen­rangú . partnernek. ■ Az eltelt tíz év alatt azonban. jelen­tősen javiilt. az építőmunka minősége, gyakorlatilag két- három éve nincs új, nagyobb horderejű vitás ügyünk. 1976-ban volt -hetvenoldalas hibajegyzék is egy átadás­nál, mostanság — vagy két éve — hincs is..hibajegyzék: az átvételig igyekszünk elin- • tézni a minőségi kifogásokat. Azt is mondhatjuk, hogy a lakásszövetkezet révbe ért az Avason, hiszen- a jelenlegi lakásállomány — több mint 3200 otthon — már nem sok­kal gyarapodik tovább, las­san véget ér a Városrészben a lakásépítés. De lehet, hogy a révben is csapkod­nak azért a hullámok? — Eltelt tíz év, s már nyakunkon vannak a felújí­tási gondok. A sokat emle­getett, legrosszabbul kivite­lezett, 1974. és 1976. között épült házakra egyre többet Sok filmalkotás jobban ér­zékeltethet egy adott kort, mint megannyi könyv, ame­lyekből nehéz életszerű él­ményekre szert tenni. Be­számoltunk már róla, hogy a megyei Moziüzemi Válla­lat ajánló filmjegyzéket ké­szített a különféle oktatási intézmények számára, hogy megkönnyítse a választást számukra. De hogyan készül a jegyzék? Lengyel Ágoston, a vállalat, igazgatója: — Ajánló füzeteket eddig is megjelentettünk, de né­hány éve különösen nagy gondot fordítunk rá, hogy üzemeinknek jó legyen a kapcsolata az iskolákkal: az ifjúság filmesztétikái neve­lését' akarjuk szolgálni ez­zel. Nem csak a tananyag­hoz kapcsolódó műsorokra hívjuk fel a figyelmet, ha­nem az ifjúsági előadások­ra is, hogy gazdagabb le­gyen a választék. A filmek terjesztésével nagyobb részt az iskolai szervezők foglal­koznak. Gyulai Lajos igazgatóhe­lyettes: kell költeni, a felvonóktól * csapokig, a bennük lakóknak és a szövetkezetnek egyaránt. Pénzünk van erre a célra,”' megfelelő műszaki gárdánk is, és apró újításokkal, szer- s» vezési fogásokkal takarékos--' kodniis tudunk. Erre szűk« ség,is van. mert a jövőben i az áremelkedések .miatt,-.meg- jobbá'rr.meg kel 1.-.nézni;: hova és hány forint jut a szövét^cé kezet vagyonából. Tizenhét klubunk működik most az - Avason, s nem kívánunk ö* többet nyitni, inkább á meglevőket akarjuk a yál- tozó igényekhez '1 igazítani, m Ami nem válik be, azt nem, erőltetjük, például az egyik0'- gyermekmegőrző helyén má"*‘ már nagyszerűen működő képzőművészeti kört tálálha- K tunk. Némi szervezeti vá’l- : tozás is bekövetkezik a kö«”! rtt jövőben: főállású elnökei“1 ke lesz a szövetkezetnek. (k—ó) 9 — Igyekszünk úgy ajánla- ni, hogy a kínálat kötődjön v a tananyaghoz is, de példá­ul, amikor a fasizmust ta- h nitják, nem csak a közis— -- mert Hétköznapi fasizmus lehet jó szemléltető, hanem Szabó István Mephistója is. ' — Nem mindegyik peda­gógus „filmszakértó". Kér- f' nek-e az iskolák előadókat is a vetítésekhez? — Tartottunk már előadá- „ sok előtt ismertetőket. Ezen kívül a városi tanács szak- felügyelője, Papp Béláne 'a- j. vasolta, hogy a magyar sza­kosokkal ankéton beszéljük meg: mik az oktatásban jól - hasznosítható alkotások, s milyen praktikus dolgokkal könnyíthetünk közös mun­kánkon. A tavalyi eredmé­nyes tanácskozásunkat idén ,Q is szeretnénk megismételni. — Szeretik a gyerekek az iskolába kerülő filmeket? ,, — A televízió sajátos íz­lésvilágot alakít ki a gyere­kekben, s ez nem mindig f egészséges. Nekünk eppen az a célunk, hogy közel hoz- . zuk hozzájuk az igazi alko- '9 tásokat. megszerettetve ezt a művészetet. B. A. Például a Mephisto Film és tananyag

Next

/
Oldalképek
Tartalom