Déli Hírlap, 1984. szeptember (16. évfolyam, 206-230. szám)
1984-09-14 / 217. szám
Csökkent a forgalom Üzlete meg a magányossá + Dudvarengeteg Látszólag gazda nélkül Meddig nevezhető „ideiglenesének? Magányosság. Korunk egyik nagy gondja. Hihetetlen mértékben elszaporodtak az apróhirdetések között a társkereső és házassági ajánlattal kecsegtető üzenetek. Az egyedül élők klubokat alapítanak. újságjuk van; sokan közülük házasságközvetítő irodákhoz. gazdasági munkaközösségekhez fordulnak, hogy megtalálják a társukat ... Többször foglalkoztunk már az egyedüllétben üzletet látó és kereső gmk-kal. De mivel az ilyen társulások száma nő, s bizonyos mértékig az újságok is konkurenciát jelentenek apróhirdetéseikkel, feltehető, hogy a házasságközvetítés ma már nem is olyan jó üzlet. Vagy mégis? Az Aphrodite gazdasági munkaközösségnél mennyezetig érnek a polcok; rajtuk különféle csoportosításban az ügyfelek kartonjai. Kovácsné Kerepesi Margit sorolja az elrendezést: — Ezeknek az iratoknak a tulajdonosai már találkoztak egymással, azok bemutatásra várnak, emezek értesítésre; külön a nők, külön a férfiak... — Milyen szempontokat vesznek figyelembe a párok kiválasztásánál? — Életkor, ez a legfontosabb. Lényeges a magasság is. Iskolai végzettség; a hö’- gyek zöme csak diplomás férjet akar. Lakás van-e? Végül a családi állapot: elvált, özvegy vagy hajadon-e az illető? Ugyanis egy elvált asszony vagy özvegy ember Szeptember 1-től a város egy kicsit új életet kezdett, hiszen életbe lépett a köz- tisztaságról és a közterületek rendjéről szóló új tanácsrendelet, amely a régebbi paragrafusoknál jóval szigorúbb rendszabályokat tartalmaz. Ahhoz azonban, hogy a rendet, tisztaságot védő jogszabályokat be is lehessen tartani, néhány feltételt meg kell teremteni. gyerekkel nehezebben talál társat. — Soknak tűnnek itt az akták. Megéri ma házasságközvetítéssel, társkereséssel foglalkozni? — Netzer Tiborral, a társammal, ketten végezzük ezt a munkát, másodállásban. Az iroda indulásakor nagyon megerte. Az első évben körülbelül hétszázan jöttek be. Mi egy évvel ezelőtt vettük át az Aphroditét, azóta háromszáz ügyfelünk akadt. Tehát akkor jóval nagyobb volt az érdeklődés, mint most. Aki viszont más helyen keresi a társát, s nem találja, az biztosan be fog ide jönni. Sokan akár évekig is foglalkoznak a gondolattal, hogy így keressenek maguknak párt. Ezen kívül sok dologtól függ még a forgalom, így az évszakoktól is. A tavasz a legrosszabb, a tél a legjobb. S hogy a kérdésre válaszoljak: nekünk az a kevés pénz is számít, amit másodállásban kereshetünk. A hozzánk betérőknek is hasznos a kapcsolat, hiszen általában orvoslást találnak gondjukra. A Borsodi Iparcikk Kereskedelmi Vállalat — a Budalakk Festékgyárral és a Mátra Füszért Nagykereskedelmi Vállalattal közötulajdonos költségére. A városgondnokság külön telephelyet jelöl ki az autóroncsok tárolására. Sok gondot megold a humusz deponálótelep megteremtése is, hiszen az építési területekről kikerülő termőföld nagy érték, amely eddig többnyire elveszett... (k—ó) a gynkíalulia Ötször annyi gyermeksze- ■ető, egyedülálló, gyermektelen, 35—35 éves nő jelent- sezetit az SOS Gyermekfalu Magyarországi Egyesületének jaáyazati felhívására, mint irraennyi nevelőanya szüksé- tes lesz a Battonyán épülő ;yriunekfaluban. Még most, a lábazati határidő letelte ■tán is naponta többen jelük.: vállalkoznak arra. hogy levelik, majd a magyar gyer- nefefalu családi házaiban az illatúi gondozott gyermekedet. A pályázók — a legkülön- lözőiníb foglalkozású nők — lethüpatásként választják a y érmék nevelést. Közülük je- öli majd ki a pedagógus okiól, pzszichológusokból, orvo- okból álló bizottság azt a úsz nevelőanya-jelöltet, akiét tüzhónapos tanfolyamon észífcenek elő az új hivatalik tejesítésére. Az alföldi mezőváros há- ornhelktámyi, Fáskert nevű érségéfoen már lerakták a yermelkfalu alapjait, hama- osan megkezdik a tizenkét salad! ház falainak építését. íz ország csaknem minden észéből érkeznek pénzado- lányok erre a célra az SOS gyermekfalu Egyesület cinére. Számos szocialista áriad, fiatal közösség ajánlja íl segítségét. sen — csütörtökön délben megnyitotta a Kiss tábornok utcán Budalakk-mintabolt- jnt. A boltot — csekély átalakítási költségigei — a vegyesiparcikk üzlet alig használt raktárából alakították ki. A vásárlókat man tégy 800 ezer forintos árukészlet várja a Budalakk keresett termékeiből. A gyártó cég arra is ígéretet tett, hogy megkülönböztetett figyelmet szentelnek majd az áruellátásnál a borsodi megyeszékhely e mintaboltjának. Az Északterv a városért Szeptember huszonhatodi- kán tanácskozik a városi tanács koordinációs bizottsága. Két fontos téma szerepel a napirenden: a belváros rehabilitációjával kapcsolatos feladatok és az Északterv miskolci tevékenysége. . Elöljáróban számoljunk egy kicsit! Magyarországon az élettartam 70 év körül mozog. Az állampolgár, ha csak nem a szerencse fia, legalább harmincéves, amikor lakáshoz jut. Következésképpen negyven évig élvezheti otthonát. Korántsem mindegy tehát, hány évig tart az az „ideiglenes” állapot, amire az illetékesek nagyvonalúan hivatkoznak. Mindjárt meg is magyará- zom a kissé morbid hangulatú fejtegetést. A Vörösmarty utca bérházai közé ékelve, immár 15 éve állnak a BÁÉV felvonulási épületei. Egy olyan területen, melyet eredetileg parknak szántak. Azt hiszem, senkinek sem kell bizonygatni, micsoda különbség az ablakból ezekre a nem túl díszes épületekre, vagy zöldellő fákra, virágokra tekinteni. Ám nem csupán a látvány! Egy ilyen telep munkahely, ennek minden konzekvenciájával együtt. Hajnali hat órakor „eligazítják” az udvaron a munkába induló brigádokat, gépkocsik járnak a kapuhoz — a gyalogjárdán keresztül! —, éjszaka a holdra vonít az őrkutya. Ideiglenesen, immár tizenöt éve! És hány évig még? Ha csak ötig — hallottam egy ilyen határidőt —, akkor ugye negyven mínusz húsz. ■ ■ Nem téved kedves olvasó, ha a szubjektív hang mögött megsejti a hírlapíró érdekeltségét, Nem tagadom, az én ablakom is a szóban forgó felvonulási telepre néz. Egyéni panaszként mégsem kezelhető a dolog, hiszen sok százan mondhatják ugyanezt. Nyilván költségkímélő megoldás a BÁÉV részéről, hogy egyazon telephelyről bonyolítja le 15—20 éven keresztül a közelebbi és távolabbi építkezéseket. Megtakarítja ily módon — magának, vagy a városnak? -— a felvonulási költséget. Ám ennek a takarékosságnak az árát — ha nem is elviselhetetlen kényelmetlenséggel — megfizetik a környék lakói. A telephellyel szomszédos területen játszóteret alakítottak ki társadalmi munkában. Nem kétséges, hogy az egész park gondozását vál-> lalnák azok, akik virágot, bokrokat ültettek a házuk elé, mini-focipályát alakítottak ki, játszóeszközöket, ülőbútorokat "helyeztek el. De a további munkálatoknak gátat szab a drótkerítés. Azt hiszem, senki sem vádolhat bennünket türelmetlenséggel — a bevezetőben végzett számvetést figyelembe véve. De azért az ideiglenes jellegnek vannak — időbeni —■ határai._ A BÁÉV-telep sorsa is szóba került a városszépítő egyesület vezetőségének minapi ülésén. Olyan példák mellett, melyeket már nem lehet lesöpörni az asztalról anyagi okokra hivatkozva sem. Megemlítették például a vezetőség tagjai, hogy a Marx tér környékén lebontott házak helyét mellig érő dudva verte fel, s most az egész városrész „tájkép csata után”.1 Rendelet van rá, hogy az üres telkeket, az építkezések környékét rendben kell tartani. Akkor is, ha csak néhány hónap választja el a bontást az építők felvonulásáig. Nem nagy költség lekaszálni a dudvát, elhordani a törmeléket, elegyengetni a talajt. Hiszen ezekre a műveletekre így is, úgy is sor kerül. Addig viszont nem nyújtanak épületes látványt ezek a gazdátlannak tűnő telkek. (békés) IIj paragrafusok, új intézkedések Ha tilosban parkol, elviszik (bujdos) Budalabk-miníahol* Gombóc vagy pálinka lesz a szilvából? Miskolcon megtelik a hűtőház Ez év végéig visszavonják azokat a hatósági engedélyeket, amelyek lehetővé tették eddig a közterületeken a napraforgó, a tökmag, s más, meglehetősen „szeme- telős” élelmiszerek árusítását. Az új előírások ezt csak a piacok területén engedik meg! Ugyancsak új keletű paragrafus, hogy jelentősebb városi rendezvények, felvonulások vagy építkezések területén az időszakos megállási és várakozási tilalmat semmibe vevő autókat el lehet szállíttatni. A város- gondnokság szerződést köt olyan vállalkozókkal, akiknek van ehhez megfelelő szállító alkalmatosságuk, s kijelölnek alkalmas területet is a gépkocsik tárolására. Köztudott már, hogy jó néhány helyen a belvárosban tilos lesz sátorgarázst felállítani, s másutt is csak közterület-használati engedéllyel maradhatnak. Az elkövetkezendő hetekben, hónapokban mérik fel azokat a parkolóterületeket, ahova engedélyt adhatnak sátorállí- tásra, s kidolgozzák, miként bonyolítják le az engedélyezési eljárást. Nemcsak a tilosban parkoló autókat, hanem a roncsgépkocsikat is •iszállíttatják ezentúl — a Az idei kedvezőtlen időjárás miatt kevesebb zöldséget és gyümölcsöt kapott az ország jó néhány konzervgyára és hűtőháza. Miskolcon volt-e és van-e elegendő el- tennivalő az idei szezonban? — kérdeztük Somos Miklóstól, a hűtőház főmérnökétől. Ezen a vidéken általában jobb volt a termés, nem érték a növényi kultúrákat olyan természeti csapások, mint az ország más területein. Sőt, néhány növény esetében rekordtermést takarítottak be, aminek fogadása és feldolgozása okozott fejtörést. A broccolit például csak itt teszik el mélyhűtött állapotban az egész országban, tehát, még társ- vállalatnak sem lehet felajánlani a fölösleget, feldolgozógép híján. A szokásosnál viszont itt is később kezdődött a hűtőházi szezon, de ennek ellenére jó volt a folytatás. Borsóból például a tervezettnél 100—130 vagonnal mélyhűtöttek, zöldbabból pedig a tavalyi mennyiséghez képest 70 vagonnal készítettek többet. Keresett exportcikk a bodza, s mivel jó termést „arattak”, a dupláját sikerül majd értékesíteni a tervezett mennyiségnek. A broccoli - ból száz vagonnal már a hűtőkamrákban van, de az idény még két hónapig tart, s ezalatt körülbelül 60 vagonnal fagyasztanak. Ami miatt most gondban vannak a hűtőház vezetői, az a szilva. A termelőkkel, azaz a termelőszövetkezetekkel még a szilvafák virágbabo- rulása előtt megkötötték a szállítási szerződést, s megegyeztek az árában is. De most a termelők úgy tartják, hogy nem olyan jó a szilva termés, amilyenre ők számítottak, tehát szerződés ide, megállapodás oda. megemelik az árát. Ezt pedig a hűtőház nem tudja megfizetni, az árkülönbözetet nem tudja a fogyasztókra áthárítani — kötöttáras termékről, s nem 1—2 forintról lévén szó. * Egyszóval, tart az áralku a termelők és a hűtőháziak között. Lassan már csak a sajtó nyilvánossága előtt lehet vitatkozni a termelői, a felvásárlási, meg ilyen-olyan árakról. Csak félő, ha sokáig tart a huzavona, elérik a szilva, és nem szilvásgombóc, hanem pálinka lesz belőle. Lehet, hogy már ennek reményében ígért rá más feldolgozó az árra? O. E.
