Déli Hírlap, 1984. szeptember (16. évfolyam, 206-230. szám)
1984-09-11 / 214. szám
GanZ'daruk európai kikötőkben A Magyar Hajó- és Daru- gyápban készülő Ganz-portál- darukat és -úszódarukat szerelnek fel a következő éveidben Európa több nagy kikötőjében. így a lengyelországi Gdvniában. és a jugoszláviai Pulában. Az MHD a napokban szerződést kötött lengyel partnerével öt 10 tonnás és két 16 tonnás portáldaru szállítására. A 33 méter magas darukat jövőre és 1986:-ban adják át, s a felek megállapodtak abban is, hogy a daruk szerelését, üzembe helyezését a magyar vállalat szakemberei végzik maid el. Az üzletkötés csaknem tíz millió rubel értékű. Egy másik megállapodás alapján Pula kikötőiének 120 tonnás forgógémes úszódarut szállít a hajógyár, miután a MHD egy nemzetközi versenytárgyaláson pályázatot nyert számos nyugat-európai és japán céggel szemben. ★ Kapós az építési telek Miskolcon, ám az igénylők közül mégis sokan visszalépnek, mert túlbecsülik anyagi erejüket. vagy más okok miatt mond le a vállalkozásról a család. A városi tanács végrehajtó bizottsága ezért legutóbbi ülésén telekjuttatási pótnévjegyzéket hagyott jóvá. A pótnévjegyzéket néhány napon belül közzétesszük lapunkban is. Munkásgyűlés kohászoknak, gépgyáriaknak Talpon kell maradni! (Folytatás az 1. oldalról) Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára örömmel jelentette ki a munkásgyü- lésnek otthont adó Diósgyőri Vasas Művelődési Központban, hogy mindig szívesen jön erre a helyre. A két gyár dolgozóinak érdeke és kapcsolata közös és kölcsönös. A DIGÉP-nek. most az öt-hat évvel ezelőtti mélypont után: jól megy a dolga. Sikerült úrrá lenni a nehézségeken. Az LKM veszteséges, s a kohászat dolgozóinak, vezetőinek legfontosabb feladata, hogy a nagyüzem termelése ismét nyereségessé váljék. A szónok részletesen beszélt hazánk jelenlegi gazdasági helyzetéről és elemezte a közeljövő kilátásait. Utalt arra, hogy a népgazdaság volt már nehezebb helyzetben, de pillanatnyilag ez az utóbbi negyven év legkritikusabb és legellentmondásosabb időszaka. Néhány korábbi elképzelés illúziónak bizonyult (hogy például bennünket kikerül a világot végigsöprő gazdasági válság), s rá kell jönnünk arra is, hogy nehéz helyzetünk oka és az abból való kijutás lehetősége nemcsak rajtunk múlik. De a talponmaradáshoz, világszerte figyelmet keltő eredményeink megőrzéséhez nekünk kell keményebben, szívósabban, okosabban, harcolnunk. Kis ország vagyunk, viszonylag kevés nyersanyaggal, nyitott gazdasággal. Leginkább eszünkben, kezünk ügyességében, akaratunkban és szorgalmunkban bízhatunk! Ezekben vannak a legnagyobb tartalékaink! Meg kell tanulnunk takarékosabban, hatékonyabban termelni, hiszen létünk, boldogulásunk feltétele ez. Hozzá kell szoknunk a gyárak, termelő átcsoportosításához, hiszen kollektívák átszervezéséhez, átcsoportosításához, hiszen az adott munkahely, vagy beosztás nem egy eletre szóló, egyetlen kenyérkereseti lehetőség. A tartósan veszteséges vállalatokat és vállalkozásokat a népgazdaság tartósan elviselni nem tudja, De nem is akarja. Az előadó azt a reményét fejezte ki, hogy a jövőre tanácskozó pártkongresszus válaszol majd a nyitott kérdésekre, s hasznos útmutatást ad. Szűkebb hazánk helyzetéről szólva Grósz Károly elmondotta, hogy a beruházó • si listán mindig is előke.J helyen szereplő Borsodban mérséklődött az iparfejlesztés, meglehetősen eladósodtak H vállalatok, s a nép- gazdasági gondok, itt, markánsan ielentkeznek. Biztató jel, akárcsak az egész országban. n\gy növekszik a kollektívák termelési kedve, az emberek tenniakarása. Nagy vegyi űzőink kilábaltak a hullám\gigykől, s a most még myeszített tempóban dolgozó fcorsodi bányák jelentős feWztés előtt állnak, s a géfL'art (hangsúlyosan vonatkozik ez a Diósgyőri Gépgyárra) in. ponáló dinamika jellemzi. Az LKM tiszteletreméltó erőfeszítéseket tesz az új stratégia bevezetésének érdekében, s van annyi kurázsi ebben a kollektívában, hogy úrrá, legyen a nehézségeken, s hasznot hajtó gyára legyen a magyar iparnak. A két gyár működése, kapcsolata — hagyományainál, nagyságánál fogva is — meghatározó jellegű Miskolcon és Borsodban. A gazdálkodásban is, az életszínvonal alakulásában is, a lakosság hangulatában is. Ezt tudva kell cselekedni, s a jobbító tettekhez, a jövőt szolgáló egyéni boldogulás biztosításához — fejezte be beszédét Grósz Károly — minden segítséget megad a politikai vezetés a diósgyőri kohászoknak. A OH várospolitikai fóruma Szerződéssel is csalt tisztességesen! Miskolc- lakóit, köztük olvasóinkat érdeklik a szerződésbe adott kereskedelmi és vendéglátóipari egységek üzemeltetésének tapasztalatai. A DH kérdéseire dr. Makai Tibor, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője és dr. Magyart Sándor rendőr őrnagy, a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának vezetője válaszolt. / • Jó három éve működik a szerződéses üzemeltetési forma. Mi volt a célja és mik a tapasztalatok? Dr. Makai Tibor: a cél az volt, hogy javuljon a lakosság ellátása, s csökkenjenek a vállalatok és szövetkezetek irányítással és fenntartással kapcsolatos gondjai. És természetesen. hogy a magánerő is bekapcsolódjék a kereskedelem vérkeringésébe. A tapasztalatok pedig? Csakugyan jobb lett az ellátás, jobb a munkaerő és az eszköz kihasználása, s még egy példát: az önállóság növelésével arányosan egyszerűsödött az üzletek irányítása. • Hogyan változott a szerződéses bolt és a vállalat vagy szövetkezet, mint tulajdonos kapcsolata? Dr. Makai Tibor: az első időben — megítélésem szerint — kényelmi szempontok miatt, .túlzottan, erős .volj. mindkét részről a függetlenség hangsúlyozása. Nem gondolták át kellően, hogy a szocialista tulajdonnak csak a használati jogát adták át meghatározott időre. Ma már — az önállóság tiszteletben tartása mellett — a szerződésbe adott eszközökkel való elszámoltatáson túl, olyan területekre is kiterjed a vállaA szőlő érése az idén körülbelül három hetet késik, ezért a növényvédelmi munkákat ehhez kell igazítani. Máskor ebben az időszakban már befejeződik a szőlő permetezése, most azonban — javasolja a MÉM Növény- védelmi és Agrokémiai Központja — folytatni kell a s/.űrkepenészes bogyórothadás, a szőlőlisztharmat es a szőlömolyok ellen. A legnagyobb veszélyt a szürkepenész okozza, mivel a helyi esők isen gyorsan fokozhatják a fertőzést, lerontva az értékes gyümölcs minőséget Szigorúan ügyelni kel! azonban az egyes permetező szerek elelmezesegészsésügvi, várakozási idejének a betartására, ami a csomagoló burkolaton fel van tüntetve. A kiskertekben a száraz nyár kedvezett a vértetvek megjelenésének es szaporodásának. A jellegzetes fehér vattacsomókra emlékeztető telepek főként a sebzési helyeken. néhol már a fiatal hajtásokon is megtalálhatók. Most már legfeljebb gyérítani lehet a’ tetveket felszívódó rovarölő szerekkel. Fontos viszont, hogy már most tel kell készülm a téli lemosó permetezésre úgy. hogy az a vértetvek ellen hatásos legyen. A piacok piaca Elhangzottak a sajtótájékoztatók, özönlenek az információk: a szeptember 14—23. között lezajló Budapesti Nemzetközi Vásár a 80. a BNV-k történetében, s ezen 40 ország 1935 kiállítója vesz részt . . . Szinte elkerülhetetlenek ilyenkor a különféle összehasonlítások, az például, hogy miben különbözik az idei, őszi BNV a tavalyitól, miben van fejlődés a korábbiakhoz képest, miben nincs stb. Az ilyen egybevetések mind érdekesek, olvasmányosak. Van azonban valami, ami az évenként változó adatoknál is fontosabb: voltaképpen miért rendezünk BNV-t? Azért, mert ez a piacok piaca — mondta valaki a minap. Tegyük fel, hogy valaki bútort akar venni sok éven át megtakarított pénzéből. Domus Áruház is van a közelben .(van már az országban jónéhany), még a pesti Domust Is 'negnézi. De még így is arra a következtetésre kell jutnia, Ngy nincs átfogó képe a hazai bútorkínálatról. Végtére, se\i sem járja végig az ország valmennyi számottevő bú- toriWjét. Ezért a legjobb lesz elmennie a BNV-re, hiszen ~\korántsem mellékesen — még arról is ízelítőt kap- " a h ^ milVen bútorokat kínálnak a külföldi cégek. A outV csak találomra kiragadott példa, hiszen ami erre el',uiyfS’tX érvényes a textil-ruházati iparra, a kozmetikai es háztarti^ vegyjparra sok m£sra js Hatvanháromezer negyzetmetei^apterüjetl^ óriási kirakat a BNV. A piacok pis^ a vasar a hazai ipar számára is... ugyanilyen okokbol. zzai a nem érdektelen kiegészítéssel, hogy a magyar iparcikkszükségletének 80—90 százalékát hazai termelésből n fedeznj ilymodon a tiz es félmilliós oiszag Piaca ‘s *-“Moítevö. Jóllehet, rendkívül fontos az export, de a eg o. Vyasztási cikket gyártó vállalat mégiscsak a haza. vevőkor* elsősorban Ha pedig abból él< létkérdés tudni, ; mit igénye! a fogyasztó? S lehel-e alka masa > Vnnek felmérésére, mint az ilyen va.ar? Megalapozott lehet- váu j t sok emlegetett mar. keting munkája, piaci st at£ ha marad°erröl Hat. ezért állít.k, évről ev,^ ’,eglöbb magyar gyár. A ríri i^'vnrtív- sVánvír-a1 mii>óen nemzetközi vásár _ a kultoldi kraihtok stemdraX elyek közül - a hagyományokhoz es gazdasági tel>\okeDesse„éhez hiven _ az idén is a Szovjetunió mutatja .. Jeten a termékeit. Utána az NSZK «"J!***££ tőkés külkereskedelmi partnerünk), Varmadik le»na°vobb külföldi kiállító pedig deli szomszédun. Jugoszlávia ^ ^ M. L. lat figyelme, mint a haszon- kulcs, az ár alkalmazása, a beszerzés, a fogyasztói érdekek védelme. • És milyen tapasztalatai vannak a búnüldoz« szerveknek? Dr. Magyart Sándor: Több területen tapasztalunk hiányosságokat. Mint például olyan kisebb jogszabálysértés, amely végül is a jelentős kárértékkel járó bűncselekmény elkövetését közvetve, vagy közvetlenül elősegíti, illetve a kárérték felduzzadását eredményezi. Mindez két mozzanathoz fűződik. Az egyik a szerződés megkötésekor előforduló hiányosságok, a másik pedig az üzemeltetés során elkövetett cselekmények. Jelenleg is több ügyben folytatunk vizsgálatot. illetve nyomozást. Az előforduló kárértékek 300 ezertől mintegy 900 ezer forintig terjednek. Tapasztaltuk, hogy a szerződéskötők személyével szemben a vállalatok nem eléggé körültekintőek. nem szereznek be róluk kellő információt... • A DH-ban megjelent „Tamás báljára” gondol? Dr. Magyart Sándor: Többek között rá is. Ügy kötött szerződést a Miskolci Vendéglátóipari Vállalattal a tapolcai bolt üzemeltetésére, hogy rríunkakönvve viszonylag fiatal kora ellenére, túl sok. munkahelyet és foglalkozási kört tartalmazott. . A szerződést megelőzően mindössze egynapos munkaviszonnyal rendelkezett az LKM-nél. a munkát azonban fel sem vette, mindez csak arra volt jó, hogy 30 ezer forint ifjúsági kölcsönhöz jusson. • Hogyan keletkeznek a hiányok és mi leszi ezeket lehetővé? Dr. Magyari Sándor: Egyrészt az, hogy az üzletvezető a gazdálkodó szervezettől meg nem vásárolt forgóeszközöket (induló árukészlet), illetve az ezek értékesítéséből származó pénzt saját érdekeire használja fel. Még gyakoribb a másik: az üzletvezető a gazdálkodó szervezet nevében nem készpénzért beszerzett árut, illetve az ennek értékesítéséből származó pénzt eltulajdonítja. 9 Ezek a cselekmények milyen büntetőjogi megítélés alá esnek? Dr. Magyari Sándor: A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának 1984. március 19-én elfogadott álláspontja szerint ezek a Btk. 317. paragrafus (1) bekezdésében meghatározott sikkasztás fogalmát merítik ki. Lehet persze más bűn- cselekmény is, például csalás és hűtlen kezelés. Annak megítélésénél, hogy az üzletvezető magatartása kimeríti-e valamelyik bűncselekményt, fokozott gondossággal kell vizsgáim; milyen a cselekmény társadalomra- veszélyességének szintje? Például a túlzott kockázat- vállalás miatti fizetésképtelenség önmagában nem nyújt alapot a büntetőjogi következményekre. • Miben látják az indítékát a fogyasztói megkárosításoknak? Dr. Makai Tibor: A szerződéses üzletek vezetői többségükben becsületes emberek. A visszaélések oka a kapzsiság, a gyors meggazdagodásra való törekvés. De előfordulhat az is, amikora szerződéses vállalkozó saját képességeit túlbecsülve, olyan átalánydíj megfizetésére vállal kötelezettséget, melyet nem képes teljesíteni becsületes úton. Ilyenkor a fogyasztók zsebére okoskodnak. • A visszaéléssel kapcsolatban hallhatnánk egy eklatáns példát a bűnüldözéstől? Dr. Magyari Sándor: Sikkasztás bűntettének alapos gyanúja miatt folytatunk eljárást a Borsodi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat Szikszón levő 33. sz. boltjának volt szerződéses üzemeltetője. Horváth Béla ellen. Áruszállításaiból adódó tartozása tavaly augusztustól folyamatosan emelkedett, ez év márciustól pedig átalánydíjat sem fizetett. A vállalat pénzügyi csoportja nem intézkedett kellő időben. A tartozás most már 300 ezer forint. Bűnüldözői munkánk során sajnos gyakran kell találkoznunk a laza bizonylatolási renddel, az önbizonylat kiállításának elmulasztásával, melv különböző vagyon elleni bűncselekmények — lopás, sikkasztás, csalás, orgazdaság — elösegí- tője lehet. De vannak kedvező tapasztalataink is. A figvelmet az. ellenőrzésekre kell felhívnunk. • Éleiképesek-e hosszabb távon a szerződéses üzemeltetések? Dr. Makai Tibor: Igen. A gebines üzletekkel nagyon sok gondunk volt. A visszalépés tehát semmiképpen nem lenne jó megoldás. A megyei és a helvi tanácsok, valamint a ga -dálkodó szervek feladata, hogy a szocialista kereskedelemmel ellentétes. a fogyasztókat jogosan irritáló jelenségeket feltárja és megszüntesse. Közlekedési és távközlési évkönv ÍV A kiadvány a közlekedési és távközlési népgazdasági ág 1983-ban elért eredményeit adja közre, visszatekintve az elmúlt évtizedben bekövetkezett fejlődésre. Az országos szintű összefoglaló adatok után részletes bontásban taglalja az egyes al- ágazatok tevékenységére jellemző mutatókat. Árufőcsoportonként is tartalmazza a vasúti, közúti, vízi. légi és csővezetékes áruszállítás teljesítményeit és fuvardíj bevételeit, valamint a tarifaindexeket. Ismerteti a távolsági és a helyi személyszállítás alakulását ét menetdíjbevételeit, közli néhány országos és budapesti főútvonal forgalomszámlálási eredményeit továbbá a nemzetközi jái műforgalom és szállítás adatait. Különös érdeklődésre tarthat számot az „Üzemi teljesítmények. műszaki-gazdasági mutatók” című fejezet. A szakág tevékenységének műszaki feltételei a közlekedési pálya- és járműállomány mennyiségi és minőségi adatait tartalmazó táblákból ismerhető meg, teljes részletesseggel.
