Déli Hírlap, 1984. szeptember (16. évfolyam, 206-230. szám)

1984-09-11 / 214. szám

i\<em lehet a járdán a kupac! A meddő ára Kié a meddő? — amikor a tanácsiak köztisztasági őr­járatokat tartottak a város­ban, meglehetősen gyakran robbant ki erről vita a vá­roslakók és a járőrözők kö­zött. A járdán ugyanis ott ár­válkodott a .szénből kikerülő kőkupac. s a közterület szennyezéséért bírság jár Igen ám. de az érintettek váltig állították, hogy ők nem vétkesek, hiszen ezt a bá­nyának kellene clszállíttatnia. A szeptember elsejével szü­letett új tanácsi köztisztasági rendelet szerint a lakosság majd méltánvos dijat fizet a m»dőd elszállíttat ászért. Vé­gül is kié a meddő? munkát a mulasztó terhére. Tehát a járdán, üres telken hagyott meddőért bírságot, vagy szállítási díjat fizethe­tünk majd. A meddővel sok a bosszú­ság akkor is, ha ez a meny- nyiség úgymond bele van kalkulálva az árba. hiszen la­pátolni. válogatni kell. majd pedig megrendelni, kifizetni az elszállítást. Nem véletlen, hogy a városi tanács végre­hajtó bizottsága arra hívta fel a rendeletalkotók figyelmet, hogy méltányos díjtételeket állapítsanak meg a meddőel- száliításra. Ennek hallatán azonban csak megszólal az emberben a kisördög, s azt mondja: talán ez a méltá­nyos díj még beleférne a szén árába, vagy a fuvarkölt­ségbe ... (k—é) Környezetvédő beruházás az LKM-ben ezsgett a város Ssarvasbőjgésről, vadászoknak Nanortta nyuiCvan—száz forint Diákok az almaíákon Almát szüretel a héten a miskolci Egész­ségügyi Szakközépiskola 10 osztálya a felső- zsolcai Lenin Tsz gyümölcsöskertjében. A diákok egyenként naponta a teljesítménytől függően 80—100 forintot kapnak. Mint min­den évben az ebből származó bevételt osz­tálykirándulásokra. klubrendezvényekre for­dítják. Szombatra kommunista műszakot terveznek, s az ezért járó pénzt az iskola­könyvtár bővítésére ajánlják fel. A téesz vezetői elégedettek a lányok mun­kájával, dicsérik igyekezetüket. A traktoro­sod nem győzik, a ládát hordani a fák alá. s a teli rekeszeket visszaszállítani a raktárba. A Miskolci Bányaüzem fő­mérnökétől megtudtuk, hoav a szén engedélyezett meddő­tartalma 4 százalék lehet. Te­hát. ha valakinek 100 mázsa szenében 400 kilogrammnál kevesebb a meddő, nem rek­lamálhat. ez a kereskedelmi előírások szerint benne fog­laltaik az árban. A panaszos ügyeket a bányaigazgatósás kivizsgálja, s az engedélyezett részarányt túllépő meddőtar­talom esetén kártérítésről gondoskodik. Ez kétfélekép­pen történhet: vaay pénzben, vagy nedig szenet visznek a kő helyett, s akkor el is szál­lítják a helyszínről a kisze­dett meddőt. Csakhogy amit az a bizo­nyos négy százalék megen­ged. elegendő mennyiség ah­hoz. hogy szinte lehetetlen le­gyen tőle megszabadulni. Ku­kába, konténerbe tilos betöm­ni, ha pedig köterületen ma­rad. bírság jár érte. de a sa­ját kertjében sem tűri meg szívesen senki a kőkupaco­kat, Az új tanácsrendelet elő­írja, hogy a köztisztasági vál­lalat köteles felderíteni az el­hanyagolt, gazdátlan terüle­teket, szemét- és törmelék-le­rakóhelyeket. Felhívják a tu­lajdonos figyelmét a rendcsi­nálásra. és ha ez nem törté­nik meg, a vállalat elvégzi a + A gyűjtőzsákból a ládába Addig nyújtózkodj .. Siker. Nagyszerű öt nap. Amikor vasárnap este fél nyolckor konflissal elvitték a III. miskolci ifjúsági napok égszínkék zászlaját a Szabadság térről, mindenki tapsolt. A taps, az el­ismerés az öt napnak szólt. Teljesült az. amit a szervezők akartak: a MIN MIN-denkié lett, MIN-denkinek szólt, s nem túlzás, ha azt mondjuk, MIN-denki jól érezte magát. Most és ma nem kis dolog ez .. . A KISZ Miskolc városi Bizottsága es az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda megyei kirendelt­sége közös MIN-jét sokáig emlegetni fogják még a város­ban ... Szarvasbőgésről, valamint a szarvasbikák vadászatáról tart előadást holnap délután 5 órakor dr. Darás Dezső fő­orvos. a Miskolci Vadászklub Bajcsy-Zsilinszky utcai helyi­ségében. Az előadás érdekes­sége, hogy az aktuális témát vetített diaképekkel, s hang- felvételekkel színesített elő­adáson ismerhetik meg az ér­deklődő vadászok. A vadász­klub vezetősége mint mindig ezúttal is minden érdeklődőt szívesen lát. Méltán ... A Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettese. Veres László okos dolgot mondott az ifjúsági napok megnyitója előtt: „Le­gyen miskolci a MIN! A város vallja magáénak az ifjúsági napokat, s a fiatalok, idősebbek is érezzék magukénak a va­rost.” így vala ... Nemigen volt még olyan miskolci rendez­vény, mint ez, amelyet teljes egészében magáénak vallott vol­na a város. A nyitónapon, szerdán fogadalmat tettek Miskolcra a kö­zépiskolák elsős diákjai. Esküjüket Rózsa Kálmán tanácsel­nök fogadta. Válaszbeszédében az elnök ezt mondotta: ..A város befogad benneteket, várva tőletek, hogy sajátotoknak tekintsetek, szeressétek, gazdagítsátok, s legyetek büszkék eredményeire.” , • Öt nap. nem nagy idő. De a fiatalok megmutatták, hogy ér­tik a MIN jelszavát: értékőrzés és értékteremtés. Ez a ren­dezvénysorozat erősítette mindannviukban a városért érzett felelősséget, az értekek megőrzését, s új értékek alkotására ösztönzött. Bár a MIN mégcsak gyerekcipőben jár — hiszen a harma­dikat rendezték meg ezúttal —. nem kétséges, elindult azon az úton, amely a hagyományteremtés felé visz. Az Express­sei való kooperáció azt is jelenti, hogy a MIN országos hírű rendezvény lesz. S hogy az legyen: nem szabad letérni erről az útról. Itt és ekkor, az öt nap majd ötven rendezvényén fiatal és kevésbé fiatal, miskolci és városkörnyéki egyaránt jól érezte magát, Sokan voltak az ifjúságpolitikai fórumon, az ismeretterjesztő előadásokon, az R-GO koncerten, a MIN-centrumban, a gye­reknapon. Politika és szórakozás szervesen és szerencsésen összekapcsolódott. A zárónapon, a zárszóban elhangzott: viszontlátásra két év múlva. 1986-ban. Tán nem kellene annyi ideig várni. Tény. az elsős diákok fogadalomtételét rendszeressé szeretné tenni a KISZ. Ám. ugyanez megilletné a miskolci vasárt is. s a bel­városban való sétakocsikázást is. Sőt még azt is meg mernénk kockáztatni: a belváros úgy lenne jó. ahogyan most, az elmúlt öt napban megismertük. Mérd most pezsgett, mozgott, s színes volt. Annak is kellene maradnia ... I. S. jjr Kedvezett az időjárás az őszibarack erősének. A Búza téri piac területének nagy részét foglalják el a gondosan, reke székben elhelyezett érzékeny gyümölcsök. A szatyor aljára káposzta kerül, aztán jöhet a lédús finom gyümölcs. Meddig lesz még a halna o o elálkozott pokolvidék?! A halna: az LKM salak- hányója. Otrombán í'elmaga- sodó dombja az Avassal ve­tekedik. A halna tövében van a salakfeldolgozó üzem. Bosszantó látvány a város­képet rontó hatása miatt, s ami ennél is jóval nagyobb baj: az LKM egyik jelentős diffúz környezetszennyező forrása Miskolc közepén. Délről a Vargahegy szórvá­nyosan elhelyezkedő családi házai, keletről a munkáste­lep családi házai határolják. Északról a legközelebbi la­kótelep 800—900 m távolság­ban fekszik, a dcl-avasi la­kótelep III. ütemében épülő bérházak pedig dél-keletre helyezkednek majd tőle, pár száz méterre. — Meddig lesz még a hal­na sokak számára elátkozott pokolvidék? — erről kérdez­tük Bárkái Barnabást, az LKM főenergetikusát. — Jó hírrel szolgálhatok: a salakfeldolgozó üzemben jelentős beruházás kezdődött. A salakfeldolgozás korszerű­sítésének gondolata nem új­keletű. Ez a feladat régóta a hosszú távú környezetvé­delmi programunk fő pasz- szusa, s nem egyedül raj­tunk múlott, hogy csak most jutottunk el a megvalósítás­hoz. — Mit jelent ez a beru­házás? — A salakfeldolgozás, gra- nuíálás, jelenleg két szabad­téri röpítőkerekes technoló­giával működő berendezés­sel történik. A granuláló be­rendezéseinek ' üzemeltetése során nagy mennyiségű, ún. salakgyapot, szilárd szennye­ződés és jelentős kénhidro­gén kerül a légtérbe. A lég- szennyezésen túlmenően a korszerűtlen berendezésekből elfolyó víz jelentősen maga­san tartja a talajvízszintet, vegyi összetétele pedig ká­rosan megváltoztatja a hal­na alatt levő házak kútjai- nak vizösszetételét, ami így emberi fogyasztásra alkal­matlan, Jelentősen szennye­ződik a Szinva-patak vize is. A röpítőkerekek mindezen túl erős, kellemetlen zajt is okoznak. A salak tudvalevőn termelésünk velejárója, fo­lyamatosan és nagy meny- nviségben keletkezik a nyers v vas gyártásakor. A salak hasznosítása fontos népgaz­dasági érdek, hiszen a gra­nulátum a cementgyártás alapanyaga, s emellett me­zőgazdasági hasznossága is van, minthogy hatékonyan javítja a talajt. A salakfel­dolgozást tehát ezért meg­szüntetni nem lehet. A ter­vezett beruházás a jelenlegi technológia korszerűsítését oldja meg. Nedves rendsze­rű, vízágyús kivitelű beren­dezéseket állítunk majd üzembe, ami környezetvédel­mi szempontból minden te­kintetben lényegesen kedve­zőbb a most alkalmazottnál. — Milyen változásokra le­het számítani? — A jelenlegihez képest a szilárd légszennyező anyag, a salakgyapot keletkezése el­enyésző lesz, szennyezés csak a berendezés közvetlen kö­zelében jelentkezik. A szennyvíz kibocsátása gya­korlatilag megszűnik, várha­tóan csökken a terület ta­laj vízszintje is. Lényeges do­log lesz az is, hogy a ter­vezett granulálási folyamat­nak zajkeltö hatása gyakor­latilag nincs. Tovább csök­kentjük a salakfeldolgozás környezetszennyező hatását azzal is, úgy, hogy a salak­hányó északi szélén töltést alakítunk ki, és a földgát peremét befásítjuk. A beru­házástól alapvetően és elsőd­legesen környezetvédelmi eredményeket várunk. Ter­mészetesen jól illeszkedik e beruházás a népgazdaság hulladékok és másodnyers­anyagok fokozott, magas fo­kú feldolgozási programjá­hoz. Salaktermelésünket évi 60 ezer tonnával tudjuk majd növelni. Elősegíti ez a be­ruházás a Miskolc közepén levő salakfeldolgozó város­képet rontó hatásának javí­tását. Ez a beruházás válla­latunk több évtizedes, ered­ményes környezetvédelmi te­vékenységének következetes folytatását jelenti. — Mennyibe kerül a be­ruházás és mikorra várható a megvalósítása? — A tervezett költség 72 millió forint. Pályázatunkat a hatóságok elfogadták, így jelentős támogatást kapunk a körn vezet védelmi alapokból is. Ügv gondolom, ez a tény az LKM környezetvédelmi törekvéseinek elismerését is jelenti. A beruházás megkez­dődött. a tereprendezés mun­kálatai már javában, nagy ütemben folynak. A telíts befejezés 1986 nyarára vár­ható. Pataky Dezső Pénz a SOS Gyermekfalunak Battonyán fog megépülni az SOS Gyermekfalu. Nem­csak erről a tényről tájékoz­tatnak naponta az újságok, de arról is, hogy pénzzel, társadalmi munkával lehet hozzájárulni a mostoha sor­sú gyermekek nem minden­napos otthonának építéséhez. Borsod megyében is van rá lehetőség, hogy adománnyal gyarapítsák a gyermekfalu tőkéjét: a Vöröskereszt vá­rosi vezetőségeik titkárainál találhatók azok a csekkek, amelyeken a hozzájárulásra szánt pénzt be lehet fizetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom