Déli Hírlap, 1984. szeptember (16. évfolyam, 206-230. szám)

1984-09-08 / 212. szám

Varrógépet akartam vásárolni a napokban a Centrum Áruházban. Ahová kitették a készüléket, ott egy tia eladó sem volt. Némi kérdezösködés után kiderült, hogy hol le­het egyáltalán keresgélni: az idős térti készségesnek bizo­nyult. s máris elindult originál csomagolású gépet kajtatni. Jó néhány perces ácsorgás után ismét megpillantottam az eladót, aki a raktárak közti ingázása közben annyi kis időt azért szentelt nekem, hogy közölje: most keresi a tartozé­kokat. Ebből egyértelműen kiderült, hogy meg kell eléged­jem a pulton porosodó mintapéldányok valamelyikével. Is­mét hosszú percek, s vittük is a masinát kipróbálni. Az idős férfi szinte reménykedve kérdezte, hogy értek-e a gép­hez? Mondtam, hogy nem. mire morgotl valamit az orra alatt, ami lehetett belenyugvás is: no nem baj! A kipróbá­lás nem sikerült úgy. ahogyan kellett volna. Áruházi men­torom elakadt a cérna befűzésénél. Segítségül hívta hát fia­talabb férfi kollégáját. Neki jobban ment: a cérna a he­lyére került, anyagot csúsztatott a tű alá. s hozzáfogott a varráshoz. Tekergette a tárcsákat, nyoma a pedál, ám a szövet meg se mozdult. Látva a reménytelen helyzetet, szó nélkül távozott. Az idősebb eladó közben elökerítette a ke­zelési útmutatót, széket húzott maga alá, s a könyvecskéből hozzáfogott a gép rej'elmeinek megismeréséhez. Üjabb öt perc után döntöttem úgy, hogy nem kell nekem innen a drága szerkezet, majd keresgélek máshol. Elmenőben még utánam szólt az eladó: — Nem baj, ha elmegy, én már akkor is megtanulom ke­(b. a.) egyórás adásidő felosztásá­hoz, hogy az adott műsor­időben milyen főbb műsor­részekből álljon programunk. Levelükben jelezzék azt is, hogy hajlandók lennének-e saját videoeszközeikkel ri­portok, műsorok készítésére. Ezzel összefüggésben bármi­lyen elképzelésre kiváncsiak vagyunk. Várjuk tehát a vá­ros lakosságának televíziós ötleteit, javaslatait és véle­ményeit is. A városi tele­vízió programját a jövendő nézők tanácsaival szeretnénk kialakítani. Kérjük ötletei­ket, leveleiket, amelyeket 1984. szeptember 30-ig cí­münkre (Miskolc városi Te­levízió, Miskolc, Gyermekvá­ros), szíveskedjenek eljuttat­ni. Fagyasztóalagút Hazánkban először alkal­mazták a Nógrád megyei Né- zsán a termelőszövetkezetben a termőhelyi fagyasztásos módszert. A szedést köveié két órán belül előhűtötték. majd mínusz 50 Celsius-fo- kon lefagyasztották az össze- gyűjtött termést, így az meg­őrzi eredeti minőségét, A kö­zös gazdaság 60 hektárnyi máinaföldjéről szedett 200 vagon értékes, finom gyű mölcsöt is így tartósították A- szállítható hűtőalagútat később a csepeli Duna Ter­melőszövetkezetben alkal­mazzák a gomba gyorsfa gyasztására. (Kulcsár József felvétele) Okiatok országos o tanácskozása A műszaki főiskolák ma­tematika. fizika és számítás­technika oktatóinak országos tanácskozása kezdődött meg tegnap Nyíregyházán, a Tu­domány és Technika Házá­ban A háromnapos konfe­rencián 18 főiskoláról csak­nem százan vesznek részt. A megnyitó plenáris ülésen Vincze Endre, a miskolci Né- hézipari Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára a ma­tematika. Berányi Dénes aká- démikus, a debreceni Atom­magkutató Intézet igazgató­ja a fizika oktatásának idő­szerű kérdéseiről, Obájdóv’éá J. Gyula, a Gödöllői Agrár­tudományi Egyetem igazga­tója pedig Személyi számí­tógépek a felsőoktátásbah címmel tartott előadást. Hátrányos helyzetű gyerekből Jó szakember Előadás füzetalakban Megjelent füzetalakban Marjai Józsefnek, a Minisz­tertanácsnak elnökhelyettesé­nek az IVfSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadé­miáján a közelmúltban el­hangzott előadása „A KGST- csúcsértekezlet és hazánk” címmel. Csapolás az őskohóban Lapunk megjelenésének Időpontjában, Garadnán dél­előtt 10 órakor ünnepélyes keretek között csapolnak az őskohóban. Ezt követően a kohászszakmákat bemutató emlékpark építéséhez kezde­nek hozzá. gc Sok fiatal dolgozik a VILLKÉSZ műhelyeiben. Képünkön az import televíziókat alakít­ják át a hazai érintésvédelmi szabványnak megfelelően. (Herényi László felvétele) Tanácstagok fogadóórái o Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját: Döbrönlei Zol­tánná, 10. sz. Általános Is­kola, Katowice u. 17. sz., 18 —19 óráig; dr. Herendi Re­zső, Hazafias Népfront he­lyisége, Engels u. 2. sz., 17.30 órától; Komlósy Tamásné, 12. sz. Általános Iskola, Kun Béla u, 27. sz., 18 órától; Márkusz Dezső, hejőcsabai pártalapszervezet, Csaba ve­zér u. 93. sz., 16 órától; Szolnoki László, Avas-déli lakásszövetkezet, Engels u. 35. sz.. 17.30 órától; Vári Ta­másné, 'LÁEV-kuitúrterem, Erdész u. 24. sz., 18 órá­tól. Humánus — Eddig csak a megye üzemei, szövetkezetei kérték tőlünk tanulókat gyakorlati munkára — mondta Tárnái Ottó iskolaigazgató. —; A foglalkozásokra járók nyolc­van százalékát felvették a szakmunkásképző intézetek nappali tagozatára. Az új kísérlettől, még több ered­ményt várok, hiszen a kis­iparosok műhelyeiben sok­kal több az idő a szakma megismertetésére. Keveseb­ben dolgoznak egy helyen, többet törődhetnek a gyere­kekkel a sokoldalú mester­emberek. Sámathy Tamás Magyarországon főbb ezer­re tehető azoknak a fiata­loknak a száma, akik hátrá­nyos családi helyzetük, vagy örökletes problémák miatt szervi okokból szellemi, vagy fizikai munka terén nem ké­pesek felvenni a versenyt azonos korú társaikkal az iskolában, s később az élet­ben. Közéjük sorolhatók az úgynevezett enyhébb esetek is: az iskolaérettscget hato­dik életévükre el nem érők, a többszöri évismétlők, a beszédhibások is. Ezek a fejlődésben elma­radott diákok a kisegítő is­kolákban tanulnak hatodik osztályos korukig, s a továb­bi két iskolaévet felnőtként fejezik be. Mivel a szakmun­kásképző iskolákban csak az általános iskola befejezése után jelentkezhetnek, sokan elkallódnak közülük. Jó esetben segéd- vagy betaní­tott munkások lesznek, rosz- szabb esetben sodródnak munkahelyről munkahelyre, alkalmi munkákból élnék. e • Az ifjúságról szóló 1971. IV. törvény is foglalkozik a testi és az értelmi fogyaté­kos. valamint a csökkent munkaképességű fiatalok tár­sadalmi beilleszkedésének kérdésével, munkaképessé­gük fejlesztésével, összhang­ban a megfelelő munkalehe­tőségek megteremtésével. Több megyében (Pest, Szol­nok, Szabolcs, Borsod) a ki­segítő iskolák hetedik—nyol­cadik osztályos (úgynevezett továbbképző tagozat) tanu­lóit vállalatokhoz, szövetke­zetekhez küldték szakmai gyakorlatra. Nyíregyházán az 1976—77- es tanévben fogadták elő­ször e gyerekeket. Kísérlet­képpen az idén, az ország­ban itt először, kisiparosod­hoz is kihelyeztek tanulókat. Az ötlet megvalósításában a humánus megfontolások mellett a kényszerűség is vezérelte a Kisiparosok Or­szágos Szervezetét, mivel a megye iparosai krónikus ta­nulóhiányra panaszkodtak. A kiegészítő iskolások intenzí­vebb bevonásával a szak­munkástanuló-létszámot megduplázhatnák a jövőben. • • A kísérlet szorgalmazója Nagyfő Gábor a KIOSZ me­gyei középszervezet titkára tájékoztatott a kezdeménye­zésről : — A tanulónevelésre ér­demes mesterek sorából a legtürelmesebbeket válasz­tottuk, akik a lassúbb fel­fogású gyerekek oktatására is alkalmasak. Szobafestők, kárpitosok... Kísérletünk egyik fő célja, hogy a gye­rekek megbarátkozzanak az általuk választott mesterség­gel, s ha megállják helyüket a két év alatt, egyenesen folytathatják tanulmányai­kat a szakmunkásképző is­kolában. Néhány kivételtől eltekintve, tisztelettudó, szó­fogadó. igyekvő, szorgalmas tanítványoknak bizonyulnak. A tanulók szülői hozzájá­rulással napi nyolc órát dolgozhatnak, havonta ösz- szesen kilencven munkaórát. A mesterek egyéni megíté­lésük szerint jutalmazhat­ják, díjazhatják a kiemelke­dő teljesítményt, igyekezetét. Társadalmi ösztöndíj beve­zetését is tervezik. A kisiparosok érdeklődésé­re jellemző, hogy már az el­ső hetek után cserépkályás és bádogos szakmában is várják a jelentkezőkét és kőműves-, ' tetőfedőjelölteket is keresnek az iskolások kö­rében. kisiparosok A bliccelők trükkjei Ha zsebre dolgozik a pilóta Se szeri, se száma a blic­celők trükkjeinek. Drága a távolsági autóbuszjegy, ezéri néhányan megpróbálnak ügyeskedni. Például, ha va­laki Kazincbarcikára utazik, és csak Sajószentpéterig vált jegyet, már néhány forintot megtakarított. Ritkán az is megtörténik, hogy a keneté­nél olcsóbb jegyet kérnek, megjegyezve az autóbusz-ve­zetőnek: a bilétát nem kérik. A 3. sz. Volán Vállalat harminc ellenőre már jól is­meri az ilyen és- - ehhez ha­sonló bliccelés! tehetőségeket; rendszeresen járják a megye útjait, s meglepetésszerűen vizsgálják a forgalmat. Küb­lik Ferenc, a vállalat szemé­lyi forgalmi osztály vezetője­— Jelenleg 1048 autóbusz- vezetőnk van. Közülük 960- an jegyeladással is foglalkoz­nak. Valójában ezért a több­letmunkáért nem tudunk so­kat fizetni, személyenként legfeljebb 900 forintot kap­nak havonta, az átlag a for­galomtól függően 500—600 forint. Nehéz az autóbusz-vezetők­nek a fáradságos volánfor­gatás mellett a jegyeladás Többnvire még olyan biléta- kat adnak az utasoknak, amelyeket értéküktől függő­en kell vagdosni, s közben arra is kell figyelniük, hogy az utas a jegy érvényességé­nek megfelelően száll-e le. Korántsem könnvű ilyen ap­róságokra koncentrálni a mai országúti: forgalomban. Rajtakaotak néhánv autó­busz-pilótát, hogy zsebre dol­gozik: a pénzt elveszi, de je­gyet nem ad. Az ilyen mani­pulációkhoz szükség van az utasok egyetértésére is. Ám, akkor legyen okos az ellenőr, ha az utas azt állítja: fize­tett, de nem kapott jegyet! Ha kiderül a turpisság, a buszvezetőt fegyelmi vizsgá­lat elé állítják, ismétlődő sú­lyos vétség esetén pedig el is bocsátják a vállalattól. A? utasok olcsóbban, egysze­rűbben ússzák meg a blicce­lést, ha a helyszínen kifi­zetik a 300 forintos bírságot A jövőben minden távolsá­gid autóbuszt*., Almex . svéd jegykiadó automatával aaerel­A jövő évben programot sugárzó városi televízió mű­sorszerkesztése eltér a „nagy” televízió szerkesztési rendszerétől. Az országos tö­megkommunikációs intéz­mény feladata — többek kö­zött —, hogy a képernyőkön egy nemzetet tájékoztasson a nagyvilág és szűkebb hazánk eseményeiről. Mi ennél ke­vesebbre vállalkozhatunk! nek fel. Eddig 164 autóbu­szon található már ilyen ma­sina. Csupán az idén 42 kis­gépet vásároltak a Volán 20. sz. Vállalattól, amely Svéd­országból importálja. Mivel ezek a gépek egyenként 40 ezer forintba kerülnek, jó időbe telik, amíg minden au­tóbusz-vezető munkáját meg­könnyítik megyénkben. Az adatiárolós gépekkel nem­csak a jegyekkel való elszá­molás egyszerűbb, hanem gyorsabb a bilétaadás is, ami­nek eredményeként ponto­san, menetrendszerűen, köz­lekedhetnek a járatok. Közvetlen környezetünkről a városunkban történtekről kívánunk szólni. Amennyi­vel kisebbnek tűnik a vál­lalkozásunk. annyival más jellegű is lesz feladatunk. A műsorszerkesztéshez minde­nekelőtt a nézők közvetlen beleszólását, érdeklődését, tenniakarását várjuk. Kéré­sünk — mielőtt még a kép­ernyőn megjelenne a városi televízió felirata —, hogy ír­ják meg szerkesztőségünknek azokat a témákat, amelye­ket városunk eletkronikus sajtójában látni szeretné­nek. Adjanak ötleteket az Próbálkozó eladók Ötleteket vár a városi televízió

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom