Déli Hírlap, 1984. szeptember (16. évfolyam, 206-230. szám)

1984-09-06 / 210. szám

Ea a miskolciaké a szó R«v*tTWrtfi' Nyikes Imre. — Postarim: Déli Hírlap Miskolc. 3501 Pl. 39. — Tel.: 18-225. Szép volt!... Gátlástalanul magas árak Augusztus 28-án vásároltam városunk egyik nagy áruhá­zának illatszerosztályán egy flakon amerikai gyártmányú gyermeksamnont. (JOHNSONS BABY SHAMPOO.) Álta­lában nem ragaszkodom a drága, nyugati pipereszerekhez —. hiszen a hazaiak között is akad szép számmal hasonló minőségű és olcsóbb —, de a gyermekünk születésekor aján­dékba kapott ilyen gyártmányú samponnal meg voltam elé­gedve, ezért úgy gondoltam, hogy maradok a megszokottnál. Az első meglepetés a pénztárnál ért. amikor a kedves pénztáros beütötte a sampon árát: 97 forintot. Miközben za­vartan fizettem, magamban azon tépelődlem. hogy tulaj­donképpen igazuk van az árképző szakembereknek: aki import termékre vágyik, fizesse is meg azt. Különben is, ha rövid a takaróm, miért nem nézem meg előre, hogy meddig nyújtózkodhatom? ... Az igazán bosszantó meglepetés akkor ért, amikor vásárló körű...mat folytatva, egy másik boltban megpillantottam ugyanazt a sampont, mindössze 68 forintért. Bosszankodva vettem tudomásul, hogy meggondolatlan vásárlásommal, kö­rültekintő ártájékozódás elmulasztásával nem egészen 5 liter tej árát veszítettem el egy flakon samponon. Az elmúlt évek során már hozzászoktunk, hogy a szabad­áras termékeknél boltonként néhány forint eltérés tapasz­talható, de 20—30 forintos különbséget? Szememre vetheti bárki, hogy ha takarékosan akar vásárolni, előtte miért nem térképezi fel a várost, hogy mit, hol lehet olcsóbban kapni. Attól tartok, ez még többe kerülne, mint 5 liter tej ára. így nem sok értelme lenne a szabadárák közötti különösé- geknek, mert a vevő végül is magasabb árat fizetne* csak éppen többfelé megosztva. A megoldás inkább az lenne, ha az ármegállapító szak­emberek nem tekintenék ilyen gátlástalanul szabadnak a „szabad árakat”, hanem reálisabban igazodnának a vásárlók pénztárcáihoz. Azt hiszem, így — másokkal együtt — én sem érezném magam megkárosítva. Gulyik Zsolt Miskolc, Pallós u. 18. sz. Poros Zsarnai... Nemrégiben — a felfede­zők izgalmával — kimen­tünk nézelődni Miskolc egyetlen „perzsavásárt” mu­tató piacára, az ócskapiacra. Ha emlékezetem nem csal, körülbelül 8—10 éve nem jártam arra. Mint minden, ez is „nagyobb” lett, a ko­csik sokasága is ámulatba ejtett. De nemcsak erre fi­gyeltem fel. A parkolóban „leszurkol­tunk” 20 forintot, hogy az­tán ki hová, merre: kocsi elé, kocsi mellé — ez már senkit nem izgatott. Gondo­lom, az írott és íratlan sza­bályok parkolási gyakorla­tára számítottak. A kocsik között, a stan­dok. sátrak között járva megdöbbentett a sok szemét és az igen vastag, mocskos por. Olyan szürke, sűrű. ősi jST.r üli meg a piacot, amit leső több egy vén ház bontá­sánál láttam csak. Ügy vélem, aki Itt árul, árusít, az fizet is a „plac­cért”, így valami csak jutna belőle arra, hogy ha már van egy híres zsibogónk, ak­kor a terület kulturáltabb le­gyen! Beton vagy sóder, troszka vagy murva, mind­egy lenne, csak ne ez az egészségtelen, bokáig süppe­dő, szürke por, s gondolom ősszel-télen a mindent elbo­rító sár. Aki szeret nézelődni, sé­tálni, az toronyórától kezdve a sarokvasig mindent meg­talál itt. Az emberek és az áruk tarkasága még a cél­talanul bolyongóknak is szó­rakoztató lehet, de nem ilyen körülmények között. Nem jöttem el „üres kézzel”, csak térdig poros lábbal és két darab rózsaszínű nyuszilufi­val, ára: 12 forint. Csák Éva Miskolc Meddig várjunk? A Mednyánszky L. u. 40., illetve 42. szám alatti bér­házak lakói ez év márciusá­ban levelet kaptak, amely arról tájékoztatta őket. hogy telefonigényeiket ki lehet elégíteni, de fizessenek be a mellékelt csekken 6—6 ezer forintot... Sokan befizették a pénzt, s aztán türelmetle­nül vártak. Pontosabban: várnak azóta is ... Az egész annál érthetetlenebb, mert a telefonokat folyamatosan kö­Nem váltották vissza a jegyet... Üdülés céljából ez év jú­lius 13-án Budapestre utaz­tam. A jegyemet a Tiszai pályaudvar pénztárában vál­tottam meg. A hölgy közöl­te, hogy előnyös, ha jegye­met visszafelé is megváltom, mivel egy hónapig érvényes. Tehát oda-vissza megváltot­tam. Az üdülés letelte után só- goromék felajánlották, hogy személygépkocsival hazahoz­nak, -mert ők is leruccannak Miskolcra. Hazaérkezésünk után természetesnek tartot­tam, „hogy az előre megvál­tott jegyemet, mivel 'nem használtam fel, vissza fogják váltam. A Tiszai pályaudva­ron (július 30-án) nem vál­tották vissza, a hölgy azt mondta, hogy ezt a jegyet csak Pesten, a Keleti pálya­udvaron váltják vissza. S ezzel elkezdődött a kálvári­ám. Az előre váltott, jegyemet felküjfltem Pestre a.. sógo.ro- mék'$cáT;'"íi fentebb " említett okból. Ott szintén elutasítás volt a válasz azzal, hogy nem ők adták ki a jegyet, s a kiadó jegypénztár: fog­ja visszaváltani. Az idő köz­ben haladt és sajnos a je­gyem a sok ide-oda tologa­tás közben érvényét vesz­tette, mivel lejárt az egy hónap. Most kérdezem én: így bízzam a jegyelővételben, il­letve a MÁV-ban? Vagy a megemelt utazási költséggel a MÁV így is a saját hasz­nára dolgozik? Szeretném, ha az illetékesek válaszolná­nak, miért nem váltották vissza a jegyemet. C, J.-né Miskolc, Klapka Gy u. 56. sz. A jubileumi miskolci vá­sárt nem csupán a miskol­ciak tízezrei csodálták meg, hanem más város-, más me­gyebeliek is. Jómagam sem bántam meg, hogy Özdról elmentem Miskolcra, hiszen nagy élményben volt ré­szem. Annyira tetszett a nagyszabású vásár, hogy másnap családommal ismét Miskolcra utaztam, s velük együtt meg egyszer gyönyör­ködtem a sok látnivalóban, élveztem a vásárlók utcájá­nak nagy forgalmát. Sok­sok vásárlátogató nevében ezúton szeretnék gratulálni a vásár szervezőinek, rende­zőinek. S hogy emlékünk is maradjon, csináltam néhány felvételt is a megyeszékhely nagy eseményéről. Kerékgyártó Mihály Ózd „ ... a IV. osztályú italbol­tok osztálybasorolási teltéte­lei között nem szerepel az italok, hűtése. Ettől függetle­nül üzletpolitikai progra­munkban célul tűztük ki, hogy az anyagi erőforrása-* ink és egyéb helyi feltéte­lek szerint igyekszünk hű­tési lehetőséget . biztosítani italboltjainkban is. A szóban levő egységünkben is van egy hűtőláda, de ez nem ké­pes a forgalmazott italok tel­jes lehűtésére, fgy szükség- megoldásként elfogadható, hogy hűtött italokat csak helyben fogyasztásra ..szol­gálnak ki. Az .viszont, nem elfogadható, hogy ezfí Sertp módon közölték a vásárlóval és kérésére a vásárlók köfiy- vét nem adta oda az eladó. Ami a helyiség tisztaságát illeti, sajnos valóban nem volt megfelelő. Az eset (jú­lius 15.) alkalmával már előkészületek történlek a korszerűsítési munkálatokra, nagyobb karbantartásra, ami sajnos még csak a közeli na­pokban lesz befejezve. A tör­téntekért és az elhúzódó fel­újítási munkálatok okozta kellemetlenségekért vendége­inktől ezúton is elnézést ké­rünk. Az ügy kapcsán írás­ban figyelmeztettük az el­adót, hogy a vendégekkel udvariasabb hangnemet hasz­náljon. és a vendég kérésé­re a vásárlók könyvét min­den esetben oda kell adni. Arra sem hivatkozhat, hogy jól látható helyen ki volt függesztve,- és -,a -vendég ké- • rés nélkül is -hozzájuthatott volna’-’. (A választ a július 30-i számunkban Hideg sört csak helyben címmel megje­lent, a nyékládházai italbolt­tal foglalkozó olvasói észre­vételre kaptuk Kiss Sándor­tól, az Unió Áfész kereske­delmi elnökhelyettesétől.) Bolt — vízben A Testvérvárosok útján levő 926. sz. ÁBC-ben mint­egy másfél hete folyik a víz. Elárasztja a boltot, de a jár­dát, utat is. Baleset is tör­tént már. A bolti személy­zet, amelynek más dolga is Elmúlt a vásár... tik be. Többször is érdek­lődtünk, de csak azt a Vá­laszt kaptuk, hogy ha ne­künk az egész így nem tet­szik, akár vissza is kérhet­jük a pénzt. Mi azonban nem a pénzünket kérjük vissza, hanem a telefont sze­retnénk végre megkapni! Serfőző János és további 12 aláírás Miskolc, Mednyánszky u. 40—42. lenne, naponta többször is a víz feltörlésével van elfog­lalva. A vízfolyást termé­szetesen jelezték a vízmű­veknek, ki is mentek meg­nézni, mi történt, de intéz­kedés azóta sem történt. A bolti vásárlók nevében kér­jük a vízművek dolgozóit, se­gítsenek, s hárítsák el mi­nél hamarább a hibát. Krempaszky Zoltán Miskolc, Testvérvárosok útja 18. )|c Befejeződött a X. miskolci, jubileumi ipari kiállítás és vásár. Jó előre a sportcsarnok É-i oldalán levezető járdát a felvételen látható dekoratív betonelemekkel zárták le a gépjárművek elöl. Aztán valakik rájöttek, hogy ezekkel ját­szani. gurigázni is lehet... Alig pár méterre innen ugyan­csak betonalkalmatosságok hívják fel magukra a figyelmet. Virágtartók, amelyekből azonban eltűnt a föld és a virág (vagy bennük sem volt...), s most csak az esővíz poshad bennük. Vajon nem szebb látvány lenne a virág?... F. I,. Miskolc Gratulálunk! Feleségemmel több éve járunk a Csabai kapui rendelőintézet fogászatára, kezelésre. Kezelőorvosunk Zem- lényi Zoltán, aki lelki­ismeretességével, fi­gyelmességével, türel­mével vívta és vívja ki magának betegei elis­merését. Most tudtuk meg. hogy nem csu­pán betegeiét, ha em feletteseiét is. Kine­vezték csoportvezető főorvosnak. Ez a cím szerintünk és sok más beteg szerint is meg­érdemelt helyre került, s gratulálunk hozzá. Rőthy Gyula, Miskolc, Ifjúság u. 8. ;.0 KIUTASÍTHATÓ-E A VÁSÁRLÓ A BOLTBÓL? K. B. (Miskolc) : Nem tudjuk, járt-e a levelé­ben említett lakásokban, mi — igen... Nem is olyan csúnyák... Ennek ellenére is szívesen köz­readjuk levelét (cikkét), hiszen abban sok igazság is van. Egyet­len gondunk: írja meg a pontos címét. Nem történt, még abból senkinek semmi baja, mert — pláne, ha úgy érzi. igaza van — vitába száLlt á tervezőkkel... K. M. ózd: Felvételeit megkaptuk, köszön­jük. Helyszűke miatt csak a jö­vő héten számíthat megjelené­sükre. de aktualitásukból úgy­sem veszíthetnek. Fotózzon más­kor is, ha városunkban jác_ Többedmagammal szem- es fültanúja voltam egy hangos vitának az egyik avási zöld- £ ségesboltban. Vevő és eladó (mindketten nők) szinte egy­más hajába kapva üvöltöttek „ magukból kikelve — tíz fo­rint miatt. Ezt az összeget a vevő követelte, az eladó viszont váltig állította, hogy már visszaadta. Körülbelül negyedórás kiabálás után a ■'■'r boltos kiutasította a vásárlót. Az esetet elmeséltem Borbély a. Imrének, a megyei tanács kereskedelmi osztálya fő- munkatársának, s megkér­deztem, mi a véleménye? — Kölcsönös vádaskodás ó* esetén mindig ismerni kell az esetet. Én az elmondás alapján nem tudhatom, hogy mi is történt valójában. így ezt a konkrét történetet io megítélni nem tudom. Amit felvilágosításként adhatok: általában nem utasítható ki a vásárló, csak abban az esetben, ha közbotrányt okoz, ‘ hátrányos helyzetbe hozza a többi vevőt, fenyegeti a boltban levőket. Hogy példát is mondjak: késsel hadoná- szik, trágárságokat mond. le- ' t önti az ottlevőket. Szerencsé­re ilvesmi nem fordul elő a <-. boltokban. — Nem az említett történet- -y hez kapcsolódva, hanem ál­talánosságban mondom el, k> hogy ha nézeteltérés adódik boltos és vevő közt, úgy az előbbinek udvariasan el keil - mondania, hogy az ideges alkalmi vitapartner írja be észrevételét a vásárlók köny­vébe. vagy forduljon pana- v szávai a vállalat illetékesei­hez. illetve a tanácsok ke- s. reskedelmi osztályaihoz. A higgadtan, kívülálló harma- dik személy, vagy hatóság ál­tal megoldott probléma nem hagy aztán keserű szájízt egyik emberben sem. ' y B. A. Miskolc

Next

/
Oldalképek
Tartalom