Déli Hírlap, 1984. szeptember (16. évfolyam, 206-230. szám)

1984-09-01 / 206. szám

^ A strandot is sokan látoga tták az idén búcsúztató Nem könnyű odatalálni Ezen a hét végén már minden bizonnyal keveseb­ben fognak kilátogatni a Mályi-tóra, mint korábban. Az őszi nap már nem süt olyan melegen, a szél is fel­erősödik. Vége a nagy nyá­ri szabadságoknak és a va­kációnak is. a fiatalok több­sége készülődik az iskolába. Elcsendesül a vízpart, de a kitartó napimádók még utol­jára órákat töltenek a kel­lemes fürdőhelyen. A me­részebbek persze továbbra is kijárnak majd a Mályi- tóra, ha az idő engedi, s hobbijuknak, a szörfözésnek, valamint a vitorlázásnak él­nek. ^ Ketten Tananyag az erdő rejtekén Tanácstagok fogadóórái Ö Z A Borsodi Bányász című lapban Kiss Dezső, a Borsodi Szénbányák Vállalat vezér- igazgatója nyilatkozott: „A mi munkánk — az iparág jellegzetességéből fakadóan —, nehéz tevékenység. A tár­N.. állom sokat tesz, hogy gé­pesítse, modernizálja, új mód­szerek bevezetésével könnyít­se munkánkat, csökkentse annak veszélyességét. Mind­ennek ellenére, a bányászat A borsodi szénbányászok csütörtökön kezdték bányász­napi megemlékezéseiket. Ma, lapunk megjelenése után, délelőtt tíz órakor, Kazinc­barcikán tartják a vállalati ünnepséget. Itt adják majd át a legkiválóbb bányászok­nak kitüntetéseiket. Az ipari miniszter Kiváló Munkáért kitüntetéssel harminchárom borsodi bányászt jutalmazott, köztük négy lyukói bányászt: Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját: Béres Pál és Lehoczky András, szirmai tanácskirendeltség, Vörös ka­tona u. 49. sz., 18 órától; Budai Barnáné, IV, 4. sz. kör­zeti pártalapszervezet, Ku­ruc u. 47/a., 17.30 órától; József, 1/5. sz. körzeti párt­alapszervezet. Kassai u. 86. sz„ 17.30 órától; Molnár Miklós, II. sz. Lakásszövet­kezet Irodája, Katowice u. 7. sz., 18 órától; Recskó Pe­temé, III., Csóka u. 26. sz. 1/2., 17—18 órakor; Sándorfi László, III., Avasalja u. 14. dalán egy ösvény indul a* erdőbe, pontosan déli irány­ban. Negyven méter után kettéválik az utacska, jobb oldali ága nyugatra fordul, és meredeken emelkedik a Kerekhegy 651 méteres csú­csa felé. Az ívesen ismét déliek hajló út úgy . száz méter után egy laposabb pi­henőre ér. Ennek túlsó ol­dalán hajdani mészégető kemence maradványa, egy kerek, öt méter körüli át­mérőjű. földsánc peremű gödör látható. Ettől harminc méterre nyugatra, gyönyörű szálbükkösben áll a tábla, az esőháznál negyven mé­terrel magasabban. Aki e leírás alapján oda­talál, ügyes ember. De ha a BNP azért állítot­ta fel, hogy minél többen megismerjék általa a bük­kösök jellemző növényeit, célszerű lenne valamiféle jelzéssel ellátni ap odaveze­tő utat. K. A. G. országút 32-es kilométerkö­ve közvetlen közelében, az esőház mellett is van egy szép kiállítású információs tábla. Színes, festett képein a meggyvágó, a fehérhátú harkály, a kék galamb és a szubmontán (középhegységi) bükkerdők többi enekesma- dara látható, magyarázó szöveg kíséretében. Nem haszontalan elolvasni a bio­lógiában jártas turistáknak sem. A laikusoknak pedig, akik eddig hiába kérdezget­ték egymástól: „Te, milyen madár ez?” — egyenesen fő­nyeremény. Olyannyira, hogy a lábaiknál hajladozó isme­retlen vadvirágok nevei iránt is feltámad kíváncsi­ságuk. Növényeket ismertető táb­la azonban nincs. Azaz'. .. van, csak kjssé odébb, jól elrejtve, az erdő mélyén. Ha már én véletle­nül rábukkantam, közre­adom, hogyan lehet megta­lálni: az esőház nyugati ol­Bányásznapi ünnepségek Kitüntetik a legjobbakat (Temesi László felvételei) A nemzeti parkoknak a természet védelmén kívül az is fontos feladatuk, hogy a táj látnivalóit, növény- és állatvilágát megismertessék a nagyközönséggel. A köny­vek, népszerűsítő kiadvá­nyok, kiállítások mellett a legjobb módszerek egyike a közvetlen, élőben történő bemutatás. A Bükki Nem­zeti Park területén Is talál­ható már ilyen célzattal lé­tesített, tájékoztató táblák­kal ellátott lanösvény. Nem messze Répáshutától, az Eger és Miskolc közötti Naturista változatlanul egész embert és kiváló emberi tulajdonságok érvényesítését kívánja.” Szeptember első vasárnap­ja: bányásznap. — Az ünne­peltek számára a bányász­nap az emlékezés, a szám­vetés és az előretekintés ide­je — mondotta dr. Kapolyi László ipari miniszter a központi ünnepségen. A BNV idején: szünet a használt- auto-piacon A Fővárosi Tanács Csar­nok- és Piacigazgatósága köz­li, hogy a Budapesti Nem­zetközi Vásár idején — szep­tember 14—23 között — nem üzemelteti a X. kerületi Do­bi István úti használtautó­piacot. Újhelyi műemlékek Évről évre mind több vendég érkezik Sátoraljaúj- heiybe is, s akik régebben jártak ebben a határszéli vá­rosban, örömmel tapasztal­hatják, milyen sokat fejlő­dött, csinosodott Zemplén egykori székvárosa. Ä szépítési, felújítási mun­kák a műemléki előírások és a városrendezési terv mesz- szemenő figyelembevételével történik, annál is inkább, mivel a gazdag történelmi és művelődéstörténeti múlt­tal rendelkező városban sok a műemlék és műemlék jel­legű épület. Ezek közül az Országos Műemléki Fel­ügyelőség irányításával hosz- szú évek óta tart a legré­gibb sátoraljaújhelyi mű­emléknek, a 13—14. század­ban épített páloskolostor­nak és a vele összefüggő, kora gótikus templomnak a restaurálása. Hamarosan befejeződik a régi vármegyeháza 1758-ban emelt tömör barokk épüle­tének teljes külső és belső felújítása. A belső restaurá­lás, a folyosók, termek kor­szerűsítése. amelyek a vá­rosi tanács helyiségeiül szol­gainak, már korábban meg­történt. Jelenleg a főépület tetőzetének a megerősítésén, s korhű felújításán dolgoz­nak. Eredeti szépségében ra­gyog az a disxterem is. amelyben Zemplén szülötte, a közéleti pályán elinduló fiatal Kossuth első politikai beszédeit tartotta. És erede­ti „sötétségében” hagyták meg — ajtaján kémlelőlyuk­kal — azt a zárkát is, amelyben hajdan oly sok „szegénylegény” raboskodott. A vármegyeháza közelében levő művelődési központ és színház neoromán épületé­nek felújítására, bővítésére igen nagy összeget fordított a város tanács. A főtéren és a Kazinczy utcában a múlt század má­sodik felében épített, műem­lék jellegű eklektikus, sze­cessziós házak egész sora ta­lálható — hosszú, keskeny udvarokkal, kőkonzolos er­kélyekkel, folyosókkal. Ezek felújítását, sortatarozását is nagyrészt befejezték már. Nagy gondossággal, szak­szerűen, a műemléki előírá­sok szigorú megtartásával végezték és végzik a mun­kát, ügyelve arra, hogy a századok folyamán kialakult felvidéki kisváros hangula­tát. értékeit és szépségeit a mai Sátoraljaújhely Is meg­őrizze. Hegyi József Chmara Jánost, Szabó Zsol­tot, Tóth Bertalant és Veres Zoltánt. Kiváló Bányász ki­tüntetésben tízen részesültek, köztük Kovács Ferenc, a Miskolci Bányaüzem vájára. Bumbera László, Oszip Ist­ván u. 14. sz., fszt. 1., 18 órától; Kiss Mártonná, Ka- csóh P. úti napköziotthonos óvoda, 12—14 órakor; dr. Lipták Antal és Rózsavölgyi sz., 17 órától; Szénfy Zol­tánná és Kiss Géza, 1/7. sz. körzeti pártalapszervezet, Kisfaludy u. 37. sz., 18 órá­tól; Varga József, Szervezet u. 67. sz., 16—18 óláig. Arcképcsarnok „Történelmi időket éltem át...” Tartalmas életút. Legtö­mörebben talán e tőmondat­tal foglalhatjuk össze azt az életpályát, amelyet Tóth Ti­bor rendőr ezredes, megyei íökapí lány-helyettes az igaz ügy, a Belügyminisztérium szolgálatában csaknem négy évtizeden át eltöltött. Tokajban, egy háromgyer­mekes cipeszcsalád középső gyermekeként 1925. augusz­tus 29-en látta meg a nap­világot. Még alig nyiladozott értelme, mar munKába kel­lett állnia, mert a csalad jövedelme kevésnek bizo­nyult a taníttatáshoz. Cséplő­gép mellett, no meg a to­kaji szőlőkben dolgozott napszámosként, így kereste meg a pénzt az iskolai könyvekre, füzetekre. Tizen­három évesen látott neki a polgári iskola elvégzésének, majd jó tanulmányi eredmé­nye alapján a nyíregyházi kereskedelmi középiskolába vették fel. 1946-ban érettsé­gizett, s nem sokkal később jelentkezett a rendőrség ál­lományába. Emlékeiben élén­ken él még a kép: a Tízes honvéd utcában, a mai Ok­tatási Igazgatóság épületében kapott kéthónapos kiképzést. 1947. február 1-én Sajószent- péteren. mint próbarendőr kezdte meg a belügyi szol­gálatot. — Ebben az időben első­sorban járőrszolgálatot lát­tam el — meséli —, majd úgynevezett kihágási bünte­tőbíró lettem. Ilyen minő­ségben kerültem 1948 máju­sában Ózdra, ahol a sza­kaszvezetőségig vittem. Két év után a megyei főkapi­tányság népgazdasági és tár­sadalmi tulajdonvédelmi osz­tályára helyeztek, majd 1952- ben a Korvin Ottó bűnügyi iskolára vezényeltek. Kiváló eredménnyel végeztem, al­hadnagy] rendfokozatot kap­tam, a főkapitányságon pe­dig vizsgálótiszti beosztást. Az ellenforradalom leverése ulán az osztály vezetésével bíztak meg, miközben 1963- ban ideiglenes jelleggel fő­kapitány-helyettesi felada­tokkal is. 1964-ben pártfőis- 'kolára küldtek, s amikor hazatértem, a Miskolc városi Rendőrkapitányság vezetései bízták rám. Innen 1973. március 1-én helveztek je­lenlegi beosztásomba. Tóth Tibor 1945-től — amikor az EPOSZ tagja lett — vesz részt a munkásmoz­galomban, 1947-től tagja a pártnak. Tevékenyen részt vett az ellenforradalom le­verésében. amit a Munkás— Paraszt Hatalomért emlék­éremmel ismertek el. Túl ezen, számos ikitüntetésse! rendelkezik. Két ízben kapta meg a Kiváló Szolgálatért Érdemrendet, kétszer a Szol­gálati Érdemérmet. Tulaj­donosa a Felszabadulási Ju­bileumi Emlékéremnek, s kiérdemelte a Vörös Csillag Érdemrendet is. Szolgálati kitüntetésekben 15 alkalom­mal részesült. — Vezetői ars poétikám? — kérdez vissza. — Mindig jó munkatársaim voltak, akikben feltétlen megbíz­tam, akiket mindig szeret­tem. Talán ennek is köszön­hető, hogy a legnehezebb feladatokat is — bár néha nehézségek árán — sikerűit megoldanunk. Azt nagyon sajnálom, hogy egy ilyen csa­ládból, munkatársi közös­ségből kell kiválnom, Ilyen kitűnő elvtársaktól kell el­válnom. Történelmi időkét éltem át a rendőrség állo­mányában úgy is, mint rend­őr, úgy is, mint pártmun­kás. Tóth Tibor mindig köz­életi ember volt. Ifjúsági vezető, párttitkár, pártbi- zottsági és végrehajtó bizott­sági tag, 1974-től a Borsod megyei Tanács tagja, a Bor­sod megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács ügyvezető el­nöke, a Bűnmegelőzési me­gyei Társadalmi Tanács tit­kára, á megye egyik nagy vadásztársaságának elnöke. Közéletiségét nyugdíjasként sem adja fel. Nem is teheti, mert ismereteire, tapasztala­tára a fiatalabbak is igényt tartanak... TÓTH ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom