Déli Hírlap, 1984. szeptember (16. évfolyam, 206-230. szám)
1984-09-29 / 230. szám
Nem a természet fogkeféje Szt omatológiai vizsgálatok nem erősítették meg azt a világszerte elterjedt felfogást. hogy egy alma elvágása elalvás előtt pótolja a fogkefét. Az almaevés tisztitóhatá- sa ugyanis csak vagyon felületes, nem terjed ki a fogak közötti résekben és a tog- húson levő lepedőkre. Ellenkezőleg, az almafogyasztás ezeken a helyeken elősegíti a fogszuvasodást. Ezenkívül a savanyú alma túlzott fogyasztása eróziót (á fogzománc kémiai feloldódásának következménye) vált ki, a túlzott citrom fogyasztáshoz hasonlóan. Az almát tehát semmiképpen nem lehet „a természet fogkeféjének” tekinteni. Almaevés után (egyébként savanyúcukor, cola-ita- lok, C-vitanúnt tartalmazó, pezsgöporból készült italok és citrusfélék fogyasztása után is) már azért is fogat kell mosni, hogy megelőzzük fogaink sav okozta károsodását. mf: 'V i i "■HÉL mH ;&<■ Ife. "j Látványos bemutatóval és ünnepélyes eredményhirdetéssel zárult Dunakeszin a Belügyminisztérium első, a járőrkutya-vezetők és szolgálati kutyáik részére rendezett versenyének döntője. Nem új tapasztalat, hogy a bűnmegelőzési tevékenységben, a bűnesetek felderítésében gyakori és hatékony segítséget nyújtanak a jól képzett kutyák. Eredményességük fokozása, képességeik felmérése és tevékenységük elismerése céljából döntött úgy a Belügyminisztérium vezetése, hogy ezentúl kétévenként megrendezik a járőrkutya-vezetők és szolgálati kutyáik országos versenyét. A dunakeszi döntőbe 63 versenyző jutott, es a bíráló Alakulóülés: egy hét múlva Művészetbaráti kör alakul Művészetbarát) kör megalakítását tervezi a Miskolci Galéria és a Herman Ottó Múzeum. A kör a városunkban élő művészetbarátoknak kíván rendszeres találkozási és továbbképzési lehetőséget biztosítani. A tagok havonta egy alkalommal — szombat délutánonként — tartanak összejövetelt a Miskolci Galéria Művészklubjában, ahol előadásokat hallgatnak meg, miskolci képzőművészekkel ismerkednek meg. A Baráti Kör részére a Galéria ingyenes belépést biztosít kiállításaira (valamint a Herman Ottó Múzeum Képtárába), lehetőséget nyújt saját képzőművészeti gyűjtemények bemutatására, tájékoztatást ad a vásárlási lehetőségekről, A Művészetbaráti kör alakulóülése október 6-án délután 5 órakor lesz a Miskolci Galériában. Minden érdeklődőt várnak, hogy közösen megbeszéljék a terveket, programokat, megválasszák az elnökségi tagokat, és dr. Végvári Lajos művészettörténésznek, a Herman Ottó Múzeum képzőművészeti osztálya vezetőjének kalauzolásával megtekintsék a Galéria Rippl-Rónai-kiállítását. Tervezik, hogy a kör tagjai évente két alkalommal hazai szakmai kiránduláson vesznek részt, s később külföldi utakat is szerveznek (például a krakkói, ljubjanai grafikai biennalékra). Háziasszonyoknak ajánljuk Tóth Zoltánná mestercukrász receptje KORTEPUDING Hozzávalók: 8 dkg kris- álycukor, 5 dkg vaniliás .rémpor, fél liter tej, 3 tojássárgája, 5 dkg vaníliás cukor, 3 .tojásfehérje, 1 kg körte, 1 dl császárkörte likőr. Elkészítése: a tejet odatesszük főni. Mielőtt felforrósodna, egy részével elkeverjük a pudingport es a tojások sárgáját. A tojásfehérjéket kemény habbá verjük, s óvatosan hozzákeverjük a tejjel besűrített, tojássárgás pudingporhoz. Tetszetős poharakba adagoljuk. Amikor kihűlt, bőben megrakjuk friss körteszeletekkel vagy körte- kompóttal. A tetejét reszelt csokoládéval díszítjük. Ha felnőtteknek tálaljuk, a császárkörte likőrrel dúsítjuk. Igen hamar elkészíthető, tetszetős és finom vendégváró készítmény. bizottságok a résztvevők elméleti, gyakorlati, kinológiai felkészültségét is értékelték. A verseny győztese az Országos Rendőr-főkapitány vandorserlegét vehette át. Kőhalmi Sándor, a XI. kerületi Rendőrkapitányság járőrkutya-vezetöje lett az első. Jól szerepeltek a megyei versenyzők is, hiszen a második helyezett Bartók Barnabás rendőr főtörzsőrmester, a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság beosztottja, Rakaca község körzeti megbízottja lett, a harmadik helyre pedig Weininger Ferenc rendőr főtörzsőrmester. a Baranya megyei Bük- kösd körzeti megbízottja került Cigányokkal — lépésről lépésre Az óvoda az első lók Egy olvasónk hozzám címzett levele jutott eszembe a megyei tanács ülésén, amikor a cigánylakosság helyzetét, az eredményeket és a bajokat vitatta meg a testület. Egy évvel ezelőtt, az Árpád utca 4. szám alatti óvoda pedagógusait dicsértem, akik megnyertek egv kis csatát. Kitartóan és módszeresen, sok környékbeli cigánygyereket „csábítottak” be az óvodába, olykor szüleik nem kis ellenállását legyőzve. A Hadirokkantak utcájából a levél írója erre így reagált: már megint a cigányok! Higgye el, kevés ember gondol rájuk szeretettel és megértéssel! Es sorolja az általa is megélt, kellemetlen inzultusokat. Ágál a sok támogatás ellen, mert szerinte köztudott, hogy azt az összeget nem a gyerekekre költik. Szinte csak félmondatban jegyzi meg: természetesen van közöttük is rendes ember, de olyan alacsony százalékban, amit számokban nehéz kifejezni. És végezetül feltette a kérdést: nem tudom, bízhatunk-e abban, hogy ez a probléma egyszer megoldódik? A válaszom az, hogy ez a tanácsülés is — s még magasabb fórumok, s több ezer Villantó A kapzsisán ára Az egészséges közvélemény okkal ítéli el a kapzsi em- beet.. '«kb. .társai éi rovására, másolt” megfptTditeseyel «kur fogtálán előnyökhöz jutni. Még kirívóbb a kapzsiság kártékony következménye olyan önkéntes közösségben, mint a horgászoké, ahol az egyesületek tagjai anyagi hozzájárulással teremtik meg a feltételeit szabad idejük tartalmas eltöltésének. Természetes törekvés, hogy minden horgász szeretne halat fogni. Ám a felelősségtől áthatott többség magától értetődőnek vallja a kívánság folytatását is: de nem minden áron! S legfőképpen tisztességtelen, sunyi módszerekkel, meg nem engedett eszközökkel. A leghathatósabb fegyelmező erő maga a kötelességét belső meggyőződésből teljesítő horgászközösség, s ezen belül a személyes felelősség- tudat. Ennek szabályzatba foglalt kifejezése az, hogy minden horgász jogosult, sőt köteles az észlelt szabálytalanságokat „az arra hivatalos személyeknek, illetve szerveknek (halőr, egyesület vezetősége) haladéktalanul bejelenteni.” Saját portánkon söpröges- sünk elsősorban. Ezt az ősi útbaigazítást jól eszükbe vésték kötelességtudó horgászaink. Ennek köszönhető. hogy az idén sem tiszták meg következmények nélkül a vízparti szabálysértők. Közokulásul. írjuk ide .a ,kó^ zelmúltból a legkirívóbb vétségeket — s az értük kirótt büntetéseket. Sotkó Géza. miskolci lakost a Csorba-telepi tavon érték tetten a társadalmi halőrök. amikor engedély nélkül horgászott. A szabálysértési bírsága 2000 forint! Az ugyancsak miskolci Vércsik László és Krajecz Zoltán, a Tiszai Erőmű leninvárosi csatornáján követett el horgászati szabálysértést, s ezt 600, illetve 700 forintjuk bánja. A miskolci Észak-magyarországi HE fegyelmi bizottsága Frank lMjost öt évre eltiltotta a horgászattól, mert a Tisza II. víztározón — két társával együtt — összesén 16 alkalmi felszereléssel horgászott. (Szabálysértési büntetésül pedig 800 forint pénzbírságot kellett fizetnie.) Hasonlóan szigorú ítéletet hozott ugyanez a fegyelmi bizottság Váradi Imre ellen, akit a halőrök tilalmi időben értek tetten: kocsija csomagtartójában hat kifogott méretes pontyot találtak. A szabályszegő öt évig nem horgászhat. Még találóbb a jellemzés, ha úgy fogalmazunk: kapzsiságával önmagát zárta ki a horgászok közösségéből. Csuklós 8-isok A 36-os bősz ói megállói Értesítjük az utazóközönséget, hogy a következő napokban az alábbi tömegközlekedési módosításokra kerül sor: A villamosvasúti pálya kiemelt fenntartási munkái az Cjgyöri piac és a Marx tér között is befejeződtek. Ezért szeptember 28-án 12 órától az I-es villamosok az eredeti útvonalukon köz. lekednek (a Tiszai pu. irányában nem érintik a Vasgyárat). A 8-as autóbuszviszonylatban október 1-tól csuklós autóbuszok fognak közlekedni. A csuktósí- lassal egv időben a menetrend is változik. A Hideg sor tömegközlekedésre továbbra sem alkalmas, így a 3i-os autóbuszjáratok terelőútvonalon közlekednek. Az Ut átépítése a közeljövőben — a téli időszak miatt — nem várható ezért az utazóközönség kérésének megfelelően, október 1-én üzemkezdettől a 38-os autóbuszok megállnak a Derkovits u.. Népkert, Herman O. MUze- um, Teleki u., Nagyváthy u. megállóhelyeken is. Ezen változással egy időben Uj menetrendet vezetünk be a 38-os autó- buszjáraton. Az 1984—85. éves utasmenetrend felmutatása es«en a 8-as és ts- os autóbuszjáratokra érvényes menetrendi kivonat bérletpénztárainkban térítésmentesen átvehető. MISKOLCI közlekedési vállalat ember — ezen dolgozott, ezen dolgozik. Ezért hoztak itt is egy egész sor határozatot. hogy a gondok, a bajok. ha nem is egyik napról a másikra, megoldódjanak. Mert az ózdi. a tarcali, áz encsi és a sátoraljaújhelyi példákat hallva, s a statisztika tükrében is az a kép, hogy ez a népréteg még soha nem lépett ennyit előre, mint az utóbbi tíz évben. De az iskolázottságuk, a műveltségi szintjük emelése az első lépcsőfok a társadalmi különbségek csökkentésére. Sőt, ha úgy tetszik, ennek előszobája az óvoda. Ügy. ahogy az ózdi tanácstag is elmondta : ahol a gyermek megérzi a szappan illatát, a szép ruha kellemét. Egy üzemtől egy egész óvodai csoport — cigány és nem cigány gyerek — egyforma ünnepi ruhát kapott. Itt fedezheti fel a szép szó ízét, itt tehet különbséget rossz es jó körülmények között. S utána jön az iskola. Számokkal fölösleges dobálózni: többen, de még mindig kevesen végzik el a nyolc osztályt. A lányok ambiciózusabbak. A jó érzékkel megáldott pedagógusok velük is csodákat tehetnek, a szülői munkaközösségek, KISZ- patrónusok a jobbkezük lehetnének. Mert az érem másik oldala: dr. Túrós András ezredes, megyei rendőrfőkapitány mondta, hogy elkallódnak azok, akik az iskpla- padból kinőttek, de munkavállalónak még gyerekek. Nemritkán a szülök tanítják őket bűnözésre. A listát pedig a társadalom a rendőrségnek nyújtja be. S börtönbüntetéssel nevelni — munkakerülésért is gyakran kénytelen ugyan a bíróság — nem a legcélravezetőbb pedagógiai módszer. A vélemények a tanácsülésen is összecsaptak: lélekszámúk mekkora növekedésével kell számolni az ezredfordulóra? Kozák Ferencné, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának képviselője számokkal igazolta: az iskolázottabbak ma már kevesebb gyermeknek adnak életet. A jó az lenne, ha csak annyinak. amennyit a maguk erejéből, keresetükből el tudnak tartani. Tóth Dankó Gyula országgyűlési képviselő pedig elmondta: ma is van lehetőség arra. hogy a családi pótlékot, a segélyt természetben — a gyerekek szükségleteire — kapják azok, akiknél az a tapasztalat. hogy a torkukon csurog le ez az összeg. ■ ■ Tényként kell számolni azzal, hogy a cigányság száma emelkedik. Velük együtt KéTl tehát megoldani gond-- jaikat, s a velük kapcsolatos gondjainkat. S ött tévednek sokan, amikor ezt a „házi feladatot” csak a rendőrségnek adják fel. Mert az övék a legvégső stáció. Hivatalosan és nem hivatalosan mindazoknak kell végtelen türelemmel — legyőzve min-, den ellenállást és előítéletet — munkálkodniuk, akik megint előbbre vihetik néhait lépéssel az ügyet. Az ő és a mi érdekünkben a még ártatlanoknak, a priuszmentesek-1 nek kell melegen, dé jó erősen fogni a kezét. O. E. i Megnyerik a szakembereket Az Építőipari Tudományos Egyesület miskolci csoportjának immár több, mint 250 tagja van. Létszámuk gyarapodása annak köszönhető, hogy hatásosan igyekszenek megnyerni céljaiknak a szakembereket. Munkájuk vonzó sok fiatal számára is. ez tűnik ki abból, hogy arányuk a csoporton belül 30 százalék. A technik történetébői A televizor A televízió története a találmányok hosszú sorát tartalmazza. A sok közül itt csak egyet kívánunk kiemelni. azt az elvet, ami a televízió fejlődése során nem változott. Ugyanis már az úttörők felismerték. hogy egyazon pillanatban a teljes képet továbbítani nem lehet, és ezért a képet mindenfajta televíziós rendszer ma is szétbontja és úgy adja tovább. Erre az elvre Alexander Bain skót kutató 1843- ban jött rá, azonban az első ilyenfajta képfelbontó készüléket száz évvel ezelőtt, 1884- ben, Paul Nip- kow (1860—1940) berlini diák készítette el, amit róla Kipkow-tárcsának neveztek el. Ennek lényege az volt, hogy egy kerek tárcsán csigavonalban lyukakat fúrt, és ezt a tárcsát a közvetítendő kép- előtt forgatta. A lyukak ily módon egymás alatt levő sorokat alkotva haladtak el a kép előtt, amit a ráeső fénysugarak csíkonként „végigtapogattak”. Ahogyan az adásnál a képet ily módon a korong szétbontotta, ugyanúgy azt a vevőkészüléknek a szinkronban forgó korongja ismét egyesítette. Ezzel a mechanikus eljárással kb. 24 sorra lehetett bontani a képet. Ez még természetesen rendkívül durva bontás volt, és túl nehézkes a Nipkow-tárcsák szinkronban való forgatása. Ma már a korábban nagyszerű mechanikai bontást nem használják, hanem elektronikus megpl- dással az Európában használt készülékek kb. 625 sorra bontják fel a televízión közvetítésre kerülő képet. (KépünKön: a Nipkow-televi- zor.) K. A.
