Déli Hírlap, 1984. szeptember (16. évfolyam, 206-230. szám)
1984-09-29 / 230. szám
Megújult az Operaház 5fc Rippl-Rónai Lajos képmását 1913-ban festette Az életmű meghatározó állomásai Rippl-Rónai-kiállítás A Miskolci Galériában — mint minden vidéki nagyváros bemutatótermében — viszonylag ritka a magyar képzőművészet klasszikusainak munkáit bemutató kiállítás. Azon egyszerű oknál fogva, hogy ezeket a felbecsülhetetlen értékű anyagokat a főváros nagy nemzeti gyűjteményei őrzik. Még annak idején, az illető művész életében sok került hazai és külföldi magángyűjteményekbe. Egy-egy tárlatot ritkán hoznak a helyünkbe. Érthetően nagy érdeklődés kíséri a szeptember közepén nyílt, és még október első heteiben látható miskolci kiállítást, amelyet a Magyar Nemzeti Galéria anyagából válogattak, és a tavaszi győri vendégszereplés után most Miskolcra hozták. A katalógus előszava szerint egy gondosan komponált kiállítássorozat (része ez, amely külföldön és itthon az életmű megmutatása mellett egy kicsit az összevetést is célozza. Rippl-Rónai József 1861 ben született, a múlt század ’80-as éveinek végére jutott el a Müncheni Akadémián keresztül a magyar állam ösztöndíjával Párizsba. 1901- ig élt Franciaországban, természetes, hogy a vándorkiállítást először itt mutatták be, és akkor úgy válogatták, hogy a „világ fővárosában” töltött nagyon termékeny esztendők hatását tükrözze; utaltak ,,a korábbi francia közeg meghatározó, majd halványodó erejére”. A franciaországi” válogatást hazánkban a szegedi Móra Éerenc Múzeumban mutatták be. A következő meghívás Rómából érkezett, ennek úgy tettek eleget, hogy a festészeti és grafikai anyag az európai képzőművészet fellegvárában >)r 7898-ból való a Piros ruhás nő című gobelinhez készült tanulmány. a legnagyobbak mellett mutassa meg a magyar festő nagyságát. A hazai vándorkiállítás, amely most a Galériában látható, arra figyel, hogy az életmű meghatározó állomásait tükröztasse. Rippl-Rónai iparművészeti munkássága is jelentős volt; főúri mecénások felkérésére dolgozott. Andrássy Tivadarnak tervezte azt az ebédlőgarnitúrát, amelynek egy darabja most is látható. A még kiállított néhány kerámiatál és csempe múzeumok féltett kincse ma már. De a nézőt elsősorban természetesen a képek érdeklik. Kevéssé ismert, de jelentős festmények, grafikák, rajzok, leheletfinom pasztellek láthatók a galéria két termében. Egy hatalmas művészegyéniség van nagy hatással a járatos, vagy a festővel most ismerkedő látogatóra. (makai) Csütörtökön este, felavatásának századik évfordulóján díszünnepséggel köszöntötték nemzeti dalszinházunkat, az újjáépitett Magyar Állami Operaházat. Vitray Tamás közvetítette az esemény egyenes adását, és ő is (akire igazán nem jellemző a meghatádottság) elfogadott volt. Az élő színház varázsát, és egy nagy ünnep légkörét igyekezett visszaadni, ami körülbelül annyira sikerült, hogy mindenki irigy lehetett, akit ez a műfaj érdekel és érti, hogy mit jelent a fogalom: a nemzet dalszínháza. De miután a kevésbé ünnepélyes részekből, korábbi riportokból kiderült, hogy az Operaház nézőtere mindössze 1200 személyes, nehezen fértünk volna be mindnyájan. A televízió ezúttal valóban felbecsülhetetlen szolgálatot tett. Több, mint három évvel ezelőtt a színházat azért zárták be, mert az egy évszázaddal ezelőtt európai viszonylatban is rendkívül korszerű épület, benne különösen a színpadtechnika oly mértékben elavult, hogy használhatatlanná vált. A főváros, sőt az egész ország kiemelt nagyberuházásaként kezelték a rekonstrukciót, a munkálatokat miniszteri biztos irányította. Mondhatnánk, hogy így könnyű, így el is készülhettek határidőre, de ez több lenne, mint ünneprontás. Igazságtalanság lenne azokkal szemben, akik ott dolgoztak. Miért ne hihetnénk el, hogy létezik olyan építkezés, ahol szintén vannak fennakadások (például az utolsó pillanatban jöttek rá, hogy a nézőtér harmadik emeletének faanyaga fertőzött, ki kell cserélni ezt is), hatalmas gondok, csak megoldhatatlan feladat nincs, az itt dolgozók Merész kombinációk Kötött divat ,4 majomkirály cseles vissz acsaloo a tás a 1 Pekinoi Opera iskoxon Nem mindennapi előadásban lehet részük mindazoknak, akik október 8-án, este 7 őrekor ellátogatnak a Miskolci Nemze- t- Színházba: a Pekingi Opera előadását tekinthetik meg. Az 1960-ban alakult társulat 40 tagú kamaraegyüttese látogat hazánkba európai turnéja során. Az ..opera” szó nem fedi igazán a lényegek mert az áriák és dalbetétek mellett prózai szövegeket. dialógusokat, táncot, pantomimet és akrobatikai elemeket is tartalmaz az elő-; adás. A világhírű társulat repertoárjában több tucat klasszikus darab szerepel, de előadnak moderneket is, amelyek azonban magukon hordozzák a nemzeti sajátosságokat. A minden bizonnyal nagy sikerű műsorban a következő címszók alatt mutatják be operájukat az ázsiai társulat tagjai: Felfordulás a mennyei palotában; A majomkirály cseles visszacsalogatása: Kettesben le a hegyről; A csodatevő' fű megszerzése; Találkozás a törött hídnál. A megrövidült nappalok hosszúra nyúló estéin sok ügyes kezíi nő számára ad kellemes és hasznos időtöltést a kötés. Az előttünk álló szezonban a kötöttáruk továbbra is igen fontos szerepet töltenek be. Az idei őszi-téli kötöttdivat nem hoz nagy változást, esetenként még az előző szezonok irányzatai is tovább élnek. Az öltözködés minden területén — ennek megfelelően — előtérbe kerülnek a színben, formában és nvntázatban egyaránt szokatlan, merész kombinációk. A szélsőséges, bohókás megoldások főként a fiataloknak illenek: a pulóverék túlméretezettek, egyenesek, csípőig, vagy az alá érnek. A nadrágok esetlenek, nagyon bővek, rendszerint alul pánttal összeíogottak. Mintázatuk kontrasztos, geometrikus, sok a nagykockás, pöttyös és opart jellegű intarziaminta. A „középkori lovag” jellegű öltözékek: egymásra vett ruhadarabok izgalmas játéka; dupla ujjakkal, magas kráternyakkal, zarándok stílusú köpenyekkel. A nőies, dekoratív irányzat sokkal szelídebb, mint az előzőek. A többrészes együttesek kissé Irattérbe szorulnak, megnő az önálló pulóver szerepe. Egyszerű sziluettek, gazdag helyi díszítéssel: a vállat gallérszerűen beborítják; kötéssel, applikálással, gyönggyel vagy selyemzsinórral gazdagítva. A pulóverek igen mély karöl- tőjűek, denevér, vagy hamis ragián ujjal készülnek. A kabátkák a váll felé szélesednek. Az alapanyagok értékes fonalak, angóra, báránygyapjú vagy gyapjúkeveré- kűek. A különleges színhangulatot — főként a középtónusok felhasználásával — hárpm-négy szín összeállítása adja. szemében. Az opera rekonstrukciója arra is bizonyság, hogy igenis léteznek olyan szakemberek, akik a hajdani míves merteségek titkait ismerik, és alkalmazni is tudják. Amíg az építkezés tartott, a televízió időről időre bemutatta, meddig jutottak el. Az utóbbi egy-két hétben módszeresen visszatért ide. Különböző műsorokban emlékezett az elmúlt száz évre, és a jelenre. A szerda este sugárzott „ .. Te mindenem” című dokumentumfilm az Operaház történetéről szólt. Melis Györgytől Lakatos Gabrielláig, Seregi Lászlótól Kóródi Andrásig a dalszínház mai nagy alkotóművészeit szólaltatták meg. Ebben a filmben láthattuk a Házy Erzsébettel, Ferencsik Jánossal készített utolsó interjút. Az összeállítás archív értéke is nagy, de a riporteri rutin kérdésre — mit jelent az itt dolgozó művészeknek az Operaház — adott válaszok egyformaságukban döbbenetesek voltak: az eletemet jelenti — mondták. A centenáriumi díszünnepség, a csaknem háromórás műsor nyilván más élményt jelentett a nézőtéren ülőknek, a képernyő szép szintézisban mutatta az opera művészeinek és a mesterségük művésze' nek örömét. Ha már megkérdezték őket, a mesterek készséggel elmondták, hogy Ybl Miklós remekmívű csodapalotájának újjávarázsolásához például több mint öt kiló 23 karátos aranyat használtak fel a díszítő festéseknél, hogy fél évbe telt a hírneves Lotz-freskó restaurálása. Az álmélkodó riporteri kérdésekre büszkén mesélték, hogy mit tud az új hidraulika, hogy életükben nem csináltak még olyan állványzatot, mint amilyenre most volt szükség, hogy több, mint ötven kilométer villamosvezetéket cseréltek ki. Ez a hatalmas építkezés mindenkit sok mindenre megtanított. Ma is történnék nagy dolgok. M— Tárlótok oz iskolában Egy könnyen elkészíthető pulóver: az újjá és a derékvonal alatti része különböző léptékű patentkötéssel készült. Az eleje csíkozását világosabb árnyalatú „villám” cikcakk töri meg. Átlagos testalkatra körülbelül 40 deka pamutot igényel. Jó kapcsolat alakult ki a Herman Ottó. Múzeum és a 101. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet között. Idén nyáron az iskola tanulói társadalmi munkában segítették a régiségraktár rendbetételét, eközben körülbelül 250 ezer műtárgyat mozgattak meg. A kapcsolat régebbi keletű: a múzeum számos kiállítást tartott már az intézetben. A közeljövőben együttműködési szerződést ír-' nak alá az intézmények vezetői. A 101-es továbbra is vállalja a társadalmi munkákat, míg a múzeum újabb tárlatokat rendez az iskolában és a kollégiumi galériában. Magyar Károlyné takarító kisiparos, Miskolc, Testvérvárosok útja 12. sí. Ip. 701983 82 feliratú bélyegző elveszett. 1984, augusztus 10-től érvénytelen. II MISKOICI HÍZ felvételre akik a 21. életévüket betöltötték, „D" vagy „CM vizsgával rendelkeznek, legalább 1 éves vezetési gyakorlatuk van, és 20 000 km levezetéséről igazolással rendelkeznek. Kereseti lehetőség: 5000—70Q0 Ft/hó. „D" vizsgával nem rendelkezők részére az Autó- közlekedési Tanintézetnél x-\ I részi FELVÉTELRE KERESÜNK TOVÁBBÁ: 9 autószerelőket, 9 betanított autószerelőket, 9 forgalmi ellenőröket, 9 jegyellenőröket, 9 takarítókat, 9 segédmunkásokat, 9 lakatost, 9 esztergályost, 9 villanyszerelőt. A vállalat dolgozóinak és azok családtagjainak a városi autóbuszokon és villamosokon les test Felsőzsolca, Kistokaj, Szirmabesenyő, Alsőzsolca, Mályi és Nyékládháza községekből a napi bejárást SZEMÉLYZETI JÁRATOKKAL biztosítjuk. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Miskolc, Szondi Gy. u. 1,, 101/B autóbusz-végállomás.
