Déli Hírlap, 1984. szeptember (16. évfolyam, 206-230. szám)

1984-09-22 / 224. szám

Munkaügyi törvényesség és nőpolitika :Á Miskolci Élelmiszer Kis- j kereskedelmi Vállalat igaz- | ga tójának és szakszervezeti j bizottságának beszámolója hangzik el a vállalat mun­kaügyi . a törvényességén*: helyzetéről és az idei bérpo­litikai intézkedések végre­hajtásáról a KPVDSZ Bor- ' sód megyei Bizottságának soron következő ülésén, me­lyet szeptember 25-én, ked­den délelőtt tartanak. A be­számoló mellett egyebek közt jelentést hallgatnak meg a nőpolitikái határozat végre­hajtásának szakszervezeti ta­pasztalatairól is. Villantó Bodrogi harcsa A múlt hét végén Tokaj- I ban tanácskoztak megyénk>| ! horgaszmozgalmának veze- . tői.-- fit tette szóvá,, a Sátprd*. aljaujhelyi küldött,''hogy jsat-s met aggasztó' méretű ä Hői* rög .szennyezése. S ráadás : a szennyező anyagokat több­nyire a hétvégeken ömlesz tik a vízbe, a folyó felső sza­kaszán, olyan időszakban, amikor- a szabadnapokon más vidékekről is sok hor­gász próbál szerencsét a Bodrogon. Mert ennek a szép környezetű folyónk- nak az időszaki szennye­zések ellenere is méltán vonzó a híre. De vajon med­dig reménykedhetünk ab­ban, hogy vize képes újra, meg újra megtisztulni, s a Tiszából ismét és ismét visz- szaternek megszokott, ked­velt bodrogi tanyáikra az olyan nemes halak is, mint a süllők es a folyami har­csák? Eszembe jutott a jogos szenvedélykitörés hallatán, hogy a szennyezés kezdeti időszakában akkor települt át egy bölcs halász ismerő­söm a Tiszáról a Bodrogra, amikor a hamar csüggedés- re hajlók kongatni kezdték a vészharangot. Az érvelése megszívlelni való volt: a Bodrog kiszámíthatóbb viz, mint a szeszélyes Tisza, itt biztosabban megfoghatók ugyanazok a halak, amelye­kért a Tiszán, sokkal többet kell izzadni — a felelősök­nek pedig mihamarabb fel kell Ismerniük, hogy a fo­lyószennyezés önmaguk ellen való merénylet is. Az érve­lés első fele ma is érvényes —, a másik fele viszont mindmáig csak figyelmezte­tő jelzés maradt. S mintha jól időzített gya­korlati szemléltetéssel kíván­ta volna maga a Bodrog az érintettek fejébe vésni, hogy érdemes többet törődni ve­le! A tanácskozás résztvevői egy fürge hajóval bejárhat­ták a Bodrog alsó szakaszát. Alig néhány száz méternyire a tokaji torkolattól, horgász­ladik ötlött szemünkbe. A benne ülő éppen „fárasztott” A házilag készített acélbot karikára görbült a még lát­hatatlan nagy hal húzásá­tól. A hajókorláthoz gyűlve figyeltük, ahogy a horgász módszeresen kényszerítette feljebb és feljebb az ellen­állásba belefáradó zsák­mányt. Egyszercsak felvillant l a csónak közelében egy fo- i lvami .harcsa,:.világos:, -hasa. ai.iég- megpróbált ‘iÜéges fárk-' lc.-apä%sar visszaförclulni (ír ily be, de már nem bírta jttóvel. Jókora meritőszák- (jával beemelte a csónakba la: öt kilönyira saccolt szép jószágot a győztes horgász A szemünk láttára fogott harcsa minden szónál éke­sebbe^ érvelt a Bodrog ügye­ben. (berecz) „Kérem elnök A képen egv hároméves kisfiút látunk, akinek az ap­ját nemrégiben bocsájtották el több társával együtt a Bethlehemi Acélművekből. A kisfiú nyakában tábla, azon felirat: „Kérem Elnök úr. Az apám ismét dolgozni akar.” A kisfiúval együtt ki­lencezren vettek részt a pennsylvaniai Bethlehembew szervezett tüntetésen. Az ősz divatja megannyi újdonságot, meglepetést tar­togat. Megújulnak a színek, a formák, új vonalak jelennek meg a divatbemutatók do­bogóim és a kirakatokban. Az ősz a határozott színe­ket részesíti előnyben. A leg­divatosabb a szürke, annak minden árnyalata, — a ga­lambszürkétől az acélszür­kén át a grafitszürkéig, sőt a feketéig. De a szürkét min­dig kiegészíti valamilyen erős szín, például a paprika­piros. a napsárga, a búzakék és még mindig kedvelt — sőt egyre di valósabb — a feke­te-fehér összeállítás; E főbb színek mellett természetesen jelen vannak az őszi kollek­ciókban a természet színei: a nádsárga, a levélzöld. az őszi avar bágyadt, fanyar árnya­latai. Ami a formákat illeti, bő­séges a választék és a válto­zás a korábbi vonalakhoz ké­pest.. A ruhák,-.a kabátok'« test-yonalát, követik, inkább szűkek, miint bővek. A' szok­nyák egyenesek, a lépésbősé­get mély hajtások, vagy me­rész hasítékok adják. A vál- iakat húzással, töméssel, haj­tásokkal szélesítik. A kosz­tümkabátok • gyakran derék­ban elvágottak, s deréktól le­felé hullámzóan bővülnek — de csak magas és karcsú höl­gyeknek ajánlható. A szok­nyák hossza igen változatos. Fiatal lányok bátran vehet­nek combközépig érő szok­nyát, de a harmincon felüli­ek elégedjenek meg a térd kivillantásáva). Még mindig divat a kiesd állógallér, vagy a megkötés, és újra éled a már csaknem elfelejtett sál- gallér. Népgazdaságunk számára tehertétel beteg, dolgozni nem tudó embertársaink anyagi támogatása. Egyértel­műen az sem helyeselhető, ha a táppénzt, társadalmunk e fontos vívmányát akkor sem vesszük igénybe, ha va­lóban rászorulunk. Sokkal el- ítélendőbb azonban egészsé­gesen beteget jelenteni. A munkáltatók saját hatáskö­rükön belül ellenőrzik táp­pénzes állományba vett dol­gozóikat. A Lenin Kohászati Művek egyik betegellenőrét a minap én is elkísértem kő­rútjára. Korom Sándor a vasgyár­ban eltöltött negyvenévi me­legüzemi szolgálat után, új­ra az LKM-be tért vissza dolgozni. — Heten vagyunk itt be­tegellenőrök, valamennyien nyugdíjasok. Csak a szá­munkra engedélyezett rész- munkaidőben foglalkoztat­hatnak bennünket, így tevé­kenységünk nem folyamatos. De ez is épp elég, mert igen fárasztó egesz nap utazgatni. Vidékre is járunk, alkalmaz­kodnunk kell a vasúti és a távolsági autóbuszok menet­rendjéhez, ezért sok időnk megy veszendőbe várakozás­sal. Olykor bizony még az autóstopra is ráfanyalo­dunk, vagy gyalog baktatunk át egyik faluból a másikba Korábban párosával men­tünk, de annyi a beteg, hogy nem győzzük még így egye­sevei sem. Pedig egyedül ve­szélyesebb. mert van ház, ahol durván bánnak velünk, akadt már példa bántalma­zásra is.; ...... —Mara hová szói' a „me­netlevél”? — Ongára, Felsőzsolcára és Miskolcra. — Miből áll az ellenőrzés? — érdeklődöm az ongai bu­szon zsúfolódva. Egy tucat három példányos formanyomtatványt, bizo­nyos „betegellenőri megálla­pítást” vesz elő aktatáskájá­ból. — A beleg nevén, címén , és születési éven kívül nincs rajtuk egyéb adat. Sem az, hogy mi a baja, sem az, hogy mióta van táppénzen. Előfordul, hogy a szomszéd­tól tudjuk meg, a címzett már meggyógyult és dolgo­zik. Mi kizárólag azt álla­pítjuk meg, hogy otthon Háziasszonyoknak ajánljuk 1 siissiirt, mii főzzink? hindik berenc mesterszakács recepl/e BAROMFISALATA, PARADICSOMOSÁN Hozzávalók: 70 dkg főtt baromfihús, 40 dkg főtt bur­gonya, 15 dkg paradicsom, 2 db főtt tojás, 15 dkg alma, 2 dl tartármártas, só, mus­tár ízlés szerint, s 1 citrom leve. Elkészítése: a kicsontozott főtt szárnyast, a főtt burgo­nyát és az almát metéltre vágjuk. A paradicsomot és a főtt tojásokat pedig félka­rikára. Ezután az egészet összevegyítjük a citrom le- - vével, a mustárral ízesített tartármártással es a sóval. Paradicsommal, tojáskariká­val, illetve citromkarikával díszítjük a tetejét. Mintegy két órán át a hűtőben tart­juk, s csak azután fogyaszt­juk. A fentebb közölt nyers­anyag mintegy 10 személyre értendő. Arányosan csök­kenthetjük, illetve növelhet­jük az adagot. Elsősorban diétázóknak ajánljuk, de bárki fogyaszthatja. van-e vagy sem. Ha nem tartózkodik a lakásán és nem tudja igazolni, hogy — te­szem fel — éppen orvosnál járt, számíthat a táppénz- megvonásra. — És ha nehéz fizikai munka közepette találja a „beteget”? — Feljegyzem a lapjára. A döntés a gazdasági vezető joga. Közben megtaláljuk az el­ső keresett címet. A falusi porta előtt maszatos gyere­kek játszanak. Az udvaron dolgozgató öregasszony ész­revéve bennünket, bekiált: — Svere csak lyányom, el­lenőrzés! — (így lerí rólunk, mi járatban vagyunk!?) Itt rendben vannak a dol­gok. Felsőzsolcára stoppal és gyalog jutunk el. Az új csa­ládi házakon még házszám sincs, nehezen lelünk rá a címre. A csengetésre csak kutyaugatás a válasz. A szomszéd sem tud semmit. Óraperc pontossággal ráke­rül a lapra: a címzett ekkor és ekkor nem tartózkodott otthon. Első miskolci páciensünk, egy testes asszonyság ágy­ban fogad, nemrég jött ki a kórházból. Aláírás helyett három keresztet tesz a pa­pírra . .. A közeli lakótelepen egy férfit keresünk, de egy fia-, talasszony nyit ajtót; „Nincs itthon a Jóska, nem tudom, hol van”. — Betegellenőrzésre jöt­tünk — közli tarsam. — Jaa, orvoshoz ment, idegalapon van — kapcsol hirtelen. A jelentés egy pél­dányát nála hagyjuk, hogy majd adja át a' címzettnek. Aláírás helyett — bár még huszonéves — ő is csak ke­resztet akar tenni, biztatá­sunkra azért mégis lerajzol­ja a nevét. Következő betegünk már I két hete ismeretlen helyre távozott egy családi perpat­var miatt. Ha akarnánk, sem tudnánk - felkutatni. Nem messze ide, egy com­big begipszelt, törött lábú embert látogatunk meg. Hosszú kényszerpihenője alatt már többször kapott ellenőrzést. A gyár egyik hivatalházá-^ ban Kiss Margit, a társada­lombiztosítási osztály vezető- y je veszi elő a nyilvántar- tást: — Az idén július végéig 3100 beteget ellenőriztünk, ez (. a táppénzes állományban lé- vők álig negyedrésze. Ezer- egyszázán nem voltak ott- hon, de csak húsz nem tud-t ta igazolni távollétét. Közü-L. lük nyolc főnél tartottuk in- " dokoltnak a táppénzmegvo-, nást. Az orvosok jelzései - alapján ötvennégy fővel szemben indítottunk vizsga— latot, melynek eredménye­ként negyvenhárom dolgos^ zónk szaztizenegy napi tap-' pénzét fizettettük vissza. Az adatok azt mutatják, hogy túl nagy még azok esé­lye, akik visszaélni kívánnál«: a betegsegélyezes lehetőségé: vei. Az ellenőrzöttek köréi­nek alaposabb megvaiogatá­vival ez az esely a jelenlegi feltételek mellett is csök­kenthető lenne. ,0' ,ieSt K. a. a A technika történetéből „Bolond Margit” a genti múzeum udvarán „Bolond Margit" és irányzása Az egész Euró­pát lángba borító „harmincéves há­borút” (1618— 1648) a tűzfegy­verek erőszakos fejlesztése előzte meg. Az osztrák Habsburgok álla­maiban lefolyt 'e véres harcban részt vett csak­nem valamennyi európai ország katonája. Harcesz­közeinek egyikét a belgiumi ©ént vá­rosának múzeu­mában őrzik. A ..Bolond Margit” nevet kapott bronzágyú 64 cm űrméretű, hossza 3,04 méter, súlya 16 400 kg. Ebben az idő­ben még nem vált általánossá az ágyútalp (lafetta! használata, és eze­ket a monstrumo­kat bonyolult emelőszerkezet­tel kellett a meg­felelő lőirányba állítani. Bemuta­tunk egy 370 év­vel ezelőttről, 1614-ből származó lövegirányzé- kot. amely víz­szintesen és füg­gőlegesen elfor­gatható részeivel adta meg a lőels- meket. Ezekről az érdekes hadisze­rekről Horváth- Kováts: A hadi- technika évezre­dei (1977) című könyvben olvas­hatnak. K. A. Táppénzen - egészségesen? Körút egy betegellenőrrel

Next

/
Oldalképek
Tartalom