Déli Hírlap, 1984. szeptember (16. évfolyam, 206-230. szám)

1984-09-21 / 223. szám

' «j&m. «ÄM» ' Iga^ ja* M i' tw>' Tragédia 5000 méteren Újra itthon az expedíció „„.fenyegető magatartást tanúsítottak'* Két szeptember, amely megrengette a gyárat A diósgyőri-újgyóri béketüntetés 40. évfordu­lója alkalmából ma ünnepséget rendeznek: megkoszorúzzák a gépgyár B-gyáregységének falán elhelyezett emléktáblát, a nagygyűlés szín­helye a Vasas Művelődési Központ lesz. —1 Magam is felkapasz­kodtam a Heim gleccseren, megküzdöttem minden mé­terért. A háromnapos, iszo­nyatosan nehéz mászás vé­gül is sikerrel járt. Társa­immal együtt örültünk a csúcson, s boldogan helyez­tük ki öt város, köztük Miskolc zászlaját. A Kili­mandzsáró megadta magát... Dr. Balázs Oszkár élveze­tes kalauzolásában érezhet­tem magam az 5895 méteres Uhuru csúcson. Az expedíció vezetője szerdán este számolt be a Miskolci Alpin Klub tagjainak a Kilimandzsárón történtekről. A majd’ há­romórás élménybeszámoló szinte a legapróbb részletek­re kiterjedt, képletesen, va­lóban méterről méterre kö­zelíthettük meg a híres hegy legmagasabb pontját. — Embert próbálóan, ne-, héz volt a meredek jégfalon feljutni — mondta. — A né­gyes, ötös fokozatú úton ed­dig mindössze negyvenen másztak, a magyarok közül pedig mi először. Köztünk a miskolci Serbán Julianna. aki a világon az első nő volt ezen az úton. Három éjszakát igen kis jégtera­szon, roppant kényelmetlen körülmények között töltöt­tünk kikötve. A látvány vi­szont minden megpróbálta­tást feledtetett velünk. Fel­hők felett voltunk és a nap­nyugta csodálatos élményt jelentett, éjszaka pedig a csillagos déli égboltban gyö­nyörködtünk. Augusztus 28- án értünk a csúcsra. — Kikkel tette meg ezt a nehéz utat? — Szabó és Nádai Laci­val. valamint Juliannával. A többiek, mert héttagú volt az expedíció, egy másik, jó­val könnyebb úton próbál­koztak. Sajnos, azonban ők nem jártak sikerrel... — Ekkor történt a tragé­dia? — Igen. Dr. Buday Gábor barátom 5030 méter magas­íj szakkör a 101-esben Jól működtek a szakkö­rök az elmúlt tanévben a 101. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézetben. A tava­lyiakat idén is folytatják, s újdonságként megindították a szövőszakkört, melynek tag­jai három gépen dolgozhat­nak. A körök munkáiból ki­állításokat terveznek az in­tézet galériájában. Decem­ber 3-án a pályaválasztási­ak mutatkoznak be; január­ban és februárban a KSZ- DSZ-iskolák szakkörei, míg a felszabadulás évforduló­ján az iskola tanulóinak munkáiból nyílik tárlat. Ságban, augusztus 29-én hunyt el tüdóödémában. Itt jegyzem meg, hogy a ma­gyarországi lakosság tíz szá­zaléka élettanilag nem ké­pes alkalmazkodni ilyen magassághoz, tehát életve­szélybe kerül. Mi csak két nappal később túdtuk meg a szomorú hírt, ami mind­annyiunkat mélyen megrá­zott. Gabi az egyik legjobb barátom volt, az egyetemre is együtt jártunk. — Milyen embernek is­merte meg? — Becsületes, lelkiismere­tes embernek. Mindenért tudott lelkesedni, szerette az életet és nagyon kitartó volt a cél érdekében. Munkáját is az állhatatosság, céltuda­tosság jellemezte. Gábort a jövő héten szerdán temetik Debrecenben, két gyermeke és felesége siratja ... — Mégis, hogyan halt meg? — Nem én voltam vele, hanem dr. Györfy Mihály. Tőle hallottam, hogy már az Arrow gleccserház közelé­ben, 5 ezer méter magasan, mind a ketten rosszul let­tek. Nagyon betegek voltak, Misinek halálfélelme is volt. Gábor legyengülve járt-kelt és társa többször- is mondta neki, vissza kell menniük az alaptáborba, mert nem bír­ják ezt a magaslatot. Gabi erre azt felelte: majd más­nap reggel. Egyébként még soha nem járt ilyen maga­san. Reggelre azonban már eszméletlenül feküdt a sá­torban. Délután halt meg. — Gondolom, az eset miatt vált ketté az expedíció. — így van. Nem szerettük volna családtagjainkat két­ségek között' hagyni. Ezért négyen a tervezett idő előtt, még a múlt héten hazajöt­tünk, Serbán Julianna és Szabó László maradt. Ök a Kenya hegyet azóta talán már meg is mászták. Vagy a hét végén, vagy a jövő hét elején jönnek haza. fegyéb- késnt a Teleki-emléktáblákat elhelyeztük és tudományos gyűjtőmunkát is végeztünk — fejezte be beszámolóját dr. Balázs Oszkár. Temesi László Mi is történt negyven év­vel ezelőtt? A Szeles utca egyik motorszerelő műhelyé­nek olajszagú csendjében az idős mester; a 74 éves Orosz Kálmán emlékezik: — Nem spontán megmoz­dulás volt a diósgyőri béke­tüntetés. Az embereknek elegük volt a háborúból, a nép békét akart. Már hóna­pokkal korábban elhatároz­tuk, hogy valamit tenni kell. A megmunkálóban volt a „mag", onnan indult az ak­ció. Az illegális kommunis­ták élcsapatát a legjobb szakmunkások alkották. Csu­pa kipróbált, megbízható em­ber. Nem volt szabad lebuk­ni senkinek idő előtt, de vi­szont tömegesnek kellett a megmozdulásnak lennie. A műhely előtt felberreg egy motor, szemközt külföl­di turisták szállnak ki az autóbuszból. Kezdődik a csúcsforgalom a Búza téren. A- mester sajnálattal közli egy fiatalemberrel, hogy az MZ-motorhoz való indexet nem tart. Aztán neveket so­rol: Barbai Ferenc, Fekete Mihály, Oszip István, id. Grósz Károly, id. Szaladnya Ferenc, Páricsi Ernő... Nem volt előzmény nél­küli az 1944. szeptember 21-i békedemonstráció. A most Budapesten élő Páricsi Fe­renc részt vett az 1943. szep­tember 9-i béketüntetés szervezésében. A bér- és szo­ciális kérdésekkel megbízott felelős volt, de 1944 tava­Hívójelük: HG 9 R Világraszóló antennák HG 9 R! — hangzik a tá­volba a rádióamatőr-hívó­jel, tegnap délelóttól már hivatalosan is a Pingyom- tctőről. Rádiótechnikai ver­senyállomást avattak a város közelében, megteremtve ez­zel a rádióamatőrök számára a legkedvezőbb feltételeket. Az ünnepségen megjelent Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára. Újhelyi Ti- bof, a megyei partbizottság titkára és Kalóczkai István­ná, a városi pártbizottság titkára, ott voltak a nép­hadsereg és a társadalmi szervek képviselői. Először a bulgárföldi általános iskola tanulói adtak kis műsort, majd Éles Gábor alezredes, az MHSZ Borsod megyei titkára köszöntötte a vendé­geket. A jelenlevők többsége nem most látogatott el elő­ször a rádiósok bázisára. Hónapokon keresztül rend­szeresen dolgoztak, hogy a mai napra elkészüljön az adóház, a vendégház és ami talán a legfontosabb: a há­rom antennatorony, rajtuk a speciális, nagy értékű anten­nákkal. Számos vállalat, a város és a környék kis- és nagyüzemei segédkeztek az építkezésnél. A társadalmi munka értéke megközelíti a másfél millió forintot. Ezután Kiss Lajos vezér­őrnagy tizenegy embernek adta át az MHSZ Kiváló Munkáért kitüntetés külön­böző fokozatait. Még 12-en kaptak főtitkári, illetve me­gyei titkári elismerő okle­velet. A Postaigazgatóság Rónai Sándor rádióklubját pedig — a HG 9 R hívóje­lű állomás kollektíváját — Kiss Lajos vezérőrnagy egy korszerű, japán gyártmányú, rövidhullámú adóvevő-készü­lékkel ajándékozta meg. A kis ünnepség után a vendé­gek első útja az adószobába vezetett, ahol a távírójeleket ismerők megbizonyosodhat­tak arról, hogy máris szá­mos összeköttetést sikerült létrehozni a világ távoli pontjaival. ★ Bohóczki István, a Pávai Sándor rádióklub titkára bol­dogan vette át az MHSZ Országos Központjának ajándékát, az FT 102-es rövidhullámú adóvevőt. szán „lebukott”. A Szőnyi- partizáncsoport tagjaival együtt került a miskolci ka­tonai börtönbe. A 43-as tüntetésen a munkások kö­vetelték, hogy Magyarország lépjen ki a háborúból, mert ezzel sok családot lehetne megmenteni a pusztulástól. A tüntetésről a Reuter Iro­da is beszámolt, s Moszkva is megemlékezett róla: „A diósgyőri Űjgyár dolgozói bé­ketüntetést rendezitek. Fel­szólították a gyár katonai parancsnokát, továbbítsa akaratukat: a diósgyőri .mun­kások békét akarnak.” Egy évvel később, 1944- ben már kétezer ember vo­nult a megmunkálóba. Az utolsó pillanatig titokban tudták tartani az akciót. Orosz Kálmán elmesélte, hogy reggel kilenc órakor meglódult, megrengett a gyár. Jöttek azok is, akiket csak a kíváncsiság, ^a tömeg so­dort. A német fegyveres őr­ség tanácstalan volt. A gyár­vezetés egyezkedni próbált. A jelszavakat, amelyeket a csarnokot benépesítő tömeg harsogott (Békét akarunk! Le a háborúval! Ki a néme­tekkel!)'néhány percen belül a pesti minisztérium is meg­tudta. Az Oszip István ve­zette munkásdelegáció tár­gyalt a gyár vezetőivel. Rend és fegyelem jellemezte a tüntetést. Az emberek a gép mellett kezdték és a gép mellett fejezték be a napot. Aztán hetekig tartó vizsgá- • lat következett. A Horth.v- proklamáció beolvasása és visszavonása után már a fa­siszta hatalom és a mun­kásság is keményebb eszkö­zökhöz nyúlt. A diósgyőriek közül sokan fegyvert fog­tak. Mint például Orosz Kál­mán is. Dicsérje őket — akaratlanul is ‘ — Hans Friessner német vezérezre­des abban az 1944 végén kelt jelentéseben, amely a diós­győri munkásság fegyveres harcáról tudósit: „Az ipar­városban húszezer munkás kelt fel, miközben a harc a kapuk előtt tombolt, és a szövetkezett nemzetek kato­nái, akik javarészt maguk is a munkássághoz tartoztak, életüket kockáztatták. A miskolci munkások fenyege­tő magatartást tanúsítottak a csapatokkal szemben. Éjjel lövöldöztek a német kato­nákra. Az iparvidéket nyil­vánvalóan, lehetőleg sértet­lenül akarták a szovjeteknek kiszolgáltatni. ... A civil la­kosság felfegyverzett- hordái az ellenséget támogatták. Ez­rével osztogatták a kommu­nista röplapokat.” Megtizedelődtek a sorai a negyven évvel ezelőtti hő­söknek. Volt, akit golyó pusztított el, volt, akit a gyorsan őrlő élet. Ma, a gépgyár műhelyének falán elhelyezett emléktáblánál ta­lálkoznak. Találkozunk! B.L } Két szabálysértési eljárás Zöldséggel manipuláltak A Belkereskedelmi Minisz­térium 7 1984. BkM számú rendeletében többek között kimondja: „A piacon beszer­zett terméket viszonteladó­nak értékesíteni, illetőleg a piacon viszonteladás céljá­ból — a fogyasztó részére történő értékesítés kivételé­vel — terméket vásárolni, azzal ügynöki tevékenységet folytatni, tilos.” Lehet ezt ellenőrizni? — kérdeztük Kuremszky Lászlótól, a Pi­ac- és Vásárcsarnok Felü­gyelőség gazdasági vezetőjé­től. — Miskolcon nem is je­lentkeztek olyan élesen a yi- szonteladás manipulációi, mint például a fővárosi pi­acokon. A termelők által fel­hozott árumennyiség ugyanis itt nem olyan nagy mértékű, hogy vonzaná a viszontel­adókat. A rendelet tulajdon­képpen a szervezetten űzött, jogosulatlan kereskedés el­len szól. Ez azt jelenti, hogy a termelő! ől nagyban felvá­sárolják az árut és ahelyett, hogy azt közvetlenül a fo­gyasztó kapná meg, több ke­reskedőnél értékesítik, akik a saját hasznukat is ráte­szik a terrhék árára. # Ezek szerint Miskolcon nem „élt” a lánckereskede­lem? — Nagyban nem. Olyanok­kal találkoztunk, akik ke­reskedői engedély nélkül próbálták értékesíteni a kü­lönböző városokban beszer­zett árut. Ök így akarták nagyobb haszonra szert ten­ni, mint az adózó kereske­dők. • Volt-e feljelentés az idén ellenük? — Az utóbbi hetekben két szabálysértési határozat szü­letett — éppen miskolci la­kosok ellen — a felügyelő­ség ellenőreinek feljelentése alapján Az egyik Szegeden, a másik Budapesten vásárol­ta meg a portékát, és felár­ral itt akarta értékesíteni. Ezer, illetve ezerötszáz ío- rint bírságot kell fizetniük. • Milyen gyakoriak az el­lenőrzések a piacon? — A három ellenőrünk naponta többször is járja a területet. A rendszeresen árusítókat már jól ismerik.' Nekik hamar feltűnik, ha idegenek próbálnak jogtalan haszonra szert tenni. • ön szerint a zöldség­árak mennyivel voltak ma­gasabbak az idén, mint ta­valy? — Körülbelül ötven száza­lékkal, de ez nem elsősor­ban az előbb említett esetek miatt. Az időjárás sem ked­vezett az idén a zöldségnek és a gyümölcsnek. (temesi) , )

Next

/
Oldalképek
Tartalom