Déli Hírlap, 1984. augusztus (16. évfolyam, 180-205. szám)
1984-08-25 / 200. szám
/ A Tóték Budapesten és Miskolcon Egy hét próba Este 10 órát kokukkol az óra. (A kakukkot egyelőre Csík Sári ügyelő helyettesíti egy okarinával.) A házigazdák már nyugovóra tértek, a vendég is visszavonult szobájába. Ám a hangra pisztolyát szegezve beront az ebédlőbe, a fal mellett osonva lopakodik előre - az ablaknál mélyen lehajolva, nehogy kintről rálőjenek —, hogy felderítse a hangforrást. Még egy pillanat és o kakukk sorsa beteljesül... Kínos percek elé néz a család, A vendég nem tud aludni. szeretné hasznosan tölteni ezt a szép estét. Férj, feleség és lányuk hálóruhában, az őrnagy felöltözve, és valami hasznos tevékenységre vágyva. Csakhogy a papa nem tud se sakkozni, se dominózni, még a kártyát sem ismeri. Csiszár Imre újra és újra megismételteti a jelenetet, araszolva halad előre a darab. A Miskolci Nemzeti Színház balett-termében jelzett díszletek között folynak — illetve folytak ezen a héten — Örkény István világsikerű tragikomédiájának, a Tótéknak a próbái. A szezonnyitásig még hátra van néhány nap, de a rendező szükségesnek érezte ezt az előre hozott próbaidőszakot. A darabot csak október végén mutatják be Budapesten, a Játékszínen, azután kerül haza az előadás, a Kamara- színházba. A szöveget már elég jól tudják a szereplők, de azért nem árt a súgó. Polgár Géza — Tót — minduntalan leinti Csík Sárit, nem kell neki segítség, azután kiderül. hogy időnként mégis elkel. De most még nem ezen van a hangsúly. Hanem a mozgások, gesztusok megtalálásán. Blaskó Péter — az őrnagy — például idegesen dobol az asztalon az ujjaival, lábait hol jobbról balra, hol balról jobbra keresztbeveti. Tót feszengve lejjebb csúszik a széken, Ágika szemérmesen összébb húzza magán a hálóinget. Tímár Éva — Mariska, Tót felesége — megtalálni véli az őrnagy éjszakai szórakoztatásának módját. Lelkesen nyújtja át neki a vendégkönyvet, van abban olvasnivaló bőven. Ám az őrnagyot ez sem érdekli, mint ahogy az ablakon beáradó fenyő- és gyantaillat is hidegen hagyja. Akik ismerik a darabot, vagy az abból készült filmet, tudják: a „megoldás”-ra végül is Tóték lánya. Ágika — Miskolcon Fráter Kata játsz- sza — vezeti rá az őrnagyot. És megkezdődik a dobozolás. azaz a kötszeres dobozok hajtogatása, a kartonok meretre vágása. Csiszár Imre megállítja a próbát, összefoglalja, hogy miként is képzeli el az előadást. A burleszkség, komédiaszerűség meghagyásával — de nem bohózati módon — ábrázolni a hatalom és az annak kiszolgáltatottak viszonyát. Szünet, megérkezik Fráter Kata férje. Bregyán Péter. A szereposztásban nem olvastam a nevét. „Én játszom Gyulát” — mondja. Gyuláról tudnivaló, hogy Tóték fia, aki távol, a franton szolgál, és olyannyira nincs jelen a darabban, hogy mindössze halálhirét hozza a postás. Akik viszont még jelen lesznek: Szirtes Gábor, Matti s György, Simon György és Fehér Ildikó. Sz. G. Égből jött ü/enet Vásári szórólapokat kínáltak tizenéves gyermekek *r Ady- hidnál. Adták volna boldog-boldogtalannak, de a járókelők többsége kikerülte őket. A fiatalok korántsem keseredtek el az érdeklődés láttán: taktikát választottak, nem mindennapi sikerrel: ki tudja, mi módon, fölmásztak az Ady-hídi toronyház tetejére, még kora délután és onnan szórták kötegestől a bútorokkal kereskedő vállalat reklámlapjait. A könnyű papírlapocskák percekig lebegtek a levegőben. Akik fölnéztek, a repülőt keresték. Csodák csodája az ezresével szórt lapok földet sem érhettek, a levegőben kapdosták el. s azonnal olvasni kezdtek az égből jött üzenetet a járókelők. Non ünneprontásnak szánjuk a „földi” üzenetet: gyerekek szép az ötlelesség, de a tetőre mászni kockázatos'! Sz. L Két Mező, egy fóliái Karikaturistánk csendes jubileuma Éppen tíz éve annak, hogy egy szerény fiatalember lépett be szerkesztőségünkbe és hosszas mentegetőzés után elöhalászott sportszatyrából néhány rajzot. Bár, addig csak bajtársait szórakoztatta vidám karikatúrákkal a honvédségnél és legfeljebb barátai tudták róla, hogy ügyesen mozog kezében a toll, a magával hozott rajzok java közölhetőnek bizonyult. Azóta sokminden történt Mező István magánéletében, művészi pályáján is. Az előbbivel kezdem: az akkor még képesítés nélküli pedagógus tanári diplomát szerzett Nyíregyházán. Földrajzot és rajzot tanít Homrogdon. Megnősült, két gyerek édesapja. Ami pedig karikaturista pályafutását illeti: a miénkkel együtt 45 újságban jelentek, jelennek meg rajzai, számos díjat nyert hazai és nemzetközi pályázatokon. Legutóbb például egy Olaszországban rendezett pályázaton vett részt, szép sikerrel, a legjobb műveket tartalmazó albumban — sok rangos, nemzetközi hírű művész alkotása mellett — több rajza szerepel. Sok minden változott, de egy nem: most is ugyanolyan szerényen kopogtat be szerkesztőségünkbe, mint egy évtizeddel ezelőtt és bár leplezni igyekszik, őszintén örül, ha meghallja tőlünk, hogy valamelyik karikatúráját dicsérték olvasóink. A rajzai ma már hozzá tartoznak a Déli Hírlaphoz, Mező Pistát magunk közül valónak tudjuk. Kívánjuk neki, hogy arasson újabb sikereket, mint karikaturista, mint pedagógus, és természetesen úgy is, mint családapa. Most kivételesen magával hozta nagyobbik fiacskáját, ifjabb Mező Istvánt, aki ősszel kezdi a harmadik elemit. Kérésünkre firkantott egy „pont, pont, vesszőcske” — fejet. így történhetett, hogy most együtt szerepel lapunkban a két Mező. S, hogy ez milyen pompás, vidám dolog, Kis- pisti szerint, azt leolvashatják emberkéje arcáról B. 0. A hatásos egyszerűség jegyében születtek a hűvösebb nyári napokra tervezett összeállítások. Színeik élénkek, kék, zöld árnyalatúak, vagy fekete-fehérek. Mintázatuk csíkos, vagy folt hatású virágos. A rádióban hallottuk „Jóíett helyébe jót várj lunika és kalap A sportos megjelenést adó ruházat gyakran geometrikus, szögletes, az egyszerű szabásvonalak jellemzik. Az aprólékos részletek sok helyen eltűntek, inkább a nagyvonalúság, áttekinthetőség a fontos. Laza, egyenes tunikák, ruhák, férfiingek, bő nadrágok, laza bőségű, térd körüli hosszúságú szoknyák jelentik az új divatot A nyár végi hűvös estéken jól jön egy pamutvái- szonból készült Könnyű kabátka, vagy finom gyapjú boleró. A nyaikkivagás szögletes, vagy csónak alakú, nyakkörlet alatt kis állógallérral, esetleg a kivágás körívét követő keskeny szabott gallérra]. Még mindig dívik a T ujj, aminek a hossza szabadon visszahajtható. Jellemzők még a nagy, rátett zsebek, díszzsebkendők, és a többszörösen körbecsavart övék. Hétköznapi viseletűnkben elég szokatlan — főleg nyáron — a kalap. A divattervezők véleménye szerint ez világdivat, s egy elegans hölgy öltözéke csak így teljes, ez adja az „i” betűn a pontot. Ma még csak a merészebbek viselik, de a következő nyárra talán már nem is lesz feltűnő akár a mi „sétálóutcánkon” sem. „Jobb egyszer látni, mint ezerszer hallani” — tartja a közmondás — és a Szpuí- nyik szovjet ifjúsági utazási iroda is. Évente több százezer fiatal érkezik a Szovjetunióba vendégként. Az utasok életkora harminc év alatt van. Maga az iroda 88 ország több mint 550 cégével tart kapcsolatot. Elsősorban ismeretterjesztő utakat ajánl a Szputnyik, de üdültet is a 27 nemzetközi turistatábor valamelyikében, a Balti-tengertől a FeketeSütő Andrástól tudhatjuk, hogy milyen hetedhétországra szóló esemény volt, mikor Benedek Elek kisbaconi otthonát az irodalomtörténeti visszaemlékezésekben annyiszor megjelenő Bene- dek-kúriát emlékházzá avatták. A magyar irodalom gazdagodott ezzel is, a teljes hagyaték vált múltidéző, és jövőt építő közkinccsé, és most, hogy a rádió Irodalmi évfordulónaptára megidézte Benedek Elek munkásságát, az jutott eszembe: mennyire közkincs ez az életmű? Menynyire ismerik — akikért talán a legtöbbet tett — gyerekeink? Nemzedékek Elek apójára Benedek István emlékezett. Neki valóban az, hiszen Benedek Marcell fiának nagyapja volt, aki 1887-ben képviselőként a gyermek- és ifjúsági irodalomról tartotta szűzbeszédét. Arról, hogy rossz fordítások, értéktelen elmeszülemények helyett jellemnevelő műveket kell a tengerig. Barátségvonatokat szervez, amikoris 300 utast fogadnak egyidőben. Érkeznek barátságrepülők is; fedélzetükön 1O0—150 érdeklődővel. A Szputnyik jó néhány kedvezményt nyújt a fiataloknak. Féláron biztosítanak szállodai elhelyezést és vasúti jegyeket, a repülőkön október elseje és április 25-e között egyharmad árért utazhatnak. Kedvezményes belépőket adnak a múzeumokba és kiállításokra. gyerekek kezébe adni. Kormánypárti képviselőként később beszélt aztan a nagy osztálykülönbségek, a falvak népének elnyomatása ellen, és nem is maradt sokáig kormánypárti képviselő. Máshol, és másképpen csinálta később a politikát, tudatosan építette azt, amit ma irodalompolitikának nevezünk. A gyerek nem tudatosítja, hogy a Térdszéli Katica, az Erős János, sok-sok gyönyörű mese írója Benedek Elek, arra sem gondol, hogv nagyon nagy ember volt. Csak az lehetett, aki egy évszázad távolából is úgy tud szólni a tegnap születetthez, mintha ő ringatta volna a bölcsőjét. Ó is ringatja, legfeljebb a neki szóló műsor, a Cimbora iskolás nézője nem tudja, hogy a népszerű adás például Benedek Elek lapjától kölcsönözte a címét. Benedek István orvos professzort kortársaink közül szinte az egyetlen polihisztornak ismerjük, a sokoldalúságot már író, irodalomtörténész édesapjának is volt kitől tanulni. Az egyetemes, és a magyar kultúra ápolásának szelleme, a népe iránti felelősség uralkodott a múlt század fiának régi kúriájában. Benedek Elek 1859-ben született, és 1929. augusztus 17-én halt meg; múlt és jövő fért bele alig hetven évébe. Az író, újságíró 1907-ben indította a Néptanítók Lapja című újságot és az elnevezésnek akkor nem ironikus felhangja volt, mint esetenként ma, hanem szinte forradalmi. A szellem forradalmára kell gondolnunk, mert a lapszerkesztő, az író, az egyszerű emberre gondolt. 1894—96-ban a kezébe adta az öt kötetbe gyűjtött Magyar mese- és mondavilágot, egy évvel később A magyar nép múltja és jelene című könyvet. A Nagy magyarok című 10 kötetes sorozat, sajnos, befejezetlen maradt, de megírta a Toldi, a Szigeti veszedelem egyszerű embernek is érthető prózai változatát, és a sok-sok mesét, amit csak részben gyűjtött, és a jónál is jobbra formált. A „Hol volt, hol nem volt" mesekezdet a Benedek Eleké, és az övé a „Jó tett helyébe jót várj” befejezés is. Az ember szeretné remélni, hogy Benedek Elek mindig megkapja a legfőbb jót: a gyermeki megismerést, és a felnőtt felismerést. M— 4c Az ukrajnai Verhovina ifjúsági táborban A Szputnyik vendégei
