Déli Hírlap, 1984. augusztus (16. évfolyam, 180-205. szám)
1984-08-25 / 200. szám
T Háziasszonyoknak ajánljuk 1 süssünk, mit lüzzünk? f állt y Tibor mesterszakács receptje PÁROLT MARHA-FELSÁL PIKÁNS MÁRTÁSSAL, SZALVETA-GOMBOCCAL Hozzávalók (5 személyre): 1,6 kg marhafelsál, 15 dkg füstölt szalonna, 20 dkg zsír, 15 dkg vöröshagyma, 6 dgk liszt, 30 dkg vegyes zöldség, 6 dkg zöldpaprika, 6 dkg paradicsom, 4 db babérlevél, 4 dl tejföl, 1 dl vörösbor, mustár, cukor, citrom, só, kakukkfű, egészbors — ízlés szerint. Elkészítése: A megmosott, szárazra törölt felsált a félig kiolvasztott füstöltszalonna zsírján lepirítjuk. Onnan kivéve félretesszük, majd a fele zsírt hozzáadva a füstölt-szalonna zsírjához, lepároljuk a finomra vágott vöröshagymát és a karikára vágott vegyes zöldségét. Pirítás közben hozzáadjuk a feldarabolt zöldpaprikát, paradicsomot, a babérlevelet, az egészborsot, sót és a kakukkfüvet. Kis ideig együtt pároljuk, majd felengedjük csontlével, vagy vízzel és beletesszük az elősütött húst. Fedő alatt együtt puhára pároljuk. Amikor a hús puha, kivesszük a lábasból és a benne levő anyagokat burgonyanyomón áttörjük. Közben a zsír másik feléből és a lisztből sötétzsemle színű rántást készítünk^ ezt hagyjuk kissé lehűlni, felengedjük a tejföllel és kevés vízzel. Bekötjük vele a mártást, melyet jól kiforralunk. Forralás közben fél citrom héját egészben 5 percig beleforralunk. (Amennyiben tovább hagyjuk benne a citromot, keserű lesz). A mártást a tűzről levéve mustárral, cukorral, citromlével ízesítjük és hozzáadjuk a bort. Forralni később már- inan» .szabad. mert a, bor elveszti aromáját. A szalvéta-gombóc készítése: A már ismert zsemle- gombóchoz elkészítése közben kevés langyos, cukros vízbe áztatott élesztőt adunk. Hideg vízbe mártott damaszt szalvétába hosszúkás alakokat formálunk ki. A begöngyölt szalvéták két végét elkötjük spárgával és fedő alatt, fakanálra akasztva vízgőzben megpároljuk. Ügyeljünk rá, hogy a tészta a vízbe ne lógjon bele. Melegen tálaljuk a mártáshoz úgy, hogy fadarabra kötött hegedűhúrral (vagy más vékony alkalmatossággal) felszeleteljük. A tál egyik oldalán a felszeletelt gombóc, a másik oldalán a mártással leöntött, ugyancsak felszeletelt hús álljon. Zimba, a kedvenc Az NSZK-beli Kromberg állatkertjének új lakója van: 2imba. A 16 hetes elefántbébi Zimbabwéből érkezett, ahol a banán volt a kedvence. Űj lakóhelyén valamivel ritkább ez a csemege; hogy mégis hozzájut néha, annak az az oka, hogy itt ő lett a kedvenc. Mit kell tudni as átmeneti lakásokról? (2.) Garzo és paragrafusok Több mint félezer család lakik Miskolcon átmeneti tanácsi, vagy OTP-garzon lakásokban. Az átmeneti lakások létrehozása a lépcsős lakáshoz juttatás rendszeréhez tartozik. Lakásgazdálkodási sorozatunkból eddig, megismerhettük az alacsonyabb komfort fokozatú, és kis alapterületű tanácsi átmeneti bérlakásokat, s az OTP garzonokkal kapcsolatos tudnivalókat. Most a tanácsi garzonlakásokról lesz szó. • ELÖTAKARÉKOSSÁG A tanácsi bér-garzon lakás (amelyből jelenleg 270 db funkcionál) az egyedül álló személyek és a fiatal házasok átmeneti, vagy végleges elhelyezését biztosítja. E lakásjuttatási formára azok a lakásigénylők jogosultak, akik a kijelölés időpontjában még nem töltötték be 35. életévüket, legfeljebb két gyermekük van, rangsorolt lakásigényléssel, miskolci munkahellyel és legalább három éves állandó miskolci bejelentett lakással rendelkeznek, valamint vállalják, meghatározott összegű előtakarékosság befizetését. Az előtakarékosság két formában teljesíthető; egyrészt Villantó Meséledt a Karosa A Bodrogköz ősi eredetű vízivilága, idegnyugtató természeti környzete sok horgászt vonz a civilizációs ártalmaknak naponta kitett városlakók közül. Érdemes hét végeken vagy a még hátralevő szabadságidőben felkeresni például a Karcsát — az Árpád-kori településnek nevet adó, népregényben megénekelt rejtélyes vizet, amelyet a sátoraljaújhelyi városi horgászeg.vesü- iet buzgalma újjáélesztett a lassú halódásból. Ma többnyire úgy emlegetik ezt a vizet a partján lakók, hogy Karcsa-tó. Pedig valaha hosszú víziút volt, Tárkánytól Tokajig szállították rajta bárkákon a sót a felvidéki bányákból. A múlt század elejére azonban már eliszaposodott, aztán MAGEV ESZAK-MAGYARORSZAGI ALKÖZPONTJA pályázatot hi r d e t középfokú végzettséggel + mérlegképes könyvelői képesítéssel és legalább * éves szakmai gyakorlattal rendelkező szakirányú középfokú végzettség, és legalább 3 éves közgazdasági elemző és statisztikai gyakorlattal közgazdasági előadói munkakörök betöltésére. Előnyben részesítjük a műszaki nagykereskedelmi ismerettel rendelkezőket Kérjük a pályázókat, hogy önéletrajzukat eddigi tevékenységük részletes ismertetésével 1984. SZEPTEMBER 10-IG 3529 MAGÉV Eszak-magyarországi Alközpont Miskolc, Balogh Adám a. 2. sz. alatti címre szíveskedjenek beküldeni. végképp „betett” neki a Tisza és a Bodrog szabályozása. Hajdani medrének töredékében maradt meg csak a víz. A csapadékon kívül friss vízutánpotlást most kizárólag a Bodrogból kaphat, belső csatornán keresztül. Ezért volt létfontosságú, hogy a Karcsát gondozó-kezelő sátoraljaújhelyi horgászegyesület és a Vízügyi szakaszmérnökség összehangolja a gazdásági és a természetvédelmi érdekeket ezen a tájon. S hogy az ilyesmi kölcsönös megértéssel mennyire lehetséges — és milyen közhasznú eredményre vezet —, arra beszédes példa a szépen terebélyesedé üdülőövezet a megéledt Karcsa ligetes partján, s a vízen a horgászcsónakok gyarapodó flottája. A Karcsa megfrissűlt vizében új erőre kaptak az őshonos halak: a fenéklakó zömök compók, az aranykárászok, a keszegfélék, a falánk csukák. Nagyra nőnek az ide is eljutott szapora ezüstkárászok. A gazda-egyesület telepítette pontyok is étkesek, jói fejlődnek. A mélyebb vízszakaszokon partról is szaporán foghatók kora tavasztól késő ößzig az őshonos és a betelepült halak egyaránt. A Karcsát a Miskolc felől érkezők legcélszerűbben a Sárospatak—Vajdácska— Karos útvonalon érhetik el. Karcsa községből több leágazás is vezet a névadó víz partjára. A ^hangulatosabb horgásahelyek a község utáni útkanyarnál balra letérve, a kis erdőnél találhatók. Napijegyet a karcsai postán és a körzeti megbízottnál válthatnak a vendéghorgászok. (berécz) úgy. hogy a fiatalok már eleve rendelkeznek takarékbetétben lévő 30 000 Ft- tal, másrészt pedig úgy, hogy kötelezettséget vállalnak arra. miszerint az átmeneti elhelyezés időtartama alatt folyamatosan havi 1000 Ft-ot helyeznek el takarék- betétkönyvben. Az igényjogosultak közül — a lakásügyi hatóság és a Lakásügyi Társadalmi Bizottság véleményének figyelembe vételével — a -Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága választja ki azokat, akik elhelyezése e formában indokolt. Ezek az igénylők névjegyzékre keltűnek, majd a lakás kiutalását követően megállapodást kötnek a MIK Vállalattal. A garzonlakás használatáért a fiatalok meghatározott összegű használati díjat fizetnek (amely jelenleg 279 Ft hó) és fizetik a lakás fűtési, gáz, villany, víz díját. • ÖT ÉVEN BELÜL A garzonlakásban lakó bérlőt a lakásügyi hatóság a kijelöléstől számított öt éven belül helyezd el igényjogosultságának megfelelő végleges lakásban, vagy kérelmére lakótelket, emeletráépítési — tetőtérbeépítési lehetőséget biztosít. A bérlő használati joga akkor szűnik meg. ha bármilyen címen lakáshoz jut, a MIK-kel kötött megállapodást közös megegyezéssel felbontják, a lakásból kiköltözik, lakásigénylését visszavonja, miskolci munkaviszonya megszűnik, viagy házasságát "á bíróság jogerősen fel bont.ja. Éz utóbbi esetben csak ’ annak a volt házas- társnak használati joga szűnik meg, akit a bíróság a lakás elhagyására kötelezett. A használati jog megszűnését követően, a bérlő 30 napon belül köteles — el- . helyezési igény nélkül — kiüríteni a lakást. Ha e kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, úgy rosszhiszemű jogcím nélküli la- káshjasználóvá válik, és mint ilyen bírságot is köteles fizetni. e JOBB MINT AZ ALBÉRLET Megítélésünk szerint az átmeneti elhelyezések lehetőségét a lakásigénylők viszonylag széles tábora ismeri és igényli. 1984. június 19-én a lakásügyi hatóság 12 401 lakás- igénylést tartott nyilván. Ebből 3796 volt azon igénylések száma, amelyek a végleges elhelyezés mellett átmeneti elhelyezésre is irányultak.. A 3796 átmeneti igény úgy oszlott meg, hogy tanácsi bérgarzon lakást kért 2006 fő, OTP garzonlakást kért 1526 fő, alacsonyabb komfortfokozatú lakást kért 264 fő. E számok azt mutatják, hogy a szerényebb komfortfokozatú, kisebb alap- területű átmeneti lakásokat a fiatalok csupán kis része igényli. Nem vitatható, hogy a garzonlakások kényelmesebbek, de azt is látni kell, hogy e lakások rezsiköltsége magasabb, és a hozzájutás több időt vesz igénybe. Véleményünk szerint a fiatalok tartózkodása e lakásjuttatási formától indokolatlan, mert leggyorsabban így juthatnak önálló lakáshoz, amely összességében még mindig kedvezőbb, mint a drága albérlet. Ügy ítéljük meg, hogy n* már tudomásul kell venni mindannyiunknak a realitásokat, és szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a lakásépítkezéseken belül az állami lakásépítkezés aránya csökkent. Ilyen helyzetben az szükséges, hogy a lakásigénylők reálisan mérjék fel lehetősége»-, két, és igényüket ehhez igazítsák. Bízunk abban, hogy a lakásigénylők megértik a népgazdaság és Miskolc Városi Tanácsának korlátozott lehetőségeit, s a maguk részéről is mindent megtesznek lakásproblémájuk megoldása érdekében. Dr. Tisza Tibor . A technika történetéből Westinghouse légfékjének működési elve A légfék 115 évvel ezelőtt, 1869 áprilisában kapott szabadalmat George Westinghouse (1846—1914) amerikai feltaláló a vasútakan alkalmazott légfékre. Addig ugyanis a mozdonyon használt kézifék mellett, minden egyes kocsin külön-kü- lön fékezeberen- dezést és melléje természetesen egy-egy munkaerőt kellett alkalmazni. 1856-ban az ezzel kapcsolatos többletköltség kiküszöbölésére Heberlein a mozdonytól az utolsó kocsiig kifeszített drótkötelet alkalmazott, amellyel a kocsikon súrló- dó féket lehetett mozgásba hozni. Ezeket a kezdetleges megoldásokat helyettesítette áz új találmány azzal, hogy a mozdonyon elhelyezett légsűrítő által termelt sűrített levegőt á fékvezetékeken keresztül beáramoltatták az egyes vasúti kocsik fékpofáihoz. Bár így a fékezéshez csupán a légáram vált szükségessé, mégsem volt a szerkezet kielégítő, mert a kocsik fékhengerei csak egymás után töltődhettek fel és így a szerelvény végén levő kocsihoz későn jutott) el a fékhatás. A feltaláló 1872-ben, aztán megszerkesztette az első, önműködő, kormányszelepes fékberendezést is és ezzel megterem-' tette lényegében a mai vasúti fékrendszer alapiaitl K. A. I
