Déli Hírlap, 1984. július (16. évfolyam, 154-179. szám)

1984-07-17 / 167. szám

Októberre végeznek a páljajavítók Ej jel-nappal villamospótló Alsóxsolcától Sxirmabesenyőig Miskolc és vidéke Az asszonyok radiátort készítenek. A céget a felsőzsol- cai termelőszövetkezet hívta életre, Arnóton. (Balogh Imre felvétele) At, utóbbi hetekben , a megszokottnál kicsit kényel­metlenebb körülmények kö­zött utazhatunk a Marx tér és a diósgyőri villamos-vég­állomás között. A május elején megkez­dett pályafenntartási mun- . kák miatt villamospótló autóbuszok közlekednek ezen a szakaszon, ezért akik to­vább szeretnének utazni, át kell szállniuk (a Vasgyár fe­lől jövő 2-esrer Ezenkívül az is nehezebbé teszi a közle­kedést. hogy itt gazdasági okokból — üze'manv'agkölt- ség — sokkal kevesebb autó­buszt üzemeltet a Miskolci Közlekedési Vállalat, mint ahány villamost. Emiatt gyakran tíz perceket is' kell várakozni a megállókban. Mint az MKV illetékese1 elmondta, hajnali 3 óra -25 pemtől 0 óra 40 percig mi­nimum nét-, maximum tiz- percenként indítanak villa­Pjépraizi tábor S/oniolváa , J . ■ ; A Herman Ottó Múzeum néprajzi tábort szervez júli­us 23-tól augusztus 3-ig Szo- moiyán: A részt vevő kö­zépiskolások helyi népszoká­sokat;'.hagyományokat, vala-- mint. ,-r.égi. használati, eszkö- , zöket gyűjtenek, szakembe­rek irányításával. mospótló járatokat, de ez­után is félóránként járnak. A csuklósok csupán műszak- váltáskor teLnek meg. dél­előtt és késő délután a ki­használtságuk csak a 30 szá­zalékot éri el. A villamos­pótló buszokkal kapcsolatban eddig még nem érkezett pa­nasz a közlekedési vállalat­hoz. Az Üt- és Vasútépítő Vál­lalat munkásai szeptember 25-ig dolgoznak a sínpálya megerősítésén, ezután egy hétig a hiánypótló munká­latok következnek, és — a tervek szerint — október 1- én újra megindul ezen a sza­kaszon .a .villamosforgalom. Először szerveztek hazánk­ban építőtáborként működ­tetett diákszállót. A fiatalok által ÉT Hotelnek nevezett új típusú ifjúsági fogadó, amely a hazai és a külföldi diákturistáknak, nyújt olcsó szállást, a nyári vakációidé-, jen. tegnap nyitotta meg ka­puit Pécsett. A Zipernovszky, , Károly Gépipari Szakközépiskola kollégiuma adott otthont a Verseny, új boltokért Versenytárgyalások zajlot­tak tegnap délelőtt a Borso­di Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatnál. Három új üzle­tük nyílik az avasi lakóte­lepen, a Klapka György ut­cában. Ezeket már nyitás előtt meghirdették szerződéses üzemeltetésre, s jelentkezők­ben nem is volt hiány. Mind­három üzletet végül is a vállalat saját dolgozói „nyer­ték meg”, reménykedve ab­ban, hogy új seprő jól sö­pör. Eddig ugyanis a válla­lat csak olyan üzleteket hir­detett meg, s adott ki szer­ződéses üzemeltetésre, ame­lyek már évek óta szolgál­ták a vásárlókat. Reméli természetesen mindkét fél, hogy a hamarosan megnyíló gyermekcipő, kötött-divat és rövidáru-, valamint a kon- fekció-szaküzlet meghozza a várt eredményt, s nem utol­sósorban az ott lakóknak is jó árukínálattal szolgál. szállodának, és a működte­tését is az iskola tanulói látják el építőtábor! "megDí- zatá^ként.. A Baranya megyei K1SZ- bizottság és a Pécsi városi Tanács művelődésügyi osztá­lya karölta fel a KISZ Köz- pontí. Bizottságának, kezd?-, ményezését, hogy alakulja­nak nyaranta' diákszállók az ország leglátogatottabb vá­rosaiban, • és az ott dolgozo fiatalok munkáját ismerjék el építőtábort munkának. Ennék nyomán jött létre az eiső —., kiséríéfi jellegű — ÉT Hotel egy pécsi belváro­si . kojléfú.úmb an..,. A c' 'szfBtóffSt1 td fák i gá zol- vánnyal vehetik igénybe a fiatalok. Az éjszakai szállás díja — reggelivel együtt — 35 forint,. külföldieknek a kétszerese. Egyidejűleg het­ven személyt tudnak elhe­lyezni. Szerte a városban, többek között a' MÁV és a Volán pályaudvarain tájé-- koztató táblák hívják fel a figyelmet a diákszállóra, amely az idei nyáron augusz­tus 13-ig fogad vendégeket. A tervek szerint a követ­kező nyáron a KISZ megveti az országos ÉT-hotellánc alapjait. Letezett-e olyan ember a világon, akinek természet­fölötti hatalma van, s va­rázslatra és egyéb búbájos­ságra képes? Egyszóval: bo­szorkány? Nos, már régen tudjuk, hogy boszorkányok csak a mesékben vannak, bár volt idő, a történelem­ben, amikor hittek létezé­sükben ... i A babona a boszorkányo­kat mindig az ördöggel hoz­ta kapcsolatba. VIII. Ince pápa 1484. évi bullája így ír erről: „Tudomásunkra ju­tott, hogy mindkét nembeli­ek egész tömegesen érintkez­nek a pokol démonaival, s hogy varázslataik által em­bereket és állatokat kínoz­nak. Megrontják a házas­ágyat. megsemmisítik az asz- szonyok magzatjait és az ál­latok szaporodását, semmivé teszik a gabonát a földeiken, a termést a szőlőkben, a gyümölcsöt a fákon és a fü­vet a mezőkön.” Akikre rá­mondták, hogy boszorkány, szörnyű kínvallatásoknak ve­Érdekes összevetni múl­tat és jelent. Ma Miskolcon . majd’ háromszor annyian laknak, mint negyven évvel ezelőtt. Miskolc az ország második városa. Vagy vidé­ki első. Móricz Zsigmond gyakran megfordult az Avas alján, s a legnagyobb jövőjű ma: gyár varosnak becsülte ak­kor ezt a helyet, amikor még valószínűsíteni sem le­hetett, hogy majd konver­terből csapolnak acélt, hogy 1975 és 1980 között tízezer­nél többen jutnak új otthon­hoz, hogy a város hegyén annyian laknak, mint Eger­ben. • VÉLEKEDÉSEK A VÁROSRÓL Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese a nyá­ri egyetem megnyitóján azt mondotta, hogy Miskolc a nagy ellentétek és a nagy ellentmondások városa. A nagyságrendben összevethető településekhez képest itt volt a legdinamikusabb a fejlő­dés, de Miskolc az a város (büszkélkedjünk ezzel, vagy pironkodjunk miatta?), amelyre legkarakteresebben vésődnek fel az ország gond­jai es örömei. Ha itt gyá­rat vagy üzemet avatnak; az országos ügy. Ha itt egy gyár vagy üzem vesztesé­ges ; akkor szintén ... Kaffka Margit nem sze-, rette Miskolcot, de a múlt _század elején Prókátor Ne- ' mes Szrogh .Sámuel versbe szedte á város jaVaiV's 'da­gályra dicséretét ezzel zár­ja: „A Ki nem volt Mís- kolczon. / Nem tudja a Bol­dogságot. ,t)oL ülhet a- fö pol- czoh . .'. ” A jeles újságíró. Baráti Géza állítja: „Ez a város mindig iz-gátou, mindig fél-- ajzott, mintha egy könnyű nőszeméllyel lenne talál­kám,. .. Izgatott ez a varos, mert nem sikerült úgy meg­ismerni. mint egy barátsá­gosan komázó, pertut iszo­gató alföldi várost.” • TÖBB, DE NEM NAGYOBB A miskolciak rájöttek ar­ra, hogy Miskolc csak úgy lehet több, ha nem lesz lé­nyegesen nagyobb. Illúzió te­hát azt remélni, sürgetni, hogy az ezredfordulón há­iették alá. hogy bevallja ret­tenetes bűnét. A teljes szi­gorral foganatosított kínval­latások nyomán a vádlottak csodálatos egybehangzósággal vallottak. Egyformán vallották, hogy amikor az ördög őket meg­látogatta. mint díszes ifjú jelent meg, toliakkal ékesít­ve, azutárt levetkőzött. Ek­kor a vádlott megkötötte ve­le a szövetséget: lemondott Istenről és engedelmességet fogadott az ördögnek. Ekkor megkeresztelték, nevet ka­pott, hátgerincét .vagy egyéb testrészén megjelölték, ösz- sze jövet eleiket erdőben, fák alatt, akasztófáknál vagy he­gyen tartották. Ilyenkor be­dörzsöltek magukat boszor­kánykenőccsel, ittak a bo­szorkányitalból, meztelenül nyargaltak seprőn, gereblyén, guzsalyon, főzőkanálon, pisz­kaién, fekete macskán, kecs­kén stb. Néha az ördög jött el ér­tük. A boszorkányszombati gyülekezetre minden boszor­kány a szeretőjével jelent romszázezren laknak majd az Avas körül. A jelenlegi 21Ü ezret is nehezen győzi a város... Es ehhez még hozzá kell számítani a 35 ezer bejáró munkást, a több ezer diákot, a megyeszék­helyen ügyes-bajos dolgait intéző, s vásárló lakost. A város közigazgatási, demog­ráfiai - ihletettségű étvágya lecsillapult. A legutolsó lát­ványos akció .a festői szép­ségű Bükkszentlászló „beke­belezése” volt. Akkor, 1982 januárjától egycsapásra nyolcszaz lakossal gyarapo­dott a város: A szentté ava­tott király nevét 1940-ben felvett község (azelőtt Öhu- tának . hívták) lakói bánták is. nem is a kényszerű há­zasságot. Minden szállal 'Miskolchoz kötődtek, s most már kék autóbusz jár a job­bára szlovákok lakta telepü­lésre. Átrendeződtek a pénzvi­szonyok, a lakásépítési felté­telek, s megszűntek a járá­sok. Miskolcnak 39 kisöcs- cse lett. Az „élni és élni hagyni” elv alapján ésszerű- södött a munkamegosztás. Az agglomerációs övezetbe tar­tozó községek többsége két- háromszoros pénzzel gazda­godott és gazdálkodott, egyik meg. A főördög kecske alak­ban, emberi arccal egy dom­bon ült, körülötte a többi­ek. Térdhajtással, kezének es hátsó felének megcsóko- lásával kellett hódolni előt­te. A legszebb nőboszorkányt a főördög boszofkánykirály- nővé nevezte ki. Azután lak- mározás következett: az ételt só és kenyér nélkül fogyasz­tották, a bort lófőböl itták. Ezután volt a boszorkány­tánc. A párok egymásnak hátat fordítva járták a tán­cot, a zenész egy fán ült és kezében hegedű helyett ló­fejet, síp helyett fütyköst vagy macskafarkát tartott. Az ünnepély végén a «főör­dög hamuvá égette magát, ezt szétosztottak a boszorká­nyok között, hogy azzal ká­rokat okozhassanak. Ezután a boszorkányok eltávoztak. A kicsikart vallomások alapján Európában ezreket ítéltek rháglyahalálra. (Folytatjuk) évről a másikra. Mályiban és Nyéken miskolci telepe­sek vertek tanyát, a két Zsolca közelebb került az autóbuszt indító Búza ter­hez, mint a diósgyőri város- központ. Miskolc- mar nehe­zen viselte el a reá neheze­dő nyomást, így az építési és munkalehetőség a város határán kívülre tevődött. A drótgyár már nem toboroz munkavállalókat falun, ha­nem az arra hajlandóságot mutató termelőszövetkeze­teknek adta át néhány- ter­mék gyártását. • ÚJ KUTAT FÚRTAK Az Alsózsolcatól Szirma- besenyőig tartó • községkor nemcsak Miskolcot, hanem -Miskolc vidékét is erősíti. Ésszerű ez a szimbiózist hi-: szén kölcsönös előnyökkel szolgál. Szolgálhat. .. A közigazgatási átrendez ződés utáni összecsiszolódás- hoz persze idő kell. Az nyil­vánvaló, hogy városi autó­buszt nem kaphatnak a vá­roskörnyéki települések. Leg­alábbis most. Senki sem ígérhet városi összkomfor­tot, de az ellátásban mutat­kozó különbség csökkentése ma már nemcsak a községi vezetők szívügye. Az 1300 lelket számláló Kistokaj 3,7 millió forintot kapott ki­lencven építési telek kialakí­tására, s majd’ másfél mil­lió forintért fúrtak egy ku­tat. Július elsejétől a falu­ban bevezették az intézmé­nyesített »szemétszállítást. Felsőzsolcán a vezetékes gáz­zal kacérkodnak. A széntü­zelés miatt már nemcsak a helybéliek, hanem a környe­zetvédők is panaszkodnak. (brackó) Ismét az alkohol A munkavédelmi felügye­lőségek vizsgálatai szerint a tavalyi halálos üzemi bal­esetek 20.1 százalékában ki­mutatható volt az ittasság. Vagyis minden ötödik eset­ben. Két éve ez az arány még „csak” 15.4 százalék volt. Egy év alatt! csaknem öt százalékot tett ki a növe­kedés! Ismerve a közúti bal­esetek hasonló statisztikáit, tudjuk, ott sem különb a helyzet. Mondhatja bárki: a közúton nemcsak ön-, de közvteszélyes cselekedet is az alkoholfogyasztás. És a mun­kahelyen? Egy-egy robbanás vagy tűzeset nem éppúgy veszélyezteti áz előidézőt, mint a közvetlen környeze­tében dolgozókat? történetéből PuHman-kocsik George Morti­mer Pullman (1831 —1897) amerikai feltaláló 115 évvel ezelőtt, 1869-ben szerkesztette meg a róla elnevezett, forgózsámolyos, négytengelyes vas­úti kocsit. Ezek az 54 láb hosszú és 10 láb széles Pullman-kocsik valamivel nagyob­bak voltak az ad­dig használatosak­nál (1 láb — 30,48 cm), és rugózásuk nagyobb kényel­met biztosított. Ugyancsak Pull­man alakított ki első ízben étkező- és hálókocsikat, melyeket az ame­rikai ' centenáris .kiállításon (1876.), ' Magyarországon pedig a Millenni­umi kiállításon (1896.) mutatott ba. Hálókocsijáról így írt a korabeli Ball i more Chro­nicle: „A kocsi­ban a Baltimore —Philadelphia közti éjjeli uta­zásra 24 személy kaphatott helyet. Senki sem gondol­hatott ennél ké- ■ nyelmesebb útra.” I Igaz, hogy Char­les Dickensnek más volt a véle­ménye.: „Hazugság , lenne azt monda­ni, hogy ezek az ágyak teljesen ké­nyelmesek”. Pull­man egyébként gyárat alapított a ■vasúti - kocsik gyártására, mely­nek telepe körül egész varos fejlő­dött ki. A „Pull- man-City” ma Chicago déli elő­városa. Képein­ken: a Pullman- féle háló- és ét- kezökocsh K. A. Jövőre: El-hotellánc Nyári diákszálló, olcsón Amikor hittek a boszorkányokban t. Áz ördög cimborái

Next

/
Oldalképek
Tartalom