Déli Hírlap, 1984. július (16. évfolyam, 154-179. szám)

1984-07-16 / 166. szám

3fc Ecsedi Ágnes sárospataki főiskolás, csapata kedvence. Csatakiáltással kezdődik, s majd táborzáró discoval végződik Vakációzó napközisek >)c Így hűsölünk egy csokorban (Kerényi László felvétele) Akadul-haj-haj-haj — e csatakiáltássá) kezdődik minden reggel a tapolcai napközis táborban az élet. S hogy jókedvűen zajlik nap mint nap, megbizonyosod­tunk róla. Még a déli ká­nikulában, ebédről jövet is szólt a nóta az utcán. A tábor vezetőjével, Ma- tdrié Harsányi Mártával és helyettesével, dr. Szabó Im- rénével arról beszélgettünk, hogy egyre nagyobb létjo­gosultságuk van ezeknek a táboroknak, s egyre népsze­rűbbek. A szülőknek nincs annyi szabadságuk, hogy a szünidő egészét gyermekeik- ' "kel: tölthessék, s egyre keve­sebb a nyugdíjas nagyszülő, aki ilyenkor felügyelhetne a gyerekekre. Megnyugvás te­hát, hogy nem kell kulcsot akasztani a csemete nyaká­ba. tervszerű, szervezett és szórakoztató programokról, s étkezésről gondoskodnak • j -olyan áron, amelyet egyéb- ’•‘j íjként a tanév idején napközis M:; térítési díjként fizetnek. A lf&; létszám igazolni látszik ezt, '0. hiszen több mint négyszáz ~ gyermek tölti itt a szünidő jelentős ítészét. • KI MIT TUD? IS VOLT í A tábor vezetői nem ra- .. g'asákodnak mereven az elő­re elhatározott programok­hoz. Értelmetlen lenne tan- r teremben rajzolni, festeni vagy szellemi vetélkedőt tar­tani, amikor kint tombol a nyár. De az elején kijutott a r kellemetlenebb időből is. Ek­kor rendezték az olvasási és a mesemondóversenyt, a Ki mit tud?-ot, és a rajzver­senyre készítettek pályamun­kákat. Az utóbbiak most is megtekinthetők a tapolcai iskola folyosóján. Deli Esz­ter munkáiból láthatunk a legtöbbet, aki meg is nyerte a vetélkedőt. A Ki mit tud?- on a 8-as raj öt: tagja tréfás jelenettel nyert, s egy ének­számmal Román Renáta lett a második. Bodnár Béla, a 20-as iskola tanára gondos­kodik a játékos sportprogra­mokról. A tábori focibajnok­ság a 9-es raj javára dőlt el, izgalmas 11-es rúgásokkal. Az ügyességi vetélkdeőt pe­dig a 7-es raj nyerte. • A FELÜGYELŐKRE IS FELÜGYELNEK A tábor vezető, a 20-as számú Általános Iskola főál­lású közművelődési előadója, mar a múlt évi tapasztalatai birtokában és több nagy ta­pasztalaid kollégája segítsé­gével szervezi a programo­kat. Dr. Szabó Imréné jubi­lál. Tizenötödik éve, hogy mindig itt tölt egy hónapot a gyerekekkel, most már mint a 8-as iskola nyugdí­jasa. Az ő újítása, hogy az egy-egy iskolából ide járók egy-egy rajt alkossanak, s szintén iskolabeli legyen a rajvezető tanáruk is. Mivel 16 iskolából verbuválódtak a gyerekek,, jobb, ha az isme­rősök, osztálytársak, barátok együtt lehetnek. Szemünk fényéről, a gyer­mekekről lévén szó. ezért a felügyelet felügyelete sem marad el. A vezetők, iskola- igazgatók is gyakran ellen­őriznek n strandon vagy egy- egy program színhelyén. Dr. Vida Vilma pedagógiai szak- tanácsadó is ellátogatott a táborba. Sok pedagógiai fő­iskolás tölti ugyanis itt a nyári gyakorlatát, s szerinte példás munkát végeznek. Ecsedi Ágnes sárospataki fő­iskolás programvázlatát és nevelési naplóját különösen kiemelkedő munkának tar­totta. De nemcsak a nevelők, a gyerekek is vigyáznak egy­másra. Mindenkinek úszó­párja van, s ha elhangzik, , a vezényszó az indulásra, társra. kell találni. • KÍVÁNSÁGRA: MÁKOSTÉSZTA Pénteken délelőtt a tábor fele a strandon lubickált, a másik fele pedig Donald ka­csa történetét nézte a mozi­ban. A mozi vezetői mindig kitűnő gyermekfilmeket ve- títtetnek számukra, időnként megkérdezik őket. hogy mi­lyen programot szeretnének. De szót kaphatnak úgyszin­tén, ha a menü kialakításá­ról Van szó. Erre a napra kórusbna követelték a má­kostésztát, s volt akinek négy adag is lecsúszott. Re­peta mindig van. A Kisva­dász étterem sátras kerthe­lyiségében mintaszerűen fo­lyik az étkeztetés. A gyere­keknek szinte várakozni sem kell, máris előttük van az ebéd. Az is a nevelési prog­ramhoz tartozik, hogy tanul­janak meg éttermi viszo­nyok között is, kulturáltan étkezni. Ha napközis tábor is a ne­ve, üdülés, nyaralás ez a ja­vából. amelyre majd egy tá­borzáró diszkó teszi fel a ko­ronát. O. E. Miért nincs kerek, házi jellegű kenyér? I\em nyerte men a (olvasztók tetszéséi Szárítva es savanyítva Hódít a csicsóka Több száz évig általáno­san termesztették hazánk­ban, s most úgy tűnik, is­mét visszahódítja helyét szántóföldjeinken a csicsó­ka. Hajdan a szegény ember burgonyájaként emlegették, növekvő érdeklődés hívta fel rá a figyelmet, amelyet az most az a gyors ütemben élelmezés és a gyógyászat tanúsít a természetes anya­gok iránt. Kecskeméten, a Zöldség­termesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalatánál meg­kezdték a megmaradt régi fajták termőképességének ta­nulmányozását. A Hosszúhe­gyi Mezőgazdasági Kombi­nát határában egész ültet­vényt alakítottak ki a kü­lönböző fajtákból, s meg­kezdték a feldolgozását is. A belőle előállítható fruk- tóznak ugyanis éppen há­romszor annyi a világpiaci ára. mint a répából, vagy nádból készült. cukornak. Mindez pedig azért, mert a fruktóz kiválóan alkalmas diabetikus ételek, italok ké­szítéséhez. A haszna, fel­használási lehetősége azon­ban még sokkal számosabb. Amellett, hogy nyersen, sa­vanyítva és szárítmányként egyaránt helyet kaphat az ember táplálkozásában, ál­lati takarmánynak is jó. Az utóbbi célra a szára es a gumója egyaránt felhasznál­ható. Azonos területről több termést ad a burgonyánál, keményítő- és fehérjetartal­ma ugyancsak magasabb, mint a krumplié. A talajra nem igényes: a leggyengébb tápanyagellátottságú lepel­homokon is megterem belőle hektáronként 32—33 tonna. Az újabb, nemesített fajták hekáronkénti hozama a 65 tonnát is elérni. Több olvasónk is panaszol­ta, hogy a hét végére eltűnt a boltokból o Miskolci Sütő­ipari Vállalat új terméke, a házi jellegű kenyér. Mi ennek az oka? - kérdeztük Tajthy Gáspárt, a vasgyári föüzem vezetőjét. — A házi jellegű kerek kenyér sütését kísérleti jel­leggel, egy honapja kezdtük el. Különleges technológiá­ival. rozsliszttel dúsítva ké­szült. Ma már tudjuk, hogy a formaia miatt nem nyerte el a vásárlók teljes tetszé­sét. Egyre kisebb lett rá az igény. Ugyanakkor árrá is rájöttünk, hogy energiaigé- nyesebb termék, mint vekni formájú társa. Amíg például a magas kenyér 50 percig sült, a vekni 36—40 per­cig . . . Ezért szüntettük meg a kerek kenyér gyártását. Házi jellegű kenyér azonban továbbra is kapható: a vek­ni alakú. Ugyanabból az anyagból készül, ugyanolyan finom, jó minőségű, külön­leges zamatú. Azt is írjuk _rá: házi iellegű kenyér. Hadd tegyem azonban mind­járt hozzá, hogy kapacitá­sunkból csak napi . 35—40 mázsa sütésére telik. Fő ter­mékünk a péksütemény, a zsemle, a kifli, amellyel most már nemcsak Miskol­cot, hanem környékét is el­látjuk. jó minőségben. Ha például a nyári szabadságo­lások miatt létszámunk csökken, a házi iellegű ke­nyér gyártását kell csök­kentettünk. az nem mehet a péksütemény gyártás ro­vására. Örömmel' teszem hozzá: megkezdődött az új üzemcsarnok kivitelezése. A nagy munka 1985 végére fe­jeződik be, már itt vannak a modern gyártósorok is. A -rekonstrukció befejezése után lesz aztán igazán jó minő­ségű a vasgyári zsemle, kif­li és kenyér... Csak bosszantásra valók Mire jó a köztéri óra? Természetesen időmérésre. Vagy mégsem? Az avasi-lakótelep szolgáltatóházával szemközt tájékoztató oszlop meredezik. A tetején hatalmas elektromos időmérő szerkezet. Megírtuk már, hogy pontatlan. Megemlítettük, hogy így anti-rekláJii, hiszen alatta a nyíl az Órások Szövetkezete leié mulat. Azóta újabb változás történt: immár pontatlanul sem mutatja az időt. A védőüvege betörve, a festék megkop­va: szomorú látvány. S ami méginkább elgondolkodtató: nincs egyedül miskolc köztéri társai körében. Méltán merülhet fel a kérdés: szükségük van-e a városla­kóknak olyan szerkezetekre, amelyek nem működnek, s ame­lyeket hosszú hónapok alatt sem lehet megjavítani? (b. a.) Csiszolni is szép mesterség A Miskolci Építőipari Vál­lalat központi üvegező üze­mében az egyik legérdeke­sebb (és legnehezebb) mun­ka a tükörkészítés, illetve az üvegcsiszolás. Horváth Cyuláné idestova negyedszázada foglalkozik a tükrökkel. — Pincér voltam a Vas­gyárban — mondja. — Az­tán elváltam, s akkor kerül­tem ide. ebbe a különös vi­lágba. S itt is ragadtam. Képzelje el: havonta mintegy 300 négyzetméter tükröt ké* szitek!... Hálás, de nehéz munka ez. Nem mindegy, milyen az üveg minősége, a vegyszer. A nagyvárosnak sok tükörre van szüksége. És csiszolt üvegre is. Ebben Horváthné kollégája, Németh Sándor a mester. — Az ember kigondolja a mintát, a virágot, s aztán már csak kézügyesség dolga az egész ... — Csiszolt üvegjeiket, tük­reiket szerte a megyében is­merik, de termékeik eljutot­tak még a moszkvai olimpi­ára is... A munkaasztalra újabb üveglap kerül. Aztán a kan- csóból vegyszer rá. majd megy a szárítóba, s nemso­kára kész a következő tü­körlap A másik asztalon pe­dig egy szép. csiszolt üveg várja, hogy továbbvigyék ... + A tüköröntés az egyik legnagyobb figyelmet kívánó üve­gesmunka — ny — s — (Kerényi László felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom