Déli Hírlap, 1984. július (16. évfolyam, 154-179. szám)

1984-07-08 / 159. szám

Nyári romantika Táborok, Két bolt gondja Jönnek a tankönyvek A miskolci általános és kö­zépiskolák tankönyveinek el­osztása Két könyvesbolt dol­gozóinak nem kis munkája. Az általános iskolás tan­könyvek a diósgyőri — Ár­pád u. 2. szám alatti — bolt­ba érkeznek, a gimnáziumi .és szakközépiskolai tanköny­vekért a Bajcsy-ZsilinSzkv úti könyvesbolt a felelős. A következő információkat kaptuk a tankönyvhelyzet­ről: Árpád utcai könyvesbolt: Tavaly 3 és fél millió forint értékű tankönyvét adtak ei — a' Kilián-déli általános is­kola tornatermében raktá­rozzák a könyvekét —, az idén is hasonló összegű árut várnak. Július 26-ra várják az első szállítmányt, augusz­tus 13-tól kezdik a kiszállí­tást az iskolákba. (A meg- maradt könyvek először hoz- * zájuk. majd a Bajcsy-Zsi- linszky úti boltba kerülnek, ahol egész éven át árusítják őket. Bajcsy-Zsilinszky úti köny­vesbolt: 2 millió 700 ezer fo­rint értékű tankönyvet vár­nak. melyből 800 ezer forint­nyi már a boltban, illetve a raktárul szolgáló Földes Fe­renc Gimnáziumban van. Augusztus 20-án kezdik meg a kiszállításukat a gimnáziu­mokba. szakközépiskolákba. A műszaki karokra kevesen jelentkeztek Továbbra sem csökkentek a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem műszaki karain -el­sősorban a gépészmérnökin és a kohómérnökin — a beisko­lázási gondok. A bányamérnöki karra két­szeres volt a túljelentkezés, itt a felvételizőkből be tud­ják tölteni a keretszámot, 76 ponttal be lehet kerülni. A gépész- és kohómérnöki ka­ron a . jelentkezők száma azonos a betöltendő létszám­mal, ami azt jelenti, hogy — mivel mindenki nem fe­lelt meg — átirányítással töltik fel ezt a két kart. (El­sősorban a Budapesti Mű­szaki Egyetem villamosmér­nöki- karára jelentkezettek­kel.) A gépészmérnöknek je­lentkezettek 76, a kohómér­nök jelöltek 74 ponttal ke­rülhetnek be. A helyzetre mi sem jel­lemzőbb, mint az, hogy — az idén először — egyik ka­ron sem indítanak levelező tagozatot. Részben a kevés jelentkező, részben a gyen­ge felvételi eredmények mi­att. Nőtt az érdeklődés az ál­lam- és jogtudományi kar iránt, a tavalyihoz képest 30 százalékkal több volt a je­lentkező a nappali tagozat­ra. 3 és félszer annyian pá­lyáztak, mint ahányan fel­vehetők. Előreláthatólag 100 pont körül lesz az alsó ha­tár. A levelező tagozaton elég gyengék voltak a fel­vételi eredmények, de sokan vannak, akik felvételi nél­kül jutnak be. a főhatósá­gok rangsorolása alapján, hogy második diplomájukat itt próbálják megszerezni. A műszaki karokon - nem terveznek pótfelvételit. Margiitay Sándor orgonaestje Margittay Sándor orgona- művész ad koncertet hétfőn este 8 órától az avasi temp­lomban. A művész a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kolán végezte tanulmányait, 1943 óta tevékeny résztvevője a magyar zenei életnek, mint karmester és orgonaművész. Több ízben előadta Bach ösz- szes argonaműveit, és az ő gondozásában jelenik meg Liszt összes orgonaműveinek kiadása. Karmesterként fő­leg oratóriumokat vezényel, a Budapesti Kórus karnagya. Vendégszerepeit többek kö­zött Hollandiában, Luxem­burgban, Spanyolországban, a Szovjetunióban, Jugoszlá­viában, az USÁ-ban, az NDK- ban és az NSZK-ban. Orgona- ,művészi és karmesteri te­vékenységéről a legnagyobb elismeréssel ír a hazai és a külföldi kritika. Hétfői kon­certjén nyolc szerző művei­ből összeállított műsort mu­tat be. úttörőknek szág közepe, és a pusztava- csiak . sem maguk miatt res­telkednek. A néhány éve hivatalosan bemért középpontot szép építménnyel jelölték meg. Évenként hatalmas fiatal tö­megek (a tavalyi demonst­ráció idején készült a fel­vétel) gyülekeznek ide, jól érzik magukat, gondosan megkomponált műsorok köz­ben demonstrálják, hogy az ország középére jöttek, — majd' elmennek. Ezt a léte­sítményt más napokon is na­gyon sokan megnézik (jé, milyen érdekes!), és rongál­ják. Az arra járók nem res­tellik a fáradságot, és egy életük, egy haláluk, egy üres sörösüveg kifüggesztésének a kedvéért felmásznak, a tete­jére. Nyilván szemetelnek a környéken, és alighanem számos gúnyos megjegyzés éri, aki a tiszteletlenséget szóvá teszi. Az ország köze­pén egy öregember őrzi az építményt, és nagyon rossz­kedvű. Nem azért, mert még egy' egyenruhát sem kapott, amitől a dolog mégiscsak ünnepibb lenne, és némi tiszteletet parancsolna, ha­nem mert ő érti a jelképet. Hogy a mindenkori figye­lemben megnyilvánuló, biz­tos összetartozás-tudat érte­jét az évente egyszeri meg­jelenés aligha biztosítja. Ez az öregember nem lelkese­dik azért a kamaszgyere­kért, aki eljön az ünnepre, hiszen mit lehet a hét vé­gén csinálni? Augusztus elején ismét százezrek jönnek el ide, a televízió jóvoltából milliók értesülnek róla, és magunk­ban merjük a- messze és a távol fogalmait. Az ország közepe ott van. ahol embe­rek élnek. Ahol olyan em­berek élnek, akik értik, hogy mit jelent az ország közepe. M— A nyár a táborozás sze­zonja, s nincs az a kényel­metlenség. fáradság, amit a gyerekek ne vállalnának egy kis romantikaért, izgalomért. Mert az az igazi, ahol tá­bortűz van és éjszakai őr­ség. Csak egy dolgot szen­vednek el nehezen a gyere­kek: az unalmat, a sablono­kat. Szinte még be sem feje­ződött a tanév, s az úttörők már táborba szálltak. Bükk- szentkereszten június 18-tól augusztus 22-ig 8 turnusban (turnusonként 120 tanuló) úttörővezető tábor műkö­dik! Ugyanekkor Tápolcán váltótáborba várják az or­szág más vidékeiről, sőt kül­földről is (például Csehszlo­vákiából) érkező gyerekeket. Hatvanegy őrsvezető a esa- nyiki táborban kap tovább­képzést július 28-tól augusz­tus 6-ig. A miskolci gyere­keknek persze az az érde­kes, ha máshol üthetik fel a sátrukat. Erre is van lehe­tőség. Dédestapolcányban (augusztus 21-től 26-ig) és a kocsárdi cseretáborban (au­gusztus 23-tól 29-ig) 100— 100 gyereket fogadnak. Jú­lius 7-től augusztus 25-ig három turnusban , összesen 540 miskolci gyerek élvez­heti a Balaton örömeit Ba- latonmáriafürdőn. Termé­szetesen szerveznek táboro­kat az iskolák, az egyes út­törőcsapatok is. Igen nép­szerű a központi váltótábor, amelyben (ezt ki kell érde­melni!) egész nyáron 5—606 miskolci és városkörnyéki gyalogos és kerékpáros sport- barátra számítanak. Az elő­zetes tervek szerint tehát (a végleges adatokat majd csak ősszel tudjuk meg) mintegy 3500 miskolci, illetve .város- környéki gyerek vesz részt úttörőtáborban. Van mire emlékezni, van miről mesélni .., Volt egyszer egy Hunfalvy Gimnázium .. Meglepve hallottam, nemrég Kőszegen, hogy a város min­denhez és mindenkihez közel levő (amilyen bájos, olyan ki­csi az egész település) két pa tikája egyesül, és új épületbe költözik, vagy kétszáz méter­rel odébb. Megjegyzésünkre, hogy hiszen jó ez a patika, és milyen készséges, kedves em berek teszik még barátságo­sabbá. hát miért a változás, az ott dolgozók azt mondták: a varos vezetői a település mér­Jogászl: 100 ponttal [giítlemi Iáéi# «Ián Endre banktisztviselőként kezdte, az BMÁSZ személy­zeti felelőseként vonult nyugdíjba. Seitler Sándor vasgyári tisztviselő volt a DIGÉP-ben s a Győri Va­gon- és Gépgyárban. Mi hozza össze, helyeseb­ben vissza ezeket az idős embereket. 1969-ig tízéven­ként, 1974 óta évenként? Olyan1 szeretettel, már-már rajongással beszélitek az al­ma materről, hogy nem le­het megindultság nélkül hallgatni őket. Bizony na­gyon jó lenne, ha a fiata­lok, mondjuk egy most érett­ségizett osztály meghallgat­ná őket, elbeszélgetne velük. Van mit tanulni tőlük. (horpácsi) Ötvenöt éve érettségiztek o tani középpontjába akarják helyezni a gyógyszertárat. A nyugat-dunántúli kisvá­ros patikájának történetet kedves anekdotaként őrzöm, még kisgyerekkoromban fel­fogtam a Budán levő 0-ki- lométerkő értelmét. Amikor néhány éve a fővároshoz hetven kilométerre levő Pusztavacs községnél talál­ták meg az ország közepét, értettem a jelképet. A gon­dos számításoknak nyilván volt értelme, több. mint mér­nökök játékos elméjének szü­leménye. Valaminek a köze­pe védettséget sugall, vala­minek a közepe annak szí- ve-lelke, az ország közepe a hazának a középpontja, és ez más, mint a mértani kö­zéparány. Ami egészen kö­zépen van, arra figyelni kell. Nagyon lehangoló volt az Élet .az ország közepén című dokumentumfilm. amelyet Pusztavacs mindennapjairól készített Csurgay Judit ri­porter és Fehéri Tamás ren­dező, és nem azért, mert ennek a kétezer lelkes köz­ségnek a hétköznapjai sok­kal rosszabbak lennének, mint máshol. A kistelepülé­seken nem majális az élet. kommunális gondoktól az is­kolák tanszerellátottságáig, a munka után megmaradó idő méltó eltöltésének feltételé­ig. szinte az egész ország­ban egyforma a kép. Pusz- tavacson sem unalmasabbak az esték, mint akár egy borsodi kistelepülésen, javí­tó. jobbító szándékkal, a magasabb életszínvonal irán­ti vággyal, és az adott me­gye költségvetése által biz­tosított lehetőségekkel min­denhol emberek élnek. Csak­hogy Borsodban, Zalában, Hajdú-Biharban és-Baranyá­ban nem azzal a tudattal építenek járdát társadalmi munkában, hogy ez az or­llyenkor, vakáció idején ta­nuló, pedagógus, szülő, egy­szóval mindenki igyekszik el­felejteni az iskolát. Az embe­ri természet azonban olyan, hogy minél távolabb kerül az iskolapadtól, annál nagyobb nosztalgiával, szeretettel, vá­gyakozással gondol vissza rá. Különösen érvényes ez az idős emberekre, akiknek az elmúlt fél évszázadban igen kemény és keserves dolgokat kellett átélniük. A minap kedves meghívót kaptunk a szerkesztőségben. A hajdani Hunfalvy Gim­názium elsőként érettségi­zett osztályának nyolc tagja adott találkozót az alma ma­terben. Ma már az időseb­bek közül is csak kevesen emlékeznek arra, hogy léte­zett a Hunfalvy Gimnázi­um, ezért arra kértem az idős „diákokat”, hogy. elő­ször erről' beszélgessünk. A gimnázium a trianoni békeszerZódes után. 1921-ben költözött' Ungvárról Miskolc­ra. a jelenlegi Dolgozók Gimnáziuma épületébe. Ál­lami fő-reálgimnázium volt, azaz 8 évfolyamos.' és latin helyett németet és más ide­gen nyelveket tanultak. De nemcsak ebben különbözött a többi akkori miskolci fe­lekezeti gimnáziumtól. Szi­gorú iskola volt, bár szelle­mében liberálisabb, mint az egyházi iskolák. Nevét Hun­falvy Jánostól,, a neves föld­rajztudóstól kapta (eredeti neve Hunsdorfer volt, felvi­déki cipcer családból szár­mazott). Igen sok diákja kö­vette 1921-ben a tanárokkal egvütt az áttelepült iskolát. Igen megható látványnak is, amikor ilyen idős iskola­társak találkoznak. Számba veszik, kik jöttek el és kik távoztak el örökre. Har­mincötén érettségiztek 1929- ben. de ma már csak 17-en élnek, 11-en itthon, ketten az USA-ban, ketten Izrael­ben és eav-esv Kanadában illetve Párizsban. Fontosnak tartották elmondani, hogy az osztály összetétele plebejus ár Az alma mater megkopott, szerény kis épülete ma már felnőtt diákokat fogad, itt működik a Dolgozók Gimnáziuma. A Hunfalvy János Gimnázium jogutódja 1945-től a Kilián György Gimnázium. volt. azaz kiskereskedők, iparosok, kistisztviselők, pa­rasztok, munkások gyerekei jártak ide. A 35-ből 19 volt zsidó. Ezt azért hangsúlyoz­ták mert közülük nyolcat a II. világháború alatt öltek meg a fasiszták. Egy ilyen találkozón min­dig felvetődik a kérdés, hogy ki mire vitte. Gyula­vári Jenő MÁV-felügyelő- ként. Gyurkó László .pénz­ügyi előadóként vonult nyug­díjba. A jelenlevő — • nyolc öregdiák közül Halmi Dezső élete volt a legkalandosabb. 1930-ban pilóta lett, majd Győrben a repülőgépgyár igazgatója, titkára. 1956-tól 24 évig Kaliforniában élt, ahol is elektromos techni­kusként dolgozott egy nagy generátorgyárban. 1980-ban nyugdíjasként települt' haza. Mosonmagyaróváron él és esszéket ír az amerikai Sza­badság című lapba. Hárman: Hargitai Ferenc. Horényi Já­nos és Moldvai Rezső (aki­nek az édesapja a gimnázi­umban tanított) szereztek tanári diplomát, de Moldvai Rezső élelmiszervegyészként ment nyugdíjba. Kovács

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom