Déli Hírlap, 1984. július (16. évfolyam, 154-179. szám)

1984-07-06 / 158. szám

Egy brigád a járműjavítóból Egyszer mindenki megöregszik... % s. Haji képünkön látható állapot jellemezné a Rudas László utcai parkolóban megforduló autósok közlekedési morálját, akkor talán nem is készült volna fotó ,,, Sajnos, többnyire nem ilyen rózsás a helyzet. Nemrégiben néhány parkolóhelyre burkolati jeleket festettek: ezek a he­lyek volnának hivatva elősegíteni a mozgássérültek jármű­veinek parkolását. Szomorú, de a feltételes mód indokolt: a parkőr tapasztalatai szerint sokan nemigen veszik figyelembe ezeket az — egyébként teljesen egyértelmű — új jelzéseket, s akkor is elfoglalják őket, ha több üres hely is van. Arra is akadt példa, hogy oktatókocsi állt be az említett helyre, s a szelíd figyelmeztetésért kikérte magának az oktató, akitől tanulóvezető nemcsak a közlekedés írott, de íratlan szabályait is elsajátítja... A KRESZ legújabb módosítása sok mindenre kiterjedt, mindenre azonban aligha terjedhet ki; tökéletes szabályzat ugyanis nem létezik. Mégis ezúton kérjük az autósokat, hogy a már ismert, és leírt „megkülönböztetett jármű” fogalma mellé jegyezzenek meg egy másikat: a „megkülönböztetett figyelem” fogalmát... ' KISS JÓZSEF Kordes vasutasok Sok az építő, kevesebb a ielú jítanivaló — A kovácsnál nem úgy van. mint teszem azt az esz­tergályosnál. Neki a gép a társa a munkahelyén, itt egyedül csinálni valamit nemigen lehet. Egv-egy na­gyobb munkadarab formá­lásához négy-öt ember is kell. Szóval, ez hoz bennün­ket össze... Persze, azért más is kell a sikerhez. Kiss Pál véle­ménye; — önmagukhoz, s nem másokhoz mérik munkáju­kat. Évről évre jobbat, töb­bet produkálnak. Élen jár­nak az anyag- és ' energia­takarékosságban, az újító- mo 'galomban . .. És másban is jeleskednek. Négyen közülük énekkari ta­gok a járműjavító kórusá­ban. van. aki szakszerveze­ti főbizalmi, megint más tagja az MHSZ-nek. az üze­mi pártbizottságnak. Hár­man miskolciak, a többiek naDonía bejárnak vicékről: akad. aki Rakamazról. más a Bodrog mentéről utazik. Ahogy a légkalapács le­zuhan. beleremeg az egész épület. A kemencéig szinte elviselhetetlen hőt, okádnak, a vas itt nem fekete, ha­nem vörös. Nincs jobb jel­Tizenegy szakmunkás, két betanított munkás. Hogy mi­től váltak leg jobbá? Sok igazság van a brigádvezető szavaiban: újonnan épült lakóterülete­ken is legyen nyugdíjasház. A pártszervezetek egyik fő politikai feladata, hogy az aktív dolgozók körében se­gítsék a családcentrikus szemlélet kialakítását. A tár­sadalmi es tömegszervezetek egyik alapvető teendőjüknek tartsák az öregekről való gondoskodást. Hűtlen vállalatok A testület ülésén erős hang­súllyal esett szó (és kritika!) arról, hogy a vállalatok, in­tézmények hamar elfeledkez­nek egykori dolgozóikról. Ke­vés a nyugdíjas-találkozó, noha ez szép gesztusa a kap­csolattartásnak. Jó volna to­vábbá, ha a vállalatok a jó­léti alapból (a lehetőség sze­rin) többet juttatnának a rászoruló nyugdíjasoknak. Végül: a tapasztalatok szerint hasznosnak bizonyul a nyug­díjasok vállalaton belüli fog­lalkoztatása, ezért hát szor­galmazzák ezt is. A végrehajtó bizottság ösz- szegzésként leszögezte: min­dent és jó szívvel tegyünk meg az idősekért, amire mó­dot nyújt a lehetőség. A fe­lelősség és segítés sorrendjét Is megfogalmazta: a támo­gatásban (sez természetes, de legalábbis annak kellene lennie) a legfontosabb szerep a családnak jut, majd így kö­vetkeznek a volt munkahe­lyek, a lakóközösség és a tár­sadalmi szervezetek. Mindenki, aki segít, gon­doljon rá, hogy egykor talán ő is segítségre szorul. Hiszen mindannyian megöregszünk. ak Ellenőriz a brigádvezető. Kongresszusi felajánlást tet­tek ... Tizenhármán vannak, és szerencsések. Egy brigád a MÁV Miskolci Járműjavító Üzeméből. A járműjavító munkaverseny-íelelőse, Kiss Pál szerint: — Az egyik legjobb bri­gád hálunk ... ' Tizenhárom ember. Braun József (brigádvezető), Boció József,, Suskó Mihály. Földi Máté, Juhász József, Molnár Ferenc, Erdei József, Kő­szegi László, Bana Barna, Németh György. Molnár Jó­zsef, Rőszije Róbert. Minya Zoltán. A dr. Münnich Fe­renc szocialista brigád. — Mi sem jobb bizony­ság erre —• folytatja a ver­seny-felelős —. mint hogy kétszer (1976-bah és1’ 1963- ban) lettek A MÁV kiváló brigádja, s számos egyéb el­ismeréssel1 is rendelkeznek. De ez természetesen nem minden... ző rá: a munka iszonyúan nehéz. Kovácsok. A brigád- vezetővel beszélgetek: — Nem vitás, nehéz a munka — mondja. — De szép . . . Ahogy a vas for­málódik a kezünk között, az a szép . .. Félrelépek: éget a kemen­ce hője. Megszokták? Lehet ezt egyáltalán megszokni? Braun József 1958 óta dol­gozik itt, de a többiek sem kezdők. A brigád 1966-ban alakult, heten közülük még aktívak. — A legnehezebb a nyár — mesélik. — Akkor a ben­ti meleg a duplájára dagad. Fogy a szóda, fogy az 'ás­ványvíz, a sótól megáll a nadrág. Tegnap sört ittak a ko­vácsok. Vért adtak, azért járt. Igaz, jár négy óra munkaidőkedvezmény is, de... — Mi azt soha nem vesz- szük igénybe. A géppel írt papírost a brigádnanlóból kértem köl­csön. Ebben olvasható: ..A dr. Münnich Ferenc szocia­lista brigád nevében felkér­jük üzemünk szocialista bri- gádiait. hogy csatlakozzanak az MSZMP XIII. kongresz- szusa tiszteletére indított konnresszusi munkaverseny- hez.” — Vállaltuk — mondja a brigádvezető —, hogy ter­vünkre ráteszünk még egy lapáttal. Még több anyagot takarítunk meg, ha tudunk, növeljük az újítások számát is no és a társadalmi mun­kában is többet szándék- szunk tenni. Ismerem a kollektívát, hiszem, hogy amit elvállaltunk, azt meg­tesszük ... (illésy) Miskolcon mintegy 36 000 nyugdíjas él. Koruk, egész­ségi állapotuk, szociális hely­zetük, a társadalmi ellátás iránti igényük különböző. Közöttük sajnos, elég sok a kisnyugdíjas — állapította meg legutóbbi ülésén a vá­rosi párt-végrehajtóbizottság, az időskorúak helyzetéről tárgyalván. Az utóbbi években fejlő­dött bár a róluk való társa­dalmi gondoskodás és intéz­ményrendszere, ennek elle­nére ellentmondás van a reális társadalmi szükséglet és az ellátás lehetősége kö­zött. A miskolci szoéíális ott­honban 460 idős férfit és nőt gondoznak, a hét öregek nap­közi otthonában 275 a férő­hely. A házi szociális gondo­zás keretében 300 időskorút látnak el. Szociális segély Nem lebecsülendő — a le­hetőségekhez képest — az anyagi juttatás. Tavaly 581- en részesültek rendszeres szo­ciális segélyben, valamivel több, mint nyolc és fél millió forint erejéig. Rendkívüli szociális segélyt 8116 esetben utált ki a tanács illetékes osztálya; az erre fordított összeg megközelíti a hat és fél milliót. Szociális étkezte­tésre 2 344 000 forintot for­dítottak. A városkörnyéken 266 idős­korút látnak el, napközi ott­hon egyelőre csak Nyeklád- házán működik. Az időskorúak ellátásának tárgyi és személyi feltételei javultak ugyan, de változat­lanul gondot okoz. hogy nincs teljes mértékben bizto­sítva a kórházi kezelést már nem igénylő, de otthonukban meg nem ellátható idős bete­gek elhelyezése. A 96 utóke­zelő ágy kevés. Úgyszintén az a szociális otthoni férő­hely is. hiszen évente 110-en várakoznak az elhelyezésre, s közülük 70—80 juthat be az- otthonba. A gondozást nehe­zíti a szak- és kisegítő dol­gozók hiánya is. Ugyancsak gondot okoz, hogy a napközi otthonók területi megoszlása aránytalan. A valóban rászorultaknak! A végrehajtó bizottság megállapította: az időskorú lakosság szociális ellátásának fejlesztése nagyon fontos és időszerű feladat, mely össze­hangolt, szervezett és tuda­tos munkát igényel. A testü- , let ezek alapján foglalt ál­lást abban, hogy milyen te­endő vár a tanácsra, a párt­szervekre, a társadalmi és tömegszervekre. Néhányat ezek közül: a vb ajánlja a tanácsnak, hogy az egész­ségügyi és szociális ellátás tervezésekor vegye figyelem­be az időskorúak számában várható változásokat. A ve­szélyeztetett helyzetitekre fordítsanak megkülönbözte­tett figyelmet. A szociális segély odaítélésénél elsőren­dű szempont legyen a tény­leges rászorultság. Növelje az utókezeiő-ágyszámot, a szociális otthonban pedig bővítse a szakosított részle­get, a súlyos betegek alapo­sabb gondozása végett. Az Törődjünk többet az idősekkel! Ki kapja a megbízásokat? (Folytatás az 1. oldalról) Határozott javulás a minő­ségben, gyorsaságban, szer­vezettségben, de még mindig van bőven tennivaló — így látták a népi ellenőrök a la­kóház-felújítást Miskolcon. Időben és pontosan kell tájékoztatni a lakókat, ala­posabban ellenőrizni a kivi­telezők munkáját, meg kell teremteni az érdekeltséget, hogy a felújítás takarékos és ne pazarló legyen — így fo­galmazták meg a követelmé­nyeket a városi tanács vég­rehajtó bizottságának tagjai. Joósz Gábor, az ÉAÉV igaz­gatója azt is hozzátette: be kellene vonni a lakókat a munkálatokba, hogy ami ér­tékes a házban, az feltétle­nül megmaradjon. Drágán dolgozik az ingat­lankezelő vállalat — hallot­tuk az ülésen. A Miskolci Építőipari Vállalat szerényebb árakon is elvégezné a mun­kát, amiből jóval kevesebb van, mint amennyit a MIK és a MIÉP képes lenne el­vállalni. Ki kapja akkor a megbízásokat? Természete­sen aki olcsóbban dolgozik — mondta Rózsa Kálmán, vá­rosunk tanácselnöke. Mit­vizsgálják majd, lehet-e vál­toztatni a MIK elszámolási rendszerén, de a versenyez­tetés lehetőségét sem zárják ki. Fel a tetőre! — adták ki néhány évvel ezelőtt a jel­szót. Valóban olcsó lakásépí­tési módszer a tetőtér-beépí­tés és az emelet-ráépítés, am úgy tűnik, Miskolcon inkább csak lehetőség marad, s nem válik belőle valóság: eddig egyetlen ráépítést sem sike­rült befejezni. Tény, hogy sok öreg házra valóban nem lehet, vagy- túl költséges rá­építeni, és az is igaz, hogy a vállalkozók sem tolonga­nak. Magánosok még csak lennének, de a vállalatokat, úgy tűnik, nem érdekli a rá­építés. , Biztatónak látszott a MIK kezdeményezése, hogy a félig elkészített tetőtéri la­kást fejezze be a lakó, ám ennek gátat vet, hogy ez a forma nincs OTP-hitellel tá­mogatva. Többet beszéltünk róla, mint amennyit valójá­ban tettünk érte — így ösz- szegezte a ráépítés ügyeit Rózsa Kálmán. A tervek jó­részt készen állnak, tehát jobban kell szervezni, hogy legyenek vállalkozók is. (k—ó) Kártalanítási jegyzőkönyvek főszereplői Ma lejár 1 a szavatossági idő 1 Vásároltam egy sósmogyo- rókonzervet, a Hoffmann Ottó utcai Szuperedben a kö­zelmúltban. Amikor otthon f Ibonlntíam, kiderült, hogy avas, ehetetlen. Visszavittem m feleibe, ahol elnézést kér­tek, s azonnal kártalanítot­tak — telefonálta egyik olvasónk S megjegyezte: m'ért nem ellenőrzik az élel­miszerüzletek eladói a kon- zervek eltarthatósági idejét? A kérdést Lukács Gyulának, a Szunerett üzletvezetőjének továbbítottuk. — Hetente vizsgáljuk a gondolákon és a raktárban található élelmiszerek szava­tossági idejét. Mihelyt vala­melyik konzerv túl van a fogyaszthatósági idején, azonnal kivonjuk, a forga­lomból, s megsemmisítjük. Pontosan nyilvántartjuk, mely könzerveknek a szavatossági « :je jár le a közeljövőben Pé'dául a szardíniák zömé­re-k még fél évük van hátra, ezé’-! olcsóbban, kínáljuk őket, Vogt gyorsan elkeljenek. Aiegjegyzem, hogy a szava­tossági időn belüli árenged­ményes konzervek és egyéb élelmiszerek teljes élvezeti értékűek. Sőt. néhány azon túl is fogyasztható, ugyanis a gyárak többsége biztonsági okokból a lehető legszűkebb­re szabta a határidőt. •— Csaknem mindennap előfordul, hogy visszahoznak valamilyen romlott vagy mi­nőséghibás árut. Ilyen eset­ben kiállítjuk a kártalanítási jegyzőkönyvet, s a reklamált árut visszaküldjük a nagyke­reskedelmi vállalatnak, a ter­melőnek. amely jóváírja szá­munkra a veszteséget. Az utóbbi időben vásárlóink nem panaszkodtak a konzervek minőségére. Annál több be­főttet és savanyúságot hoz­tak vissza azzal, hogy rom­lott. ehetetlen. Sok baj van a hazai gyártmányú spray­kel is. hibás a szelepük, el­illan a gáz belőlük. A Caola Velmetina szóró hajlakk min­dennapos szereplője a kárta­lanítási . jegyzőkönyvnek, akárcsak a szobi szamóca­szörp. sz. 1. Előzékenység! elégleien...

Next

/
Oldalképek
Tartalom