Déli Hírlap, 1984. július (16. évfolyam, 154-179. szám)
1984-07-29 / 177. szám
Miskolc múló díszei Faikas Ida fotói A Miskolci Városszépítő Egyesület és a Városi Művelődési Központ rendezésében nyílt meg Farkas Ida Fotók a múló díszekért című kiállítása az Ady Endre Művelődési Ház galériájában. A fotók belvárosi há^ak, kapuk díszeit ábrázolják, míves stukkókat, kovácsoltvas ajtókat, a homlokzatot szebbé tevő egyéb kő- és gipszornamentikákat. Farkas Ida így ír a kiállítás meghívójában: „...Tíz éve kezdtem igazán felfedezni a várost, amióta feladatom, hogy az ÉSZAKTERV munkatársaként dokumentáljam a változásait. Építészeti emléke alig van, de a Széchenyi út és környéke ezernyi szépséget rejteget... Ám már nem sokáig, ha olyan mostohán bánunk velük, mint tettük azt az elmúlt esztendőkben. Nagyon remélem, hogy a főutca rekonstOlvasótábor Tapolcán Szlovák nemzetiségi olvasótábor kezdődött ma Tapolcán, az úttörőtáborban. Három megyéből — Borsod, Heves és Szabolcs-Szatmár — 35 általános iskolás érkezett Miskolcra. A tíz nap alatt többek között író-olvasó találkozó, népdal, népi tánc és népi játékok tanulása szerepel a tábor programjában. rukciója után eredeti állapotukban gyönyörködhetünk bennük...” Ez a cél vezérelte a Városszépítő Egyesületet, amikor felkarolta ezt a szép, hasznos kiállítást. A tárlat közvetlen haszna abban van, hogy a képek szemlélőivel is A rádió mellett Balázs Bélára emlékezve Szabolcsi Miklós irodalom- történéssszel beszélgetett az Irodalmi évfordulónaptár cimü műsorban mely a Kossuth rádióban hangzott el csütörtök délelőtt - Liptay Katalin. A 24 perc elemzésre kevés volt, de arra elég, hogy felidézzék a film egyik első nagy teoretikusának, a költő-nővel- lista-regényiró Balázs Bélának az alakját. Augusztus 3-án lenne 100 éves, és egy művét még az is ismeri, aki nem olvasta, de színházban-operában lát- ta-hallotta, A kékszakállú herceg várát. Ady Endre és Lukács György barátja volt, hozzájuk mérte magát. A 20-as. 30-as, 40-es évek bécsi, berlini, moszkvai emigrációjában írta A látható ember, A film szelleme, A filmkultúra című könyveit, melyeket nem egy országban ma is tankönyvként használnak. Tanított a budapesti, a varsói, a prágai és a római filmfőiskolán, neve a fiatalok hazai filmstúdióját fémjelzi. A Nyugat nagy nemzedékének kortársa volt, de nem tartozott szorosan a folyóirathoz. A Nyugat nem egy tagját zsurnalisztának, felüfelíedezteti városunk „múló díszeit”, melyek mellett talán nap mint nap elment az ember, anélkül, hogy észrevette volna őket., A távolabbi haszon reményéről a következőket mondta megnyitójában dr. Kozák Imre tanszékvezető egyetemi tanár, a Városszépítő Egyesület elnöke: „Az utókor biztosan szántónkén, hogy a jelenkor mindent megtett-e az értékek megőrzéséért, új értékek teremtéséért. .. Ezek a fotók dokumentumok, melyek abban a reményben készültek, hogy megmentik, megőrzik az ábrázolt értékeket ...” Miskolc nem bővelkedik művészeti emlékekben, ezért is fontos, hogy az a kevés szépség, ami van, megmaradjon nekünk és az utánunk jövőknek. Nem védett műemlékek ezek a díszek, de védeni kell őket, mert a belváros karakterét adják. Emellett teszi le voksát a fotóművész, ezt az érzést erősíti a nézőben a kiállítás. (szabados) letesnek, vagy éppen konzervatívnak tartotta. Ö maga is ádáz kritikák keresztvizében állt, éppen Lukács György védte meg egy cikkében. Az interjúban Szabolcsi Miklós — az Irodalomtörténeti kézikönyvben ő írta a Balázs Béláról szóló tanulmányt — beszélt Balázs Béla emberi vonásairól is. Arról, hogy mennyire foglalkoztatta származása, illetve magyarságtudata — anyja német nevelőnő volt, apja zsidó származású tanár —, az a kérdés, hogy elég tehet- séges-e (mércének ott volt a két barát és példakép. Ady és Lukács), nem beszélve a nőkhöz fűződő viszonyáról. (Bonyolult három-, négy- és ötszögeket épített fel maga körül.) A XX. századi in- tellektuel bizonyos konfliktusait előlegezte — fogalmazott az irodalomtörténész, amikor felvázolta Balázs Béla portréját. A hasznos, érdekes műsort — melyben Bitskey Tibor és Drahota Andrea szólaltatott meg néhány verset Balázs Béla műveiből, illetve idézett regényeiből — Vadász Ilona rendezte. Sz. G. A Borsodi Szemle új száma A napokban jelent meg o Borsodi Szemel - a TIT megyei szervezete, a megyei és a városi tanács ismeretterjesztő folyóirata - új, ez évi második száma. A Gazdasági Élet című rovatot dr. Nagy Aladárnak, egyetemünk docensének .4 vállalati gazdasági munka- közösségek egyes közgazda - sági kérdései című tanulmánya indítja, melynek szövege egy elméleti konferencián hangzott el. A Borsod megyei tapasztalatokról szólva a szerző egyebek között ezeket írja: „...Elsősorban a szakmunkások és a jól képzett munkaerők láttak maguk előtt lehetőséget ebben a vállalkozási formában. A túlnyomó többség beosztott dolgozó... A vállalati gazdasági munkaközösségek elsősorban a fizikai dolgozók körében szerveződtek... A vállalati gazdasági munka- közösségeken kívül maradt dolgozók hangoztatják a legszélsőségesebb véleményeket -... A lelkesen támogatók elsősorban a saját belépésük lehetőségét keresik a tagok között. Vannak, akik csak sajnálkoznak azon, hogy nekik erre — egyébként valóban — nincs lehetőségük. Különösen érdekes azoknak a vállalati középvezetőknek a véleménye, akiknek munkaköri kötelezettsége a vgm- ek segítése, de ennek fejében nincs kielégítően megoldva az anyagi ösztönzésük. Szerintük ez a forma csak a fizikaiaknak, és azok közül is csak egyeseknek ad lehetőséget pótlólagos jövedelemre olyan munkáért, amelyet fő munkaidőben »kutya kötelességük-« lenne elvégezni...” Tóth Pál szociológus — ugyancsak az NME Marxizmus—leninizmus Tanszékéről — A nyílt várospolitika szürke hétköznapjai című cikkében egy tartalomelemzés tapasztalatait összegzi. A VI. ötéves terv várospolti- kai célkitűzéseiről lefolyt társadalmi vitában nemcsak közéleti semberek, tanácstagok küldték meg írásban véleményüket, javaslataikat, hanem testületek, egyesületek, szervezetek, üzemek is. A beérkezett sok száz javaslatot és észrevételt tartalmazó dokumentumot elmezték a szakemberek. A tanulmány bemutatja a lakossági panaszok fajtáit, majd kitér a válaszadásra kötelezett szervek reagálására is. A folyóirat a Könyvszemle rovatában három helyi szerző művéről közöl recenziót. Bogár László közgazdásznak a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál jelent meg A fejlődés ára című kötete, Hajdú Gábor Kánaán merre vagy? és Kalász László Nehéz a szó című kötetét megjelenésük után lapunkban is méltattuk. A műszaki fejlesztők és a forgalmazók olyan, tömeg- gyártásra is alkalmas iskolabútor-családot fejlesztettek ki, amelyek megfelelnek a magyar és a nemzetközi szabványnak; maximálisan figyelembe veszik és követik használóik alkati, élettani adottságait. Egy- és kétszemélyes asztal, szék, rajzasztal, napközis garnitúra tartozik ebbe a termékcsaládba. Az állítható magasságú, dönthető írólapú asz- ralok 6-tól 18 éves korig használhatók. A székek is több méretre állíthatók igen rövid idő alatt. Az Iskolabútor és Sportszergyár a harmadik neMireille Mathicu férjhez megy A papa és a. mama jóságos mosollyal csókolja Mireille Ma- thieu-t a Bunte képén, amikor megtudják. hogy világhírű lányuk, Párizs „fecskemadara” (így becézi a lap Mireille-t) 38. születésnapjára férjhez megy a 40 éves André Chassange nevű üzletemberhez. Az illető nagyiparos. francia származású, de Mexikóban él, s a két „fiatal” kapcsolata már nyolc évre nyúlik visz- sza. — Érdekes pár lesznek együtt. A vőlegény ugyanis egy méter nyolcvanöt centi magas, harminc centivel magasabb, mint jövendőbeli neje. Reklámnak egy sztárnál — ez is jó. (máté) gyedév végéig mintegy kétezer ilyen asztalt, illetve széket, és csaknem tízezret gyárt a Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet is. Bár az új termékcsalád drágább a korábbinál, az egyszeri befektetésre mégis szívesen vállalkoznak az iskolák, hiszen a variálható, állítható bútorok több korcsoportot is kiszolgálnak. Emellett speciális igényeket is kielégítenek. A négyszemélyes napközis asztal például módot ad a kiscsoportos foglalkozásokra, az állítható la- pú és magasságú rajzasztal pedig tanulóasztalként is használható. Uj iskolai székek, asztalok Merész színek, anyagok Mit hordanak a fiúk? Azt mondják a fiús anyukák, hogy egy kislányt sokkal könnyebb öltöztetni, mint egy fiút, mert a lánykaruhák változatosabbak, mutatósab. bak. Néhány évvel ezelőtt még ez valóban így volt, de mára aligha igaz az állítás, Az élénk fantáziát a fiúk öltözködésében a merész színek és anyagtársítások szokatlan kombinációja, a sza- bászati újdonságok együttesen képviselik. Gyakori a jeans-stílus, de nem a megszokott, már-már klasszikus indigókék farmerből, hanem más, könnyebb fajsúlyú, kellemesebb viseletű nyári anyagból. Az öltözékek eleganciáját az érdekes szabású ingek is fokozzák. A western-típusú ingek mellett sok a nagyon könnyed, mélyített karöltőjű. régi tornablúzra emlékez.tető I ingblúz. Az élénk színek | I mellett nagyobb teret kapnak a mosott, fakult, világos színek. A blúzokon, vi- t harkabátok, a halászok, horgászok munkaruháit idéző ruhadarabok a víz közelsé- I gét éreztetik a vitorlavászon. vagy hasonló karakterű színes, csíkos anyagokkal. A nadrágok egyenesek vagy szűkül őek, több a részlet rajtuk. mint a felsőrészeken, s gyakori a sok zseb vagy panto zás.
